2014. december 30., kedd

Beszéljünk a frackingről sorozat: Palagáz-forradalom, TTIP-ISDS

Palagáz-forradalom, TTIP-ISDS: Zöld utat a pusztításnak

A jelenkor vége

Örök kérdés, honnan lesz az emberiségnek energiája a jövőben. A kőolajtartalékok egyszer ki fognak fogyni. A földgázkitermelés is lassan eléri csúcsát, utána már évről évre kevesebb lesz a gazdaságosan kinyerhető mennyiség. Az atomenergia uránra épül, ez az üzemanyag még csak pár évtizedig áll rendelkezésre. Itt volna hát az ideje átállni a megújuló energiaforrások alkalmazására. Az új technológiák azonban lehetővé tették, hogy eddig gazdaságosan nem kinyerhető energiahordozókat is kitermelhessünk. Ezek közül kettő a palaolaj és a palagáz.

Utóbbiról azt olvashattuk például a napi.hu-n, hogy forradalmi eljárás, meg tudja oldani energiaigényünk jelentős részét az elkövetkező pár évtizedre. Barack Obama szerint ez lesz a híd a megújuló energiaforrások felé vezető úton. Minden okunk megvolna hát az örömre. Aki nem szereti a rossz híreket, az ha kérhetem, ezen a ponton fejezze is be a cikk olvasását.

Aki azonban velem tart, az bizonyára azért tette, mert felvetődött benne, hogy akkor mégis miért írhattam egy ilyen terjedelmes esszét a témáról.

Mi is az a palagáz? Mitől "pala"? Mi a különbség?

Nem sokban különbözik a hagyományos gáztól, a különbség csupán az elhelyezkedésében, és épp emiatt a kitermelés módjában van. A hagyományos mező általában elhalt élőlények maradványaiból keletkezik, úgy, hogy az évmilliók alatt üledékrétegek alá "süllyedt" szerves anyagok a növekvő nyomás hatására lassan átalakulnak. Így keletkezik a kőolaj, az illékony részekből pedig a földgáz, amely általában lassan elszivárog a talaj pórusain át a légkörbe, hacsak nem ütközik egy számára áthatolhatatlan kőzetrétegbe, amely alatt csapdába esik és lassanként egyre nagyobb “buborék” keletkezik. Ezt csapolják meg a bányászati szakemberek egy, a talajba vertikálisan befúrt cső segítségével.
Természetesen nem biztos, hogy a gáz szépen meggyűlik a föld alatt, mert lehetséges, hogy megreked a rétegek között, apró „buborékok” formájában. Ezek a mélyben vízszintesen elhelyezkedő gáztartalmú palarétegek az energiaiparnak sokáig hasznosíthatatlannak bizonyultak, azonban egy találmány és a technológia fejlesztése végül megtalálta a választ, hogy milyen módon nyerjék ki a beszorult energiahordozót. Lefúrnak a palaréteghez és vízszintes irányú fúrást végeznek. Majd nagy nyomáson úgynevezett repesztőfolyadékot lőnek bele, ami a kőzeteket összeroppantja, utat nyit a kis gázbuborékoknak és ezáltal lehetővé teszi a hozzáférést.


Jelenleg az Amerikai Egyesült Államok területének jelentős részén élnek az új módszer adta lehetőséggel, a kitermelt gáz egyharmadát ez adja, még a városi buszokat, erőműveket is igyekeznek átállítani, sőt, úgynevezett LNG-terminálokat (Liquefied Natural Gas, cseppfolyósított földgáz) építenek fel az Atlanti-óceán partján, azzal a nem titkolt céllal, hogy minél nagyobb piacot fedhessenek le. Tehát látszólag valóban megnyugodhatunk, és jó kezekben van az energiabiztonság.
  • Aztán valahol Texasban berobbant a csapvíz.
  • Pennsylvaniában vegyszerszagúvá és zavarossá vált a kút vize. 
  • Valahol Kentuckyban az Acorn Fork folyóban elpusztultak a halak. 
  • Oklahomában soha nem látott számú és az eddigieknél erősebb földrengések rázták meg a tájat. 
  • A déli államokban rekord vízhiányok okoztak kihívást a helyi lakóknak. 
  • A palagáz-telepekhez közel egyre többen kezdtek egészségügyi problémákra panaszkodni.
  • Néhol a háziállatok pusztultak el, vagy hullott ki a szőrük.
(Josh Fox: Gasland 2010)

Némelyek a Környezetvédelmi Hivatalt próbálták elérni, szerették volna tudni, mi történik, de azt a tájékoztatást kapták, hogy a csapvíz iható, és eddig nem volt vele semmiféle gond. A gyanakvás azonban felébredt az állampolgárokban, hogy valami nagyon nincs rendben. A panaszok pedig egyre csak szaporodtak, és szaporodtak. Végül az azonos problémákkal küzdő egyének megtalálták egymást, és elhatározták, hogy tesznek valamit saját érdekükben.


...

Így kezdődött az, amit ma úgy hívnak: Palagáz-forradalom...
következik: Pungesti esete Góliáttal
Türelmetlenebbeknek folytatás a Macskapásztor blogon

BÚÉK

Köszönjük, hogy 2014-ben segítettétek a munkánkat, köszönjük olvasóinknak, hogy erre jártak. Tartsatok velünk 2015-ben is
Legyetek aktívak, legyetek aktivisták, mert:
Új év, új zöld fogadalom.

2014. december 29., hétfő

Beszéljünk a frackingről sorozat: Nyertünk New Yorkban!

Barátaim,
Nyertünk New Yorkban!
Palagáz-tilalom lépett érvénybe New York államban


Andrew Cuomo kormányzó Egészségügyi Bizottsága kijelentette, hogy a palagáz kitermelése egészségügyi kockázatot jelent és szóba sem jöhet a kitermelés New York államban, amíg az iparág nem bizonyítja, hogy a technológia biztonságos, amit nem tudnak megtenni, hiszen nem az. Nagy nyomás nehezedik a gáziparra, hogy bebizonyítsa az ellenkezőjét.

Ez egy hatalmas győzelme a 7 éve tartó tiltakozásunknak és magának a tudománynak is, ami bizonyítékokkal támasztotta alá érveléseinket. Ha a mi mozgalmunk nem lett volna kitartó, akkor nem lenne semmilyen tudományos vita a témában. Ennek a polgári nyomásnak köszönhető, hogy felébredt a világ, amelyet a városi találkozókon összegyűlő helyi aktivisták(grasroot-szervezetek), tudósok, művészek és egyszerű állampolgárok indítottak el.

Amikor 2008-ban nekifogtunk a GASLAND című dokumentumfilmek, nagyon kevés tudományos anyag létezett a hidraulikus rétegrepesztési technológiáról. Olyan személyek, mint John Fenton Wyomingban, Calvin Tillman és Sharon Wilson Texasban, az Ely és Gee családok Pennsylvaniában folyamatosan jelezték, hogy valami gond van az ivóvizükkel és a levegő minőségével is. A szakemberek állásfoglalásának szükségességét hangsúlyozták. Ma New Yorkban e csoportokat a jog érvényesüléséről és magáról a változásról biztosították.

Az Orvos kutatók és Mérnökök az Egészséges Energiáért társaság nyilvánosságra hozott egy munkaanyagot 400 lektorált tanulmány statisztikai adataival a palagáz fejlesztéséről és hatásairól.

Összegezve, azt kutatták, hogy milyen arányban oszlanak meg a kockázatos és káros hatású tényezők, valamint ezek hiánya a dolgozatokban.

Összefoglaló eredmények:
  • A dolgozatok 96%-ában utalás van egészségügyi kockázatra, amely káros következményekkel járhat.
  • A levegő minőségéről végzett kutatások 95%-ában légszennyező anyagok megemelkedett koncentrációjára figyelmeztetnek. 
  • A víz minőségéről végzett kutatások 72%-ában szennyeződésről számolnak be. 
  • Robbanásszerűen megnövekedtek a lektorált publikációk, amelyeknek mintegy 73%-a az elmúlt 24 hónapban jelent meg, jelenleg pedig naponta 1 tanulmány jelenik meg.
Öt napig tartózkodtak Peruban, az Amazonas perui részén, ahol a klímaváltozásról forgattuk a legújabb filmem. Három napig a dzsungel mélyében két borzalmas, kőolajjal szennyezett területet jártunk körül. Az Amazonas folyó ezen szakasza környezeti katasztrófa sújtotta övezetté vált. Mivel én is egy vízgyűjtő környéken élek Delawareben, szomorú volt végignézni az itteni tönkretett halászterületeket, a fúrás és csővezetékek miatt szenvedő közösségeket. Olyan szörnyű hellyé változott ez a folyórész, hogy ember ide a lábát be nem fogja tenni.

A NewYork-i győzelem az egyik legfontosabb fordulópontja kellene legyen a palagáz-ellenes globális mozgalomnak. Mi továbbra is harcolni és nyerni fogunk.

Ebben az évben a palagáz szülővárosában Dentonban(Texas), sikeres népszavazás után betiltották a palagázkitermelést, most meg New Yorkban - egyik siker a másik után. Ez nem jelenti azt, hogy lazíthatunk, szó sem lehet róla. Folytatnunk kell a harcot a megújuló energia - az igazi energiafüggetlenség felé. A palagáz kitermelésének végleges betiltása jelentené a fosszilis energiától való búcsút.

Addig az ilyen közösségek, mint itt Peruban, vagy Texasban, Coloradóban, Új-Mexikóban, Arkansasban és a világ számos pontján továbbra is szenvednek, velünk együtt.

De meg tudjuk csinálni. Mi vagyunk a palagáz-ellenes mozgalom és nyerni fogunk. Fáradhatatlanok vagyunk és nem állunk meg soha. Mi továbbra is harcolni és nyerni fogjuk.
Örüljünk mindannyian ennek a szignifikáns sikernek. Rendíthetetlen üzenetet küldtünk a világnak. A mozgalom működik, ünnepeljetek.

Gratulálok, sok-sok szeretettel,
Josh Fox


A fordítást Paradics készítette, köszönöm, hogy megoszthattam.
(a levél forrása: Facebook)


...

