2014. július 25., péntek

Csinta-palacsinta, már az ordás palacsintát is gyanakodva nézzük

Ez még mindig egy Bözsike akció és nem szakdolgozat az ordakészítésről. Megtudunk pár dolgot, de nem fogunk nyugodtabban aludni.
Minden Bözsike akció előtt nagyon fontos meghatározni a célt. A cél legyen a lehető legegyszerűbb és írjuk is le. Tehát, az akció célja: Kideríteni mennyi tehéntej van az ordában.
Többször érzem úgy, hogy egy-egy kérdés meghalad, mert nagyon nehéz információt szerezni, vagy túl sok információ gyűlt össze és maga alá temet. Ilyenkor kell előkeresni a leírt célt, mert segít az információk rendezésében.

Ha ordás palacsintát szeretnél, vegyél ordát.

Az akció kezdete

Egyik csoporttárs mesélt arról, hogy egyre több tehéntej van az ordában. Rendszerint órákig pletykáltunk klub után egy utcasarkon, így született az akció ötlete. Határozottan szeretem a városi pletykákat, mert inspirálnak. A pletykák az álruhába bújtatott igazság.

Egy-két hónapja még szentül hittem, hogy az orda csak juhtejből készülhet, múlt századi emlékeim voltak, miközben minden változik. A Bözsike akciók rendszerint ráébresztenek arra, hogy a világ sokkal bonyolultabb, mint hittük. Az orda akció nagyon egyszerűnek tűnt, pofonegyszerűnek. Alábecsültük.
Tudom, hogy én eddig a Holdon éltem, de ismerőseim sem voltak tájékozottabbak, talán itt volt az ideje tisztán látni.

A piac a sajtok Mekkája

Székelyföldön szeretik az ordát és piacokról vásárolják. Kapható orda az üzletekben is, de most csak a piacokon árult orda érdekel. A helyi Nagypiacon aránylag sok sajtárus van, de nem a sajtválaszték nagy, hanem a termelők száma. Eddig mindig finom és friss ordát vettünk és megesküdtünk volna, hogy csak juhtejből készült, de ebből is látszik, hogy azt sem tudjuk mit eszünk. Az a fránya tájékoztatás, az valahogy elmaradt.

Ha nem szeretnénk tehéntejjel készített ordát enni, akkor jobb, ha érdeklődünk, mert az árusok nem írják ki, hogy portékájuk miből készült. Ha a csoporttárs nem említi, soha nem jut eszembe, hogy rákérdezzek a tehéntejre.

A Bözsike akciókban minden kérdést többször tesztelünk. Eddig kétszer kérdeztem a Nagypiac sajtárusait.
Az első teszt eredménye valahogy így festett: mondták, hogy van benne tehéntej, de csak nagyon kevés. Az ilyen válaszokkal nem tudok mit kezdeni, rendszerint felhergelem magam. Mennyi a nagyon kevés?

A második alkalommal újra megkérdeztem az árusokat, hogy milyen tejből készült az orda. Ha tehéntej is volt benne, akkor rákérdeztem, hogy hány százalék tehéntejet tartalmaz.
Másodszor már elszántabban akartam tudni, hogy pontosan mennyi tehéntej van az ordában. Egy helyen makacs ellenállásba ütköztem, mert az árus szerint, amit kérdeztem, azt csak a főnök tudja, de inkább csak a főnök öccse.
Ne tessék hülyének nézni. Semmi baj, ha az eladó csak díszlet a boltban és semmit sem tud, megkérdem én, mondjon gyorsan egy telefonszámot. Ilyenkor jön a félrebeszélés, kiderül, hogy a főnöknek nincs elérhetősége.
Ez az a hozzáállás, amit a legjobban utálok: maszatolás és sunyítás.
Szeretem látni, ha az eladók kíváncsiak a vásárló kérdéseire. A főnök emberén kívül, mindenki megfelelően tájékoztatott, kóstolót is kínáltak.

