2015. január 28., szerda

Feszültség

Az Electrica lecseréli a villanyórákat. Hogy erre miért most volt szükség, azt nem részletezik, de állítólag mindenkinek jobb lesz. Ezzel a témával eddig nem foglalkoztam, mert ezeregy más dolgom volt, de itt az ideje ezzel is foglalkozni.

Ma rajtaütésszerűen megjelentek a szerelők, hogy szerelnek. Csak így, ötletszerűen, mert épp erre jártak. Nem volt tájékoztató a lépcsőházban, nem volt tájékoztató a postaládában, a szerelők viszont szerelni akartak.

Bevallom, mostanában csúnyán lemaradtam a napilapolvasással, állítólag megírták az újságban, hogy szerelés lesz. A hírt azóta sem találom.

Ijesztő, hogy senkinek sem jut eszébe, hogy mindezt másként is lehetne. A fogyasztó nem egy számlafizető robot, hanem értelmes ember. Ha pár nappal hamarabb kiplakátolják a lépcsőházban, akkor mindenki úgy intézi az ügyeit, hogy időben otthon legyen. Esetleg utánanéz a témának, megkérdezi villamosmérnök ismerősét, vagy egyéb meglepő dolgot művel, mondjuk guglizik.

Ma már többször hallottam lassan és szépen artikulálva - szememben nem csillog az értelem -, hogy a villanyóra a szolgáltató tulajdona és semmi közöm hozzá. Az órához mint tárgyhoz, talán nincs közöm, de az órán szereplő adatokhoz nekem is közöm van, ezek az adatok alapján kapom a számlát. Elmondták, hogy nagyon jó lesz, mert most már bármikor leolvashatják a villanyórát, nem kell azzal fáradni, hogy beengedjük a villanyóra-leolvasót. Az új villanyóra állítólag ingyen van. Én már olyan gonosz lettem, hogy nem hiszek az ingyen dolgokban, erről is szeretnék bővebben hallani. Valamilyen formában fizetünk az új villanyóráért. Ha meg fizetek érte, miért mondják, hogy ingyen van?

De nem sok tér marad az érdeklődésre, a szerelők szerelnek, a fogyasztó aláír, a kérdésekre meg a kutya sem kíváncsi. A szerelő nem mondta el, hogy hol kaphatok további információkat az új villanyóráról. Én már csak ilyen reménytelen izgága polgár vagyok, aki a villanyóráról is érdeklődne. Mikor többszöri áramkimaradás volt, akkor is futottam pár kört, ahhoz, hogy kiderüljön, a helyi kirendeltségnek fogalma sem volt az áramkimaradásokról, de szerintük amúgy sem rájuk tartozik. Nem vicces, hogy a helyi áramkimaradáshoz az Electrica helyi kirendeltségének semmi köze? Kaptam tanácsot is, ezután, ha megoldást szeretnék, hívjam Brassót.

A fogyasztók hozzáállása is meglepett. Egy szomszédasszony kivételével, senkinél sem verte ki a biztosítékot a tájékoztatás hiánya. Annyira hozzászokott mindenki ahhoz, hogy csak fizetni van joga, hogy már az is forradalmi tettnek számít, ha valaki kérdéseket tesz fel. A fogyasztók tájékozatlanok, többnyire azt mondják fel, amit a szerelőtől hallottak. További kérdésék, kételyek, vélemények alig vannak.