2014. december 23., kedd

Beszéljünk a frackingről sorozat: Vészjósló kutatási eredmények

Vészjósló kutatási eredmények a New York-i hidraulikus repesztés betiltásának hátterében!
Úgy tűnik, a kiaknázatlan palagáz feletti csata New York államban a végéhez ért. Egy átfogó hidraulikus rétegrepesztést kivizsgáló közegészségügyi jelentést követően Andrew Cuomo kormányzó szerdán teljes tiltást jelentett be az olaj és palagáz kitermelő tevékenységekre az állam teljes területére.
CC BY 2.0 - creedofracking-Flickr

A New York állam Egészségügyi Bizottsága által készített 184 oldalas jelentés lehetséges környezeti hatásokat és egészségügyi kockázatokat sorol fel, melyek okot adhatnak a tiltásra. A kutatás magában foglalja számos, az ország minden táján végzett tanulmány eredményét, és az alábbi hét, aggodalomra okot adó témát emeli ki:

  • Légzőszervi egészségügyi hatás: A jelentés rámutat Texas és Pennsylvania palagáz-kitermelése következtében a levegőbe kerülő metán kibocsátás növekedésére, melyet kapcsolatba hoztak az asztmatikus és légzőszervi megbetegedésekkel. Egy másik vizsgálat szerint a palagázkutak egy kilométeres körzetében élő pennsylvaniai lakosok 39 százalékának alakult ki felső légúti problémája, szemben a több mint két kilométer távolságra lakókkal, akiknek csupán 18 százaléka mondhatja ezt el magáról.
  • Ivóvíz: A palagázkút szivárgása következtében a földfelszín közeli talajkéregbe vándorló metán beszivároghat az ivóvízbe, amint azt egy tanulmány is megerősíti. Egy másik dokumentum a mélyben található palakőzetekből származó repesztőfolyadékot (Ez angolul a „brine”, azaz flowback folyadék, az a lé, ami a kitermelés után visszamaradt csöveken visszabugyog a földből– ford. megj.) talált a talajvízben. A jelentés továbbá hivatkozik az Appalache-fennsíkon élő palagáz-közösségeknél végzett kutatások eredményeire, melyben a vizsgált vízminták 82 százalékában bukkantak metánra, és a vegyi anyagok koncentrációja hatszor magasabb volt a palagázkutak közelében található otthonok esetében. Az etán koncentráció huszonháromszor volt magasabb a repesztőkutakhoz közel.
  • Szeizmikus aktivitás: A jelentés Oklahomáról és Ohioról közöl tanulmányokat, melyek bemutatják, hogy vált ki földrengéseket a palarétegek repesztése (fracking). Egy másik eredmény tanulsága szerint 2,3 illetve 1,5 magnitúdójú rengéseket eredményezett az Egyesült Királyság-beli Preese Hall mellett végzett hidraulikus rétegrepesztés.  
  • Klímaváltozás: A légkörbe kiszabaduló metán hozzájárul a globális felmelegedéshez. Egy tanulmány előrejelzése szerint New York állam 2020-ra 7 és 28 százalék közötti illékony szerves eredetű összetevő többletkibocsátásért illetve 6 és 18 százalék közötti többlet nitrogén-oxid terhelésért volna felelős a régióban. 
  • Talajszennyezés: Egy palagázkút közelében elvégzett talajelemzés megemelkedett radioaktív hulladék szintet talált a földben, feltehetőleg felszíni szivárgás eredményeként. 
  • A közösségre gyakorolt hatások: A jelentés zaj, illetve légszennyezési illetve légszennyezési problémákat taglal, kiemelve egy esetet Pennsylvaniából, az autó és nehézgépjárművek okozta balesetek hatalmas mérvű megugrását társították ehhez a bányászati tevékenységhez.
  • Egészségügyi panaszok: Az aktív kitermeléssel érintett területek mellett a lakók hányingerre, hasi fájdalomra, orrvérzésre, és fejfájásra panaszkodtak a tanulmányok szerint. Colorado vidéki részein 1996 és 2009 között végzett, 124842 születést vizsgáló jelentés szerint a palagázkitermeléssel érintett területekhez legközelebb lakók esetében 30 százalékkal nőtt a veleszületett szívrendellenességgel világra jövők aránya. A legközelebb eső területeken továbbá 100 százalékkal nőtt az idegcső-záródási rendellenességek esélye.
New York állam 2008-ban függesztette fel a repesztési tevékenységeket, további egészségi, környezeti, és gazdasági kutatási eredményeket elvárva. Az azóta eltelt hat éves moratórium alatt számos különböző kutatócsoport vezette vizsgálat zajlott le a hidraulikus rétegrepesztést illetően, amint azt az állam jelentése is tükrözi.“Feltettem magamnak a kérdést: Engedném-e a családomat egy hidraulikus rétegrepesztés érintette közösségben élni? A válaszom: nem.”

A hivatalban lévő egészségügyi megbízott Howard Zucker, aki élen járt a jelentés létrejöttének támogatásában, Albanyban előterjesztette a tiltást New York kormányzójának, Andrew M. Cuomonak. “Nem támogathatom a nagy teljesítményű hidraulikus rétegrepesztést New York államban” – mondta Zucker a Wall Street Journal szerint. “Feltettem magamnak a kérdést: Megengedném-e a családomnak, hogy olyan közösség tagjai legyenek, amelynek környezetében hidraulikus rétegrepesztés zajlik? A válaszom az volt, hogy nem.” – áll a Los Angeles Times riportjában.
Cuomo és Zucker kritikusai azonban gyorsan össztűz alá vették a tiltást, mondván, hogy az az államnak munkahelyek millióiba és energiába fog kerülni. Dean Skekos, New York állam szenátusának republikánus társ-vezetője szerint a döntés politikai, és nem tudományos alapon született. “A döntésből az is következne, hogy ezek szerint legalább harminc állam, Schumer szenátor, és az Obama adminisztrációba tartozó Környezetvédelmi Ügynökség (Environmental Protection Agency) téved az egészségügyi hatásokat illetően, és nem törődik az amerikai állampolgárok millióinak jólétével”, – mondta egy állásfoglalásában. Mások Zucker kommentárját ostorozták, mondván, hogy nem hagyná a családját egy repesztés érintette közösségben élni, miközben nincs is gyereke.

Zucker azon aggodalmának is hangot adott, miszerint keveset tudunk a Marcellus palába történő víz és vegyszerek fecskendezésének hosszú távú hatásairól, ez az a palagázlelőhely, amely a vita tárgyát képezi mind New Yorkban, mind a területe felett elhelyezkedő többi államban.
Elmondása szerint az új jelentés kiemeli a jelenlegi tudományos megértés hiányosságait a repesztés felszín alatti vízkészletekre, levegőminőségre, radon sugárzásra, zajártalomra, forgalomra, pszichoszociális stresszre, és sérülésekre gyakorolt hatásait illetően.

“A lényeg az, hogy híján vagyunk a minden részletre kiterjedő átfogó tanulmányoknak, és ezek még nem készültek el, vagy még el se kezdődtek”, mondta Zucker a Syracuse Post-Standard szerint. Nincsenek meg a bizonyítékaink, hogy igazoljuk, vagy megcáfoljuk az egészségügyi hatásokat. Azonban a tornyosuló aggodalmak, melyekről olvastam, elegendő okot ad a szüneteltetésre.

...

A fordítást rendszerkritika készítette. Köszönöm, hogy megoszthattam.
(Forrás:Nicholas St. Fleur, The Atlantic, 2014. december 14.)

2014. december 21., vasárnap

A fenyővásárlás kihívásai

(december 22-én frissítve)

Megbeszéltük, hogy nem veszünk semmilyen fenyőfát és akkor úgy éreztem, hogy a karácsonyfa témát kipipálhatom. De hiába éreztem úgy, hogy félig kivonulhatok a karácsonyi őrületből, nagyon sok megválaszolatlan kérdés maradt.
A karácsonyfának értékesített fenyők ügye összetett probléma, most csak azzal foglalkoznék, hogy mit tehet, vagy nem tehet, az a lelkiismeretes polgár, aki piacon venne fenyőt.
illusztráció - (CC BY 2.0) Les Chatfield
Egyformán küzdök a szaknyelvvel és az információk összegyűjtésével. Mindenki vegye úgy, hogy ez a cikk egy ajánlat az együttgondolkodásra és talán együtt majd sikeresen kirakjuk a puzzle-t.
Bárki bevihet az erdőbe, de ha nem kockáztatunk, akkor eredmény sincs. Különösebben nem tartok attól, hogy hülyének néznek, nem azért, mert nem tehetik meg, hanem egyszerűen tudom, hogy előnytelen helyzetekből is kikecmergek.
Az emberélet útjának felén, abban a sötét erdőben, ahol bolyongok, képtelen vagyok eldönteni, hogy melyik fenyő származik megbízható forrásból és melyiket lopták az erdőből.
Most már egyáltalán nem gondolom, hogy bármit is tudok. Nagyon jó lett volna, ha erdészetek, a rendőrség, vagy akár a fogyasztóvédelem közleménnyel segíti a lakosságot. Egyelőre ilyen közlemény nincs és a fenyőfa beszerzése minden évben indulatokat szül.

A román sajtó teli van fenyőlopásokkal. Bukarestben, a Digi 24 szerint, a lopott és legálisan kivágott fenyőket vegyesen árulták. De máshol sem jobb a helyzet. 615 karácsonyfának szánt fenyővel kaptak el egy kisteherautót a Fehér megyei Alsógáld (Galda de Jos) és Magyarigen (Ighiu) település rendőrei, de csak 165 darabhoz volt szállítólevél. A kocsi tulajdonosát 2000 lejre büntették, az illegálisan kivágott fenyőfákat elkobozták és a helyi erdészethez vitték. Eddig nem tudtuk mi lesz az elkobozott fenyőfákkal, most kiderült, hogy az erdészetek értékesítik.

Bár egyre többen választják a cserepes fenyőt karácsonyfának, még mindig jelentős piaca van a vágott fenyőnek. Nem gondolom azt, hogy mindenki a karácsonyfák feketekereskedelmét szeretné támogatni, ha vágott fenyőt vesz. Pillanatnyilag szinte lehetetlen eligazodni.


Mit tehet a jóindulatú vásárló?

Megkérdezheti a kereskedőt, hogy honnan van a fa. A fenyőfa jöhet romániai erdőből, vagy külföldi importból, utóbbiak ültetvényeken termesztett fenyők. Ha pontosan tudjuk, hogy import fenyő, akkor különösebben nem kell aggódnunk. Más kérdés, hogy fogalmam sincs miként lehet biztosan tudni, hogy importból származik, ha nem üzletben vesszük. Mit kérhetünk el, mik a jogaink?
Ha romániai erdőből származik, akkor már joggal gyanakodhatunk. Ezen a ponton mindenki azt mond, amit akar. Ha rosszarcú árusok árulják, nem ajánlott túl sokat érdeklődni.
Kinéztük a fenyőt, kifizettük a fenyőt és hazavinnénk. Ez újabb mutatvány, mert bélyegző nélkül nehéz bizonyítani, hogy nem a szomszédos parkból vágtuk ki. Nyugtát is lehet kérni, más kérdés, hogy adnak-e a piacon.


Mit kell nézni, ha erdőből származó fenyőt vásárolunk?

A fenyő talpán, a bélyegzőkalapács téglalap alakú lenyomatát kell keresni. Ebben a lenyomatban látszania kell a kalapács számának, ehhez festéket használnak. Nagyon szívesen csatoltam volna egy tankönyvbe illő képet ilyen lenyomatról/bélyegről, de nincs.
Kimentem terepre, hátha megvilágosodom.
Szentgyörgyön három helyen árulnak fenyőfát. Két fenyőket árusító helyen jártam, a kínálat elég változatos, de sok ronda fenyőt árulnak.
Az egyik helyen láttam némi zöld maszatot a fenyők talpán, leginkább odapötyögtetett festéknek tűnt, de ne legyünk gonoszak, néhol talán a kalapács nyoma is látszott. Ilyenkor szívesen satíroznék egy papír és egy grafitceruza segítségével, de ez nem megoldható. A fákat Bákóból hozták.
A másik helyen már talpakba faragva állt a fenyők többsége, így elég reménytelen a bélyegzők keresése. Ami még a földön feküdt, azt megnéztem, bélyegzőkalapácsnak nyomát nem láttam. Adjunk egy esélyt, hogy import fenyő volt, de sehol nem jelezték. (update) A helyi sajtó szerint osztrák import, de hogy ez miként derül ki, arról nem írnak. Az újságíró talán megkérdezte az árusokat és elhitte, amit hallott. A sajtó sem esik túlzásba a tájékoztatással
Végre eljutottam a harmadik fenyőket áruló helyre is. Itt a legszebbek a fenyők, ezekről hihető leginkább, hogy ültetvényen termesztették. A legtöbb fenyőn műanyag szalag található a fenyő fajtájának megnevezésével. Dán import, Nordmann-jegenyefenyő.
Hogy ki ne kopjunk ékes nyelvünkből: "A karácsonyi fenyőfavásárban mi is tapasztaljuk, hogy nagy zűrzavar uralkodik a Nordmann-fenyőfa megnevezése, kiírása körül.
A helyes magyar név tehát Nordmann-jegenyefenyő, Nordmann-fenyő, Nordmann-fenyőfa."(forrás: e-nyelv)
Az is izgalmas kérdés, hogy az elkobozott fákat milyen módon értékesítik. Utólag lebélyegzik?

