Itt van az ősz és a befőzések ideje. Most még azok is elkapják a befőzés vírust, akik eddig ellenálltak. Most kell elrakni a zakuszkát, most kell savanyúságokat készíteni, most kell készülni a télre. Ez egy nagyon szép hagyomány.
Több év befőzési szokásait követve, két problémára hívnám fel a figyelmet.
Az első az élelmiszer-pazarlás. Aki szereti az erős élményeket, az kattintson ide.
Irdatlan pazarlás folyik és ebben szerepe van annak is, hogy nem mérjük fel jól a szükségleteinket. Nagyon sok ételt kidobunk, pedig egy kis tervezéssel és őszinteséggel megelőzhetnénk. Nagyon jó lenne, ha befőzés előtt átgondolnánk étkezési szokásainkat. Mi is változunk, ha eddig szerettük a lekvárt, de mostanában nem esszük, akkor nem biztos, hogy húsz üveg lekvárra van szükségünk, talán elég lesz három üveggel.
Mielőtt őrült költekezésbe kezdünk, nézzünk be a kamrába. Ne csak nézzünk, merjünk látni is!
Leltározzunk. Legjobb, ha újrarendezzük a polcokat, ilyenkor kénytelenek vagyunk kézbe venni minden üveget. Sokan kisebb vagyont költenek a befőzésekre, de a termék csak addig érdekli őket, míg a kamra polcára kerül. Nagyon sok lekvár és savanyúság romlik meg a kamrák polcain. Érdemes összegyűjteni a megromlott termékeket, hogy együtt lássuk a teljes mennyiséget és az sem árt, ha megtippeljük mennyi pénzt dobunk a kukába.
Ha azt látjuk, hogy túl sokat főztünk be és biztosak vagyunk benne, hogy nem fogjuk megenni, örvendeztessünk meg vele valakit, ne várjuk meg, míg megromlik. Ha meguntunk egy ízt, csereberélhetünk a barátokkal vagy szomszédokkal: ahány konyha annyi recept. Érdemes figyelni arra, hogy se a rokonságot, se a szomszédokat ne használjuk lerakatként, ahová felesleges finomságainkat lepasszolhatjuk. Előfordult, hogy tizenöt üveg lekvárt kaptam azzal a felkiáltással, hogy már unja nézni és egyem meg én. Talán nem árt előtte megkérdezni a megajándékozandót.
A bevásárlásnál, mint mindig, most is keressük a vegyszermentes zöldségeket. Nem mindegy milyen zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk.
Így eljutottunk a második problémához, ami a lekvárokba, savanyúságokba kerülő tartósítószerek problémája. Nagyon jó dolog, hogy mi magunk készítjük a lekvárokat és egyéb finomságokat, saját ízlésünk és receptjeink szerint, de az sem árt, ha természetes tartósítási módot választunk. A finomságok tartósításához nagyszerű segítséget nyújt a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület kiadványa.
Idén próbáljunk meg takarékosabban és tartósítószer nélkül.
2014. szeptember 19., péntek
Talált történetek: A krétarajz
Régi tervem, hogy a Bözsike blogon új sorozatot indítsunk, szeretném, ha minél több problémára felhívnánk a figyelmet, ha minél több problémára keresnénk a választ. Nagyon örülök ennek a történetnek, mert egy látszólag egyszerű eseménynek, mindannyiunk számára érdekes megoldása van.
Szentgyörgy imádja a pletykát. A pletykákkal addig semmi probléma, míg csak kiindulási pontként használjuk. Akkor lépünk túl a pletykák szintjén, mikor vesszük a fáradtságot és választ keresünk, választ kérünk a kérdéseinkre. Nagyon szeretem látni, hogy vannak még a városban gondolkodni szerető emberek. A hivatalokkal is lehet levelezni, mindenkit bátorítanék arra, hogy tegye meg. Ne ragadjunk le a pletykák szintjén.
Szabad-e krétarajzokat készíteni a szentgyörgyi parkban?
Az alábbi történet teljesen hétköznapi, bárkivel megtörténhet.