A szerelők nem tudtak magyarul (a tömbházunkban szerelő alkalmazottak nem voltak helyiek). Mikor némi együttérzést remélve ezt megemlítettem, magyar irodai dolgozók oktattak ki, hogy mi az állam nyelve. Ebben van valami perverz báj. Mesés, ahogy egymásba fojtjuk a szót. Pontosan tudom, hogy hol élek. Néha azon merengek, hogy míg kórusban siratjuk a kétnyelvű feliratok hiányát, miért nem foglalkozunk azzal is, hogy minden kérdésünkre anyanyelvünkön is választ kapjunk? Magyar tájékoztatót mellékelni túl megterhelő lett volna? Nem fontos? Bármit aláírunk mit az orrunk alá nyomnak, ha értjük, ha nem? Ha én értem, akkor ne érdekeljen, hogy a szomszéd is érti-e? Falvakon is szerelnek, de ez sem fontos. Az Electricanál ez ügyben még nem jártam, de jártam máshol és az sem volt túl rózsás. Lefutom a kötelező köröket.

Nem akarom kizárólag nyelvhasználati kérdéssé egyszerűsíteni a problémát, ez annál bonyolultabb. Jó lenne, ha nem felejtenénk el, hogy a tájékoztatás mindenkit megillet. Apró érdekesség, így mutat az Electrica Dél-erdélyi fiókjának magyar oldala (jogok és kötelezettségek rovat). Nem értek rá megírni, van ilyen.

Mindig tanulok valamit, ma például azt, hogy ha nem az én nevemen van a szerződés, akkor nem sok lehetőségem van ugrálni. Nagyon sarkítva, tájékoztatást sem kérhetek.

Mindenki minőségi életre vágyik és beérjük holmi cifra nyomorúsággal. Senki sem fogja helyettünk kiharcolni a változást.

...

2015. január 24., szombat

Az ellenállás magjai sorozat: India őshonos vetőmagjainak megmentője

Ellenállás a nagyvállalatok gabonadömpingjével szemben

Debal Deb tudós, ökológus és földműves magán génbankot alapított India Orisza államában.Tradicionális módszereket alkalmazva segített megvédeni 920 őshonos rizsfajtát.

Az ökológus elkötelezett abban, hogy helyi közösségekkel dolgozik és reméli, segíthet a földműveseknek, hogy megőrizhessék függetlenségüket a nagyvállalatoktól és azok génmódosított növényeitől. A génbank biztosíthatja a helyi magfajtákhoz való szabad hozzáférést.

Ötven évvel ezelőtt minden indiai faluban tucatnyi, vagy még több rizsfajtát termesztettek. A magok nemzedékről nemzedékre hagyományozódtak, minden talajfajtának és ízlésnek megvolt a maga rizsfajtája. Volt szárazságtűrő fajta, árvíztűrő fajta és olyan is, ami jól tűrte a sós vizet. Minden közösségnek megvolt a maga rizsfajtája és tudása arról, miként kell a magokat vetni, betakarítani és tárolni. Napjainkban talán 6000 rizsfajta létezik, de csak pár fajtát vetnek, így a fajtákkal együtt eltűnik a tudás is. A klímaváltozás és a szárazság új kihívások elé állítják a gazdákat.
(kép forrása: Vimeo)
Az Oriszában épülő génbank épületéhez kizárólag helyi építőanyagot kerestek, sem bambusz sem fa nem szerepelhetett az építőanyagok között. Helyi, fenntartható építőanyagokat használnak és helyi munkaerőt, mert nem csak a mezőgazdaság lehet fenntartható, hanem az építészet is. A génbanknál minden természetes anyagokból készül. Laurent Fournier építészmérnök folyami agyagból, homokból és földből álló helyi cementet kevert. Ahhoz, hogy a tetőszerkezet megépítésénél kikerülhessék a faanyag használatát, Fournier egy egyiptomi építészhez Hassan Fathyhoz fordult ihletért, aki újra felfedezte az ókori núbiai boltívek és kupolák építésének technikáját vályogtéglából. Kalyani, Fournier tanítványa Kolkatából, segít megépíteni a boltíves vályogtetőt. Fourner azt mondja, hogy az építéshez az inspirációt a birtok körüli hegyvidékből merítette, onnan, ahol a Londonban jegyzett Vedanta cég bauxitbánya nyitását tervezte. A bánya megnyitását sikeresen leállították. Helyi nők segítenek önkéntesként, abban a reményben, hogy az épület és a benne található magok a közösségüknek is a segítségére lesznek. Deb azt tervezi, hogy az épületet a helyi közösségre hagyományozza.

