2016. január 27., szerda

Gabriel Păun, a környezetvédelem fenegyereke

forrás: facebook
Ha találkozni szeretnél Gabriel Păun környezetvédelmi aktivistával, akkor ilyen válaszokra számíthatsz „10:30-tól 11:45-ig érek rá, utána nem leszek a városban. Vagy este 17:30-tól 18:30-ig felel meg, mert egy gálára megyek, majd külföldre utazom.” A Greenpeace egykori kampányfelelőse és a Vier Pfoten (Négy Mancs) nemzetközi kampányfőnöke, egy éve alapította meg az erdők védelmével foglalkozó Agent Green szervezetet (ford. megj. Az Agent Green 2009. júniusától aktív). Így egyik nap az illegális fakitermelésről tarthat sajtótájékoztatót, másnap meg zárt ajtók mögött tárgyalhat egy csokoládét előállító céggel, amely ketreces tartásból származó tojásokat használ. Harmadik nap képes egy gyaníthatóan illegális farakomány nyomába eredni az erdőben és magyarázatot kérni a fafeldolgozó üzem kapujában, majd pár nap múlva egy idegen országban van, ahol betör egy olyan farmra, ahol az állatokat gyalázatos körülmények közt tartják. Nyomozásai során, amikben a nagycégek illegális és erkölcstelen gyakorlatát leplezte le, Păunt megverték, fogva tartották, monoklis szemekkel és eltört kezekkel maradt. Szerinte lehetett volna rosszabb is: ” Vagy hét életem van, vagy csak a vakszerencsének köszönhető.”

Hogy néz ki egy környezetvédelmi aktivista egy hete? Például mit tettél az elmúlt két hétben?

Nagyon sok munka volt és szinte semmi szabadidő. De nem panaszkodom, mert szeretem, azt csinálhatom, amire mindig vágytam. Az utolsó két hét nagyon húzós volt, a romániai utolsó érintetlen erdők védelméért kampányoltunk. Megpróbáltam nemzetközivé tenni a romániai erdők problémáját, meghúztam Brüsszelben a vészharangot, végül válaszolt az Európai Bizottság, ami egyre többet foglalkozik a kérdéssel és ultimátumot adtak Romániának, ahol ellenőrizhetetlenné vált az illegális fakitermelés. Hivatalosan elismerik, hogy az elmúlt hét évben évente átlagosan 8,8 millió köbméter fát vágtak ki illegálisan. Tehát a kitermelt fa egyharmada illegálisan kitermelt, de ez úgy tűnik, továbbra sem zavarja a romániai hivatalok nyugalmát.

Dolgoztál a Greenpeace-nél, a Vier Pfoten-nek, majd megalapítottad az Agent Green-t. Nem korlátoztad magad egyetlen területre.

Nekem az a problémám, hogy egyformán szeretem az embereket, az állatokat és az erdőt. Nincs olyan szervezet, amelyik alapszabályzata szerint mindenkit védene. A Greenpeace-nél tanultam ki a szakmát, de elmentem, mert nem hiszek a nagy és bürokratikus struktúrákban, a kisebb, egyszerűbb és hatékonyabb struktúrákban hiszek. Egy kis csoporttal kitaláltuk az Agent Green szervezetet, ami valamiféle öszvér, egyszerre foglalkozik lobbival és akciókkal. Gyakorlatilag mindent csinálunk.

Honnan jön a pénz?

Nincs nagyobb összeg, kisebb összegek vannak. Szerencsére Romániában az emberek elkezdtek adakozni. Az ilyen pénzeket szeretnénk, mert ez biztosítja a teljes függetlenségünk. Még kapunk pénz romániai, németországi és norvégiai alapítványoktól. Cégektől pénzt elfogadni már kényesebb kérdés, csak akkor fogadtam el, ha tevékenységi körük nem keresztezi a mi tevékenységünket és ha nem akarnak előtérbe nyomulni. Kizáró tényező, ha megpróbálják befolyásolni a tevékenységünk, vagy ha a cégnek piszkos előélete van, az ilyeneket már kezdetben kirostáljuk.

Ahányszor felhívlak, mindig más országban, vagy más kontinensen vagy.


Az utóbbi években, egész a közelmúltig egy állatjóléttel foglalkozó nemzetközi szervezetet segítettem, a Vier Pfoten-t. Kampányigazgató voltam, minden kampányban részt vevő alkalmazottért én feleltem minden országban. Egy negyven fős csapatról beszélünk és olyan kampányportfólióról, mint haszonállatok, vadállatok, házi kedvencek, és laboratóriumokban használt tesztállatok. Olyan államokat koordináltam, mint az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Hollandia, Svájc, Ausztria, Franciaország, Magyarország, Bulgária, Dél-Afrikai Köztársaság, Vietnám, Ausztrália.

