2016. március 29., kedd

Fontosabb erdős cikkek 2016 első negyedévéből

2016. 02.01.
Sokkoló jelentés az erdők elrablásáról. A hatóságok 8 évig nem akartak tudomást venni róla
A Dacian Ciolos által agrárminiszterként (ford. megj. mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter 2007-2008 között, Tőke István RMDSZ-es államtitkár neve is szerepel a jelentésen) jóváhagyott jelentés, rámutatott, hogy a Holzindustrie Schweighofer hatalmas mennyiségű Romsilvától (Országos Erdőgazdálkodási Hivatal) származó fát adott el, olyan fafajtákról van szó, amelyet a vállalat nem dolgozott fel, hanem más vállalatoknak adott tovább.


2016.02.23.
Az Agent Green új felvételei a Szárkő-hegység érintetlen erdeiről


2016.02. 25.
Erdő fórum Bukarestben a WWF Románia, az EcoCivica a ProPark Alapítvány és a Greenpeace Románia szervezésében, az Agent Green is képviselte magát. A civilek és a Környezetvédelmi Minisztérium közös nyilatkozatot fogadtak el. Ez a nyilatkozat egy sor konkrét javaslatot tartalmaz az illegális fakitermelés megfékezésére és a felelős erdőgazdálkodás megteremtésére. A 2016-os évre 10 pontot fogalmaztak meg célként. (Eléggé el vagyunk maradva a fordításokkal, de a WWF elnöke nemcsak részt vett a megbeszéléseken, hanem a magyar szaknyelvet is nagyszerűen ismeri. Vannak ígéretek, hogy interjú készül Csibi Magorral a WWF Románia elnökével, ennek nagyon tudnánk örülni.)

2016.02.29.
Ki védi meg az erdőket?
Károly brit trónörökös aggódik a nyaklótlan romániai erdőirtás, pontosabban Európa utolsó érintetlen erdőinek sorsa miatt. Az évente néhány napot Erdélyben nyaraló herceg a Greenpeace-nek adott nyilatkozatában adatokat és érveket sorolt fel véleményének alátámasztására, illetve a román hatóságok és természetvédők mozgósítására, és végül vitathatatlan királyi udvariassággal kijelentette: meggyőződése, hogy a románok képesek a hosszú távú erdőgazdálkodás kihívására méltóképpen megfelelni, hiszen ez mindannyiunk, gyermekeink és unokáink érdeke is.

http://www.3szek.ro/load/cikk/89259/ki_vedi_meg_az_erdoket

2016.02.29.
Országos vizsgálatot indít a fakitermelő cégek ellen a versenyhivatal
A versenyhivatal bejelentette, hogy országos vizsgálatot indított több fakitermelő nagyvállalattal szemben. A hatóság többek között a Schweighofer, a Kronospan Sebeş és az Egger Románia székhelyén vizsgálódik.

http://penzcsinalok.transindex.ro/hir/20160229-orszagos-vizsgalatot-indit-a-fakitermelo-cegek-ellen-a-versenyhivatal

2016.03.04.
Illegal geschlagenes Holz: WWF will gegen FSC-Zertifizierung vorgehen
Das FSC-Siegel steht für nachhaltig erzeugtes Holz, immer wieder aber gibt es Zweifel. Jetzt will der WWF gegen die Zertifizierung einer österreichischen Firma vorgehen, die illegal geschlagenes Holz verarbeitet haben soll.

http://www.spiegel.de/wirtschaft/fsc-siegel-wwf-will-gegen-zertifizierung-vorgehen-a-1080659.html


2016.03.08.
Uniós eljárás Romániával szemben az erdőirtás miatt
Jogsértési eljárást folytat Romániával szemben az erdőkkel kapcsolatban az Európai Bizottság, a kivizsgálás jelenleg is tart – derül ki a brüsszeli végrehajtó testület Tőkés Lászlónak eljuttatott válaszából.
Az európai parlamenti képviselő az ENSZ tavalyi párizsi klímakonferenciájának munkálataihoz kapcsolódva arról kért tájékoztatást az Európai Bizottságtól, hogy az Unió miképpen kíván fellépni a korrupciógyanús romániai erdőirtások ügyében, különös tekintettel a visszaszolgáltatás hatálya alatt álló magántulajdonú erdők esetére.
http://www.kronika.ro/erdelyi-hirek/unios-eljaras-romaniaval-szemben-az-erdoirtas-miatt