A piacon kétféle orda van, a juhtejből készített és a vegyes tejből (juhtejből+tehéntejből) készített. Fogalmam sincs milyen szakszót illene használni, ha egy sajtféle kétfajta tejből készül.

Veszettül kerestem valami hivatalos anyagot arról, hogy az orda milyen tejből készülhet és még milyen összetevői lehetnek a tejen kívül. Ilyen szépséges információkat találtam az Óvári sajtról.
"Az Óvári sajt tehéntejből tejsavbaktérium-színtenyészet és alvasztóenzim, esetleg kalcium-klorid és kálium- vagy nátrium-nitrát hozzáadásával készített, sózott, érlelt, jellegzetes érzékszervi tulajdonságú, oltós alvasztású, félkemény, röglyukas sajt." (2-105 számú irányelv).

Irigykedtem. Amiről írnék, arról soha nincs anyag.
Biztosan nem megfelelően kerestem. Tejgyárak is gyártanak ordát, ennek ellenére nem találtam semmit.
Ezt Wikitől kölcsönzöm:
"A sajtgyártásból visszamaradó savó még sok ásványi anyagot, tejcukrot, albuminfehérjét és zsírt tartalmaz. Ha a savót természetes úton megsavanyítják (vagy ecetsavat adnak hozzá), majd 70-90 °C-ra felmelegítik, akkor a savóban maradt fehérjék (laktalbumin) pelyhes csapadék formájában kicsapódnak. Ez a zsendice. A zsendicét sajtruhán átszűrve, 12 órás csurgatás után kapják meg az ordát (albumin savósajt). A friss sajtok közé tartozik.
Az alvadékból kinyert sajt mennyiségéhez képest az ordából csak kis mennyiség (6-10%) nyerhető ki, de ezt a sajtnál magasabb áron értékesíthetik."

Az orda nem ajánlott vegetariánusoknak, a sajthoz használt oltóanyag hagyományosan állati eredetű, akinek az ilyen szempontok is fontosak, kérdezzen rá. Az oltóanyagot levágott borjak gyomrából nyerik.


Nem ártott volna tudni, hogy a piacon milyen tájékoztatást várhatok el, ennek örömére futottam pár kört. Kiderült, hogy a tehéntejjel készült orda teljesen rendben van, a hatóságok is tudnak róla és áldásukat adják. Azt is jó lett volna kideríteni, hogy kötelességük-e az árusoknak kiírni, hogy milyen tejekből készült az orda. Itt nagy bizonytalanságba botlottam.

Összefoglalva, a sajtkészítők árulhatnak tehéntejjel készült ordát. Tudván, hogy az orda a sajt után készül, mennyire rosszindulat azt feltételezni, hogy a juhsajtban is van tehéntej? Ha tehéntejet tesznek az ordába/sajtba, akkor mennyire tükrözi ezt az ár? Nem titok, hogy a tehéntej olcsóbb, mint a juhtej. Ezt még nem teszteltük.
Az árusoknak nem kötelező kiírniuk, hogy az orda hány százalék tehéntejet tartalmaz és az árusok lelkiismeretességén múlik a megfelelő tájékoztatás, mert csak jól felszerelt laboratóriumokban deríthetjük ki az igazságot. A megfelelő tájékoztatást kérdéses, mert mindenki azt mond, amit akar. Ez így elég vicces, de semmi kedvem nevetni.

A kedves vásárló megteheti, hogy minden vásárlásnál megköveteli, hogy megfelelően tájékoztassák. Nem jó válasz, hogy csak a főnök, a szomszédasszony, vagy a faluvégi kártyavető tudja a termék összetételét, de az árus nem. Ha az árus nem válaszol a kérdéseinkre, nem kell vásárlásunkkal jutalmazni. A kedves vásárló sem lopja a pénzt. Elmondhatjuk azt is, hogy tetszik az áru, de csak akkor vásárolunk, ha megfelelően tájékoztatnak.

2014. július 17., csütörtök

Hízik a májunk?

