2017. június 19., hétfő

Végre vége! Románia betiltja a vadállatokat szerepeltető cirkuszokat




2017. június 13. mérföldkő a romániai állatvédelem történetében. Megnéztem a legismertebb állatvédelemmel foglalkozó szervezetek közösségi oldalát. Mindnyájan örülnek és jelentős eredménynek látják a törvény megszavazását, továbbá köszönik a többi állatvédő és természetvédő szervezetnek, Remus Cernea volt független képviselőnek meg a parlament más tagjainak, akik a törvényt támogatták és megszavazták.

Vier Pfoten, Négy mancs, Four Pawn
Emlékeztetnek arra, hogy ők  kilenc éve indították országos kampányukat Stop it! Vadállatok nélküli cirkuszokat!(Stop it! Fără animale sălbatice în circuri) egy nemzetközi kampány részeként. Az állatvédelemmel foglalkozó szervezet évekig kampányolt a vadállatok cirkuszi tartásának és szerepeltetésének felszámolásáért.
2008 szeptemberében a Stop it! kampány keretében írt bejegyzésükben, arra kérik a lakosságot, hogy:
  • vegyenek részt az online tiltakozásban(írják alá a petíciót)
  • ne menjenek olyan cirkuszi előadásra, ahol vadállatokat szerepeltetnek
  • magyarázzák meg a gyerekeknek, hogy a cirkuszi állatok szenvednek
  • tájékoztassák a szervezetet, ha azt látják, hogy az állatokat állatvédelmi szempontból nem megfelelő módon tartják
  • értesítsék a sajtót, ha azt látják, hogy az állatokat állatvédelmi szempontból nem megfelelő módon tartják
Szerintük a cirkusz a nevetésről és az álmokról szól. De az állatoknak nem itt van a helyük. Végül két nagyon sikeres cirkuszi társulatot ajánlanak mindenki figyelmébe, a német Flic Flac társulatot és a kanadai Cirque du Soleil társulatot.
Komolyan vették a kampányt, éveken át voltak akcióik, kivonultak cirkuszokhoz tiltakozni. A gyerekek állatvédelmi nevelését is fontosnak gondolták. 2013-ban kimentek a Bukarestbe érkező Orlando vándorcirkusz előadására és szóba álltak a nézőkkel, 2016-ban levélírásra kérték támogatóikat, írjanak a parlament tagjainak, hogy tiltsák be az állatokat tartó és szerepeltető cirkuszokat. A honlapjukon több hírt olvashatunk arról, hogy cirkuszokból, állatkertekből, és magángyűjteményekből mentett nagymacskákat szállítottak különféle országokból a Dél-afrikai Köztársaságban található Lionsrock rezervátumba. A rezervátumot a Vier Pfoten hozta létre és tartja fenn.

Remus Cernea volt független képviselő 
Június 13-án az RFI rádióban egy Cosmin Rusciornak adott interjúban elmondta, hihetetlenül boldog, hogy a törvényt ilyen sokan megszavazták, organikus törvényről volt szó, sokkal több szavazatra volt szükség, mint más törvények esetében. (A képviselőház volt a döntő ház 201 igen, 7 nem szavazattal és 58 tartózkodással fogadták el.) Cernea a törvényt három éve nyújtotta be, kezdetben értetlenség, gúny és enyhén agresszív hozzáállás fogadta a parlament tagjai részéről, nagyon kevésen múlt, hogy elutasítsák. Az előző (2012-2016) parlamenti ciklusban az utolsó percben sikerült a törvényt visszaküldeni a bizottságokhoz, ezzel lehetőség nyílt új vitákra, majd az új törvényhozás megszavazta. Cernea szerint nagy lépés az ország számára, mert a törvénynek etikai indoklása volt: ne engedjük, hogy vadállatokat kínozzanak a cirkuszokban. Arra a kérdésre, hogy a Globus cirkusznál bekövetkezett tragédia hatással volt-e a törvény megszavazására, a volt képviselő, úgy gondolja, hogy a tragédia valószínűleg felgyorsította a törvény elfogadását, másképp nem lenne ma miről beszélni, de a változás folyamatban volt. Ugyanakkor nem kellene megvárni, míg tragédia történik ahhoz, hogy racionális és etikus törvényeket hozzunk.
Sokan gondolják úgy, hogy a cirkusz vadállatok nélkül nem az igazi, nekik Cernea a Cirque du Soleil csodálatos műsorait ajánlja artistákkal, meg más olyan társulatokat, akik hasonló módon, állatok nélkül dolgoznak. Kitér a vadállatok tartására „A vadállatoknak rémálom volt egy cirkuszban élni. Az, hogy egy tigrist, aminek több ezer vagy tízezer kilométer élettere van a vadonban egész életében egy 4x3 méteres ketrecbe zárva tarts, majd arra kényszerítsd(egy tigrist, oroszlánt, vagy más állatot), hogy égő karikán ugorjon át, kegyetlen dolog, olyan kegyetlenség, ami elfogadhatatlan egy civilizált társadalomban."
Remus Cernea ígéri, hogy ha a következő választáson újra képviselőnek választják, akkor az állatkertekre is ír törvényt.