A nagyüzemi mezőgazdaság és a génmódosított haszonnövények termesztése felelős többek között India őshonos rizsfajtái 90%-ának a kihalásáért. Bizonyos biotechnológiai vállalatok megpróbálják a vetőmagpiacot is ellenőrzésük alatt tartani, náluk a gazdák csak génmanipulált vetőmagot vásárolhatnak. Deb szerint a helyiekkel való együttműködés hiánya komoly hibája a modern nagyüzemi mezőgazdaságnak. A földzsákmányolás és a biokalózkodás(helyi fajtákat vagy helyi fajták génszakaszait szabadalmaztatják biotech vagy gyógyszeripari cégek ford. megj.) mértéke világszerte megnőtt és pusztító hatású, mert aláaknázta a helyi felügyeletet az élelmiszer-termelés ellenőrzésében. A génbank nagyszerű lehetőség lesz arra, hogy Deb a földműveseket megtanítsa a holisztikus és fenntartható gazdálkodás fontosságára.

Debal Deb Nyugat-Bengál államban található első farmján dolgozik. Két és fél hektárnyi termőterületen néhány rizsfajtát termeszt a 920 fajta, kipusztulás széléről megmentett őshonos rizsfajtája közül. Deb elkötelezett híve annak, hogy a helyi közösségek bevonásával kell dolgozni, úgy, mint itt Sunderbansban, Nyugat–Bengálban. Sunderbans eldugott zugában található a vetőmag-széf. Ezek a széfek a biztosítékai annak, hogy a földműveseket és a közösségeket megvédhetik a mag-és élelmiszerhiánytól. A génbank neve Vrihi a rizs szanszkrit nevéből. Itt a begyűjtött rizsfajtákat, mind a 920 fajtát hagyományos módon csíráztatja, agyagedényekbe teszi és tehénvizelettel kezeli. Az egészséges tehénvizelet csíraölő hatást fejt ki a mikroszkopikus gombafajokra, amelyek a vetőmagon élősködnek.

A génbankból minden gazda ingyen kap vetőmagot, ha vállalja, hogy a választott fajtából a következő évben a kölcsönzött mennyiség kétszeresét viszi vissza a bankba. Három év alatt Oriszában 2000 gazdának adtak vetőmagot és a gazdák 350 rizsfajtát termesztettek.

(forrás: Guardian, The Gaia Foundation)


A génbank építéséről készült kisfilm 
 


(köszönöm a fordításhoz kapott segítséget)
...

2015. január 23., péntek

Torkig vannak az agrobiznisszel. Tízezrek tüntettek Berlinben a nagyüzemi gazdálkodás ellen

Több ezren tiltakoztak a német fővárosban a nagyipari állattartás és a génmódosított haszonnövények ellen. Az EU és az USA között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény tovább szította a tüntetők dühét.
kép forrása: www.bund-lippe.de
Több tízezer tüntető vonult ki Berlin utcáira múlt szombaton, a kormány agrárpolitikájának megváltoztatását követelve és tiltakozásul a mezőgazdaság nagymértékű iparosítása ellen.
A szervezők szerint 50 000 ember vett részt a Nemzetközi Zöld Hét keretében zajló felvonuláson. A Nemzetközi Zöld Hét egy Berlinben évente megrendezett mezőgazdasági vásár. A rendőrség becslése szerint 25 000 tüntető vett részt a békés demonstráción.