Laza főzőműsort vártam. Gordon Ramsay egy újabb sorozatába kezdtem bele (The F word, 2005-2010), azzal a reménnyel, hogy végre ellesem a Pavlova-torta titkát. Valami édes-habos nyalánkságra vágytam. Lelkileg rákészültem, és hopp, Gordon már az első részben sokkolt. Basszus, muszáj volt a foie gras-t ajánlani minden kezdő brit háziasszonynak? Hízott májat kétbalkezeseknek, akik egy krumplit is egy óráig pucolnak? Egyáltalán miért kell hízott májat enni? Egyenek zöldséget. Komolyan Gordon, mikor már megszoktam a rengeteg bazmegelésed, hálából aljason meggyomrozol.

A hízott máj csak a kezdet volt, sikeresen felrázott. Jegyzetfüzet után nyúltam, és végigjegyzeteltem a sorozatot. Tömény élmény. Több cikkre való témát kínál és nem csak nekem, felrázta az amúgy is elkeseredett állatvédők seregeit. Még nem sikerült minden állatvédő tiltakozást megtalálni és végigolvasni, de keresgélek, külön bejegyzés lesz belőlük.

Minden ellenérzésem dacára, a sorozat jól felépített és izgalmas. Van benne kötelező főzőverseny, de sokkal érdekesebb a többi téma: fogyasztóvédelmi kérdések, etikus állattartás, halászattal-vadászattal kapcsolatos kérdések, özönfajok kérdése, mind-mind olyasmi, amivel foglalkoznunk kell.

Búcsút intettem Pavlovának, a habos édességnek, rágósabb falatok jöttek.

Gordon és csapata fejébe vette, hogy közelebb visz minket az étel forrásához. Nem, nem a veteményesbe látogattunk. Megtalálták a húst a legváltozatosabb élőlények formájában, a krokodiltól az északi lundáig. Gordon nem túl bonyolult lélek, minden (haszon)állatban a húst látja. Szereti a húst, olyannyira, hogy ölne érte. Ennek a kedves nézők nem örülnek, mindenkinek lesz egy pont, mikor felhördül.

Kényelmetlen sorozat, olyan kérdésekkel szembesít, amikkel nem akarunk foglalkozni.
Nagyon szép az állatvédelem, mindenki szereti, egészen addig, míg nem az ő portáján belül szemlélődnek és nem az ő étkezési szokásait kezdik kritizálni az aktivisták, mert akkor fellobban a harag. Ha már hízott májat emlegetett, a Négy Mancs kampánya megkerülhetetlen.

Magyarországon a libatömést ellenző aktivisták húzták ki a gyufát, mert meglátták azt, amit illet volna nem látni. Nagy volt a felháborodás, hogy miért védi egy vicces nevű állatvédő szervezet a libákat, mikor máshol gyilkolják a bálnákat. Szerintük védje mindenki a bálnákat, a bálnahús nem hungarikum, a libákat meg hagyják békén.
Mint kiderült, a bálnák védelme sem annyira egyszerű, mint gondolnánk.

Mivel a hízott libamáj állítólag a nemzeti büszkeség egyik alappillére (jó kérdés, hogy miért pont ez), érdemes átgondolni, hogy egyénenként miként vélekedünk a libatömésről, esetleg a libatépésről.

A hízott kacsamáj-piacon Románia is jelen van. Egy 2013. január 9-én a Fabrica de carne portálon megjelent cikk, a romániai kacsatömésről tudósít, részletesen ismerteti a kacsatömés technikáját. Az ilyen cikkek miatt alusznak rosszul az állatvédők.

2013-ban hungarikum lett a hízott libamáj. A kürtőskalács még mindig nem hungarikum, ez elég érzékenyen érinti a székely lelkeket. Ez van, a kürtőskalács nem akkora biznisz, mint a hízott libamáj. 2012-es adat szerint(Mezőhír), a libatest értékesítésével együtt 18-20 milliárd forintos üzletről van szó.

Minden hírnév ellenére a műsorban egy szóval sem említik Magyarországot mint hízott libamáj exportőrt. Az öt hízottmáj-exportőr (Belgium, Bulgária, Spanyolország, Franciaország, Magyarország) közül csak kettő Franciaország és Spanyolország került szóba. Így mutatott a hízottmáj-piac 2008-ban, egy évvel a harmadik széria készítése után.