A fenyőket fehér kisteherautókkal szállították mindkét helyre.


Egy kis aktivizmus

Lopják a fenyőket, mert úgy gondolják, hogy megtehetik. Az erdőért aggódó társaságok arra biztatják a jóindulatú polgárokat, hogy használják az erdőradart. Ha látjuk, hogy az úton fát szállítanak, az már fél siker, mert kisteherautóban nem látszik a rakomány. Nézzük meg a fát szállító jármű rendszámát, és ha utánfutón is látunk fát (karácsonyfát, rönköt), akkor az utánfutó rendszámát is le kell írni, mert arra külön szállítólevelet és kódot adnak. Az erdőradar a 112-es telefonszámon érhető el. Karácsonyfáknál is használhatjuk az erdőradart. Ha több karácsonyfát szállítanak, érdemes ellenőriztetni a rakományt. Nem tudhatjuk ki hová és mit szállít, de ez nem is a mi dolgunk, a rendőrség munkája az ellenőrzés.

...

2014. december 19., péntek

TTIP (ajánlott olvasmányok, hogy képben legyél)

2015. október elsején és 2015. október hatodikán frissítve

Elég régóta zajlik a TTIP-ellenes kampány(TTIP-Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség), ennek ellenére még aktivista körökben sem vágja mindenki, hogy miről beszélek. A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttem egy csokor olvasmányt. Jönnek az ünnepek és több idő lesz mindenkinek az olvasgatásra. Minden cikk magyar nyelvű.
   

Készülj fel a TTIP-re from sevaster1 on Vimeo.
                
Új 

 Aki még olvasgatna róla, esetleg tiltakozna az egyezmény ellen, az itt és itt megteheti.

További TTIP-pel kapcsolatos bejegyzés a blogon
http://bozsiakcio.blogspot.ro/2015/04/stop-ttip-es-ceta-globalis-akcionap.html

Végül egy kis meglepetés a WikiLeaks-től, 100 000 euró jutalmat kínálnak a TTIP szövege kiszivárogtatójának(csak angolul).

2014. december 10., szerda

Év végi citrom-díj

Bodzaszörp készítésekor még arra panaszkodtam, hogy Szentgyörgyön nem lehet biocitromot venni. Itt a link az akkori bejegyzésről. A nyár folyamán átéltem azt a nagyon kellemetlen élményt, hogy citromkarikák úszkáltak az édesítőszerrel édesített limonádémban. A kávézóban nem kérdezték meg, hogy cukorral vagy édesítőszerrel kérem, döntöttek helyettem. A limonádét nem így képzeltem el. A fene gondolta, hogy egy ilyen egyszerű receptet is el lehet szúrni. Csak egy összetevővel nem volt probléma, a vízzel. Héjával együtt beleáztatták a citromot a limonádéba, mert az úgy mutatós. Beleázott még pár dolog a citrom héjáról, de az már nem fontos, apróságokra nem adnak. A pincér Nemtudomka volt és sok Nemtudomka pincér van. Az ötödik passzolt kérdés után, irgalmas vizsgáztatóként, már-már felajánlom, hogy inkább arról beszéljen, amit tud. Az érdeklődő vendéget a főnökhöz irányítják, de szavukon fogom és a főnököt fogom addig kérdezni, míg megfelelően betanítja a pincéreket.
Sokan böjtölnek és szívesen vásárolják a szóját. Aki teheti vegyen bioszóját, az idén több illegális génmódosított szója vetést találtak és ez nem vicces.
Megnéztem pár üzletben a szójakészítményeket, pár készítményre ráírták, hogy nem tartalmaz génmódosított szóját. A legtöbb csomagolt szójánál viszont, csak az derült ki, hogy a terméket hol csomagolták és nem tüntették fel a származási helyet, sem más információt.
Ömlesztett árunál, a kedves vásárlónak joga van ahhoz, hogy elkérje a termék címkéjét, hogy arról leolvassa az összetevőket és a szavatossági időt. Egyik ismert élelmiszerlánc üzletében érdeklődtem az ömlesztett termékeket kínáló pultnál. Szójatermék címkéjét kértem el, de csak a csomagoló cég volt feltüntetve.
Ideje lenne képezni az alkalmazottakat, mert nagy a sötétség. Nem szeretem azt hallgatni, hogy kár válogatni, mert úgyis minden termékben van valami káros, amiben meg nincs, az úgyis drága és nem a mi zsebünknek való. Nagyon fárasztó a sötétség oszlatása és én nem érzem magam prófétának. Hogy a kedves pultos otthon mit eszik, az magánügye, de amíg a pult mögött áll, addig legyen kedves és tájékoztasson.

Jó hírek következnek, szívből remélem, hogy ez segít napsugarasabbá tenni az életet és ezután nem velem fogják riogatni a kisgyerekeket.
Végiglátogattam pár üzletet, biotermékeket vadásztam. Most csak az üzletekben érdeklődtem, arra voltam kíváncsi, hogy ha beesünk az utcáról, milyen biotermékeket vásárolhatunk.
Végre sikerült biocitromot venni, ennek nagyon örülök. Ennek a citromnak a héját használhatjuk sütibe. A mosolygó pénztárca logóval büszkélkedő üzletben nincs semmilyen biotermék, ezt maga a főnök mondta. Abban az üzletben, ami egy bolygó nevével dicsekszik, van pár biotermék, többnyire olajos magvak meg száraztészta/laskaféle.
(Nem ezt kerestem, de ezt is fontos. Mindkét üzletben káosz uralkodott a darabra vásárolható tojásoknál, közös tartóban kínálták a különféle kódú tojásokat, a legtöbb kód olvashatatlanul elmaszatolódott, így csak tippelhetünk, hogy mit ír rajta. Ha már választani lehet, mindenki egyenként olvassa végig a kódokat, és ami maszatos, azt ne vegye meg. Nem árt ellenőrizni a dátumot. Aki még nem ismeri a kódokat, egy régebbi bejegyzésben megtalálja. Valószínűleg 3-as tojás, ketrecben tartott tyúkok tojása és nagy valószínűséggel szójás tápot ettek. Nem tettek ki a tojások mellé tájékoztatót, vagy rögtön két tájékoztatót tettek ki, döntse el a vásárló, hogy melyik tetszik neki.)

A DM-ben nagyon szép kínálat van biotermékekből, itt kapható biokakaó és minden apróság, amire sütikészítésnél szükségünk lehet. Érdemes benézni, mert a spagettitől a különféle olajokon át az édességekig sokszínű a választék. Biokávé a Billa és Kaufland üzletekben vásárolható, itt még találhatunk biotejet és biotojást. A Lidlben pedig a zöldség-gyümölcs részlegen különféle biogyümölcsöket és biozöldségeket vásárolhatunk például biocitromot, a tejtermékeknél pedig biovajat.
Kisboltokban is szoktam biotermékekről érdeklődni, de általában úgy néznek rám, mint egy marslakóra.

Újra leírom, hogy minden vásárlás egy szavazat. Ha biotermékeket vásárolunk, akkor egyre nagyobb lesz biotermékekből a kínálat. Ez jó nekünk vásárlóknak, jó a termelőknek és jó a biodiverzitásnak.

2014. december 7., vasárnap

Készülünk az ünnepekre

Egész évben zöld problémákkal foglalkozunk, így év végén szerettem volna látni mit gondolnak a zöldek a közelgő ünnepekről. Az volt a kérésem, hogy fogalmazzanak meg három kérést/kérdést, amit szívesen megosztanának az ünnepre készülőkkel. Hatalmas köszönet minden válaszért.

A Bözsike akcióban blog mindenkinek kellemes ünnepeket kíván!



Attila
Úgy gondolom, nem kell hivatalos statisztikákat böngésznünk ahhoz, hogy kijelentsük, karácsony környékén vásárolunk és szemetelünk a legtöbbet. Kijelenthető az is, hogy a környezettudatos viselkedés dupla haszonnal jár: jót tesz a környezetnek, és a saját kiadásainkat is csökkenthetjük vele. Igazából a karácsonyi készülődés nagyon örömteli időszak a családunk számára, főként ha az előkészületekbe mindenkit sikerül bevonjunk. Ugyanakkor a család mellett mások számára is szervezünk ebben az időszakban különböző zöld programokat, ilyen a most pénteken (dec. 12) negyedik alkalommal megszervezésre kerülő Öko karácsony rendezvényünk. Itt hulladékból készült karácsonyi díszeket, termékeket csinálunk a jelenlévőkkel, melyet hazavihetnek, megmutatva a család többi tagjának is.
Két kérésem lenne:
1. Háromszéken is minél többen fogadjuk meg és tartsuk is be a Greenpeace Ne csomagolj! kampányát, mely kezdeményezés arra hívja fel a figyelmet, hogy évente 100 ezer tonna karácsonyi csomagolópapír fogy csak Európában, az emiatt kivágott famennyiséget pedig közel 600.000 szálra becsülik. Én a fiam ajándékánál pedig különösen a csomagolásra figyelek, mivel a kisgyerekeknél észrevehető, hogy gyakran a kicsomagolt játék helyett éppen a csomagolással kezdenek el játszani.
2. Karácsonykor legyünk körültekintőek abban, hogy mit és hol veszünk meg. Olyan ajándékot szoktam készíteni amely újrahasznosítható vagy megújuló anyagból készül, ezáltal csökkentem az ökológiai lábnyomomat.

Csongor
1. Cserepes fenyő
2. Semmi felesleges pazarlást (a gyomrod ugyanakkora karácsonykor is, mint máskor).
3. A gyerekek egy közös játszásnak, az idősebbek egy figyelmes beszélgetésnek jobban örülnek, mint egy sokszor feleslegesen vásárolt ajándéknak.

A.Z.
1. Miért az évnek ebben az időszakában tűnik a világ legtermészetesebb dolgának a költekezés/bevásárlás?
2. Mit jelent ön számára az ajándék?
3. Tudatosan válogatja a megvásárolandó terméket vagy az elkészítendő ajándék kellékeit/hozzávalóit?

Viktor
1. Ön szerint hol vásárolna be karácsonyra a kis Jézus?
2.Tippelje meg, hány ázsiai gyereknek kell halálra dolgoznia magát szó szerint, hogy ön megvehesse időben azokat a dolgokat, amelyeket betesz majd a fa alá?
3. Definiálja a karácsony fogalmát.