Hogy jut idő mindenre?

Ez leginkább menedzseri és stratégiai munka volt. Lényegében létrehoztunk egy megfelelő tudással rendelkező csapatot, akik képesek értelmezni a törvényt, tudnak törvényt írni, törvényt támogatni, tudnak beszélni a sajtóval, a politikusokkal, a fogyasztóval, a nagymamákkal, mindenkivel. És tudnak kutatni/nyomozni. Jobban hiszek a leadership pozícióban, mint a főnökségben. Minden alkalommal, mikor elkészítettünk egy kampányt és valamelyik országnak prioritása volt, odamentünk a csapattal és segítettünk nekik.
Melyek voltak azok a kampányok, amelyek a legtöbb elégedettséget okozták?

Idei legnagyobb boldogságom a kossói érintetlen erdő megmentése volt. 733 hektár erdő, úgy, ahogy a természet megalkotta, érintetlen, a jégkorszakban keletkezett és senki nem nyúlt hozzá. A 733 hektár körülbelül 1500 futballpálya nagyságú. Semmilyen védelmet nem élvezett, a ROMSILVA (Országos Erdőgazdálkodási Hivatal) visszautasította, hogy a nemzeti park része legyen és az UNESCO-listára sem akarta felvenni. Egy Green Agent kampány után, nemrég a legszebb ajándék jött, eldöntötték, hogy tíz évig nem nyúlnak a Kossóhoz, nem vágnak. A ROMSILVA hozta ezt a döntést az Agent Green nyomására.

Vagy az öt-hat évvel ezelőtti kampányunk, mikor megmagyaráztuk, hogy mit jelent a pecsét a tojáson, micsoda a 0, 1, 2, 3. Sokan azt hitték valami misztikus dolog. Elmagyaráztuk, hogy EU-s irányelv és ezt jelentik 0 – biotojás, 1 – szabadtartás,  2 – mélyalmos tartásmód, 3 – ketreces tartásmód. A dolgok azonnal megváltoztak Romániában, mikor ezt nyilvánosságra hoztuk. Akkoriban még szabadúszó voltam a Vier Pfoten-nél.

A kampány ötlete tőled származott?

Természetesen. Azok a legkönnyebb kampányok, mikor kéznél van egy törvény, van egy címke a terméken és a vásárló tudatos döntést hozhat. A kampány több országra átterjedt. Csak kevesen tudják, hogy egy románnak sikerül meggyőzni a nagycégeket, hogy ne használják ketreces tyúkok tojását. A Toblerone csokoládét csak Svájcban gyártják, ahol a ketreces tyúktartás 1981 óta tilos. De egy nyomozás során kiderült, hogy import tojást használnak, ketreces tartásból származó tojásokat. Egy nehéz tárgyalás során meggyőztem őket, ez akkor szép év végi ajándék volt. Folytattuk más édességet, száraztésztát és szószokat előállító cégekkel. Fokozatosan  körülbelül 100 céget győztünk meg csapatommal arról, hogy ne használjanak ketreces tartásból származó tojást.

És ott volt még  haszonállatok témában a nyúlkampány. Európában nagyon sok nyúlhúst fogyasztanak, és nem vadnyulat, hanem intenzív tartásban, nyomorúságos körülmények között nevelt nyulakat. Ketrecben, sötétben tartják, annyi helyük sincs, hogy megforduljanak maguk körül, fertőző és ammóniabűzös környezetben élnek. Felháborítónak tartottam, hogy egy olyan országban, mint Németország, ami az európai gazdaság motorja, ilyen körülmények között tartják a nyulakat. A társaimmal együtt, 2010-2011 között nyomozni kezdtünk egész Németországban, masszívan terjesztettük a hírt és a fogyasztók saját akaratukból lemondtak a vásárlásról. Nem mindenki, de pont elegen ahhoz, hogy a legtöbb gazda és a szupermarketek összeomoljon. Ezután új tartási sztenderdeket készítettünk, mert az emberek szerettek volna nyulat enni, de nem kértek a régi tartásmódból. Végül elértük, hogy Németországban senki sem ad el régi tartásmódból származó nyulat. A piac most az új szabályok szerint működik, a nyulakat csarnokokban tartják, széna vagy fű van alattuk, sok terük van. Most nem arról az ideális világról beszélünk, hogy az embereknek nem kellene húst enniük, hanem egy olyan világról, ahol az emberek az állatokkal tisztelettel és empátiával bánnak. Ha ők úgy döntenek, hogy nem esznek húst, semmi gond, de nem kell senkit kényszeríteni.

Te fogyasztasz húst?


Már három éve nem eszem húst, de most elhatároztam, hogy kiegyensúlyozott étrendet folytatok, ha minősített biohúshoz jutok, akkor hetente vagy havonta egyszer fogyasztok húst. Nem tudom, hogy ez jó vagy rossz, én így döntöttem.