2016.03.14.
Schwere Vorwürfe gegen Holzkonzern Schweighofer in Rumänien
In Rumänien droht den letzten großen unberührten Wäldern Europas Gefahr durchillegale Schlägerungen. Schuld daran soll laut Umweltschützern und Behörden der österreichische Holzkonzern Schweighofer sein. Alles nicht wahr, sagt Schweighofer. Eine Spurensuche.

2016.03.18.
Offshore cégeken keresztül vásárolt romániai erdőket a Harvardtól az IKEA
Hogyan kapcsolódik össze egy neves amerikai elitegyetem és egy világszerte ismert svéd bútorgyártó? És mi köze van ehhez a romániai erdőknek? Az OCCRP és a RISE Project riportjából kiderül, hogy a romániai kárpótlások helyzete is tele van visszásságokkal.


2016.03.19.
Schweighofer-Vorwürfe: Interview mit Rumäniens Umweltministerin
In einem Interview in der Montag erscheinenden Ausgabe des Nachrichtenmagazins profil äußert sich Rumäniens Umweltministerin Cristiana Pașca Palmer erstmals zu den Ermittlungen gegen den österreichischen Konzern Holzindustrie Schweighofer in Rumänien.

http://www.profil.at/wirtschaft/schweighofer-vorwuerfe-interview-rumaeniens-umweltministerin-6276474

2016.03.30.
Illegal loggers levelling Romania's Carpathian mountain forests
Austrian timber giant Schweighofer claims to be working hard to ensure that the huge volumes of timber it buys from Romania's mountain forests are strictly legal, writes Katy Jenkins. But an Ecostorm investigation has uncovered its purchase of illegally cut wood, its acceptance of fraudulent paperwork from suppliers, and the deep shadow of fear it casts over local communities.

http://www.theecologist.org/News/news_analysis/2987385/illegal_loggers_levelling_romanias_carpathian_mountain_forests.html

(A cikk frissül)

Sokkoló jelentés az erdők elrablásáról. A hatóságok 8 évig nem akartak tudomást venni róla


A fordító előszava


2016 első hónapjaiban meglepetten láttuk, hogy egyre nehezebb követni, mi minden történik erdő témában.
A zöld aktivisták szemszögéből egyik miniszter sem végzett kiváló munkát, ezzel a fordítással sem az a célunk, hogy bármelyik minisztert jobbnak vagy rosszabbnak állítsuk be társainál. Elhangzik pár érdekes kérdés, amire mi is szívesen hallanánk a választ.  

A riportot 2016 február elsején sugározta az antena3 adó.


A riport lejegyzett formában

Narrátor: A Dacian Ciolos által agrárminiszterként (ford. megj. mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter 2007-2008 között, Tőke István RMDSZ-es államtitkár neve is szerepel a jelentésen) jóváhagyott jelentés, rámutatott, hogy a Holzindustrie Schweighofer hatalmas mennyiségű Romsilvától (Országos Erdőgazdálkodási Hivatal) származó fát adott el, olyan fafajtákról van szó, amelyet a vállalat nem dolgozott fel, hanem más vállalatoknak adott tovább.

Adrian Ursu, a Secvențial szerkesztője

– Jönnek az idegenek, és módszeresen felaprítják Romániát, egész megyéket adtak oda nagyvállalatoknak, szinte semmiért, és a Holzindustrie mindenhol az első helyen áll, óriási mennyiségű faanyagról van szó, abból a fafajtából, amiről azt nyilatkozta, hogy nem dolgozza fel. Világos, hogy nincs mit kezdjenek vele. 

A dokumentum megoldásokat is javasolt: kérte az osztrák céggel kötött hosszú távú szerződés felbontását, ami leállíthatta volna az erdők fosztogatását. Ez azonban nem történt meg és a jelentést 8 évre titkosították.