István
1.Erős, önmagát megvédeni képes közösséget, közösségi szellemet kérnék.
2.Tudatos vásárlást, ami azt jelenti, hogy természetes csomagolóanyagokba csomagolt, környezetbarát termékeket vásároljanak az emberek és annyi élelmiszert, amennyit elfogyasztanak.
3.Etikai alapokon működő, egymásra figyelő, egymást segítő embereket, közösségeket kérnék.

Anikó
1. Milyen fát díszít: kivágottat vagy műfenyőt?
2. Minek örvend jobban, ha pénzt kap, vagy ha ajándékba kap egy kiskertet ugyanabban az értékben ?
3.Milyen anyagba csomagolja az ajándékait ?

István
1.Ne vegyél kivágott fenyőfát.
2.Ha megfelelni akarsz valamilyen szokásnak vagy idegenek elvárásának, inkább semmit ne vásárolj.
3.Csak olyasmit vegyél, ami legalább 2 év múlva is kelleni fog a megajándékozottnak.

László
1.Ne vásároljunk kacatot. Az egész év folyamán számos felesleges dolgot megvásárolunk, így legalább most az ünnepek táján ne engedjük, hogy a vásárlási láz felülkerekedjen rajtunk.
2.Ne vágjuk ki a fát. Keressük meg a módját annak, hogy úgy ünnepeljük meg Karácsonyt, hogy közben ne vágjunk ki fát (cserepes fenyő, falra akasztható dísz, stb.).
3.Ha vásárolunk figyeljünk mit veszünk. Helyi termék, környezetbarát csomagolóanyagok, minél egyszerűbb, kevesebb összetevőt tartalmazó termékek, biotermékek. Mindezeket figyelembe véve ez időszakban is támogatni tudjuk a környezetbarát termékeket.

Péter
1. Csak olyat vegyenek, ami aktívan lesz használva és nem a kamra vagy egy szekrény legfelső polcán porosodik majd.
2. Vásároljanak olyan terméket, amely javítható, tartós és használat után vagy újrahasználható részei maradnak, vagy anyagában jól hasznosítható.
3. Olyasmit vegyenek, amit a közelben gyártottak, különösen, ha nehéz termékről van szó, ezek mozgatásához a szállításnál több energia - kőolaj kell.

Helga

1.Ne vegyenek haszontalan dolgokat, tudják meg valamiképpen, mire van szüksége a megajándékozandónak/mit szeretne kapni, hogy ne a kukában kössön ki az első adandó alkalommal az ajándék.
2.A tumultust elkerülendő, ne hagyják utolsó pillanatra a bevásárlást. Legyenek igényesebbek, figyelmesebbek vásárláskor, ne hagyják, hogy mindenféle akcióval átverjék. Ne felejtsék el, nem biztos, hogy épp a hét szűk esztendő következik, nem kell halmozni, nem kell az ötvenedik kiskanalat is megvenni.
Hagyják a bánatba a sok csicsás nejlonzacskót, találjanak ki egyedi csomagolást.

3.Ha megtehetik vásároljanak olyan helyről, ami valami pluszt nyújt: például, ahol vásárlásukkal valamilyen értékben hozzájárulnak a rászorulók megajándékozásához is. Most is, mint mindig, részesítsék előnyben a helyi termékeket.

Enikő
1. Késztermékek helyett vásároljanak minőségi alapanyagokat és otthon készítsék el a finomságokat: szaloncukrot is mézeskalácsot is.
2. Vásárláskor vigyenek szatyrokat magukkal és törekedjenek a minél kevesebb csomagolóanyag megvételére.
3. Ha karácsonyfát vesznek, vegyenek földlabdásat és az átmeneti időszak után ültessék ki. Ha nincs hova kiültetni, akkor vigyék vissza a kertészetbe.

Attila
1. Készítsetek olyan süteményféléket melyeknek összetevőit meg lehet kapni a helyi piacokon. Mi lett az almás-diós tésztával? Mákos gubával? Kaláccsal? Első kérésem, hogy ne adjuk be a derekunkat a csokinak, kakaónak, ananásznak, magasztaljuk a helyi almát, körtét, diót, gyermekkorunk gyümölcseit és süteményeit! Helyi közösségünk megköszöni!
2. Laptopok, táblagépek, okostelefonok, plazma televíziók az igazán okos karácsonyi ajándékok gyermekeinknek? Vagy csak figyelemelvonó eszközök, melyek gyártásánál modern rabszolgaként használják ki ázsiai embertársainkat. Második kérésem az lenne, olyan ajándékot vegyél gyermekednek, mely nem szenvedés, hanem ügyes kézművesség és tehetség által volt előállítva. Biztos megkapod a helyi karácsonyi kézműves vásáron!
3. Legyél tudatos vásárló! Tényleg tudod, hogy a hús milyen antibiotikumokat és serkentőszereket tartalmaz? Biztos vagy benne, hogy a szójaszelet nem génmódosított? Nézz a "brand"-en túl, a legtöbb nagyipari termék mögött vegyszeres ipari mezőgazdaság, földrablás és pénzéhes multicégek állnak. Nem ezt kéne tükrözze a karácsonyi asztal, nem erről szól a közösségi összetartás. Harmadik kérésem, hogy vedd fel a kapcsolatot a helyi kistermelőkkel, ismerd meg őket, engedd meg nekik, hogy visszanyerjék azt a bizalmat, amit évek óta, kevésbé meggondolt választásaid által arctalan nagyipari termelőknek adtál.


Amint az angolok is mondják: "Tartsd a barátaid közel, és a kistermelőid meg közelebb!" (Keep your friends close and your farmers closer!)

2014. december 4., csütörtök

Eco Ruralis Közösségi Kert Indiegogo-kampány


ECO RURALIS KÖZÖSSÉGI KERT
INDIEGOGO.com PROJEKT 

 
AZ ECO RURALISRÓL
Az Eco Ruralis kistermelők, kertészek és tudatos vásárlók egyesülete, ami a romániai agro-ökológiai és paraszti mozgalmat támogatja. Székhelyünk Romániában, Erdély fővárosában, Kolozsváron van. Egyesületünk 2009-ben alakult egy csoport, az ország több régiójából származó, családi gazdálkodó összefogásával. Öt évvel később több mint 1000 tagunk van. Az egyesület alkalmazottai és a tagok között szoros kapcsolat alakult ki, közös a szenvedélyünk és a célunk: a kisléptékű mezőgazdaság fenntartása és a hagyományos (természetes genetikai állományú) magok megőrzése. Az Eco Ruralis tagja a Via Campesinának, a világ egyik legjelentősebb kisparaszti civil szervezetének.

TAPASZTALAT
5 éve szaporítunk hagyományos magokat, tájfajtákat.
Az Eco Ruralis egyesület hagyományos magokat szaporít a helyi (kolozsvári) mezőgazdasági egyetem kis telkein és saját kertjében. Egyetemi tanárok, hallgatók és az egyesület munkatársai felügyelik a folyamatot, leírást készítenek a tájfajtákról, és tájékoztatják a közvéleményt a tájfajták termesztésének előnyeiről. Az elmúlt 5 évben több mint 5000 tasak magot postáztunk 2000 kistermelőnek.

MEGVALÓSÍTOTT PROJEKT
Az Eco Ruralis' Traditional Heirloom Seed Garden (Eco Ruralis hagyományos vetőmagokat termesztő kert)projekt igazi siker volt!
Az idén sikerült egy változatos és termékeny magőrző kertet teremteni egy 7 évig pihentetett, így jól “kipihent” telken. A Kolozsvártól egy kilométerre található telket egy kedves tagunk adta használatra. Csapatunk önkéntesekkel együtt, több kukorica, napraforgó, bazsalikom, sütőtök, uborka, petrezselyem, cukkini, paprika, paradicsom és padlizsán fajtát termelt. Mindenki kivalóan érezte magát és a kertészkedés eredményeként jelentős mennyiségű magot mentettünk.


ÚJ PROJEKT – Az Eco Ruralis közösségi kert!

A Probléma Évről évre csökken a hagyományos magokhoz és a termőföldhöz való hozzáférés. A nagyvállalatok lobbizásának eredményeként, a kormányok agrárpolitikája támogatja az ipari vetőmagok használatát és a nagyszabású földvásárlást, a földzsákmányolást. A spekulációs földvásárlások hatására emelkedő földárak, arra kényszerítik a kistermelőket, hogy földjeiket adják el a nagyvállatoknak. A termőföldek tömbösítése aláássa a vidék és a vidéki életmód fejlődését. A multicégek pofátlanul reklámozzák a hibrid és génpiszkált magok felsőbbrendűségét, továbbá ellenőrzésük alatt tartják a vetőmagpiacot és ezzel korlátozzák a hagyományos vetőmagok használatát. Ezek, és más tényezők miatt, egyre több fiatal kistermelő hagyja abba (vagy el sem kezdi) a fenntartható gazdálkodást.


A Megoldás Kis telkeket szeretnénk biztosítani olyan fiatalok számára, akik összefogva elindulnának az élelmiszer-önellátás útján. Ők termelnék egyúttal a vetőmagokat is az Eco Ruralis nagyszabású magosztásához!

Azzal, hogy egyre több városi lakost vonunk be a közösségi kert projektünkbe, egyesületünk megerősíti vetőmag-szaporítási lehetőségeit, és több ingyenes magot lesz képes terjeszteni az országban. Ezáltal egyre több ember termelheti meg a saját bio élelmiszereit és ugyanakkor nem függnek majd olyan ipari termékektől, melyek használata miatt csökken a talaj termékenysége és romlik az élelmiszer minősége.
Mint közösségi kertek gondozói, megosztjuk egymással ötleteinket és megvitatjuk a leghatékonyabb kertészeti és szervezési módszereket. Minden tag felelőssége, hogy részt vegyen az építési, vízgyűjtő és komposztálási feladatok elvégzésében.
Együttműködve megvalósítjuk a vetőmag- és élelmiszer-önrendelkezést!

A TERV
· Talajelőkészítési munkálatok;
· Eszközök, tárolóegység, vízgyűjtő berendezések beszerzése;
· Kerítés, komposztáló építése, telkek tervezése;
· Kertészeti munkák tervezése a leendő kertész közösséggel együtt;
· Magok és palánták ültetése;
· Kerti munkák elvégzése (gyomlálás, öntözés, fametszés stb.);
· Zöldségek, egyéb termények betakarítása;
· Hagyományos magok beszerzése és tematikus workshop-ok lebonyolítása;
· A hagyományos magok tárolása és rendszerezése (katalógus, adatbázis);
· Hagyományos magok csomagolása és postázása;

HOGYAN HASZNÁLJUK FEL AZ ADOMÁNYOKAT?
· Szántás és más nagyobb szabású mezőgazdasági munkák;
· Eszközök, vízpumpa és víztároló, mobil tárolóegység vásárlása;
· Kerítésépítők szerződtetése (munka és kellékek)

SZÜKSÉGÜNK VAN RÁD!!! Csak akkor tudjuk megvalósítani a tervünk minden részletét, ha elérjük a kampányban kitűzött pénzösszeget! Tehát ADAKOZZATOK ma!
Járuljatok hozzá az Indiegogo-kampányunk sikeréhez! Lájkoljátok és osszátok meg a Facebook-on és írjatok kommentet!