Torkig vagyunk az agrobiznisszel” mottóval a tüntetők világszerte alkalmazandó élelemhez való jogot, a génmanipulált haszonnövények legális visszaszorítását és a mega-állatfarmok leállítását kérték.
kép forrása: www.bund-lippe.de
Össztűz a TTIP-re

A Postdamer Platz-ról (itt van a környezetvédelmi minisztérium) a Szövetségi Kancellária (miniszterelnöki hivatal) felé vonuló tömeg a tervezett szabadkereskedelmi egyezmény elutasítását követelte.
A több mint 120 környezetvédelmi, etikus fogyasztói és fejlesztési szervezetet tömörítő szövetség szóvivője, Jochen Fritz szerint a TTIP sok gazda életet tönkre fogja tenni.
Az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény csak a multiknak kedvez és elveszi a fennmaradáshoz szükséges eszközöket sok gazdaságtól itt és szerte a világon – mondta, majd hozzátette, hogy az egyezmény veszélyezteti a fogyasztóvédelmi előírásokat.
Az EU és az USA 2013 júliusa óta folytat tárgyalásokat a TTIP-ről. Az egyezmény támogatói szerint a szabadkereskedelmi területek hatalmas lendületet adnak a gazdaságnak az Atlanti-óceán mindkét partján, az ellenzők meg attól tartanak, hogy sérülnek a fogyasztóvédelmi előírások és az élelmiszer-biztonság.

A tüntetéseknek van eredménye

Fritz Németország agrárpolitikáját is kritizálta, elmondása szerint 2000 óta arra kényszerítették a német sertéstenyésztők háromnegyedét, hogy hagyjanak fel a vállalkozásaikkal, miközben nagy húsipari cégek telepedtek rá az állattartásra.
Záróbeszédében a BUND (Föld Barátai Németország) elnöke, Hubert Weiger elmondta, hogy a jelenlegi agrárpolitika ellen évek óta zajló tiltakozás meghozta gyümölcsét.
Országszerte 250 civil kezdeményezésnek köszönhetően sikeresen megakadályozták 100 óriás istálló építését.

...

(forrás: Deutche Welle)

2015. január 14., szerda

Nem ajánlott atomerőmű közelében a rétegrepesztés

Románia kínai segítséggel építené meg a cernavodai atomerőmű hármas és négyes blokkját. Eddig nem sok kritikát fogalmaztak meg a beruházással kapcsolatban. A palagázkitermelésről a pungesti események óta több szó esik, bár erről a témáról sem állíthatjuk, hogy a média kedvence, annak ellenére sem, hogy a tüntető nagymama fényképe bekerült a világsajtóba.

A palagázkitermelés ártalmas lehet az atomerőműre, derül ki a Bursa.ro cikkéből. Ez a hír nem sokkal azután látott napvilágot, hogy amerikai szeizmológusok közzétették tanulmányukat arról, hogy az ohiói földrengéseket a hidraulikus rétegrepesztés okozta.
C.C. zaFleur

Ismertető a Bursa portálon megjelent cikk alapján

A hidraulikus rétegrepesztésnek hatása lehet a cernavodai atomerőműre, nyilatkozta Daniela Lulache, a Nuclearelectrica főigazgatója, a cég által megrendelt tanulmány következtetéseit idézve.

A tanulmányt készítő szakértők azt ajánlják, hogy az atomerőmű 100 kilométeres körzetében ne termeljenek ki palagázt.

A Nuclearelectrica a tanulmány elkészítését azután kezdeményezte, miután a Chevron feltárási munkálatokba kezdett Pungesti-en. A Chevron a civil aktivisták meg a helyi lakosság heves ellenállásába ütközött, ugyanakkor különféle fórumokon egyre többet beszéltek a palagázkitermelésről. 

A 2014-ben készült tanulmányt (Hatástanulmány a palagázkitermelés hatásáról a CNE Cernavoda elhelyezkedésének szeizmicitására, valamint a környék tektonikájára és a hidrológiájára) nem a CNE Cernavoda fizette, hanem állami finanszírozással az Országos Kutatási és Fejlesztési program keretében készült, a programban részt vettek a tanulmány szerzői a pitesti ICN (Institute of Nuclear Research) és a bukaresti SITON (Center of Designing and Engineering for Nuclear Projects).