Ássunk kicsit a múltadba, emlékszel még mikor kezdtél az aktivizmussal kacérkodni?

Azt hiszem, születésemtől fogva szeretnék tenni az állatokért és a környezetért. Legrégebbi emlékem, hogy apa elvitt valahová a Keresztényhavasra és ott hallottam először farkasüvöltést.

Hol születtél, hol nőttél fel?

Bukarestben, apa havasalföldi, anya erdélyi, mindketten távírók. Anya magyar és német származású. Bukarestben éltünk, de minden vakációt Szatmár megyében töltöttem. A Caragiale gimnáziumba jártam, majd az ökológia karra, végül van egy mesterdiplomám ökoturizmusból.

Mi volt az első munkád?

Vicces volt, mert ahogy kézhez kaptam a diplomám, felhívott az Eco Sens egyesület igazgatója, ők akkoriban nagyon aktívak voltak. Most már nem működnek, mert meghalt az alapító, aki egy igazi vizionárius volt, akkor beszéltünk először génmódosított növényekről. 2005-től a Greenpeace-nél voltam félévig szabadúszó, majd 2008-ban eljöttem. Négy évet szoktam maradni egy-egy helyen, azután bármilyen szép és jó legyen valami, új kihívásokat keresek. Így volt ez a Vier Pfoten esetében is, ahonnan nemrég jöttem el, két hét múlva telne ki az öt év.

Úgy tűnik kevés szabadidőd marad. Mit csinálsz szabadidődben?

Nemzeti parkokat látogatok szerte a világon. Az a munkám, hogy harcoljak értük és szabadidőmben örülök nekik. Én tényleg az erdőben élek, valahol az Alpokban, nem érdekes, hogy hol. Kihasználom a lehetőséget és elviszem Silva kutyám sétálni. A nevének nincs köze az erdőhöz. Valahol a Retyezátban találtam, egy turisták által eldobott Silva márkájú üres sörösüvegen aludt. Több mint 20 éve snowboardozok és szeretek utazni, új helyeket megismerni és szociális, természeti és kulináris szempontból felfedezni.

Jut idő családi életre?

Még nem találkoztam életem nőjével, ha erre gondolsz. Egy olyan becsületes nővel, aki tudja mit akar.

Beleértve, hogy szeressen erdőben élni, igaz?

Csak viccelek, de fontos, hogy erős legyen és inspiráljon. És legyen okos, ez nagyon fontos.

És hozzá kell szoknia a te életstílusodhoz. 15 éve vagy aktivista, ez idő alatt sok barátra és ellenségre tettél szert. Emlékszem, hogy megütöttek a Schweighofer üzem őrei, majd Fehérvízen a kitermelést végző cég alkalmazottjai rugdostak meg.

Ezek lettek ismertek, de sok olyan történet van, mikor csak egy hajszálon múlik az életed és vagy megúszod vagy nem. Vagy hét életem van, vagy csak a vakszerencsének köszönhető, hogy eddig megúsztam. Volt mindenféle, köztük stupid balesetek is, rám szakad a tető és eltörtem mindkét kezem, vagy elkaptak és fogva tartottak, végül egy hatalmas veréssel megúsztam. Mivelhogy betörtem, nem hívhattam a rendőrséget.

Mikor fordulnak elő ilyen kalandok? 

Mielőtt egy céget leleplezünk, bizonyítékokat keresünk, függetlenül attól, hogy mit művel, hogy génmódosított haszonnövényeket árul, illegálisan kitermelt fát, vagy megkínzott állatokat. Hogy bebizonyíthasd, gyakran át kell menned a túlpartra, ilyenkor illegitimitásban vagy. Ha arra gyanakszunk, hogy egy cég valami illegális vagy etikátlan dolgot művelt, akkor hajlandóak vagyunk sokat kockáztatni. Ez jelentheti azt, hogy éjjel betörünk, vagy napközben inkognitóban látogatunk oda. Így történt, hogy rám szakadt a tető, vagy motorfűrésszel kergettek az erdőben. Általában, ha a dolgok elfajulnak, a futás a legjobb (kacag). Nem szeretek futni, nem vagyok maratonfutó, de ha kell, addig futok, míg kinyúlok, ez biztos. Nem vagyok erőszakos, nem szoktam erőszakkal válaszolni.

Az utóbbi években a romániai környezetvédelmi hatóságok, mintha a civil szervezetekre hagynák a munkát és innen ered a konfliktus a civilek és a cégek képviselői között. Igaz ez?

Elviekben, környezetvédelmi kérdésekben van nekünk egy környezetvédelmi miniszterünk, akitől segítséget várunk, de ez sosem teljesül, csak az ellentéte. Ez nem normális, ez szégyen az országnak.