2017. január 12-én tűz ütött ki egy bukaresti istállóban, ahol a Globus cirkusz állatait tartották.
"A tűzben négy macska, két vietnámi csüngőhasú sertés, két tigris és három kutya vesztette életét. A tűzoltóknak több állatot is sikerült megmenteniük, köztük hét tigrist, két tevét, két bikaborjút, egy lovat, két pónit, egy kengurut, három agárt.” írja a Szabadság. A többi állat is bent éghetett volna a tűzben. Összesen kilenc tigrist említenek. Nem véletlen, hogy a tragédia után a tigris lett a vadállatok cirkuszi tartását és szerepeltetését ellenző kampány arca.

WWF 



A WWF már az 1970-es években elindította tigrisvédelmi programját.
"A hetvenes évek során elindult a tigrisvédelmi program és a WWF támogatásával létrejött a Ramsari egyezmény, amelyet a nemzetközi jelentőségű vadvizek védelme érdekében máig összesen 124 ország írt alá, köztük Magyarország is.( megj. Románia 1991-ben csatlakozott) Nem sokkal később a WWF bekapcsolódott a CITES, a veszélyeztetett fajok kereskedelméről szóló nemzetközi egyezmény megfogalmazásába. Ebben az évtizedben kezdődött a WWF ázsiai, nyugat-afrikai és latin-amerikai esőerdőkért és a tigrisek védelméért folytatott kampánya, és ekkor írta alá az öt északi-sarki állam a Nemzetközi Jegesmedve Egyezményt.”
2010-ben a Szentpéterváron tartott Tigris Csúcstalálkozón kijelölték a Tigrisek Nemzetközi Napját, amit azóta július 29-én tartanak.  A WWF sajtóközleménye szerint „Számos országban igazi esemény ez a nap, ünnepségekkel, fesztiválokkal köszöntik a csíkos nagymacskákat. A 2010-es csúcstalálkozó másik kulcsfontosságú része a TX2 kampány elindítása volt, amelyben célul tűzték ki, hogy 2022-re megduplázzák a vadon élő tigrisek számát, amely így elérné a 6000 példányt. A kampány egyik eleme, hogy előre meghatározott időközönként felmérik a vadon élő egyedek létszámát, ezzel ellenőrizve a természetvédelmi lépések hatékonyságát. Az első eredmények szerencsére több mint biztatóak.”

A WWF Románia igazgatója, Csibi Magor is a tigrisek védelmének fontosságát hangsúlyozza a Vocea.biz portálnak adott interjúban. A Globus cirkusznál történt tragédia után Állítsuk le az állatok kizsákmányolását a cirkuszokban! (Punem capăt exploatării animalelor sălbatice în circuri) címmel indított petíciót a népszerű de-clic petícióoldalon, ahol a törvény megszavazásáig 63587 aláírást gyűjtött, pillanatnyilag 63602 aláírás van.
Csibi Magor szerint 4000 tigris él fogságban Európában állatkertekben, cirkuszokban és magánszemélyek tulajdonában. A tigris és az oroszlán két olyan faj, amit a kihalás fenyeget, de még mindkét fajt használják cirkuszokban. Világszerte 3800 szabadon élő tigris van és 4000 tigris fogságban él Európában, tudatosítanunk kell, hogy kereslet van rá. Attól a perctől, hogy kereslet van rá, egyre nagyobb nyomás nehezedik a szabadon élő példányokra. Számukra nagyon fontos volt, hogy felszámolják ezt a keresletet, a veszélyeztetett fajtákat érintő illegális állatkereskedelmet. Másik fontos szempont az állatok szenvedése. A Globus cirkusznál történt tragédia után azt látták, hogy egy ketrecbe több tigrist zártak. A tigris magányos faj, megszokott dolog lehetett a konfliktus köztük, túl nagy volt a stressz. Egy tigrisnek több négyzetkilométer területre van szüksége, nem pár négyzetméterre. Kevesen tudják, de a tigris igényli a vizet, szeret vízben lenni, ez semmiképp nem valósul meg a cirkuszokban. Az oroszlán egy másik veszélyeztetett faj és vannak olyan cirkuszok, ahol majmokat használnak, főemlősöket is. Ezt fel kell számolni.