A SITON konzervatív értékelése és az atomerőmű közelében történő palagázfeltárások lehetséges negatív hatásai miatt az intézmény további kiegészítő tanulmányok és elemzések elkészítését javasolja, a kapcsolódó szakterületek szakembereinek bevonásával. Az így kapott interdiszciplináris hatástanulmány valósabb feltételezéseket adna.

A romániai hatóságok szerint az amerikai Chevron vállalat az egyetlen, amelyik több palagázfeltárási engedéllyel rendelkezik Románia területén.
A cég Vaslui megyében Bârlad-on, és Dobrogea megyében Costineşti, Vama Veche és Adamclisi településeken végezhet feltárást. A dobrudzsai települések alig 90-100 kilométerre találhatók Cernavodától. Eddig a Chevron csak Pungesti-en végzett feltárási munkálatokat, de további három környezetvédelmi engedélye van palagázfeltárásra Păltiniş-Băceşti, Popeni-Găgeşti és Puieşti településeken. Mi több, a cég tavaly két építési engedélyt kapott egy új feltáró fúrótorony felállítására Puiesti kerületében.
A feltárási munkálatokat 2014 júliusában fejezték be Románia első palagázfúrótornyánál a Vaslui megyei Siliştea-Pungeşti településen, ahol két hónap alatt 3000 méter mélységig fúrtak.

A Chevron még mindig nem tette közzé a pungesti feltárás eredményét.



Teljes cikk az alábbi linken

...

2015. január 10., szombat

Palagázkitermelés idézte elő az ohiói földrengést

Az Amerikai Szeizmológiai Társaság(Seizmological Society of America) új tanulmánya megerősítette, hogy az Ohió államban tapasztalt sok kis földrengést a hidraulikus rétegrepesztéshez köthető tevékenységek váltották ki.
CC BY 2.0 Jayson Shenk
2014 májusában öt, 2.1 és 3.0 erősségű földrengést regisztráltak.
Egyikük egy ritkán tapasztalható „érezhető” földrengés volt, ami azt jelenti, hogy elég erős volt ahhoz, hogy a közeli város lakosai érezzék, de nem jelentett kockázatot és nem okozott károkat.
Mivel ez az esemény egy olaj- és gázipari cég kútjainak egy kilométeres körzetében történt, a 3.0 erősségű földrengés után az állami tisztviselők két napra leállították a munkálatokat. Azóta a tudósok áttanulmányozták a szeizmikus adatokat, hogy megállapítsák, a rétegrepesztés tehető-e felelőssé a földrengésért, az eredményeket pedig most publikálták az Amerikai Seizmológiai Társaság Hírlevelében.

A fracking, vagy hivatalos nevén a hidraulikus rétegrepesztés egy olyan technika, melyet a Föld mélyében található palarétegekben összegyűlt természetes gáz és kőolaj kinyerésére fejlesztettek ki. A kitermeléshez egy, két, vagy több mérföldnyi (1 mérföld 1, 609 km) mélyre fúrnak, ahol a kőzetet magasnyomású vízzel roncsolják. Az eljárás új repedéseket hoz létre a kőzetben, olyan csatornákat amelyeken a gáz közlekedhet és kiszabadul a fúrólyukon keresztül.
Köztudott, hogy a hidraulikus rétegrepesztés apró remegéseket vált ki, ez egy robbantás-szerű folyamat, de többnyire túl gyengék ahhoz, hogy a környék lakosai is érezzék.
Szokatlan tehát, hogy a kitermelés érezhető földrengést okozott Ohióban.