Gabriel Păun

– Nagyon alacsony árat fizettek érte és tovább is adták, annak ellenére, hogy a szereződésben foglaltak szerint kötelesek voltak ők maguk magas fokon feldolgozni, hogy új munkahelyeket teremtsenek. Ugyanakkor kérték a Romsilva felelős alkalmazottainak megbüntetését, valamint a Fellebbviteli Bíróság mellett működő Semmítőszékhez és a Számvevőszékhez való továbbküldését.

 ... és a szerződések felbontását.

– Mindebből azonban semmi nem történt meg, vagy nem hallottunk róla.

Az În Premieră riportere

– Azt szeretném tudni, ki rejtegette ezt a jelentést oly sokáig a fiókban? Miért nem hoztak még mindig döntést? Értesüléseim szerint, létezik egy vizsgálat, még a 2009-2010-es évekből a DNA-nál (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság). Forrásaimtól tudom, de a Romsilvától hivatalos válaszban is megkaptam.

A 2015-ös évben Románia 65 000 hektár erdőt vesztett el, derül ki egy Romsilva-mérlegből. 

A Romsilva alkalmazottja 

- Csökkent a kitermelés mértéke, ebben az évben, a 2015-ös évben, 0,5 százalék faanyagot termelt ki a Romsilva, körülbelül 50 000 köbmétert.

A Ponta-kormány erdő- és vízügyi minisztere, Doina Pana azt nyilatkozta, hogy ő nem tudott erről a jelentésről.

Doina Pană

– Amikor az orra előtt volt, Ciolos úr – még, ha el is ment a minisztériumból – miért nem csapott zajt? Nemcsak hajmeresztő, hogy ilyen következtetéseket látva nem tesz lépéseket, de engem nagyon felháborít a volt miniszter hallgatása.

Az osztrák Holzindustrie cég nagy botrányba keveredett, azzal vádolták, hogy hatalmas mennyiségű illegálisan kitermelt fát vásárolt fel szállítóitól.

...

2016. március 8., kedd

Riasztó adatok: a németek szervezetében túl sok glifozátot találtak

photo by www.urinale.org


A glifozát gyomirtószer az étellel és a vízzel is a testünkbe juthat. Egy új tanulmány szerint, a németek többsége glifozáttal mérgezett.

A Heinrich Böll Alapítvány új tanulmánya szerint, Németország lakosságának háromnegyede glifozáttal mérgezett. A tanulmány glifozát jelenlétét vizsgálta a vizeletben és eredményei szerint a célcsoport 75%-ának vizeletében a glifozát maradvány szintje ötször magasabb volt, mint az ivóvízben engedélyezett határérték. A lakosság egynegyede esetében pedig a határérték negyvenkétszeresét mérték.

Glifozát maradványt találtak a 2009 vizsgált személy 99,6%-ánál. A legjelentősebb értékeket gazdaságban élő 0-9 éves gyerekeknél és 10-19 éves kamaszoknál mérték. A húsevőknél magasabb értékeket mérték, mint a vegetariánusoknál, vagy vegánoknál.

A vizsgálatok alátámasztották a Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal eredményeit, miszerint a lakosság nagy része vizeletében glifozát maradvány mutatható ki, mondta Monika Krüger nyugdíjas állatorvos, aki a kutatást felügyelte. Ez a kutatás volt az eddigi legnagyobb kutatás a témában.

Krüger hangsúlyozta, hogy az eredmények szerint további tanulmányokat kell végezni, hogy teljesen feltárják a glifozát kapcsolatát egyes betegségekkel és más egészségi problémákkal.

Harald Ebner, a német zöld párt géntechnológiai és biogazdaságpolitikai szakértője figyelmeztetett, „most közülünk majdnem mindenkit megmérgeztek gyomirtó szerrel, számomra világos, hogy szóba sem jöhet egy 2031-ig tartó újraengedélyezés."

Pár nap múlva tudni fogjuk, hogy az engedélyt megadják vagy sem. Az Európai Bizottság szeretné meghosszabbítani 2031-ig. 

Ugyanakkor még folynak a tudományos elemzések, beleértve az Európai Vegyianyag-ügynökség (European Chemicals Agency) tanulmányait, valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) növényvédő szerekkel foglalkozó közös bizottságának felmérését. Ebner felszólította Christian Schmidt mezőgazdasági és Barbara Hendricks környezetvédelmi minisztert, hogy ne szavazzák meg az Európai Bizottság javaslatát.

A Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal elnökét, Maria Krautzbergert, nem lepték meg a tanulmány eredményei, hangsúlyozta, hogy a hivatal további tanulmányok elvégzését kéri, hogy ezt a valószínűleg rákkeltő anyagot az EU jelenlegi jogszabályai alapján ne engedélyezzék gyomirtóként.

Ugyanakkor viszont a német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet (BfR) nem lát semmilyen egészségkárosító kockázatot a mostani felmérés eredményeiben. A hatóság elismeri, hogy kis mennyiségű vegyszer jelenlétére számítani lehet, de kitartottak véleményük mellett, hogy a hatóanyag a vizelettel hamar kiürül a szervezetből és ily módon nem jelent kockázatot.


Friss hír: a glifozát újraengedélyezésével kapcsolatos, mára tervezett szavazást elhalasztották. Várhatóan május 18-án tűzik újra napirendre a témát - tette közzé twitteren Lorenzo Consoli, az Európai Bizottság munkatársa.


Bővebben a Greenpeace közleményében.
A cikk forrása: http://www.euractiv.com/section/agriculture-food/news/overwhelming-majority-of-germans-contaminated-by-glyphosate/

...

2016. március 1., kedd

A glifozátnak nincs helye sem a sörben sem a testünkben

FOTO: AgencjaAIAC
(ismertető pár külföldön megjelent cikk alapján)

Azt hinnénk, hogy a német sör garancia arra, hogy minőségi terméket vásárolunk. Február 25-én megrogyott a német minőségbe vetett bizalom. Még tartja magát a hit, hogy a német tisztasági törvény (Reinheitsgebot), miszerint a sörbe csak komló, maláta és forrásvíz kerülhet, meghatározza a német sörgyártók sörgyártáshoz való hozzáállását. Ezt a tisztasági törvényt 1516-ban alkották meg Bajorországban, idén lesz 500 éves. Bár a törvényt 1987-ben hatályon kívül helyezték, állítólag számos sörgyártó még mindig alkalmazza. Az 500. évforduló alkalmából tesztelte egy németországi civil egyesület, a Müncheni Környezetvédelmi Intézet (Umweltinstitut München), a 14 legnépszerűbb német sört és megdöbbentő eredményeiket február 25-én tették közzé (angolul itt). Mind a 14 vizsgált sör glifozát maradványt tartalmazott. A glifozátot gyomirtó szerként használják, az amerikai agrárkémiai óriás, a Monsanto terméke, többek között Roundup néven értékesítik szerte a világon.

Összetevők: maláta, komló, víz és glifozát

A 2015-ös WHO (Egészségügyi Világszervezet) rákkutató ügyöksége, az IARC (International Agency for Research on Cancer, Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség) szerint, a glifozát valószínűleg rákkeltő az emberek esetében.
Egy 2015 májusában megjelent tanulmány szerint a hormonkárosító szerekhez kapcsolódó egészségügyi ellátásra az EU évente 150 milliárd dollár költ. Ugyanitt olvashatjuk, hogy alacsonyabb IQ, a felnőttek körében 5% -kal nagyobb elhízottság  és több autizmus eset köthető az endokrin diszruptorokhoz. Független kutatások szerint a glifozát valószínűleg az egyik ilyen hormonkárosító vegyszer.
A Sustainable Pulse igazgatója, Henry Rowlands, úgy nyilatkozott, hogy „a kőkorszaki ipar által finanszírozott tudomány szerint, minél nagyobb egy kémiai anyag mennyisége, annál veszélyesebb, azonban a modern, független tudomány felfedezte, hogy sok mérgező vegyi anyag alacsony dózisban is hatással van az egészségre, ezek endokrin rendszert károsító vegyi anyagok néven ismertek.”-írja a Sustainable Pulse portál.