Két kislány krétarajzokat készített a szentgyörgyi park sétányán, a parkőr meg rájuk szólt, hogy nem rajzolhatnak. A kislányokra vigyázó felnőtt megkérdezte, hogy miért ne rajzolhatnának, mire azt a választ kapta, hogy valakik szóltak, hogy nem kéne rajzolni. Ezen különösebben ne csodálkozzunk, ez a megszokott kommunikáció minden szinten. Valaki, akiről soha nem derül ki kicsoda, mondott valamit, amihez tartani kellene magunkat, de hogy miért kellene nekünk elfogadni a valaki tiltásait, az soha nem derül ki.
A krétarajzok egyszerű gyerekrajzok voltak, pont olyanok, amilyeneket régen mi is rajzolgattunk.
A gyerekek kísérője vette a fáradtságot és levelet írt a hivatalnak, rákérdezett arra, hogy melyik határozat alapján tilos krétarajzokat készíteni a parkban és mi tartozik a parkőr hatáskörébe. A válaszból kiderült, hogy semmi sem tiltja a rajzolgatást, mert a parkbeli tevékenységeket nem szabályozták. Hogy mégis miért volt tilos a rajzolgatást, az titok marad.
Állítólag a polgármesteri hivatal új közvéleménykutatásra készül és majd arra kérdeznek rá, hogy milyen tevékenységek legyenek megengedettek a parkban. Már most merenghetünk azon, milyen tevékenységekre használnánk a parkot.
Szentgyörgy imádja a pletykát. A pletykákkal addig semmi probléma, míg csak kiindulási pontként használjuk. Akkor lépünk túl a pletykák szintjén, mikor vesszük a fáradtságot és választ keresünk, választ kérünk a kérdéseinkre. Nagyon szeretem látni, hogy vannak még a városban gondolkodni szerető emberek. A hivatalokkal is lehet levelezni, mindenkit bátorítanék arra, hogy tegye meg. Ne ragadjunk le a pletykák szintjén.
Szabad-e krétarajzokat készíteni a szentgyörgyi parkban?
Az alábbi történet teljesen hétköznapi, bárkivel megtörténhet.
Két kislány krétarajzokat készített a szentgyörgyi park sétányán, a parkőr meg rájuk szólt, hogy nem rajzolhatnak. A kislányokra vigyázó felnőtt megkérdezte, hogy miért ne rajzolhatnának, mire azt a választ kapta, hogy valakik szóltak, hogy nem kéne rajzolni. Ezen különösebben ne csodálkozzunk, ez a megszokott kommunikáció minden szinten. Valaki, akiről soha nem derül ki kicsoda, mondott valamit, amihez tartani kellene magunkat, de hogy miért kellene nekünk elfogadni a valaki tiltásait, az soha nem derül ki.
A krétarajzok egyszerű gyerekrajzok voltak, pont olyanok, amilyeneket régen mi is rajzolgattunk.
A gyerekek kísérője vette a fáradtságot és levelet írt a hivatalnak, rákérdezett arra, hogy melyik határozat alapján tilos krétarajzokat készíteni a parkban és mi tartozik a parkőr hatáskörébe. A válaszból kiderült, hogy semmi sem tiltja a rajzolgatást, mert a parkbeli tevékenységeket nem szabályozták. Hogy mégis miért volt tilos a rajzolgatást, az titok marad.
Állítólag a polgármesteri hivatal új közvéleménykutatásra készül és majd arra kérdeznek rá, hogy milyen tevékenységek legyenek megengedettek a parkban. Már most merenghetünk azon, milyen tevékenységekre használnánk a parkot.
2014. szeptember 10., szerda
Itt van az ősz, komposztálj!
Ezt a cikket tavaly írtunk, és ez egy aránylag sikeres akció volt. Elég sokat beszélgettünk mindenkivel, aki az utunkba került. Tavaly indult a klub és valamit tenni akartunk. Ezt találtuk ki. Olyan tagokat is be tudtunk vonni, akik különösebben nem szeretnek beszélgetni. Nagyon sokan kértek cikket a diólevél komposztálásról. Itt van az ősz és úgy gondolom nem árt újrapublikálni. Az akciót folytatjuk.
Tiszta levegő projekt
Ez a gyönyörű ősz sok szép kertészkedésre alkalmas nappal ajándékozott meg. Ebben az évben is elgondolkoztunk azon, hogy sokévi tiltás után miért érzik egyesek még mindig kötelezőnek, hogy avart égessenek. Szomorúak voltunk, dühösek voltunk, tehetetlennek éreztük magunkat, majd végre a tettek mezejére léptünk. Beszélgetni kezdtünk az emberekkel.