Ahogy azt az SSA(Amerikai Seizmológiai Társaság) sajtóközleményéből megtudhatjuk, a szeizmikus tevékenységek megfigyelésének érdekében az Earthscope Transportable Array hálózati állomást használták, ami 400 kiváló minőségű szélessávú szeizmográfból áll, ezeket ideiglenesen helyezik el különféle helyszíneken az Egyesült Államok területén. Az állomások mindegyike körülbelül 70 kilométert vizsgál, így adatai nagyon hasznosak a Föld belső szerkezetének feltérképezésére. Egy mintakereső technika segítségével megrostálták az Earthscope Transportable Array hálózati állomás segítségével rögzített adatokat, a Poland Township-beli földrengéshez hasonló ismétlődő jeleket keresve, ez utóbbit szeizmografikus ujjlenyomatnak tekintették.
A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy valóban a rétegrepesztés az oka annak a földrengéssorozatnak, amit tavaly Ohióban tapasztaltak.
A palagázkitermelés megnövekedett népszerűségének következtében, megnőtt a palagázkitermeléssel összefüggő érezhető és nem érezhető földrengések száma az elmúlt években.

Összesen 77, 1.0 -től 3.0. magnitúdójú földrengést találtak március 4-12 között Poland Township körzetében.
Ezeket aztán összehasonlították a repesztést végző kutak jelentéseivel, melyekből kiderült, hogy az események helye és ideje megegyezett a Hilcorp cég palagázkútjainál zajló tevékenységgel.

Tehát valóban a Hilcorp tevékenysége vezetett földrengéshez?
Úgy tűnik, egyszerűen csak balszerencse, mert a cég egy olyan régi kőzetrétegbe fúrt, amely valószínűleg már számos repedéssel rendelkezett.
„A hidraulikus repesztési eljárás így nem hozott létre új repedéseket, hanem olyan már meglévő törésvonalak mentén mozgatta meg a kőzettesteket, amelyekről a kiváltott szeizmikus aktivitás előtt nem is volt tudomásunk. Egyszerűen nem tudjuk hol vannak a törésvonalak” - mondta Robert Skoumal a tanulmány társszerzője.

Az Ohiói Természeti Erőforrások Osztálya most szigorúbb szabályozás megalkotásába kezdett az ismert törésvonalak közelében és a lehetséges szeizmikus területeken történő hidraulikus rétegrepesztésre vonatkozóan.

(források: SSA hírlevél, IFL Science)


...

2015. január 9., péntek

Mérgező erdélyi befektetések: A homoródfürdői törpe vízierőmű

A homoródfürdői vízierőműről beszélve óhatatlanul több székelyföldi törpe vízierőmű építéséről szükséges szót ejtenünk, mivel az említett beruházások nagy része mögött, több cég bevonásával, ugyanaz a befektetői és vállalkozói csoport áll. A vállalkozó Lénárd András csíkszeredai üzletember, aki tulajdonosként, illetve társtulajdonosaként több cég (Pannon Construct kft., Hivatalos kft., H2O Energy kft.) nevében indított engedélyeztetési folyamatokat székelyföldi törpe vízierőművek létrehozása céljából. A beruházások mögött álló cégeknek erős politikai hátterük van.

A Pannon Construct kft. Erdővidékre, a Barót és a Kormos patakokra kért engedélyeket 2011-ben, ám a civil tiltakozás hatására a helyi hatóságok megakadályozták a beruházást. Az Úz-völgyébe Lénárd már egy másik céget vetett be, a Hivatalos kft.-t, melynek társtulajdonosai a Winsland Holdings Limited ciprusi off-shore cég, amely mögött a pozsonyi Slovnaft vezérigazgatója, Világi Oszkár áll, a magyarországi Hydro Energy Zrt., melynek tulajdonosa ugyancsak Lénárd András, vezérigazgatója Hajdu Gábor, volt Hargita megyei tanácsos, valamint az Erdélyi Református Egyház Nyugdíjintézete nevében Kató Béla református püspök. A Nagy-Homoród völgyében építendő erőműre a H2O Energy kft. kérte az engedélyeket, ez utóbbinak 90 százalékos tulajdonosa a Hydro Energy Zrt., 10 százalékos tulajdonrésze van az Erdélyi Református Egyház Nyugdíjintézetének.