„Spanyolország(...) részesedése a világtermelésből 1%-ot tesz ki.(...) 2008-ban 930 tonna hízott kacsamájat termelt és 2349 tonna hízott májat importált.”

„A világ hízott máj termelése(...) 2008-ra 26509 tonnára emelkedett. A 2008-as évi termelés 75%-át Franciaország állította elő, ezt sorrendben Magyarország követi 10%-os, majd Bulgária 7,5%-os részesedésével, így a hízottmáj-termelés 92,5%-a csupán három országra korlátozódik. Franciaország és Bulgária főként kacsamájat termel, így Magyarország a legnagyobb hízott libamáj-előállító ország.“ (Kozák János)

Janet Street-Porter újságíró szerint, Párizsban a Salon International de l'Agroalimentaire innovációs díját, spanyol gazdák nyerték az etikus hízott libamájjal, ez meg felhergelte a franciákat. Street-Porter a hízott máj nyomába ered. Megnéz két farmot egy „hagyományos” kacsafarmot Franciaországban és egy etikus libamájat kínáló libafarmot Spanyolországban. Franciaországban tömik a kacsákat, a bemutatott farmon napi 6 kiló kukoricát nyomtak le az ott tartott állatok torkán, a tradíció jegyében, 2-3 héten keresztül, míg levágták őket. Badajozban, Spanyolországban, már 2007-ben kapható az etikus spanyol hízott libamáj. A műsor érdeme, hogy megmutatták a farmokat, a spanyol libák boldog libáknak tűntek. Az újságíró állásfoglalása egyértelmű, ő az etikus libamájra szavaz, míg Ramsay állagbeli különbségeket sorol és a tömött liba máját választja.

A libamáj-háborúba nem csak állatvédők, hanem szakácsok is belekeveredtek, ki ezen, ki azon az oldalon. Európa legtöbb országában tilos az állatok kényszeretetése, Lengyelországban 2004-ben végleg betiltották a kényszertömést, de a hízott libamáj importja továbbra is megengedett. Ramsaynek Párizsban is van étterme, már a forgatás idején több külföldi étterme volt és a műsorban is elhangzik, hogy minden étlapján szerepel a foie gras. Gondolom, saját szállítóival sem akarta összerúgni a port. A sorozat első részeit 2005-ben forgatták, akkor még egész Európa a madárinfluenza miatt parázott. Ramsay, a maga reklámjával segített a liba- és kacsatenyésztőknek.

Magyarország végül a sorozat egy későbbi részében képviselteti magát.
Egy címkézési botrány kapcsán kerül szóba az ország. Egy botrányos brit társaság (Bernard Matthews-csoport) Magyarországról vásárolta termékeikhez a pulykahúst és elfelejtették feltüntetni a csomagoláson, hogy honnan származik a késztermék előállításához használt hús. Nem túl dicső szerep.

Nincs az a jó termék, amit előbb-utóbb ne hamisítanának, ez igaz a hízott libamájra is, legtöbbször hízott kacsamáj kerül libamájként a tányérokra. Kedves vásárló, tájékozódj, ha tudsz, mert azt sem tudod mit eszel.

A libamáj-háború Magyarországon 2008-ban robbant ki, két évvel azután, hogy a hízott máj a francia gasztronómiai és kulturális hagyomány része lett. 2006-ban decemberében már aláírásokat gyűjtött a magyarországi Négy Mancs, egy hét alatt tízezer aláírás gyűlt össze. 2007-ben 15.000 aláírással megtámogatva, petícióban kérték a hagyományos liba-és kacsatöméssel előállított termékek beszüntetését. Nem vették komolyan őket.