Miért gondolod úgy, hogy a romániai legnagyobb utcai tüntetések kiváltói környezetvédelmi témájúak, mint Verespatak, vagy az illegális erdőkitermelés?

Nem gondoltam erre, de így van. Azt jelenti, hogy ez nagyon fontos a romániaiak számára. Ez a májusi közvélemény-kutatásunkra emlékeztet, ahol felsoroltuk azokat a környezetvédelmi kérdéseket, ami a romániaiakat foglalkoztatja és az első helyre az erdőket sorolták. Az emberek eredményeket várnak, megunták a szócséplést.

A cikk forrása: http://viitorulromaniei.ro/activistul-de-mediu-gabriel-paun-cosmarul-companiilor-care-nu-respecta-padurea-si-animalele/

...

2016. január 23., szombat

Szikkim 100 százalékosan bio állam lett


http://www.sikkimorganicmission.gov.in/cash-crops/
Megközelítőleg 600.000 lakosával, a Virágok földjének is nevezett Szikkim állam 100 százalékos biogazdálkodásáról is ismert lesz. Szikkim  az első állam Indiában, amelyik megkapta ezt a minősítést. Hiszik vagy sem, India keleti, tenger nélküli állama, megtette azt, amit más államok nem tudtak megtenni. Szikkim most hivatalosan is teljesen bio állam lett.

Bár az állam már decemberben elnyerte ezt a minősítést, Narendra Modi miniszterelnök Szikkimbe tett első látogatása során jelentette be hivatalosan. „Különösen örülök annak, hogy a konferenciát Szikkimben tartják”( ford. megj. National Conference on Sustainable Agriculture and Farmers Welfare, Országos Konferencia a Fenntartható Mezőgazdaságról és a Gazdák Jólétéről. A három napos biofesztivállal egybekötött két napos konferencia, január 17-én kezdődött Gangtokban, Szikkim fővárosában), mondta, majd hozzáfűzte, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a fenntartható fejlődésre, a biogazdálkodásra és az ökoturizmusra.

https://www.flickr.com/photos/whltravel/5664816717/in/photostream/
Szikkim államnak nincs tengere, a Himalája félhold alakban öleli körbe, napjainkig sem vonat sem kereskedelmi repülőjáratok nem kötik össze a világgal. De Szikkimnek sikerült leküzdeni minden akadályt. Mintegy 12 évvel ezelőtt, 2003-ban, a Pawan Chamling vezette kormány döntött az ökogazdálkodás mellett. És az utazás elkezdődött.

Az évek során  75 ezer hektár földet alakítottak át tanúsított biogazdaságokká a Nemzeti Biotermesztési Program előírásai szerint. A nehézségeket nem lehetett kikerülni. Bár a szikkimi gazdák nem függtek nagyon a vegyi anyagoktól, használtak műtrágyát. A kormány betiltotta a műtrágya használatát, hogy a gazdák áttérjenek a biotermesztésre. Az Indiában felhasznált biotermények 65%-át Szikkimben termelik meg.

A biogazdálkodás tiltja a vegyi növényvédő szerek és műtrágyák használatát, és így segít fenntartani a harmonikus egyensúlyt a különböző komplex ökoszisztémák között. Javult a talaj minősége, amely tovább javítja az ott termelt növények minőségét.

Teljesen organikus államként, most már azzal büszkélkedhet, hogy a turisták megízlelhetik a friss biozöldségeket a Himalája szívében. A fenntartható gazdálkodás segíti a környezetvédelmet, a biológiai sokféleség megőrzését és jobb mezőgazdasági termékeket eredményez. Egyben csökkenti a szennyezés mértékét, és így fenntartja a Himalája-beli állam törékeny ökoszisztémáját.

A változatos mezőgazdasági és éghajlati viszonyokkal megáldott államban olyan  fűszereket termelnek, mint a kardamom, a gyömbér, a kurkuma, de termelnek  nem szezonális zöldségeket, virágokat, Szikkim mandarint (khasi mandarin) hajdinát, kukoricát, rizst és kölest is. Az egész nemzetnek példát mutatva, Szikkim olyan más biotermelő külföldi államokkal szövetkezik, mint Kalifornia és Wisconsin. India más államai is versenybe szálltak és keményen dolgoznak, hogy elérjék a minősítést. Az élen Kerala, Mizoram és Arunachal Pradesh államok állnak.

Bioállamként, most élvezhetik munkájuk gyümölcsét. Szikkim turisztikai attrakció a hazai és külföldi turisták számára, most eggyel több okuk van büszkének lenni.

forrás: http://indiatoday.intoday.in/story/sikkim-becomes-the-first-fully-organic-state-of-india/1/573654.html
további érdekes olvasmányok: http://www.sikkimorganicmission.gov.in


...