Ugyancsak Lénárd András a tulajdonosa az erőművek építését végző Xindex Eco kft-nek is.

Erdővidéken nem sikerült elindítaniuk a beruházást, a Vargyas patakán, valamint az Úz-völgyében – hatalmas pusztításokat, valamint betonoszlopokra helyezett csövet hátrahagyva – befejezték, Homoródfürdőn – a civil tiltakozás hatására – ugyancsak nem sikerült befejezniük, viszont a vízgyűjtő gátat felépítették és otthagyták. A beruházások engedélyeztetése már törvénytelenül indult, a homoródfürdői beruházás esetében például olyan telekre kértek és kaptak 2010-ben környezetvédelmi, vízügyi és végül építkezési engedélyt, amely akkor még a tulajdonukban sem volt. Ugyanitt úgy kezdték el a beruházást, hogy a szükséges engedélyek fele hiányzott.

A legnagyobb pusztítást az Úz-völgyében okozták, durván feltúrták a völgyet, irdatlan mennyiségű betont használtak fel a gát és a vezeték egy szakaszának aládúcolására szolgáló oszlopok megépítésében. A helybéliek elmondása szerint a vezeték lefektetése során a völgyben található katonatemetőt sem kímélték.
Úz-völgye: betondömping
Úz-völgye: vezeték, tűzön-vízen, temetőn át

A Vargyas pataka mellett, az út mentén, a kilenc kilométeres vezetéket – szabálytalanul – úgy fektették le, hogy az esővíz az útról nem tud a patakmederbe folyni. Emellett az erdei úton kialakított átereszek közül hatot bebetonoztak: ezzel a nyomócső levezetése egyszerűbb és olcsóbb volt, viszont az út tönkremegy.
Vargyas patak: törvénytelen vízszabályozó lemez a hallépcső tetején
A Nagy-Homoród völgyén, amellett, hogy tucatnyi engedélyük hiányzott, törvénytelenül kezdték el a gát építését, nem kértek véleményt és nem tájékoztatták a völgy lakosságát. Amikor a völgy lakói tiltakozó akciót szerveztek, a beruházó a helyszínen megfenyegette őket és azt nyilatkozta, hogy nem tárgyal velük. A helybéliek lakossági fórumokat szerveztek, ahová elhívták a beruházásokat engedélyező hatóságok és az építkezési engedélyt kibocsátó Hargita Megyei Tanács képviselőit, a meghívottak minden egyes esetben figyelmen kívül hagyták a meghívást és a párbeszédet. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke azt üzente a tiltakozóknak, hogy válasszanak ki pár küldöttet, azokkal hajlandó tárgyalni. A megyei önkormányzat érzéketlenségét és arroganciáját jelzi az is, hogy a beruházások kezdete óta évente megszervezi a megújuló energiaforrásokat (így a törpe vízierőműveket) népszerűsítő energetikai konferenciáját.

Az építkezés a tiltakozás és az Építkezési Hatóság vizsgálata, valamint – ennek következtében – az építkezési engedély visszavonása miatt jelenleg szünetel. Nem egyértelmű a beruházás helyi támogatása sem, több potenciális helyi partnert megkeresett a beruházó, tudomásunk szerint eladási ajánlatokat is tett a térség önkormányzatai, valamint egyes közbirtokosságok számára.