2008-ban a Négy Mancs közzétette feketelistáját, amin magyarországi libatenyésztők is szerepeltek, ezt a listát a legnagyobb német és osztrák áruházláncok az ottani Négy Mancs kampány hatására elfogadták. Ennek az volt a következménye, hogy a listázott cégek termékeit nem látták szívesen az üzleteik polcain. Az egyik érintett magyar cég felajánlotta, hogy felirattal jelzik a csomagoláson, hogy kényszerhizlalással előállított víziszárnyas termékről van szó, ezeket a termékeket, állítólag a többitől eltérő színű anyagba csomagolták. Ez volt 2008-ban, majd 2009-ben az állatvédők magyar üzletekben olyan termékeket találtak, amin az ígéret ellenére sem jelölték, hogy a termék tömött állat húsából származik. 2008 októbere óta rendelet szabja meg ezt a jelölést Magyarországon.
A britek címkemizériája máshol is visszaköszön. 2011-ben francia fogyasztók döbbentek rá, hogy magyarországi libamájat adtak el nekik francia termékként, a címkézés szigorítását követelték.

2010-ben már vannak olyan magyar feldolgozók, akik vállalták, hogy nem dolgoznak fel kényszertöméssel hizlalt állatokat, sem olyanokat, amelyeket élve fosztottak. Azt is vállalták, hogy az állatvédők bármikor, bejelentés nélkül, ellenőrizhetik őket.
2013 januárjában, arról ír a HVG, hogy „Franciaország, Bulgária, Spanyolország és Belgium is csatlakozik az idén Magyarországhoz, hogy közösen lépjenek fel a Négy Mancs állatvédő szervezet súlyos károkat okozó kampányai ellen.”
2013-ban a Vidékfejlesztési Minisztérium (igen, ez az a minisztérium, amelyik nem szereti a kürtőskalácsot), azzal bókolt a Négy Mancsnak, hogy zaklatják a termelőket. A libamáj-háborúnak koránt sincs vége.

Mindez csak a téma felszínének kapargatása. Elég sok anyag összegyűlt 2006 óta, nem egyszerű végigrágni és nem is szándékszom ennél jobban belemerülni.

Hogy a végére se maradjunk a szókimondó séf kalandjai nélkül, Gordont a PETA (People for the Ethical Treatment of Animals) 2013-ban is kitüntette figyelmével, aláírásgyűjtésbe kezdtek, ahol megkérték szépen, hogy ne használja az amerikai hízott kacsamájat, a Hudson Valley Foie Gras (HVFG) cég termékét. Erősebben fogalmaztak, azt kérték, hogy hagyja a bánatba a beteg kacsák máját. Kép a PETA libatömés-ellenes kampányából.

Morrissey(zenész) beperelte a Chanel 4-et, mert az engedélye nélkül használták a The Smiths egyik számát Gordon Ramsay karácsonyi főzőműsorának (Christmas Cookalong Live) reklámozásához. Morrissey a megnyert összeget tavaly a PETÁ-nak adományozta a libamáj-ellenes kampányhoz. A bosszú édes, Morrissey meg vegetariánus. Nagy ötlet volt egy közismert PETA-támogató zenéjét választani egy húsokat sütögető műsorhoz.

A PETA sem adja fel, idén skót vendéglőket győznek meg arról, hogy vegyék le a hízott májat az étlapról. A kampányhoz olyan nevek csatlakoztak, mint Sir Roger Moore, Joanna Lumley, Kate Winslet, Ricky Gervais vagy Ralph Fiennes.

2014. július 13., vasárnap

A mosás nem gyerekjáték

Csodás városkánkban egyre népszerűbbek a különféle mosógélkapszulák. Ezek a termékek kis párnácskák, puhák, színesek, illatosak és könnyen játékszernek nézhetik a gyerekek. Soha nem óhajtottam ilyen mosószert vásárolni, de egy rokonom jóvoltából pár darab "halacskás" kapszula (rózsaszín folyadékkal teli párna, rajta lila és fehér "halacska") tulajdonosa lettem. Az internet segítségével derül csak ki, hogy melyik cég termékéhez van szerencsém. Aki vette, sem tudta, hogy mit vett. Látta a reklámot és neki ennyi elég volt a boldogsághoz. A halacskák (2 csodás hatóanyag) elhelyezése a párna tetején, leginkább a hagyományos jin és jang szimbólumra emlékeztet. A gyerekeknek tetszik, nekik halacskás. Abban megegyezhetünk, hogy nem gyerekek kezébe való, még akkor sem, ha, úgymond, gyerekjáték vele mosni. A fólia víz hatására feloldódik, ezért különösen veszélyes.
A román fogyasztóvédelmi hatóság szerint, ilyen mosószert csak zárt dobozban árulhatnak, darabra árulni tilos, mert veszélyes a három év alatti gyerekekre és az idősekre.