Az ipar tagadja a felelősséget és kockázatot. A német DBV mezőgazdasági szövetség azonnal tagadta a felelősségét, kijelentették, hogy tilos glifozátot használni olyan árpa termelésénél, amiből majd maláta készül. Hozzáfűzték, hogy a vegyszert vetés előtt használhatták.
A Föld Barátai Európa és a Magyar Természetvédők Szövetsége 2013-as cikke szerint „Európában a glifozátot széles körben használják a gazdák azért, hogy vetés előtt, vagy a vetőmagok kicsírázása előtt megszabaduljanak a gyomoktól. Betakarítás előtt a repcét, kukoricát, illetve napraforgót is permetezik ezekkel a készítményekkel, hogy a táblán szárítsák (deszikálják) a betakarított terményt. A glifozát a legelterjedtebb gyomirtó a brit szántóföldeken, Németországban a mezőgazdasági területek 39%-án használják, de Magyarországon is elterjedt. Felhasználásának mértéke Európa-szerte nő.”
Az Anheuser-Busch sörgyártó óriás brémai irodája szerint a civil szervezet megállapításai "nem valószínűek", majd a német BfR (német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet) adataira hivatkoztak, miszerint a sörben talált glifozát mennyiségek nem jelentenek veszélyt a fogyasztókra. Az ipar vélekedése szerint, kivédhetetlen a glifozát jelenléte, mert egy világszerte elterjedt gyomirtóról van szó, amit évtizedek óta használnak.
Az AB InBev (Anheuser-Busch InBev) három sörrel képviseli magát a civilek listáján, övék a legtöbb glifozátmaradványt tartalmazó sör, aminek glifozáttartalma 300-szor magasabb, mint Németországban az ivóvízben engedélyezett glifozát határértéke.

sörök gyártó µg/l
Hasseröder Pils Anheuser-Busch InBev 29,74
Jever Pils Radeberger Gruppe 23,04
Warsteiner Pils Warsteiner Gruppe 20,73
Radeberger Pilsner Radeberger Gruppe 12,01
Veltins Pilsener Veltins 5,78
Oettinger Pils Oettinger Brauerei 3,86
König Pilsener Bitburger Braugruppe 3,35
Krombacher Pils Krombacher Brauerei 2,99
Erdinger Wießbier Erdinger Weißbräu 2,92
Paulaner Wießbier Paulaner Brauereigruppe 0,66
Bitburger Pils Bitburger Braugruppe 0,55
Beck's Pils Anheuser-Busch InBev 0,5
Franzischkaner Wießbier Anheuser-Busch InBev 0,49
Augustiner Helles Augustiner Bräu 0,46


 „Egy felnőttnek mintegy 1000 liter (264 US gallon) sört kellene naponta meginni ahhoz, hogy akkora mennyiséget fogyasszon el, ami káros lehet az egészségére,"  áll a nyilatkozatukban, ez a hozzáállás pedig csak tovább bőszíti a fogyasztókat. A BfR álláspontját képviseli Christian Schmidt szövetségi mezőgazdasági miniszter is, annak ellenére, hogy Németországban egy átlagfogyasztóra évente 107 liter sör jut, tehát jelentős kereslet van a folyékony kenyérre.
Ha az ivóvíz esetében szabályozott a glifozát (C3H8NO5P) határértéke, a sör esetében nincs ilyen szabályozás.

Az Anheuser-Busch InBev cégcsoport  2015-ben  a második helyen állt a német sörpiacon, ismert sörmárkái Németországban, Magyarországon és Romániában a Stella Artois, Corona Extra, Leffe, Löwenbräu, Beck's, Hoegaarden, Diebels, Franziskaner, Haake-Beck, Hasseröder, Löwenbräu, Spaten és a Noroc. Romániában nincs üzeme a cégcsoportnak de a ploiesti Bergenbier sörgyárban az AB inBev számára gyártanak Stella Artois és Beck's söröket. Romániai glifozátmérésekről nincsenek adatok, de ezen különösen nincs miért csodálkozni.