A törvény megszavazása utáni boldogságba tanácstalanság is vegyült. Sokan rémülten látták, hogy kivételek is vannak, kutyák, lovak, delfinek és magevő egzotikus madarak. Ez a módosítás utólag került a törvénybe. Reméljük, hogy elkészül majd a törvény hiteles fordítása és akkor sokkal jobban fogjuk érteni.
"Fac excepţie de la prevederile alin. (2) caii, câinii, unele specii de păsări exotice granivore şi animalele folosite în delfinarii, acvarii. Caii, câinii şi animalele de rentă pot participa la concursuri, târguri, competiţii şi expoziţii de profil organizate şi autorizate conform legii.”

A kutyák és lovak esetében nem annyira a cirkuszi szereplést, hanem a versenyeket, vásárokat, kiállításokat sorolják fel. E nélkül a népszerű kutyakiállításokat sem lehetne megtartani. Ennek ellenére elképzelhető, hogy lesznek kutyás és lovas számok a vándorcirkuszok műsorain.
A cirkuszok fő attrakciói eddig sem a kutyák és lovak voltak, a közönség a vadállatokat akarta látni, az elefántokat és tigriseket, ezek pedig eltűnnek a cirkusz műsorából.

A delfinárium egy másik kényes téma, mindenki azonnal kiszabadítaná a delfineket és fókákat. A konstancai delfinárium bezárása önmagában is nagy falat, és ha a törvényben marad egyáltalán nem biztos, hogy a törvényt megszavazzák. A parlament dolgozik egy új, delfináriumokról szóló törvényen, most van a jogi bizottság előtt. A delfináriumot is magába foglaló múzeumkomplexumot 2013-ban az Európai Fejlesztési Alap társfinanszírozásával 12,8 millió lejből újították fel 2013 végétől 2016 augusztusáig, az új delfináriumot 2016-ban adták át. Még zajlanak munkálatok a múzeum területén. Jelenleg két delfin vesz részt a műsorokban, még szeretnének egy delfint vásárolni. Évekkel ezelőtt felröppent a hír, hogy kardszárnyú delfint(orka) is vásárolnak, de ezt az ötletet később nem olvastam. Érkezett két Balti-tengerből származó fóka és pingvinek beszerzését is tervezik. Idén szeptembertől meg delfinterápiát indítanak gyerekeknek.

A magevő egzotikus madarakra senki nem számított, de talán egészen egyszerű magyarázat van rá. A konstancai Természettudományi Múzeumkomplexumon (Complexul Muzeal de Ştiinţele Naturii) belül találunk akváriumot, delfináriumot, planetáriumot, mikrorezervátumot és kiállítást egzotikus madarakkal. 1982-óta működik az Egzotikus és díszmadarak kiállítás (Expoziţia Păsări exotice şi de decor) 100 négyzetméternyi fedett térben 16 madárfaj 150 példánya látható Európából, Ázsiából, Afrikából, Ausztráliából, Új-Guineából és Dél-Amerikából. Ez utóbbi elég régi adat, közösségi oldalon látható képek szerint még nyitva ez a kiállítás és talán ezt a részt is felújították.
Lehetséges, hogy a konstancai múzeumkomplexumot szerették volna megmenteni a módosítóval?

Nagyon sok kommentet írtak, ez a téma sok indulatot szült, de örömmel láttam, hogy sok tájékozott olvasó van, akiknek fontos az állatvédelem.