Elég sok helyen láttam Szentgyörgyön, hogy darabra árulják, kisebb kiállítást rendeztek belőlük a polcokon. Legtöbbször szín alapján veszik, minden további információ elolvasása nélkül. Az egyik boltban, a sorban előttem álló vásárló is kért három zöldet az eladótól. Az eladók sem tájékoztatnak semmiről, arról sem, hogy nem kellene gyerek kezébe adni. Így jutunk el odáig, hogy senki sem ismeri a csomagoláson található figyelmeztetést.
A fogyasztóvédelem portálját olvasgatva rájövünk, hogy a problémát már a fogyasztóvédelem is ismeri, kár, hogy nagyon kevesen olvassák a portált.
Idén februárban, Románia 17 megyéjében büntettek (Kovászna megyében nem) a mosógélkapszulák nem megfelelő árusítása miatt. Nem tudom mennyire kell szerencsének érezni, hogy a mi megyénkben nem büntettek.
A büntetés különösebben senkit nem érdekel.

Két üzletben, zárt dobozban, az eredeti csomagolásban, árulták a mosókapszulát. Itt az eredeti csomagolást megerősítették, a doboz tetejét celluxszal a doboz oldalához ragasztották, hogy a kedves vásárlók ne tudják könnyen kinyitni. Ez nem feltétlenül a fogyasztóvédelem érdeme, elég apró termék, elfér a tenyérben és lophatják.

Ha az eredeti csomagolás nélkül vásárolunk mosógélkapszulát, akkor keressünk egy jól záródó dobozt és abban tároljuk, hogy megelőzzük a bajt.

Anyagkeresésnél ráfutottam Ökoanyu cikkére ugyancsak a mosógélkapszulákról. Ez pedig az ANTSZ közleménye ugyanerről a problémáról, itt az alkalmazható elsősegélyről is olvashatunk.

"A koncentrált gél bőr- és nyálkahártya irritáló hatású, lenyelve hányingert, jellemzően ismétlődő hányást idézhet elő, ami sürgős kórházi kezelést igényel. A súlyos egészségkárosodás megelőzése érdekében cselekedjünk azonnal, és eközben hívjunk mentőt! Mossuk ki a gyermek száját, itassunk vele vizet, de ne hánytassuk. Ha a termék szembe kerül, bő vízzel azonnal mossuk ki."

Legyünk figyelmesebbek, vigyázzunk egymásra!

2014. július 11., péntek

Tojáskódok mindenkinek


Milyen tojást vásárolhatunk, ha ribizlihabra vágyunk, és leugrunk a kisboltba? Kisboltban csak 3-as tojást vehetünk. Rajtunk múlik, hogy ezt megváltoztassuk.

Mit mesél a tojáson látható pecsét?

Ez itt az iskolapélda
3ROBZ012       3/ RO/ BZ/ 012 - (4 fontos információ)

D.D.M. 21.05.14        D.D.M. / 21.05.14 - (1 fontos információ)

Vegyük sorjába:
  1. 3-az állattartási technológia/tartásmód
  2. RO-az ország kódja (Magyarország: HU, Lengyelország: PL, stb.)
  3. BZ-a megye kódja (Brassó megye: BV)
  4. 012- a termelő kódja (a kód engedélyhez kötött és visszakereshető)
  5. DDM (data durabilităţii minimale) 21.05.14- ez pedig a dátum (nap, hónap, év) ameddig a tojás tökéletesen megőrzi tulajdonságait (ennek még utánanézek, talán fogyaszthatósági idő)
Ezt mind megtudhatjuk egy üzletben árusított tojásról.