A megoldás néha ennyire egyszerű.
Egy hete az avarégetésről beszélgetünk mindenkivel, aki az utunkban akad és érdekes dolgokat hallunk.
Van, aki dacból teszi, nehogy már valaki bármit is előírjon neki. Nem szeretnénk semmit előírni és még büntetéssel sem fenyegetünk, egyszerűen megkérjük szépen, hogy ne tegye.
Van, aki információhiány miatt égeti el a faleveleket, itt főleg diólevélről volt szó. Jó hír mindenkinek, hogy a diólevél is komposztálható.
Van, aki nem tudja mit kezdjen vele. Itt két megoldást is tudunk:
Miért nem jó nekünk az avarégetés?
2013-ban, első ízben minősítette rákkeltőnek a szennyezett levegőt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutatási ügynöksége. Továbbá „egy svájci tanulmány szerint egy nagyobb kupac avar 6 órás égésével annyi szállópor keletkezik, mint 250 autóbusz 24 órai folyamatos közlekedése során." (forrás:e-misszio)
„Egy átlagos kerti tűz (100 kg zöldhulladék), melyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, hatalmas légszennyezést okoz. Nagy mennyiségben keletkezik a fulladást okozó szén-monoxid, rákkeltő részecskék és szénhidrogének, tüdőkárosító nitrogén-oxidok és az egyik legmérgezőbb anyag, amit beszívhatunk, a benz-a-pirén. Sajnos a kerti hulladékkal a mérgező, perzisztens vegyszermaradvány is elég, s nem ritka, hogy a meggyújtott zöldbe műanyag és egyéb háztartási szemét is keveredik, tovább növelve a légszennyezők listáját."
Tiszta levőre mindnyájunknak szükségünk van!
Kérünk szépen, ne égesd el az avart! Ha azt látod, hogy a szomszéd ilyesmire készül, beszélgess vele. Beszéljünk minél több emberrel az avarégetésről! Tegyük meg magunkért és egymásért!
 |
| Foto: Toró Attila |
Ez a gyönyörű ősz sok szép kertészkedésre alkalmas nappal ajándékozott meg. Ebben az évben is elgondolkoztunk azon, hogy sokévi tiltás után miért érzik egyesek még mindig kötelezőnek, hogy avart égessenek. Szomorúak voltunk, dühösek voltunk, tehetetlennek éreztük magunkat, majd végre a tettek mezejére léptünk. Beszélgetni kezdtünk az emberekkel.
A megoldás néha ennyire egyszerű.
Egy hete az avarégetésről beszélgetünk mindenkivel, aki az utunkban akad és érdekes dolgokat hallunk.
Van, aki dacból teszi, nehogy már valaki bármit is előírjon neki. Nem szeretnénk semmit előírni és még büntetéssel sem fenyegetünk, egyszerűen megkérjük szépen, hogy ne tegye.
Van, aki információhiány miatt égeti el a faleveleket, itt főleg diólevélről volt szó. Jó hír mindenkinek, hogy a diólevél is komposztálható.
Van, aki nem tudja mit kezdjen vele. Itt két megoldást is tudunk:
- Szépen bezsákolva elviszi a TEGA
- Akinek kertje van, az készíthet belőle komposztot, a zöldjavak erejét visszaforgathatja a kertjébe
Miért nem jó nekünk az avarégetés?
2013-ban, első ízben minősítette rákkeltőnek a szennyezett levegőt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutatási ügynöksége. Továbbá „egy svájci tanulmány szerint egy nagyobb kupac avar 6 órás égésével annyi szállópor keletkezik, mint 250 autóbusz 24 órai folyamatos közlekedése során." (forrás:e-misszio)
„Egy átlagos kerti tűz (100 kg zöldhulladék), melyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, hatalmas légszennyezést okoz. Nagy mennyiségben keletkezik a fulladást okozó szén-monoxid, rákkeltő részecskék és szénhidrogének, tüdőkárosító nitrogén-oxidok és az egyik legmérgezőbb anyag, amit beszívhatunk, a benz-a-pirén. Sajnos a kerti hulladékkal a mérgező, perzisztens vegyszermaradvány is elég, s nem ritka, hogy a meggyújtott zöldbe műanyag és egyéb háztartási szemét is keveredik, tovább növelve a légszennyezők listáját."