A törvény hatályba lépésétől a cirkuszoknak 18 hónapjuk van arra, hogy az állatokat állatparkokban /menhelyeken, rezervátumokban és állatkertekben helyezzék el. Az vadállatok szerepeltetését a törvény  hatályba lépése után azonnal le kell állítani, a 18 hónap az állatok elhelyezésére vonatkozik. Olvastam pár dermesztő forgatókönyvet ezeknek az állatoknak a lehetséges sorsáról, egyik forgatókönyvet sem az állatvédő szervezetek írták. Meglepődtem, hogy a szerző nem vette a fáradságot, hogy megkeresse valamelyik állatvédő szervezetet, ami igen furcsa az internet fénykorában. A román állatvédők is beszélnek angolul. Azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy az a cél, hogy ezek az állatok az utcára kerüljenek, vagy elpusztuljanak.

Örüljünk ennek a törvénynek, szép összefogás eredménye és bízzunk egy kicsit jobban magunkban meg az állatvédő szervezetekben.

...
olvasnivaló

Betiltották a vadállatok cirkuszi szerepeltetését Romániában
Tigrisek Nemzetközi Napja WWF sajtóközlemény
Folosirea animalelor în circurile din România, interzisă. Remus Cernea: „Este o lege cu implicații morale profunde”
Fără animale sălbatice la circ! Remus Cernea: Este un mare pas înainte moral pentru RomâniaA Globus Cirkusz 11 állata, köztük két tigris is életét vesztette
Végre nőtt a szabad tigrisek száma

2017. június 12., hétfő

Servitori harnici îşi caută stăpânul bogat

Mulţumim din inimă partidului lui Schweighofer

“E nevoie să apară un stăpân” spune Ihor Sliuzar, primarul orașului Colomeea (Коломия)din Ucraina, în reportajul “Clear cut crimes” făcut de Rise Project și noi nici nu ne mai mirăm de faptul că Holzindustrie Schweighofer vrea să construiască uzină de prelucrare a lemnului şi în orașul ucrainean Colomeea.
Pe-unde apare dorul după un stăpân, hop, apare și Schweighofer, și viceversa: unde apare Schweighofer, brusc apare și dorul după un stăpân. Acesta sa întâmplat literalmente în cazul fabricii de la Reci, județul Covasna în anul 2013. Acum austriecii de la Schweighofer promit ucrainenilor 500 de locuri de muncă, şi pe lângă asta marea cu sarea. Păi, vă dați seama, unde ar putea fi mai mare nevoie de un stăpân fără scrupule dacă nu în țările care abia încep să simtă gustul democrației - deci fostele țări comuniste. Aici încă există nostalgia ordinii cu care s-au obișnuit oamenii în regimul anterior.
Se pare că nu ne dăm seama, cât de periculos e dorul pentru un astfel de stăpân bogat, nu vedem clar ce rol vom juca în acest caz, tot mai mult vom deveni slugile lor. Mulți au în genele lor dorul să vină odată o mână de fier și să facă ordine în acest bordel. Este mai puțin plăcut faptul că acele mâini ne și strâng de gât. Vă dau un exemplu foarte simplu, mulți oameni s-au simțit înșelați atunci când fabrica de la Reci nu și-a îndeplinit promisiunile, nu a devenit noul Eldorado pentru muncitori. Din câștig ei nu și-au cumpărat nici casă, nici mașină, ba chiar mulți au părăsit fabrica, pentru că din salariul atât de mic cât li s-a dat, nu puteau trăi. Firmele locale de prelucrare a lemnului dispar de pe piaţă.

Biserică? Școală? Spital? De fapt este totuna. (Forumurile ajutate)
Pădurile se impuținează, bunul gospodar îi sprijină! Populația recunoscătoare le mulțumește prin toate mijloacele - pentru donații.
După campania agresivă de publicitate în cazul Roșia Montana a firmei RMGC, am crezut că nu vor mai putea arăta nimic nou de genul acesta - ne-am înșelat amarnic. În orașele Comănești, Rădăuți și Sebeș (toate se mândresc cu câte o fabrică Schweighofer) are loc o campanie atât de puternică a lui Schweighofer, că și foștii comuniști l-ar învidia că nu lor le-a venit în minte aceasta idee genială. În grădinița „Albinuța” din Rădăuți pe fiecare măsuță - donată grădiniței - vedem logoul Holzindustrie Schweighofer; pe pereții școlilor din Comănești și Rădăuți a fost atârnată placă metalică comemorativă, pe care este scris, că îi mulțumesc lui Gerald Schweighofer pentru ușile și ferestrele schimbate și pereții izolați, donate școlii.
Poate nu e concidenţă nici faptul că au folosit tăblițe asemănătoare de metal, în ambele localități. Dar surprizele nu se termină aici, în spitalul orășenesc Ioan Lascăr, în sala de așteptare, conform filmuleţului găsit pe You Tube, vedem tabla asta pentru că bolnavii să nu uite cumva cui trebuie să-i mulțumească reînnoirea spitalului. Cel mai mult pentru cultul personalității patronului au făcut cei de la centrul Maria Ward (congregație cunoscută și sub numele de domnișoarele engleze - ordine catolică) - ei au botezat noua clădire construită de firmă pentru casă socială, pe numele patronului „Casa - Gerald Schweighofer”.