A CSAPAT – Csapatunk szenvedélyesen elkötelezett a hagyományos élelmiszer-előállítási és gazdálkodási hagyományok mellett.
Eco Ruralis szervezi a WWOOF Romania (World Wide Opportunities on Organic Farms) programot.
Mindegyikünk önkénteskedett bio és hagyományos gazdaságokban. Valamennyien kisgazdaságokban nevelkedtünk és segítettünk a mezőgazdasági munkákban. Szívesen tanulunk a kisgazdák bőséges tapasztalatából és termelői tehetségéből. Igyekszünk, hogy minél színvonalasabban használjuk a hagyományos paraszti mezőgazdálkodás fortélyait, és cselekedeteink által oltalmazzuk Románia kulturális örökségét és a hagyományos, paraszti földművelő életmódot.

Ajándéktárgyak
€5 Megköszönjük a honlapunkon
Kedves támogatónk, kiírjuk neved a honlapunkra.
€10 1 képeslap
Küldünk neked egy szép képeslapot. Nagyon szép képeslap-gyűjteményünk van Románia különböző vidékeiről. Postázás 2015 februárjában.
€15 1 tasak hagyományos vetőmag
1 tasak Phacélia(közönséges mézontófű) virágmag. A virág fonalféregölő tulajdonságáról ismert, gazdagítja a termőföld természetes nitrogéntartalmát és gyökerei meggátoljak a gyomnövények fejlődését. Levendulakék színe van és több hónapig virágzik. A vetőmagokat tájékoztatóval együtt postázzuk. Postázás 2015 februárjában.
€20 2 Tasak hagyományos mag (egy tasak uborka es egy tasak Phacélia: közönséges mézontófű). A vetőmagokat tájékoztatóval együtt postázzuk. Postázás 2015 februárjában.
€25 1 darab kézműves válltáska
1 kézzel varrt, egyedi, szövet válltáska(különböző színekben és formában), rávarrjuk az Eco Ruralis kampány logóját. Postázás 2015 februárjában.
€25 3 tasak hagyományos vetőmag
3 tasak hagyományos vetőmag (egy tasak uborka, egy paradicsom és egy Phacélia: közönséges mézontófű). A vetőmagokat tájékoztatóval együtt postázzuk. Postázás 2015 februárjában.
€30 Rólad nevezünk el fákat
Felírjuk neved a kútunk falára, fát nevezünk el rólad, vagy más kerti szerszámot.

Itt adakozhatsz: Eco Ruralis' COMMUNITY GARDEN!

2014. november 30., vasárnap

Talált történetek: A tisztesség marketingje

Szeretem a zöld aktivizmust. A Talált történetek újabb darabját a közösségi oldalon találtam. Köszönöm szerzőjének, hogy hozzájárult a publikáláshoz.


Z. Nagy István : A tisztesség marketingje

Csíki és Székely sörhegyeket ábrázoló fotók, szórólapok, felhívások özöne ömlik szembe velem a közösségi portálokon, az interneten, a kocsmákban, úton-útfélen. Nagy híre van: nem csoda, mert erdélyi, magyar, a mienk, (állítólag) finom és nem utolsósorban jó a marketingje. Hiszen emlékezzünk vissza, hogy a Székelytermék-védjegyes, gyönyörű fotókat tartalmazó reklámanyaggal fóliázott, MKB rendszámmal ellátott, vadonatúj furgonok miatt nemrégiben heteken át köpködtek-káromkodtak a székely városok főutcáin parkolni vágyó autósok. Egy szép kezdeményezésről van szó, felújították a környék egyetlen - tönkrement - szeszgyárának egy részét, modern felszereléseket vásároltak, gyönyörű autóparkot alakítottak ki, odavonzották a Csíki-medence sörgyártáshoz értő szürkeállományának egy részét, és ami a legfontosabb, az autonómia, önrendelkezés után sóvárgó, ezt az óhajt egyre markánsabban megfogalmazó környezetben, magyar nyelven felcímkézett terméket dobtak piacra. Sőt, profi marketinget alkalmaztak, először csak felvillantották a magyar címkés sör lehetőségét, majd megmutatták - a sorban leparkolt autókkal - a beruházás erejét, majd betették feliratozott hűtőiket minden valamirevaló kocsmába és étterembe, majd sajtótájékoztatót hívtak össze, elmagyarázták a sör készítésének módját, megkóstoltatták, majd nyílt napon, ünnepi csindaratta keretében a nagyközönségnek is bemutatták mindezt. Tehát kellőképpen felcsigázták, felkeltették az emberek érdeklődését, kellőképpen megszomjaztatták a magyar nevű sör iránt érdeklődőket. Aztán a napokban robbant a piacon a termék, mindenhol a Csíki Sör jön szembe, elképzelhető, hogy a szerződés részeként a vendéglősnek, aki vásárol a termékből, le kell fotóznia azt és feltennie a közösségi portálokra.
 
Eddig tart a történet szebbik része.

Ahogy már többször leírtam, elmondtam, valahogy nem esik jól a magyar címkés Csíki és Székely Sör annak tudatában, hogy termékek mögött álló vállalkozás többségi tulajdonosa az a Lénárd András, aki a Vargyas-patakán, az Úz-völgyében és a Nagy Homoródon törpe vízierőműveket létesített, aljas módszerekkel, egy sor törvényt megszegve, az ott lakók megkérdezése nélkül, a tiltakozókat és a helybélieket megfélemlítve. Nem tudok eltekinteni attól, hogy az Úz-völgyében katonatemetőn, kaszálón, legelőn át méteres betonoszlopokon vezették el a csöveket, gyógyíthatatlan sebeket ejtve a természeten, alig hagyva folyóvizet a patakban, hogy egyik vízierőműnél sem tartották be azt a törvényes kötelezettségüket, mely szerint csak a fölösleges, az ökoszisztéma fennmaradását nem veszélyeztető vizet használják energiatermelésre, hogy zöld energia címszóval tönkretették az említett völgyeket. Nem tudok eltekinteni attól, hogy a Székelytermék-védjegyet a söröknek látatlanban odaítélő, önmagát folyamatosan környezetbarát intézménynek tituláló, zöldenergia-konferenciákat szervező, ám közben az említett vízierőműveket pártoló, a barnamedvék kilövési kvótáját drasztikusan emelni szándékozó Hargita Megyei Tanács (illetve ennek vezetője) hogyan adott 2011-ben építkezési engedélyt egy sor törpe vízierőműre oly módon, hogy egy tucat szakhatósági engedélyük hiányzott, illetve amikor az engedélyezett helyszínek egy része még nem volt a kivitelező cég tulajdonában. Nem tudok eltekinteni attól, hogy Hargita Megye Tanácsának - a mi érdekeink képviseletéért is megválasztott - vezetője több ízben elutasította, illetve nem vette figyelembe az Ilona völgyében lakók azon kérését, hogy lakossági fórum keretében nyilvánítson véleményt a beruházásról, illetve az általa vezetett intézmény által szabálytalanul kiadott építkezési engedélyről. Nem tudok eltekinteni attól, hogy a Nagy Homoród-völgyi tiltakozó akció alatt az említett Lénárd András megfenyegette a tiltakozókat, azt ígérve nekik, egyenként fogja megkeresni, hogy meggyőzze őket a vízierőmű hasznosságáról. Fentiek tudatában, ne csodálkozzanak, hogy valahogy nem tud jólesni a Csíki Sör és a Székely Sör. És vagyunk így még ezzel egy páran.

2014. október 31., péntek

Felelős vagy a rókádért

Állítólag a tél slágere újra a szőrme lesz. Ennek én nagyon nem örülök. Egy pillanatig sem akarok elfogulatlannak tűnni, az állatvédőknek adok igazat. Nem a kedvenc témám, nem dobott fel az anyaggyűjtés, de kétségtelenül erről is írni kell.

Vannak gyermekkori emlékeim rókafarmról és nutriafarmról, nem emlékszem mit láttam, de a szagot bármikor felismerem. A hetvenes-nyolcvanas években nem ért semmit az a nő, akinek nem volt nutriasapkája, vagy nutriabundája, de divatban volt az ezüstróka, a vörös róka és a nyúl is. A molyok imádták a szőrmét, ezért mindenki naftalingolyókat használt és párás időben egyszerre volt intenzív állat- és naftalin szaguk a szőrméknek. A legbizarrabb élmény egy szűcs házának vécéje volt, fejmagasság felett, egy rúdra tömörítve, vállfákon lógtak az állítólag értékes bundák.

Gondolom, mindenki tisztában van vele, hogy egy szőrme megszerzése az állat legyilkolását jelenti.
Ugyancsak gyermekkori emlék, hogy időként iszonyú bűzt hozott a szél, akkor ölték az ezüstrókákat.

Egy szőrmeipari portál szerint, idén zajlott a szőrmeipar történelmének legnagyobb lobbi-eseménye.
"Ehhez az első jelentős lépés a 2014. január 21 - 23. között az Európai Parlamentben, Brüsszelben - első alkalommal - megrendezésre került 'This is fur' (Ez szőrme) szőrme lobbi, melyre 16 európai országból érkeztek a nemzeti szőrmeipari szövetségek képviselői, hogy részt vegyenek az Európai Parlamenti képviselőkkel folytatott több mint 100 kétoldalú megbeszélés egyikén. A tárgyalások célja a szőrmeipar bemutatása volt."

A magyarországi szőrmeipar egy olyan ágazat, aminek az exportja többnyire harmadik országokba megy és nagy potenciál van benne, állítják a szakma képviselői.
Nem sokan tudtuk, de Magyarország adja az európai csincsillatenyésztés 50%-át. Magyarországon 200 csincsillafarm van, jelenleg csak csincsillát tenyésztenek, de szeretnének nerc/nyérc farmokat is.
Egy tokodi csincsillatenyésztő szerint a csincsillák nem vadállatok, hanem haszonállatok, olyanok, mint a csirkék, vagy a disznók, a prémükért tenyésztik őket.

Vagy úgy? Így már mindjárt más: prémes csirke.

A szőrmelobbi nyomul, divatházak kollekcióiban is egyre többször bukkan fel a szőrme. A szőrmét szeretik luxuscikként tálalni. Mióta a szőrmeipar jelentős díjakat ad olyan tervezőknek, akik szőrmét használnak, többen terveznek szőrmékkel díszített kollekciót.
Egy magyar celeb tokától bokáig szőrmében nyafogott lapos szerelmi élete újabb kihívásairól különféle tévéműsorokban.
Ingrid Newkirk, a PETA alapítója, odaszúr a szőrmehívők sznobizmusának, szerinte a szőrme olyan olcsó lett, hogy az utcai prostik is hordhatják és a kínai bérmunkásnak is lehet szőrmepapucsa.

2013-as cikk szerint Kína 25 millió állati prémet exportál.

Dánia nem véletlenül küzd a nyérc megvédéséért, annak ellenére, hogy invazív faj az EU-ban.
Jó hír az állatvédőknek, hogy Hollandiában 2024-től tilos az állattenyésztés szőrmeipari célra.