Tiszta levőre mindnyájunknak szükségünk van!
Kérünk szépen, ne égesd el az avart! Ha azt látod, hogy a szomszéd ilyesmire készül, beszélgess vele. Beszéljünk minél több emberrel az avarégetésről! Tegyük meg magunkért és egymásért!
2014. szeptember 9., kedd
A tájékoztatás siralmas
Vannak témák, amikre ráharaptunk, mint csíkos vadmalac a radioaktív gombára. A lakosság tájékoztatása siralmas.
Három kisebb és kevésbé sikeres akciót osztanék meg.
Benzollal szennyezett sprotni halkonzerv
Ekkor kezdtem ismerkedni a helyi hivatalokkal. Talán az nlcafe oldalán láttam először a NÉBIH közleményét a benzollal szennyezett sprotniról. "Határérték feletti benzolszármazék (PAH) tartalom miatt újabb füstölt sprotni halkonzerv tételeket vontak ki a kereskedelmi forgalomból az élelmiszerbiztonsági szakemberek." Magyarország január 9-én gyorsriasztást adott le az unió élelmiszerbiztonsági rendszerében, ez az a bizonyos RASSF(the Rapid Alert System for Food and Feed) rendszer. Angolul olvasóknak lebilincselő olvasmány. Nekem nagyon tetszik ez a rendszer, szívesen molyolok vele. Kíváncsi voltam nálunk mi a helyzet, mert az üzletekben árultak balti országokból származó füstölt sprotni konzervet, nem ugyanazokat, mint amiket a képeken láthattam, de sosem tudni. Meglátogattam a fogyasztóvédelmet, ahol kisült, hogy nem ők, hanem az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság foglalkozik az ilyen ügyekkel, a RASSF-riasztások is az említett igazgatósághoz futnak be. Lehet, hogy van, akit szórakoztat a különféle hivatalok közötti ingázás, engem annyira nem. Ez az eset óta szeretném megtanulni a konzerveken található kódok megfejtését. Végül is erről az akcióról senki sem írt. Az Állategészségügyi Igazgatóság igazgatója egy érdeklődő újságírónak azt nyilatkozta, hogy nálunk nem árulták az említett konzerveket és így az ügy nem volt érdekes.
Szalmonellával fertőzött csoki
Május harmadikán két online médium megjelentette a Mediafax hírügynökség LIDL üzletlánccal kapcsolatos hírét. A LIDL szupermarketláncból visszavontak egy rakomány kókuszos csokit, mivel az üzletlánc belső ellenőrzése nyomán kiderült, hogy az szalmonellával fertőzött. A vásárlók a csokit számla nélkül is visszavihették és visszakapták az árát. Ez a hír annak ellenére nem jelent meg a helyi nyomtatott újságokban, hogy Kézdivásárhelyen és Szentgyörgyön is van LIDL üzlet. A Mediafax hírügynökség a helyi nyomtatott sajtónak is elküldi híreit, de a szalmonellafertőzés sem elég szexi ahhoz, hogy arról tájékoztatni kellene.
Kisétáltam a LIDL-be. A bejárattól számított utolsó pénztárnál ott lógott a csoki plakátja, amin tájékoztattak arról is, hogy visszaadják az árát.
Biztos, ami biztos, megkérdeztem az egyik pénztáros kisasszonyt, hogy addig hány csokit vittek vissza. Úgy nézett rám, mintha a pénztárcáját kértem volna. Közölte, hogy ő nem tud semmiről, kérdezzem a főnököt.