Az állattartási technológiát legjobban a Zöldpók filmje mutatja be, szemléletes és nagyszerű.



Most már nagyobb önbizalommal közelítünk a tojásokhoz.
Itt összefoglalva :
Tartásmód

0 - biotojás, ökológiai tartásból
1 - szabadtartás, kifutós tartási rendszerből
2 - alternatív vagy mélyalmos tartási mód
3 - ketreces tartásmód

Két hónap alatt körülbelül húsz üzletben jártam a város különböző pontjain. A legtöbb üzletben nincs dobozos tojás és igencsak népszerű, hogy az önkiszolgáló részlegen a tojásokat hatosával, zacskóba csomagolva kínálják. Két helyen volt lehetőség önkiszolgáló részlegen darabra vásárolni, kitették a 30 darabos tojástartót és mindenki igény szerint választhatott.

Ha önkiszolgáló üzletben vásárolunk, akkor a tojáson található pecsétből, a tojás dobozáról és ömlesztett áru esetén a kifüggesztett tájékoztatóból tudhatjuk meg a minket érdeklő információkat.
A fogyasztóvédelem előírja, hogy az ömlesztett áru mellé kötelező tájékoztatót mellékelni. A 30 darabos tojástartóban darabra kínált, vagy a zacskókba csomagolt tojások mellé is illene jól látható helyre, olvasható betűmérettel kifüggeszteni az alábbi tudnivalókat.

A tojás osztályozása:

Frissességük szerint kettő (A, B) besorolás létezik. Az A minőségű tojás a friss tojás, a B besorolású már csak ipari felhasználásra alkalmas. Az üzletekben A tojás van. ( C osztály 2005 szeptember elseje óta nincs)

A tojás súlya: súlykategória

XL – nagyon nagy: 73 g vagy több mint 73 g
L – nagy: 63 g - 73 g
M – közepes: 53 g - 63 g
S – kicsi: kevesebb mint 53 g


Tartásmód (0,1,2,3)
A termelő kódjának feloldása pl. S.C. Import-Export Picike S.R.L.
DDM

Mindezt dobozos tojás esetén a dobozról olvashatjuk le.

Csak két helyen láttam A4-es lapra kifüggesztve az összes tudnivalót, pár helyen csak az információk felét írták le, és olyan helyre ragasztották ki, ahol a kutya sem kereste (pl. a hűtőpult alján lógott). A többi esetben egyáltalán nem tájékoztattak. Ez nem vicces, a fogyasztóvédelem ezért büntethet.

Találtam pár érdekes dolgot. A kifüggesztett tájékoztatón büszkén jelentették, hogy a 3-as tojás már EU-konform tyúkketrecek lakóitól származik. Az EU-konform tyúkketrec sem tyúkmennyország, nem kell bedőlni a reklámnak. A ketreces tartás ketreces tartás marad.

 Visszatérve kedvenc mondatomhoz, miszerint a pénzünk egyben szavazat is, a 3-as tojás vásárlásával ilyen tyúkketrecek építését és fenntartását támogatod.

Az érdekességek sorát gyarapítják a nehezen olvasható, a maszatos és a hiányos pecsétek. Átnéztem több doboz 2-es tojást, az összes pecsét maszatos volt.

Több üzletben az eladótól kell kérni az árut.

A Milyen számú tojásokat árulnak? kérdésre csak kevesen tudtak válaszolni. Kedvesek voltak, de fogalmuk sem volt honnan tájékoztathatnak. Végül mindenütt sikeresen kiderítettük a tojás számát. Volt, ahol kezembe adták a tojást, hogy lássam a választ a saját szememmel. A tojás elkérése nem rossz gondolat akkor sem, ha a dátumra vagyunk kíváncsiak.