Fölöslegesen bombáznak peszticidekkel

Sarah Wiener berlini sztárszakács, akit leginkább a bioélelmiszerek melletti elszánt elköteleződéséről ismernek, azt nyilatkozta a német DPA ügynökségnek, hogy a peszticidek elkerülése majdnem lehetetlen. Wiener igyekszik környezettudatosan élni, csak bio élelmiszert vásárol és ennek ellenére glifozátot mutattak ki a vizeletéből.
Pár éve a Föld Barátai civil szervezet tanulmányt végzett európai országokban,  Magyarországon, tíz embertől vett vizeletmintából háromban jelen volt a glifozát hatóanyag. Romániában nincs tagszerveze a Föld Barátainak, így Románia kimaradt a tanulmányból.
http://greenfo.hu/hirek/2013/06/13/lassan-mergezodunk-glifozattal
A tanulmány adatait 18 országból gyűjtötték, az önkéntesektől begyűjtött minták 44 százalékában kimutatható volt a gyomirtó. A mintaadó önkéntesek mindegyike városi lakos volt, és egyikük sem használt glifozátot, vagy érintkezett ilyen termékkel. A glifozát használata általánosan elterjedt, mindenhol használják, a vasúti sínek mellett, magánkertekben, vagy a mezőgazdaságban. Wienernek meggyőződése, hogy nem lenne kötelező glifozátot használni, ha másfajta termelési módot választanánk.

Martin Häusling, Zöldek/ Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoport EU-képviselője szerint az Európai Bizottság tervei között szerepel, hogy március elején újabb 15 évvel meghosszabbítják a glifozát használatának engedélyét. Az engedély idén jár le.

Világszerte 96 tudós írta alá az Egészségügy és élelmiszer-biztonság EU-biztosának, Vytenis Andriukaitisnek címzett nyílt levelet, amiben azt kérik, hogy az Európai Bizottság utasítsa el az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal) véleményét, miszerint a glifozát valószínűleg nem okoz rákot.

„A glifozátnak nincs helye sem a sörben sem a testünkben.” (Sophia Guttenberger genetikus, a Müncheni Környezetvédelmi Intézet munkatársa)
A glifozát betiltását célzó kezdeményezések remélhetőleg új energiát nyernek a sörbotrányból.

A Ki a glifozáttal a sörből!-kampányt pár napja a Müncheni Környezetvédelmi Intézet indította. Levélküldésre biztatják a lakosságot. Arra biztatják a levél aláíróit, hogy kérdezzék meg a sörgyártókat, miként jutott glifozát a sörbe, a sörgyártókat pedig felszólítják, tegyenek meg mindent hogy ilyesmi többet ne fordulhasson elő, és végül, tiltsák be a glifozátot.
Két nap alatt több mint 10.000 aláírást gyűjtöttek. Már 16.648 aláírásnál tartanak.

A Slow Food portálon, Carlo Petrini (február 26-án megjelent és 29-én a Slow Food portálon újraközölt cikkében) így ír "A következő pár napban az Európai Bizottság eldönti, hogy meghosszabbítja, vagy visszavonja a glifozát európai uniós használatának engedélyét. Hogy ezt megtehesse két eltérő megközelítést kell összevetnie, egyfelől ott van a vállalatok véleménye, akik szerint a glifozát megnövelte a termést, élelemmel látta el a világot és embereket mentett meg az éhhaláltól, másfelől meg ott a civil csoportok véleménye, akik a glifozát betiltását szeretnék és egy olyan mezőgazdasági rendszert, ami mentes a mérgező vegyi anyagoktól. 
(Több civil csoport, köztük a Slow Food civil kampányt indítottak Stop Glyphosate néven, eddig 146 280 aláírást gyűjtöttek.)
Nincs helye a megalkuvásnak. El kell döntenünk, hogy az élelmiszer jövője a vegyipar kezébe kerüljön, akik azt ígérik, hogy az egész világot élelmezik, ami az évi több százezer tonna glifozát eladásának ismeretében egyértelműen csak gazdasági érdek és egy olyan szakpolitika  között, ami a fogyasztók egészségét és a környezetvédelmet tartja szem előtt.
A világ élelmiszer-biztonsága nem a gyenge termés problémája, hanem a pazarlásé és az élelmiszer-forrásokhoz való nehéz hozzáférésé.

Politikai probléma. Szociális probléma. Ezt a problémát a glifozát csak súlyosbítja."

...
linkek
https://www.umweltinstitut.org/mitmach-aktionen/glyphosat-raus-aus-dem-bier.html
http://www.dw.com/en/glyphosate-weed-killer-found-in-german-beers-study-finds/a-19072785