Gyógyszermizéria
Irigy kutya voltam, elirigyeltem a csíki zöldektől (Zöld SzékelyFöld Egyesület) a gyógyszergyűjtő akcióikat. Annyira jó lenne, ha végre mi is eredményesen foglalkozhatnánk az üggyel, pillanatnyilag a lejárt gyógyszerek a háztartási szemétbe kerülnek. A TEGA R.T. szépeket nyilatkozik, kár, hogy nem hiszek nekik. Nem a lakosságnak kell utánajárni, hogy melyik cég mivel foglalkozik, hanem a városi tanács által megbízott cégnek, vagy magának a tanácsnak kellene tájékoztatni a lakosságot. Amúgy még mindig fent van a TEGA honlapján, hogy "Gyógyszerek – leadhatóak a gyógyszertárakban vagy a hulladékudvarban". Ennyit a korrekt tájékoztatásról. Az akció kezdetén elmentem pár patikába és megkérdeztem visszaveszik-e a lejárt gyógyszereket. Nem vették vissza. Budapesten elkényeztettek, patikában adtam le a lejárt gyógyszereket. Közben változott a hozzáállásuk Szentgyörgyön is, most bizonyos gyógyszertárak visszaveszik a gyógyszereket, a többi meg büntetés nélkül megteheti, hogy nem veszi vissza. Az ne zavarjon senkit, hogy a gyógyszertáraknak nagyon sok akciójuk van és rengeteg gyógyszert eladnak. Olyan gyógyszerekből is feleslegesen vásárolunk, akár több dobozzal, csak mert akciós, amiből évente alig egy-két szemet veszünk be. Gyűl a felesleges szemét. A problémáról cikk is született, köszönet a cikk szerzőjének, mert nagyon sokat levelezett, hogy a cikk megszülethessen. A probléma azóta sem megoldott. Legutóbb a Zero Waste Romania-t kérdeztem, hogy milyen megoldást látnak a problémára. Várom a válaszuk.
Nagyon sok levélre várok választ. A "sugárzó" vaddisznók ügyében is írtam pár társaságnak. Talán válaszolnak.
Három kisebb és kevésbé sikeres akciót osztanék meg.
Benzollal szennyezett sprotni halkonzerv
Ekkor kezdtem ismerkedni a helyi hivatalokkal. Talán az nlcafe oldalán láttam először a NÉBIH közleményét a benzollal szennyezett sprotniról. "Határérték feletti benzolszármazék (PAH) tartalom miatt újabb füstölt sprotni halkonzerv tételeket vontak ki a kereskedelmi forgalomból az élelmiszerbiztonsági szakemberek." Magyarország január 9-én gyorsriasztást adott le az unió élelmiszerbiztonsági rendszerében, ez az a bizonyos RASSF(the Rapid Alert System for Food and Feed) rendszer. Angolul olvasóknak lebilincselő olvasmány. Nekem nagyon tetszik ez a rendszer, szívesen molyolok vele. Kíváncsi voltam nálunk mi a helyzet, mert az üzletekben árultak balti országokból származó füstölt sprotni konzervet, nem ugyanazokat, mint amiket a képeken láthattam, de sosem tudni. Meglátogattam a fogyasztóvédelmet, ahol kisült, hogy nem ők, hanem az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság foglalkozik az ilyen ügyekkel, a RASSF-riasztások is az említett igazgatósághoz futnak be. Lehet, hogy van, akit szórakoztat a különféle hivatalok közötti ingázás, engem annyira nem. Ez az eset óta szeretném megtanulni a konzerveken található kódok megfejtését. Végül is erről az akcióról senki sem írt. Az Állategészségügyi Igazgatóság igazgatója egy érdeklődő újságírónak azt nyilatkozta, hogy nálunk nem árulták az említett konzerveket és így az ügy nem volt érdekes.
Szalmonellával fertőzött csoki
Május harmadikán két online médium megjelentette a Mediafax hírügynökség LIDL üzletlánccal kapcsolatos hírét. A LIDL szupermarketláncból visszavontak egy rakomány kókuszos csokit, mivel az üzletlánc belső ellenőrzése nyomán kiderült, hogy az szalmonellával fertőzött. A vásárlók a csokit számla nélkül is visszavihették és visszakapták az árát. Ez a hír annak ellenére nem jelent meg a helyi nyomtatott újságokban, hogy Kézdivásárhelyen és Szentgyörgyön is van LIDL üzlet. A Mediafax hírügynökség a helyi nyomtatott sajtónak is elküldi híreit, de a szalmonellafertőzés sem elég szexi ahhoz, hogy arról tájékoztatni kellene.
Kisétáltam a LIDL-be. A bejárattól számított utolsó pénztárnál ott lógott a csoki plakátja, amin tájékoztattak arról is, hogy visszaadják az árát.