Chiar era nevoie de acest lucru? Multe firme fac donații, dar nu simt neapărat nevoia de a-și scrie numele preşedintelui lor la fiecare școală, spital...etc. Este întâmplător acest lucru? Nu cred. Modelele întroduse de era comunistă trăiesc și astăzi. Nu numai cu tăblițe de comemomare, dar și cu scrisorile de mulțumiri ai copiilor pot cei care primesc să le mulțumească donatorilor. Mai mult cu cei care au primit cadourile s-au făcut filmulețe și în luna martie a.c. firma i-a prezentat pe canalul You Tube în serii, deci puteau fi admirate de întregul mapamond. Directorii de pe aceste videouri, cu puține excepții, au făcut carieră pe vremea comunismului, deci știu cum să răsucească vorbele în favoarea donatorilor. Sunt foarte, foarte recunoscători...

Ia să vedem, că în afara banilor donați, din care au reabilitat uși și ferestre, au cumpărat aparate medicale sau bucătărie – pentru ce minuni ar mai trebui să fim recunoscători firmei austriece?!

- Ne-a făcut să înghitem fabrica de cherestea de la Reci. Poate nu ştie toată ţara, dar noi în Sfântu Gheorghe protestăm începând din momentul începerii proiectării acestei fabrici.

- Firma Holzindustrie Schweighofer a primit un contract pe 10 ani cu Romsilva prin care şi-a dobândit dreptul de preempţiune, adică accesul la lemn pe alese. În 2015 a încercat să influențeze legislația, preşedintele Klaus Iohannis a refuzat să promulge modificările la Codul Silvic. Când societatea civilă a aflat acest lucru, am ieşit pe stradă.

- Pădurile sunt exterminate într-un ritm alarmant, şi în acest fapt o mare responsabilitate are Holzindustrie Schweighofer, pentru că reprezintă o putere extrem de puternică de achiziționare. (În 2017 Holzindustrie Schweighofer a pierdut certificatul de calitate Forest Stewardship Council, FSC)

De ce am lăsat să între în şcoli? De ce nu ne-am dat seama ce se-ntâmplă? Ne vindem pentru un pumn de bani.

Pădurile noastre dispar, iar această firmă este fruntaş in greenwashing (spalăre verde - înseamnă o acţiune de dezinformare menită să-i creeze unei organizaţii imaginea că ar fi responsabilă faţă de mediu, folosind elemente false sau irelevante). E charagios străduința lor, cu care vor să proiecteze o nouă imagine „verde” a lui Schweighofer în secuime. Copiii fac din materiale refolosibile diferite machete de școală, muncitorii firmei vor participa la strângerea gunoiului în Mestecănişul de la Reci (site Natura 2000)aflat în vecinătatea fabricii. După declarația companiei, ei au investit la Reci 150 milioane de euro și înșiră faptele făcute spre bucuria locuitorilor care ar putea fi înfăptuite de orice intreprindere mică. Ideile de fapt sunt împrumutate de la asociaţii civile cu buget mic.
Este foarte simplu să duci pe teren elevi sau muncitori - pentru că este aproape totuna ca aceștia construiesc gloriosul comunism, ori imaginea acestei companii.

E periculos să consideri cetățenii unei țări atât de slabi mintal!

Danke schön!!!