2012-ben a romániai Négy Mancs is kampányt indított a prémes állatfarmok betiltásáért. 2011-ben a hatóságok ellenőrzéseket végeztek prémes állatfarmokon és mindent rendben találhattak, mert egyetlen büntetést sem szabtak ki. Romániában 2012-ben a România Liberă napilap által kikért adatok szerint 10 prémes állatfarm működését engedélyezte az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság (ANSVSA), ezeket nyolc megyében találhatjuk és 10.049 kékrókát (a sarki róka egyik változata), 5.714 csincsillát, 364 görényt, 140 nyércet, 88 ezüstrókát és 83 sarki rókát tartottak.

A romániai Négy Mancs felhívta a figyelmet arra, hogy semmiféle előírás nincs a prémes állattenyésztésre. Sem az állatok ketrecének anyagát nem írják elő, sem a ketrec nagyságát, sem az állatok etetését, a rókákat például nem védték az öncsonkítástól vagy a kannibalizmustól.
Az állatok megölésének módjait viszont részletezik és ebből a leghumánusabb a gyógyszer-túladagolás, mert az agy mechanikus átfúrása is megengedett.

Itt egy 2011-ben forgatott film



Nem teljesen reménytelen a helyzet, mindig van lehetőség a változtatásra. Ha mindenképp szőrme kell, akkor a műszőrme a megoldás, most már nagyon jó műszőrmék kaphatóak.
Vannak olyan divattervezők, akik elképzelhetetlennek tartják, hogy kollekcióikban szőrmét használjanak, ilyen tervező Stella McCartney. Stella elkötelezett állatvédő, de Henrik Vibskov dán tervező is a műszőrmére esküszik, annak ellenére, hogy Dánia a legnagyobb nyércszőrme-exportáló ország. Nem árulnak üzleteikben szőrmét a következő márkák: Topshop, Miss Selfridge, Dorothy Perkins, All Saints, Vivienne Westwood, Calvin Klein, H&M, Miss Selfridge, Zara. Aki további információkat szeretne, ezen a linken böngészhet. Csak a szemünknek higgyünk, ha valamelyik ruhadarab gyanús, nem kell megvenni.

November elején kezdődik a prémszüret a rókafarmokon. Több millió rókát mészárolnak le.

Itt van, ami a bundádból kimaradt (PETA-kampány)

2014. október 20., hétfő

A fordítás kínjai és örömei

Fordítunk. Ez önmagában nem ok a boldogságra és kell hozzá bizonyos mennyiségű önsanyargató hajlam. Mindig van egy szöveg, de a szöveget még mi sem értjük igazán. Biztos kézzel keresünk olyan szövegeket, aminek felét sem értjük. Jó esetben sejtjük miről szól, de ez inkább valamiféle ösztönös megérzés, mint rideg tudás. Aki fordított már palagáz-kitermelésről szóló szöveget, az tudhatja mire gondolok.

Veszünk egy mély levegőt és alámerülünk a szöveg rejtelmeibe. Az első boldog kiszemelt elkészítheti a nyersfordítást. Abban mindenki egyetért, hogy ez cudar meló. Ilyenkor döbbenünk rá, hogy nincs megfelelő szótár. Hiába a nyelvtudás, ha pont azt nem tudjuk, amit kellene. Használunk minden szótárt, amit elérünk, hátha valahonnan kibolhászhatjuk a szó magyar megfelelőjét. Szakszótárak terén nagyon rosszul állunk. Itt is leírnám, hogy a közvélekedéssel ellentétben – bölcsészekre szükség van. A bölcsészek azok az elkeseredett emberek, akik szótárakat írnak.

Az esetek 70%-ában marad megfejtés nélküli szó. Ezek a szavak ott maradnak, mint apró zátonyok a fordítás tengerén, mi meg újra és újra zátonyra futunk.

A nyersfordítás után mindenki szabadon belejavít a nyersfordításba. Kitesszük közprédára, aki arra jár, vidáman javíthat. Minél gátlástalanabb a javítás, annál jobb. Kedvünkre trancsírozunk, kihúzunk, beletoldunk, átírunk. Érdemes a nyersfordítást felváltva készíteni, hanem a nyersfordítás készítője a trancsírozást úgy élheti meg, hogy az ő munkája nem elég jó. Hiába tudjuk, hogy csak nyersfordítás, lelkileg nem tesz jót, ha mindig ugyanaz az ember készíti.

Páran rommá javítjuk a nyersfordítást és ekkor jön a java. A mindenféle színek dzsungeléből valami értelmes szöveget kell összerakni. Összerakjuk, de még mindig nem jutottunk messzire, mert az elkészült szöveget illik szavanként összevetni az eredeti szöveggel. Ilyenkor rendszerint kiderül, hogy nem ügyeltünk minden árnyalatra, esetleg meghamisítottuk a szöveget. Itt újra átírjuk a szöveget. Ha ezen is túl vagyunk, megnézzük, mennyire magyar szöveg a művünk. Nem mindegy, hogy értelmes magyar szöveg születik, vagy a Google fordító színvonalát hozzuk.

Soha de soha, nem mehet ki az anyag, míg az összes előbbi szakaszon át nem fut. Ezt egy életre megtanultuk. Aludni kell rá párat.

Ha nem túl bonyolult szöveg, akkor a helyesírás molyolása és az intézménynevek kikeresése után esély van a megjelentetésre.

Ha rágósabb szakszöveggel van dolgunk, akkor lektort keresünk. Lektor bárki lehet, aki ért az adott szakterülethez. Mindenki szétnéz az ismerősei között és jön a finom meggyőzés. Ez a munka egyik legnehezebb része, mert itt a mi tudásunk kevés és másokra vagyunk utalva, ami nem túl kellemes. Eredményt is szeretnénk, lehetőleg emberáldozat nélkül. Nem akarunk ismerőseinktől egy nap alatt megszabadulni, szeretjük őket. Lényegében nyomásgyakorlást alkalmazunk, ez lelkileg nekünk sem tesz jót. Igyekszünk finoman művelni, de sosem tudni kinél mi veri ki a biztosítékot. Veszélyes terep. Leginkább a viccbeli nyuszikára hasonlítunk, szívósan visszajárunk megérdeklődni, mikor számíthatunk a szövegre.

Ha lektorunk dolgozik és visszaküldi a szöveget, akkor pezsgőt bontunk. Csak lélekben, de a hangulat csodás. Az esetek 98%-ában nem kapjuk vissza a szöveget. Ilyenkor új lektort kell keresni, vagy megvitatjuk, mennyire fontos a szöveg és esetleg átírva közöljük. Ezt a megoldást nem szeretjük.

Következő kör a helyesírás. Még egyetlen hibátlan szövegünk sem volt. Ez nem ok a büszkeségre, de ez a valóság. Átmolyoltunk tízszer, már-már kívülről tudtuk a szöveget és mégis, amikor megjelent, hopp, elénk ugrott egy hízott hiba. Nem volt egyszerű, de már feldolgoztuk lelkileg.

Miután mindenki átnézi és úgy érzi, hogy a művel már a nyilvánosság elé állhatunk, akkor publikáljuk a fordítást.

2014. október 19., vasárnap

Megpancsolhatjuk-e felebarátunk ételét?

Napi kérdésünk: Megpancsolhatjuk-e felebarátunk ételét?

Remélem mindenki nemmel válaszol. Úgy tűnik Gordon Ramsay is rájött, hogy szó szerint nagy árat fizet hülye vicceiért. Ramsay valamiért úgy döntött, hogy beszólogat a vegetariánusoknak, a PETA meg nem találta mókásnak. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy az aktivisták jegyzetfüzettel felszerelve nézték a műsorokat. Kiharcolta figyelmüket.
Még mindig tervezem, hogy összegyűjtöm mindazokat az akciókat, amiket állatvédelemmel foglalkozó szervezetek kezdeményeztek Ramsay valamelyik műsora ellen. Kitartóan húzták egymás bajszát.
A sztárséf nem hülyegyerek. Végre leesett neki, hogy nem lesz jó hosszú távon háborúzni. Úgy tűnik, meglengette a béke fehér kötényét az állatvédők felé, így meglepő mondatokat hallunk a Gordon Ramsay's Home Cooking első évadjának tizenharmadik részében.
Bevallja, hogy évek óta jó mókának gondolta, hogy a vegetariánusokat tegye meg rossz ízű viccei céltáblájául, de ma ő is közéjük áll. Kutyából nem lesz szalonna, ezután sem fogja feladni a húsevést. Saját isteni muffinjainak dicséretét halljuk. Állítólag, ha ilyen muffinokat ehet, nem bánja, ha hetente egy-két napra vegetariánus lesz.
Ilyen állat nincs, vagy vegetariánus valaki, vagy nem(lásd a tegnapi vendégbejegyzést). Lehet hús nélkül étkezni hetente pár napig, de ettől nem leszünk vegetariánusok. Amit láthatunk az nála csak egy darab vegetariánus napot jelent, ugyanis három vegetariánus menüt főz. Főzőműsor még mindig, és ő nagyon büszke a tudására.
Bepasszíroztak még egy vallomást, egy régi viccére utaltak vissza.
2003-ban a Comic Relief vicclap arról faggatta, hogy mi volt a legutóbbi hazugsága, ő meg rávágta, hogy a vegetariánus articsókaleveshez húsalaplét használt, de azt mondta zöldségalaplével készült. Most bevallja Tillynek, hogy az csak vicc volt.

Ha már vegetariánus recept kerül az asztalra, Ramsay nem lenne Ramsay ha itt is ne akarna mindenkit lefőzni. A receptek jók, de nem biztos, hogy a vegetariánusok kedvencei lesznek.

Ramsay hülye vicce után kiújult a parám, hogy vendéglőkben bármikor simán átverhetnek, és nem kell vegetariánusnak lenni, hogy meginogjon a bizalom.

Itt a már idézett főzőműsor angolul.

2014. október 18., szombat

Vega? Vegán? Étrend vagy életmód?

Régi vágyam, hogy ezt a blogot többszólamúvá tegyem. Vendégbejegyzés következik, a szerzőt személyesen ismerem és egy ideje figyelemmel követem munkásságát. Nagyon örültem ennek a bejegyzésnek és köszönöm, hogy publikálhatom. A szerző meggyőződéses vegán és harcos állatvédő, blogját a Vegan Spirit blog címen találjátok.

J. K. Valentine


Vega? Vegán? Mi van?

étrend, vagy életmód?

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mi a különbség a vega és a vegán között. Ha valamelyik vega életmódot éled, biztos te is tapasztaltad már a döbbenetet, amikor megtudják, hogy nem eszel húst. A szem felakadása akkor szokott jönni, amikor elkezdem felsorolni, mennyi irányzata van a vegetáriánus-vegán életmódnak. Itt teljesen el szokták veszíteni a fonalat, és általában csak azt kérdezik: "Ok, akkor most te mit eszel, vagy mit nem eszel?"

Ezért szedtem össze az általam ismert irányzatokat a rájuk jellemző ételekkel.

Az első nagy csoport a vegetáriánus irányzatoké. A vegetáriánusokról mindenki úgy tudja, hogy nem esznek húst, és ennyi. Látni fogjuk, hogy ez nem teljesen így van. A vegetáriánus életmód általában a táplálkozási szokásokon nem nyúlik túlra, de lehetnek kivételek. Jól megfigyelhető, hogy a különböző irányzatok, gyakorlatilag az erőszakmentes élet szintjeiként különülnek el egymástól az egyre kevesebb ártás felé haladva.