Biztos, ami biztos, megkérdeztem az egyik pénztáros kisasszonyt, hogy addig hány csokit vittek vissza. Úgy nézett rám, mintha a pénztárcáját kértem volna. Közölte, hogy ő nem tud semmiről, kérdezzem a főnököt.
Gyógyszermizéria
Irigy kutya voltam, elirigyeltem a csíki zöldektől (Zöld SzékelyFöld Egyesület) a gyógyszergyűjtő akcióikat. Annyira jó lenne, ha végre mi is eredményesen foglalkozhatnánk az üggyel, pillanatnyilag a lejárt gyógyszerek a háztartási szemétbe kerülnek. A TEGA R.T. szépeket nyilatkozik, kár, hogy nem hiszek nekik. Nem a lakosságnak kell utánajárni, hogy melyik cég mivel foglalkozik, hanem a városi tanács által megbízott cégnek, vagy magának a tanácsnak kellene tájékoztatni a lakosságot. Amúgy még mindig fent van a TEGA honlapján, hogy "Gyógyszerek – leadhatóak a gyógyszertárakban vagy a hulladékudvarban". Ennyit a korrekt tájékoztatásról. Az akció kezdetén elmentem pár patikába és megkérdeztem visszaveszik-e a lejárt gyógyszereket. Nem vették vissza. Budapesten elkényeztettek, patikában adtam le a lejárt gyógyszereket. Közben változott a hozzáállásuk Szentgyörgyön is, most bizonyos gyógyszertárak visszaveszik a gyógyszereket, a többi meg büntetés nélkül megteheti, hogy nem veszi vissza. Az ne zavarjon senkit, hogy a gyógyszertáraknak nagyon sok akciójuk van és rengeteg gyógyszert eladnak. Olyan gyógyszerekből is feleslegesen vásárolunk, akár több dobozzal, csak mert akciós, amiből évente alig egy-két szemet veszünk be. Gyűl a felesleges szemét. A problémáról cikk is született, köszönet a cikk szerzőjének, mert nagyon sokat levelezett, hogy a cikk megszülethessen. A probléma azóta sem megoldott. Legutóbb a Zero Waste Romania-t kérdeztem, hogy milyen megoldást látnak a problémára. Várom a válaszuk.
Nagyon sok levélre várok választ. A "sugárzó" vaddisznók ügyében is írtam pár társaságnak. Talán válaszolnak.
2014. szeptember 4., csütörtök
Sugárzó öröm
Egy őszi délelőtt csontig fagytunk, majd beültünk az egyik menő tejivóba és a globális felmelegedésről beszéltünk. Mi másról beszélne három fiatal nő egy tejivóban, Budapest közepén?
Van, aki szerint, ehhez a témához leginkább egy sör passzol, mert a nagyüzemi állattartás nem tesz jót klímánknak, meg amúgy is, vannak témák, ahol nem árt egy kis alkohol.
Mindig vannak szívemhez közelálló kampányok, de a klíma-kampány nem tartozott közéjük, túl megfoghatatlannak láttam. Még mindig van bennem valamiféle ellenállás a kampánnyal szemben, nem véletlen, hogy Verespatakról is a klíma-aktivistára emlékszem a legjobban. Az úriemberrel lesz még alkalmam együtt dolgozni. Ott a tejivóban, azon a hideg délelőttön, megtört a jég. Nagyon ügyes klíma-aktivista ismerősöm lelkesedése és elszántsága meggyőzött. Örülök, hogy beszélhettünk. Ezt a receptet máskor is alkalmazhatnám. Mikor úgy érzem, hogy fogytán a lelkesedés, keresek valakit, akinek az adott téma szívügye és hagyom, hogy felrázzon. Cuki a jegesmaci ott a jégtömbön és hajlamosak vagyunk ennyinél leragadni, holott nem csak az a baj, hogy olvad a jég, ami önmagában sem ok az örömre, de az oroszok újra bejelentették, hogy visszatérnek fúrni a Sarkvidékre.
Tovább is van. Fokozzunk az örömet, mert abból soha nem elég.
A nukleáris energia sem megoldás a klímaváltozásra.
Mióta aktivista létre váltottam, előfordult, hogy lassan és jól artikulálva próbáltak meggyőzni arról, hogy lényegében nem értek az atomfizikához. Soha nem állítottam, hogy értek hozzá, de túl azon, hogy értem, vagy nem értem az atomfizikát, egy nukleáris baleset az én életem is veszélyezteti, a saját életemhez meg hadd legyen közöm.