A környék kedvelt turisztikai célpont, továbbá számos borvízforrás és egy Natura 2000-es védelmet élvező madárvédelmi zóna is található. A völgy a horgászok egyik kedvenc helye, sebes pisztrángokat, sujtásos küszöket, botos kölöntéket, fürge cselléket, fenékjáró küllőket, domolykókat lehet a patakban fogni, és egy védett rákfajta is él itt. A völgy tehát nem a természet hetedik csodája, viszont gyönyörű, egyedi hangulatú kirándulóhely.
Homoródfürdő: halaknak úszni tilos
Homoródfürdő: betongát csúfítja a patakot

Z. Nagy István
Fotók: Egyed Ufó Zoltán



...

2015. január 1., csütörtök

Új év új lehetőségek

A Bözsike akcióban blog már féléves és egyre szépül. December végén új szerkesztővel bővült csapatunk, így Bözsike sokkal csinosabb lesz.
2014 legolvasottabb bejegyzése, mindenki őszinte meglepetésére, a Miként legyünk könnyen gyorsan népszerűtlenek? című bejegyzés lett.

Szeretitek olvasni a blogot, nagy népszerűségnek örvendenek a vendégszerzők bejegyzései és a fordítások, ezúton is köszönet értük.
2015-ben is igyekszünk kezünk a zöld aktivizmus pulzusán tartani. Munkából lesz bőven, mert egyfelől folytatódnak a már ismert kampányok, másfelől az új év mindig új kihívásokat és botrányokat tartogat.


Kampányok

Kampányok, amiket 2014-ben még nem sikerült lezárni, amiket még nem nyertünk meg, zárójelben a kampányokhoz köthető civil szervezetek/csoportok:


Erdő kampány(WWF, Greenpeace, Agent Green)

Az erdő kampány alcsoportja a Holzindustrie Schweighofer rétyi fűrészüzeme elleni mozgalom (Indigó csoport, Greenpeace). 2014-ben a Holzindustrie több népszerűtlen lépésével kivívta jelölését a Mérgező erdélyi befektetések citromdíjára(majd keresünk valami menő nevet a díjnak).

GMO-ellenes kampány(infOMG, Greenpeace, Eco Ruralis)
Palagáz-ellenes(fracking) mozgalmak(közösségi oldalak csoportjaiban elérhetőek)
Verespatak kampány(Alburnus Maior, Mentsük meg Verespatakot)
Nulla hulladék(Zero waste Romania)
Törpevízerőmű-ellenes kampány (WWF, Mentsük meg a Nagy-Homoródot)


2014-ben ők mérgeztek, nevezzük meg őket!

Mindenkit arra bátorítanék, hogy gondolja végig melyik befektetéseknek van még ott a helyük a Mérgező erdélyi befektetések citromdíjának első jelöltje, a Holzindustrie Schweighofer mellett. Ilyen díj eddig nem volt, de itt az ideje létrehozni. Gyűjtsük össze mi minden, milyen befektetések verték ki a biztosítékot 2014-ben a zöld aktivistáknál és minden jóindulatú embernél. Jelöljetek, szavazzatok!

A blogon minden eddigi tevékenységet megtartanánk és tovább színesítenénk a kínálatot. Nagyszerű lenne egy sorozat különféle zöld csoportok bemutatásával. Nagyon sok olyan csoport van, akik munkásságát nagyon szeretem, de alig publikálnak. Sok izgalmas kampányról csak angolul van anyag, nem ártana magyarul is ismertetni őket.

Az új év első napja van, tehetünk valami szép fogadalmat, valami szép zöld fogadalmat
Színes kínálatból választhatunk: megváltoztathatjuk valamelyik vásárlási szokásunkat, aláírhatunk online-petíciókat, lehetünk önkéntesek, létrehozhatunk közösségi kertet, vagy egy ilyen kertben egy ágyást, vethetünk hagyományos magokat az ipari magok helyett, építhetünk méhmenedéket, etethetünk madarakat, használhatjuk az erdőradart, vállalhatunk sajtófigyelést, fordítást, feliratozást, fotózást, eldönthetjük, hogy kevesebb vegyszert használunk.

A kis változtatás is változtatás, így lesz a Föld egy élhetőbb hely.


...