Makrobiotikus: Ez sem számít igazából vegetáriánusnak, mert heti egy-két alkalommal engedélyezi a halfogyasztást, ezen kívül fogyasztanak mézet is, de tejterméket nem. Egy speciális étrend, ahol kb. az ételek felét nyersen fogyasztják, és a hagyományos konyhákhoz képest nem fűszereznek. Filozófiájuk szerint minden ételt vagy a Yin vagy a Yang energiához társítják, és ez alapján próbálják meg elérni az étkezésben a harmóniát. A kép és a szöveg egy megható videóra utal, amin egy kisfiú beszél az anyukájának arról a polipról, amit ételként adott neki a kedves mama.

Semi (szemi) vegetáriánus: Ez talán a legtöbb ellentmondást, félreértést szülő irányzat. Fehér húsokat, főleg halaféléket és csirkét is fogyasztanak. A szó hétköznapi értelmében nem számít vegetáriánusnak, mert eszik húst. Sokan nem is értik, ha ilyen személlyel találkoznak, hogy miért mondja magát vegetáriánusnak, miközben húst eszik. Helyesebbnek tartanék egy olyan megnevezért, ami nem utal a húsmentes étrendre. Én a fehérhús diéta elnevezést használnám. Általában Egészségügyi megfontolás áll ennek az életmódnak a hátterében.


Ovo-lakto vegetáriánus: Semmilyen húst nem fogyaszt, de eszik tejtermékeket, tojást és mézet is. Ez az egyik legynagyobb csoport a vegetáriánusok között. Általában nem marad senki tartósan ezen az irányvonalon, hanem vagy visszatér a húsevés felé, vagy továbblép a lakto vegetáriánus vonal irányába.


Lakto vegetáriánus: Sem húst, sem tojást nem fogyaszt, de tejtermékeket és mézet igen, sőt! Nagy hangsúlyt kap ebben az vegetáriánus vonalban a tejtermékek használata. Előszeretettel használják a sajtokat, túrót és a tejfölt, de a joghurt, vaj, és más tejtermékek is rendszeres részét képezik az étkezésüknek. Talán ebbe a csoportba még többen tartoznak, mint az előzőbe. Ismert képviselői hazánkban a Krisna tudatú hívők.


Nyers vegetáriánus: Egy ismert terjesztője Bicsérdy Béla volt. Az 1900-as évek első felében terjesztette ezt a táplálkozási módot, igen nagy sikerrel (kb. 120.000 követővel rendelkezett, főleg Magyar nyelvterületeken). Nem tiltott a méz sem, de nagyrészt nyers gyümölcsöt fogyasztanak, és Bicsérdy szerint néha megengedhető egy kis nyers tejtermék, főtt rizs vagy jófajta kenyér. Általában a nyers vegetáriánus a főtt rizst és a kenyeret is kerüli.


Teljes vegetáriánus vagy növényevő: Sokan keverik a vegán életmóddal, hiszen nem fogyaszt sem húst, sem tejterméket, tojást, sem pedig mézet. A teljes vegetáriánus étrendjében azonos ugyan a vegán étrenddel, de életmódjában teljesen eltér a kettő. Míg a vegán semmilyen állati terméket nem használ, addig a teljes vegetáriánus simán hordhat bőrből, prémből, gyapjúból, tollból készült dolgokat, vagy más, állatok kihasználásához kötődő termékeket. Álatálában aki ezt az étrendet követi, annak is az egészség a fő motivációja. 


Nyers növényevő: Étrendje nagyrészt megegyezik a nyersvegán étrenddel, vagyis nyers gyümölcsöt, zöldséget, zöld leveles növényeket és olajos magvakat fogyaszt, de a nyers növényevők gyakran fogyasztanak mézet is, amit a nyers vegánok nem. Az étkezésen túl, az életük többi területén, az állatvédelmi szempontok sem feltétlenül teljesülnek. Sokszor az ő motivációjuk is az egészség, vagy a szépség és fiatalság megőrzése. Ételeik sokszor sok zöldséget tartalmaznak, és viszonylag sok olajos magvat.


A második nagyobb csoport a vegánoké. Itt is több irányzat/szint van, de mindegyikre jellemző egy nagyon erős etikai és erkölcsi elköteleződés az álatok szabadsága és élethez való jogai mellett!

Vegán: A vegán abban a jelentős dologban tér el a teljes vegetáriánus vagy növényevő életmódtól, hogy az állati termékek nem csak a táplálkozásból vannak kiiktatva, hanem a teljes életmódból. A Vegánok tisztán növényi ételeket fogyasztanak, (hús, tejtermék, tojás, méz és más állati származékoktól mentes), de ezen kívül nem vásárolnak és nem támogatnak semmit, ami az állatok kihasználására épül, vagy abból származik. Nem hordanak bőrt, gyapjút, szőrmét, tollat. Nem vásárolnak állatokon tesztelt termékeket legyan az kozmetikum, tisztítószer, vagy bármi más. Nem járnak állatkertbe, állatokat használó cirkuszba, lóversenyre, delfináriumba vagy akvárium parkokba. Teljes mértékben elutasítják az állatok kihasználását, és sokan közülük aktívan dolgoznak, hogy világszerte elismerjék az állatok szabadsághoz és élethez való jogait. Konyhájukra jellemzőek a "húshelyettesítő" ételek, mint a szejtán (búzahús) a képen.


Nyers vegán (Gourmet): Étrendjét tekintve azonos a nyers növényevővel, vagyis csak nyers gyümölcsöt, zöldséget, zöld leveles növényeket és olajos magvakat fogyaszt. Ezen kívül azonban a vegán szemlélet alapján éli az életét, vagyis az étrendjén túl is odafigyel arra, hogy ne támogassa az állatok bárminemű kizsákmányolását. A Gurmet nyers vegán táplálkozására jellemző, hogy a főtt ételek megfelelőit, vagy azokhoz hasonló ételeket készítenek el, nyers vátozatban. Viszonlag magas a zsírbevitelük, mert elég sok olajos magot és kókusz olajat használnak. 


Nyers vegán (80-10-10): Alacsony zsír és fehérje, magas szénhidrát tartalmú nyers vegán étrendet követnek, melynek alapját a gyümölcsök képezik, amit kiegészítenek zöld levelekkel, salátafélékkel, zöldségekkel, és kevés olajos maggal. Életmódjukban a vegán elveket követik, táplálkozásukban pedig a 80% szénhidrát, 10% fehérje, 10% zsír beviteli arányára törekednek.


Fruitariánus, gyümölcsevő vagy erőszakmentes nyers vegán: Életmódja azonos a nyers vegánnal, ám étrendje eltér. Csak olyan ételeket fogyaszt, melyekhez nem kell elpusztítani a termő növényt. Tehát gyakorlatilag csak terméseket, főként gyümölcsöket fogyaszt, így az állatokon védelmén túl megóvja a növényi szintű élőlények életét is.

Jelenleg ennyi jutott eszembe, de ezeken kívül is lehetnek még eltérő irányzatok.

Boldog napot!
J. K. Valentine

Amire büszkék lehetünk

Vannak apró változások, csak nyughatatlan természetem nem akarja látni. Én mindig jelentős változásokat szeretnék a lehető legrövidebb idő alatt.

Eredmény, hogy egy olyan háziasszony, akit eddig különösebben nem érdekelt milyen számú tojást vesz és így 3-as tojást vásárolt, most áttért a 2-es számú tojásra. Húzhatnám a szájam, hogy állatjóléti szempontból még mindig nem az igazi, de ez már eredmény, mert a háziasszony hajlandó többet fizetni a picikét jobb körülmények között tartott tyúkok tojásaiért. Pár bolt kivételével mindenütt 3-as tojás van, ezért a 2-es tojás beszerzése utánajárást igényel.

Az is szép eredmény, hogy kertes házak lakói összefogtak és komposztálnak. Állítólag a diólevél komposztálásáról szóló cikket olvasták, megtetszett nekik az ötlet és belevágtak a komposztálásba. Együtt komposztálnak, megbeszélik tapasztalataikat, gyűjtik az információkat, nagyon lelkesek. A jó példa ragadós, reméljük mások is kedvet kapnak.

Egyre többen jelzik, hogy figyelik a termékek árait és szólnak a pénztárnál, ha úgy látják, hogy az akciós terméket teljes árban fizettetnék ki velük. Az egyik üzlet megfigyelés alatt van, majd ha lesz eredmény, megírom. Legutóbb fogkefe+fogkrém csomagok árait teszteltük vásárlói visszajelzés nyomán. A csomagok ára a polcon, megegyezett a fogkrém árával. Egyik vásárló riasztott, hogy vásárláskor felszámolták a fogkefe árát is. Mire az adott üzletbe értem, a terméket eltüntették a polcról, de még találtam három különböző fogkefe+fogkrém csomagot. A kasszánál ellenőriztem az árakat, rendben voltak. Nem árt a szemünk nyitva tartani.

Büszke vagyok mindenkire, aki a változást választotta. Ezek szép eredmények.

2014. szeptember 19., péntek

Befőzés és pazarlás

Itt van az ősz és a befőzések ideje. Most még azok is elkapják a befőzés vírust, akik eddig ellenálltak. Most kell elrakni a zakuszkát, most kell savanyúságokat készíteni, most kell készülni a télre. Ez egy nagyon szép hagyomány.

Több év befőzési szokásait követve, két problémára hívnám fel a figyelmet.
Az első az élelmiszer-pazarlás. Aki szereti az erős élményeket, az kattintson ide.
Irdatlan pazarlás folyik és ebben szerepe van annak is, hogy nem mérjük fel jól a szükségleteinket. Nagyon sok ételt kidobunk, pedig egy kis tervezéssel és őszinteséggel megelőzhetnénk. Nagyon jó lenne, ha befőzés előtt átgondolnánk étkezési szokásainkat. Mi is változunk, ha eddig szerettük a lekvárt, de mostanában nem esszük, akkor nem biztos, hogy húsz üveg lekvárra van szükségünk, talán elég lesz három üveggel.
Mielőtt őrült költekezésbe kezdünk, nézzünk be a kamrába. Ne csak nézzünk, merjünk látni is!
Leltározzunk. Legjobb, ha újrarendezzük a polcokat, ilyenkor kénytelenek vagyunk kézbe venni minden üveget. Sokan kisebb vagyont költenek a befőzésekre, de a termék csak addig érdekli őket, míg a kamra polcára kerül. Nagyon sok lekvár és savanyúság romlik meg a kamrák polcain. Érdemes összegyűjteni a megromlott termékeket, hogy együtt lássuk a teljes mennyiséget és az sem árt, ha megtippeljük mennyi pénzt dobunk a kukába.
Ha azt látjuk, hogy túl sokat főztünk be és biztosak vagyunk benne, hogy nem fogjuk megenni, örvendeztessünk meg vele valakit, ne várjuk meg, míg megromlik. Ha meguntunk egy ízt, csereberélhetünk a barátokkal vagy szomszédokkal: ahány konyha annyi recept. Érdemes figyelni arra, hogy se a rokonságot, se a szomszédokat ne használjuk lerakatként, ahová felesleges finomságainkat lepasszolhatjuk. Előfordult, hogy tizenöt üveg lekvárt kaptam azzal a felkiáltással, hogy már unja nézni és egyem meg én. Talán nem árt előtte megkérdezni a megajándékozandót.
A bevásárlásnál, mint mindig, most is keressük a vegyszermentes zöldségeket. Nem mindegy milyen zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk.
Így eljutottunk a második problémához, ami a lekvárokba, savanyúságokba kerülő tartósítószerek problémája. Nagyon jó dolog, hogy mi magunk készítjük a lekvárokat és egyéb finomságokat, saját ízlésünk és receptjeink szerint, de az sem árt, ha természetes tartósítási módot választunk. A finomságok tartósításához nagyszerű segítséget nyújt a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület kiadványa.