Articolul original a apărut in 2016

2017. június 3., szombat

A Hornbach bocsánatkérés helyett továbbra is hazudik


Alex Găvan alpinista Cristina Stănciulescunak adott interjúja a Life.ro portálon jelent meg 2017 június másodikán.  Az interjúban szó esik alpinizmusról, rózsatermesztésről és nepáli gyerekeknek épített iskoláról. Găvan nagyon sok civil projektben van benne, többek közt részt vett a Hornbach barkácsáruházban árult Schweighofer termékek azonosításában.

Részlet az interjúból

 Alex Găvan Megfenyegették (ford. megj. a de-clic.ro petícióportált), mert a Hornbach alkalmazottait az ők beleegyezésük nélkül filmezték le. Hogy nézne már ki, lefilmezed Ghiţă-t (ford. megj. Sebastian Ghiţă szökésben levő üzletember)Szerbiában és utólag beleegyezését kéred. (kacag)



De mi történt?

Alex Găvan  Az FSC visszavonta Schweighofernek azt a tanúsítványát, ami szerint a cég felelős és fenntartható erdőgazdálkodásból szerzi be a faanyagot. A Hornbach, ami az egyik legnagyobb barkácsáruházlánc Romániában (a Dedeman, Arabesque, Brico Depot és Leroy Merlin mellett) elsőként adott ki sajtóközleményt decemberben, amiben bejelentették, hogy nem vásárolnak Schweighofertől és olyan gyártókat keresnek, akik etikus módon üzletelnek. Akkor azt mondtam, hogy becsületes emberek és le a kalapokkal előttük. Egyik nap  elmentem a Hornbachba -itt van a közelben-, vadvirágmagot kerestem és a faosztályra is eljutottam. A polcokon meg Schweighofer termékeket láttam. Hoppá! Felhívtam a de-clic csapatát és elmondtam nekik. Ők azt mondták, hogy kezdjek oknyomozásba.

Lehet, hogy volt raktáron, vagy másfajta áru...

Alex Găvan  Én is ezt hittem! Ha ezt mondták decemberben, miért nem higgyek nekik? Soha nem a bűnösséget feltételezem, hanem az ártatlanságot. Mindig a bizalmat választom a kétkedéssel szemben.
A de-clic aktivistái már benne voltak ebben a nyomozásban és a Hornbach minden hazai üzletében lefilmeztek alkalmazottakat, akik azt mondták, hogy továbbra is tartanak és továbbra is hozni fognak gyalult faáru termékek és építkezési faanyagot, mindkettő abba a termékkategóriába tartozik, amiről azt mondták decemberben, hogy nem vásárolnak többet Schweighofertől. 
A de-clic petícióportál publikálta ezt a kampányt, és a Hornbach a replikához való joggal élve, bocsánatkérés helyett továbbra is hazudik, mi több az ügyvédeiken keresztül megfenyegette a de-clic csapatát.
Jobb lett volna, ha bocsánatot kérnek, mert a vásárlók megbocsátanak, ez szerintem sokkal korrektebb, mint most fenyegetőzni. Azt történt, hogy a de-clic csapatot megfenyegették, nekem meg egy levelet küldött a PR-osuk, körülbelül így szólt ”Alex, tudjuk, hogy sok környezetvédelmi tevékenységben benne vagy és ezt mi díjazzuk is, de jobb, ha tudod, hogy a de-clic félreinformál.” Válaszoltam a PR-osnak, hogy egyike vagyok azoknak, akik az alkalmazottakat lefilmezte, így biztosan tudom, hogy nem tájékoztatnak félre senkit. Elmondtam nekik, hogy én fontosnak tartom azt a  módot ahogyan a cégek a profitot termelik, és ha valaki mindenképp fel akar hívni az Mugurel Horia-Rusu legyen, a Hornbach igazgatója, ha beszélni szeretne velem. Az a tény, hogy ők továbbra is hazudnak, arra ösztönöz engem, hogy folytassam a kampányom.

Elmondtad ez nyilvánosan is?

Alex Găvan  Hogyne, de csak az Antena1 adta le egyedül és holnap megyek az Income Magazine-hoz(az Antena3 műsora). Olyan információim vannak, amik alapján, úgy gondolom, hogy felhívtak pár televíziót, hogy nem kapnak majd több szponzorpénzt, ha ezt a témát feszegetik. Szerintem ez történt. Részleteket nem tudok. My next step (a következő lépésem), hogy szeretnék valamit tenni Mugurelért, a Hornbach CEO-jáért. Hogy lehet Mugurel (Rügyecske ffi név) névvel részt venni az erdők tönkretételében?  Most komolyan, My next step, hogy a Hornbach németországi igazgatójával beszéljek.