Az üzletek csak egyféle tojást tartanak és itt nem csak a tartásmódra gondolok, hanem a súlykategóriára is. Nincs választék. Tojásválaszték csak a multiknál van, ott biotojás is kapható, minden más üzlet csak 3-as tojást tart.

Állítólag a vásárlókat nem érdekli, hogy milyen tojást választanak. Bizonyítsuk be, hogy tévednek!

(Előfordulhat, hogy a szaknyelv nem pontos, aki hibát lát, kérem, írja meg. )

2014. július 9., szerda

Rovarirtás

Itt a nyár és vele együtt a szúnyogok elleni hiszti is elkezdődött. Nem szeretném elbagatellizálni a problémát, de a hisztéria sem tetszik. Nem feltétlenül az a megoldás, ha mindenre fújunk, ami repül.

Sepsiszentgyörgyön eddigi információink szerint nem terveznek szúnyogirtást, de Kolozsváron már javában zajlik. Kolozsváron K'Othrine EC 25 és/vagy a Detral Super vegyszerekkel is irtanak. Ez a két szer használata nem túl szerencsés, mindkettő deltametrin alapú (neonikotinoid) inszekticid. Az európai zöldek szívesen látnák a betiltott szerek listáján, mert szerintük jelentős szerepük van a méhek pusztulásában. A Greenpeace több, elsőként betiltandó, a méhekre halálos anyagot is megjelölt. A listán szerepel imidakloprid, tiametoxam, aklotianidin, fipronil, klórpirifosz, cipermetrin és deltametrin.
A méhek és más beporzók pusztulásáról, még mindig nem beszélünk eleget, pedig Európában pusztulnak a méhek és a helyzet egyre rosszabb lesz. A rovarirtók használata több áldozatot szed, mint gondoltuk.

Két részre bontanám az adott problémát. Van a hatóságok által bonyolított rovarirtás és vannak az egyéni megoldások, amit ki-ki egyénileg, többnyire lakásában alkalmaz. A vegyszerek kiszórása soha nem veszélytelen, ezt mindig vegyük figyelembe.
A hatóságoknak nem kötelező neonikotinoid szereket használniuk. Az ilyen rovarirtó akciókat többnyire közlik a sajtóban, ezért időben értesülhetünk róla.
Egy újabb Bözsike akció a sajtófigyelés, akinek kedve van hozzá, elvállalhatja egy-egy napilap figyelését. A feladat csupán annyi, hogy naponta átolvassa az adott lapot és ha rovarirtás/szúnyogirtás tervet lát benne, akkor nekünk is elküldi a cikket. Ehhez a sajtófigyeléshez bárki csatlakozhat, nagyon jó lenne, ha minél több megyéből lenne jelentkező. Már alakul a csapat.

A rovarölő szerek problémásak. A Levegő Munkacsoport cikkében erről is szó esik és tippeket kapunk arra, miként védekezhetünk házilag különféle rovarok ellen. Bevethetünk például illóolajat vagy az élesztőt.
Egy példa az említett cikkből:

Szúnyogok

Szúnyogriasztó növények a babér - levendula - menta - fokhagyma - körömvirág - bazsalikom - oregánó - szivarfa és a citromfű is. Ha körbevesszük magunkat ezekkel az illatos fűszernövényekkel, megbízható bástyát építhetünk magunk köré akár a kertben, akár az ablakokba, vagy az ajtó közelébe helyezve. Valószínűleg akad majd olyan kevésbé jól tájékozott egyed, amelyik nem tudja, hogy ettől neki illenék továbbállni, de abból biztos kevesebb van.

Jelenleg a szúnyogok felelőtlen irtásával a méheket is elpusztítjuk, méhek nélkül meg olyan gyümölcsöket is elveszítünk, mint az alma, körte, cseresznye, eper és a szilva. A méhek és más beporzók eltűnésének jelentős hatása lesz a gazdaságra. Társszerzőm fontosnak tartja megemlíteni, hogy méhek nélkül szilvapálinkát sem főzhetünk.

Figyeljünk jobban környezetünkre és egymásra. Nem mindig a legdrasztikusabb megoldás hozza a kívánt eredményt.