Idén próbáljunk meg takarékosabban és tartósítószer nélkül.

Talált történetek: A krétarajz

Régi tervem, hogy a Bözsike blogon új sorozatot indítsunk, szeretném, ha minél több problémára felhívnánk a figyelmet, ha minél több problémára keresnénk a választ. Nagyon örülök ennek a történetnek, mert egy látszólag egyszerű eseménynek, mindannyiunk számára érdekes megoldása van.

Szentgyörgy imádja a pletykát. A pletykákkal addig semmi probléma, míg csak kiindulási pontként használjuk. Akkor lépünk túl a pletykák szintjén, mikor vesszük a fáradtságot és választ keresünk, választ kérünk a kérdéseinkre. Nagyon szeretem látni, hogy vannak még a városban gondolkodni szerető emberek. A hivatalokkal is lehet levelezni, mindenkit bátorítanék arra, hogy tegye meg. Ne ragadjunk le a pletykák szintjén.

Szabad-e krétarajzokat készíteni a szentgyörgyi parkban?

Az alábbi történet teljesen hétköznapi, bárkivel megtörténhet.
Két kislány krétarajzokat készített a szentgyörgyi park sétányán, a parkőr meg rájuk szólt, hogy nem rajzolhatnak. A kislányokra vigyázó felnőtt megkérdezte, hogy miért ne rajzolhatnának, mire azt a választ kapta, hogy valakik szóltak, hogy nem kéne rajzolni. Ezen különösebben ne csodálkozzunk, ez a megszokott kommunikáció minden szinten. Valaki, akiről soha nem derül ki kicsoda, mondott valamit, amihez tartani kellene magunkat, de hogy miért kellene nekünk elfogadni a valaki tiltásait, az soha nem derül ki.
A krétarajzok egyszerű gyerekrajzok voltak, pont olyanok, amilyeneket régen mi is rajzolgattunk.
A gyerekek kísérője vette a fáradtságot és levelet írt a hivatalnak, rákérdezett arra, hogy melyik határozat alapján tilos krétarajzokat készíteni a parkban és mi tartozik a parkőr hatáskörébe. A válaszból kiderült, hogy semmi sem tiltja a rajzolgatást, mert a parkbeli tevékenységeket nem szabályozták. Hogy mégis miért volt tilos a rajzolgatást, az titok marad.

Állítólag a polgármesteri hivatal új közvéleménykutatásra készül és majd arra kérdeznek rá, hogy milyen tevékenységek legyenek megengedettek a parkban. Már most merenghetünk azon, milyen tevékenységekre használnánk a parkot.

2014. szeptember 10., szerda

Itt van az ősz, komposztálj!

Ezt a cikket tavaly írtunk, és ez egy aránylag sikeres akció volt. Elég sokat beszélgettünk mindenkivel, aki az utunkba került. Tavaly indult a klub és valamit tenni akartunk. Ezt találtuk ki. Olyan tagokat is be tudtunk vonni, akik különösebben nem szeretnek beszélgetni. Nagyon sokan kértek cikket a diólevél komposztálásról. Itt van az ősz és úgy gondolom nem árt újrapublikálni. Az akciót folytatjuk.
Foto: Toró Attila
Tiszta levegő projekt

Ez a gyönyörű ősz sok szép kertészkedésre alkalmas nappal ajándékozott meg. Ebben az évben is elgondolkoztunk azon, hogy sokévi tiltás után miért érzik egyesek még mindig kötelezőnek, hogy avart égessenek. Szomorúak voltunk, dühösek voltunk, tehetetlennek éreztük magunkat, majd végre a tettek mezejére léptünk. Beszélgetni kezdtünk az emberekkel.

A megoldás néha ennyire egyszerű.

Egy hete az avarégetésről beszélgetünk mindenkivel, aki az utunkban akad és érdekes dolgokat hallunk.

Van, aki dacból teszi, nehogy már valaki bármit is előírjon neki. Nem szeretnénk semmit előírni és még büntetéssel sem fenyegetünk, egyszerűen megkérjük szépen, hogy ne tegye.

Van, aki információhiány miatt égeti el a faleveleket, itt főleg diólevélről volt szó. Jó hír mindenkinek, hogy a diólevél is komposztálható.

Van, aki nem tudja mit kezdjen vele. Itt két megoldást is tudunk:
  • Szépen bezsákolva elviszi a TEGA
  • Akinek kertje van, az készíthet belőle komposztot, a zöldjavak erejét visszaforgathatja a kertjébe

Miért nem jó nekünk az avarégetés?

2013-ban, első ízben minősítette rákkeltőnek a szennyezett levegőt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutatási ügynöksége. Továbbá „egy svájci tanulmány szerint egy nagyobb kupac avar 6 órás égésével annyi szállópor keletkezik, mint 250 autóbusz 24 órai folyamatos közlekedése során." (forrás:e-misszio)
„Egy átlagos kerti tűz (100 kg zöldhulladék), melyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, hatalmas légszennyezést okoz. Nagy mennyiségben keletkezik a fulladást okozó szén-monoxid, rákkeltő részecskék és szénhidrogének, tüdőkárosító nitrogén-oxidok és az egyik legmérgezőbb anyag, amit beszívhatunk, a benz-a-pirén. Sajnos a kerti hulladékkal a mérgező, perzisztens vegyszermaradvány is elég, s nem ritka, hogy a meggyújtott zöldbe műanyag és egyéb háztartási szemét is keveredik, tovább növelve a légszennyezők listáját."

Tiszta levőre mindnyájunknak szükségünk van!

Kérünk szépen, ne égesd el az avart! Ha azt látod, hogy a szomszéd ilyesmire készül, beszélgess vele. Beszéljünk minél több emberrel az avarégetésről! Tegyük meg magunkért és egymásért!

2014. szeptember 9., kedd

A tájékoztatás siralmas

Vannak témák, amikre ráharaptunk, mint csíkos vadmalac a radioaktív gombára. A lakosság tájékoztatása siralmas.
Három kisebb és kevésbé sikeres akciót osztanék meg.


Benzollal szennyezett sprotni halkonzerv

Ekkor kezdtem ismerkedni a helyi hivatalokkal. Talán az nlcafe oldalán láttam először a NÉBIH közleményét a benzollal szennyezett sprotniról. "Határérték feletti benzolszármazék (PAH) tartalom miatt újabb füstölt sprotni halkonzerv tételeket vontak ki a kereskedelmi forgalomból az élelmiszerbiztonsági szakemberek." Magyarország január 9-én gyorsriasztást adott le az unió élelmiszerbiztonsági rendszerében, ez az a bizonyos RASSF(the Rapid Alert System for Food and Feed) rendszer. Angolul olvasóknak lebilincselő olvasmány. Nekem nagyon tetszik ez a rendszer, szívesen molyolok vele. Kíváncsi voltam nálunk mi a helyzet, mert az üzletekben árultak balti országokból származó füstölt sprotni konzervet, nem ugyanazokat, mint amiket a képeken láthattam, de sosem tudni. Meglátogattam a fogyasztóvédelmet, ahol kisült, hogy nem ők, hanem az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság foglalkozik az ilyen ügyekkel, a RASSF-riasztások is az említett igazgatósághoz futnak be. Lehet, hogy van, akit szórakoztat a különféle hivatalok közötti ingázás, engem annyira nem. Ez az eset óta szeretném megtanulni a konzerveken található kódok megfejtését. Végül is erről az akcióról senki sem írt. Az Állategészségügyi Igazgatóság igazgatója egy érdeklődő újságírónak azt nyilatkozta, hogy nálunk nem árulták az említett konzerveket és így az ügy nem volt érdekes.


Szalmonellával fertőzött csoki

Május harmadikán két online médium megjelentette a Mediafax hírügynökség LIDL üzletlánccal kapcsolatos hírét. A LIDL szupermarketláncból visszavontak egy rakomány kókuszos csokit, mivel az üzletlánc belső ellenőrzése nyomán kiderült, hogy az szalmonellával fertőzött. A vásárlók a csokit számla nélkül is visszavihették és visszakapták az árát. Ez a hír annak ellenére nem jelent meg a helyi nyomtatott újságokban, hogy Kézdivásárhelyen és Szentgyörgyön is van LIDL üzlet. A Mediafax hírügynökség a helyi nyomtatott sajtónak is elküldi híreit, de a szalmonellafertőzés sem elég szexi ahhoz, hogy arról tájékoztatni kellene.

Kisétáltam a LIDL-be. A bejárattól számított utolsó pénztárnál ott lógott a csoki plakátja, amin tájékoztattak arról is, hogy visszaadják az árát.

Biztos, ami biztos, megkérdeztem az egyik pénztáros kisasszonyt, hogy addig hány csokit vittek vissza. Úgy nézett rám, mintha a pénztárcáját kértem volna. Közölte, hogy ő nem tud semmiről, kérdezzem a főnököt.


Gyógyszermizéria

Irigy kutya voltam, elirigyeltem a csíki zöldektől (Zöld SzékelyFöld Egyesület) a gyógyszergyűjtő akcióikat. Annyira jó lenne, ha végre mi is eredményesen foglalkozhatnánk az üggyel, pillanatnyilag a lejárt gyógyszerek a háztartási szemétbe kerülnek. A TEGA R.T. szépeket nyilatkozik, kár, hogy nem hiszek nekik. Nem a lakosságnak kell utánajárni, hogy melyik cég mivel foglalkozik, hanem a városi tanács által megbízott cégnek, vagy magának a tanácsnak kellene tájékoztatni a lakosságot. Amúgy még mindig fent van a TEGA honlapján, hogy "Gyógyszerek – leadhatóak a gyógyszertárakban vagy a hulladékudvarban". Ennyit a korrekt tájékoztatásról. Az akció kezdetén elmentem pár patikába és megkérdeztem visszaveszik-e a lejárt gyógyszereket. Nem vették vissza. Budapesten elkényeztettek, patikában adtam le a lejárt gyógyszereket. Közben változott a hozzáállásuk Szentgyörgyön is, most bizonyos gyógyszertárak visszaveszik a gyógyszereket, a többi meg büntetés nélkül megteheti, hogy nem veszi vissza. Az ne zavarjon senkit, hogy a gyógyszertáraknak nagyon sok akciójuk van és rengeteg gyógyszert eladnak. Olyan gyógyszerekből is feleslegesen vásárolunk, akár több dobozzal, csak mert akciós, amiből évente alig egy-két szemet veszünk be. Gyűl a felesleges szemét. A problémáról cikk is született, köszönet a cikk szerzőjének, mert nagyon sokat levelezett, hogy a cikk megszülethessen. A probléma azóta sem megoldott. Legutóbb a Zero Waste Romania-t kérdeztem, hogy milyen megoldást látnak a problémára. Várom a válaszuk.

Nagyon sok levélre várok választ. A "sugárzó" vaddisznók ügyében is írtam pár társaságnak. Talán válaszolnak.