Atom hírek. Gondolom, azt már mindenki tudja, hogy Románia Cernavoda III és IV. megépítésére készül mégpedig a kínaiak segítségével. Erről alig írnak valamit. A Greenpeace tiltakozik, egyedül ő. Nézzük a probléma naposabb oldalát, ők legalább tiltakoznak. Választási kampány van, de politikusaink még most sem vesztegetnek túl sok szót a témára. Fukushima nem volt olyan rég, de hajlamosak vagyunk elfelejteni. Itt az ÁNTSZ közleménye Sugáregészségügyi kérdések és válaszok címmel 2011 márciusából.
Izgalmas cikkre futottam, radioaktív vaddisznókról cikkezett a vs. és a téma megihlette a közösségi oldal népét is.
Ilyenkor engem az is érdekel, hogy mi a helyzet felénk. Írtam levelet, feltettem a kérdést à la Bözsike. Talán majd választ is kapok. Pillanatnyilag kérdéses milyen vaddisznó vagy más vadhús kerül a tányérunkra. Esetleg sugárszennyezett, de nekünk azt nem kell tudni, mert senki nem tartja fontosnak elmondani.
Van, aki szerint, ehhez a témához leginkább egy sör passzol, mert a nagyüzemi állattartás nem tesz jót klímánknak, meg amúgy is, vannak témák, ahol nem árt egy kis alkohol.
Mindig vannak szívemhez közelálló kampányok, de a klíma-kampány nem tartozott közéjük, túl megfoghatatlannak láttam. Még mindig van bennem valamiféle ellenállás a kampánnyal szemben, nem véletlen, hogy Verespatakról is a klíma-aktivistára emlékszem a legjobban. Az úriemberrel lesz még alkalmam együtt dolgozni. Ott a tejivóban, azon a hideg délelőttön, megtört a jég. Nagyon ügyes klíma-aktivista ismerősöm lelkesedése és elszántsága meggyőzött. Örülök, hogy beszélhettünk. Ezt a receptet máskor is alkalmazhatnám. Mikor úgy érzem, hogy fogytán a lelkesedés, keresek valakit, akinek az adott téma szívügye és hagyom, hogy felrázzon. Cuki a jegesmaci ott a jégtömbön és hajlamosak vagyunk ennyinél leragadni, holott nem csak az a baj, hogy olvad a jég, ami önmagában sem ok az örömre, de az oroszok újra bejelentették, hogy visszatérnek fúrni a Sarkvidékre.
Tovább is van. Fokozzunk az örömet, mert abból soha nem elég.
A nukleáris energia sem megoldás a klímaváltozásra.
Mióta aktivista létre váltottam, előfordult, hogy lassan és jól artikulálva próbáltak meggyőzni arról, hogy lényegében nem értek az atomfizikához. Soha nem állítottam, hogy értek hozzá, de túl azon, hogy értem, vagy nem értem az atomfizikát, egy nukleáris baleset az én életem is veszélyezteti, a saját életemhez meg hadd legyen közöm.
Atom hírek. Gondolom, azt már mindenki tudja, hogy Románia Cernavoda III és IV. megépítésére készül mégpedig a kínaiak segítségével. Erről alig írnak valamit. A Greenpeace tiltakozik, egyedül ő. Nézzük a probléma naposabb oldalát, ők legalább tiltakoznak. Választási kampány van, de politikusaink még most sem vesztegetnek túl sok szót a témára. Fukushima nem volt olyan rég, de hajlamosak vagyunk elfelejteni. Itt az ÁNTSZ közleménye Sugáregészségügyi kérdések és válaszok címmel 2011 márciusából.
Izgalmas cikkre futottam, radioaktív vaddisznókról cikkezett a vs. és a téma megihlette a közösségi oldal népét is.
Ilyenkor engem az is érdekel, hogy mi a helyzet felénk. Írtam levelet, feltettem a kérdést à la Bözsike. Talán majd választ is kapok. Pillanatnyilag kérdéses milyen vaddisznó vagy más vadhús kerül a tányérunkra. Esetleg sugárszennyezett, de nekünk azt nem kell tudni, mert senki nem tartja fontosnak elmondani.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)