Sokmilliós üzletekről van szó

Alex Găvan  Nem érdekel, számomra a bolygó személyes dolog. Én csak átutazó vagyok ezen az univerzumban utazó kék ponton. Megzavarhatok sokmilliós üzleteket is. Egyáltalán nem érdekel! Velük ellentétben a programom nyitott, egyértelmű, mindenki ismeri. Az olyan emberek programja, akik harmóniában akarnak élni a természettel. De itt, ahol élek sem túl boldog a természet...
Mikor ide költöztem, a békém miatt tettem. Hogy nézhessem a csillagokat és kitaláljam, hogy milyen expedíciókat szeretnék. És egy nap druzsbákat hallottam. Druzsbákat a paradicsomban. Mentem, hogy lássam miről van szó. Kiderült, hogy a Pustnicu erdőből kivágnak 1000 fát. Bukarest környékén már nagyon kevés erdő van. Ez probléma, mert Románia ellen kötelezettségszegési eljárás indult többek közt Bukarest légszennyezettsége miatt. Újra hiába fizetünk ki nagyon sok millió eurót.
Továbbra is az egyik legszennyezettebb levegőjű főváros a miénk Európában. A kocsik miatt és az egyre fogyó zöldövezet miatt. Bukarestben szerencsére sok harc után a Văcăreşti Natúr-park védett terület lett, és többek közt úgy működik, mint egy szivacs, felszívja és megtartja a vizet: a város zöld tüdeje.
Bécsben például a várost zöldövezet veszi körbe. Egy részük öregerdő, a többi ültetvény. Mi pillanatnyilag a kötelezettségszegési eljárás árnyékában kivágunk minden erdőt Bukarest körül. Törvényes, minden törvényes, de sok kancsal törvény van ebben az országban. A 3 millió bukaresti lakos egészségügyi problémája ez. Ezzel akarok foglalkozni: hogy közfeladattá tegyem Bukarest zöldövezetét!

A teljes interjú itt olvasható

olvasnivaló
Kipetíciózná a Schweighofer deszkáit a hazai barkácsboltokból
Hivatalos: a Hornbach januártól más beszállítót keres a Schweighofer helyett
Szakít a Schweighoferrel

2017. június 1., csütörtök

Lemnul de foc, noul petrol la graniţa de est al Ungariei


Comerţul ilegal cu lemne de foc periclitează afacerea comercianţilor cinstiţi lângă graniţa cu România, potrivit reportajului făcut de televiziunea Hír tv din Ungaria pentru Panaszkönyv (condica de reclamaţii) o emisiune despre drepturile consumatorilor.

Potrivit celor intervievaţi, mulţi comercianţi care exportă marfă în România la întoarcere îşi încarcă camioanele declarate goale cu lemne de foc. Încărcătura nu există, nu apare nici în sistemul electronic de control rutier a mărfurilor (EKÁER), nici în documentele de transport. Vameşii sunt mituiţi primind şi ei o „felie” din profitul ilegal. Cei intervievaţi în emisiune susţin că este ştiut în regiune că mulţi comercianţi din judeţele limitrofe cu graniţa română s-au îmbogăţit în ultimii ani din comerţul ilegal cu lemne. În Ungaria lemnul este considerat marfă cu risc obligatoriu de raportat in sistemul EKÁER în cazul în care cineva transportă peste 5 quintale. Mulţi transportători însă trişează şi cu cantităţile declarate, făcând afacerea ilegală mai puţin riscantă.

Câştigul iese din faptul că pentru lemnul care nu apare în documente nu trebuie plătită TVA. Astfel, lemnul ilegal poate fi vândut aproape la jumătate de preţ.

Reporterii echipei Panaszkönyv deghizaţi în cumpărători au contactat la telefon şi în persoană mai mulţi comercianţi. Au încercat să cumpere 10 quintale de lemn de foc. Preţul lemnului cu actele în regulă este 34-35 mii de forint, un comeciant ilegal cerea numai 27 mii.

Un alt comerciant ilegal spunea la telefon că încărcătura vine in fiecare 14 zile de lângă Braşov. Furnizorul susţine că lemnul de foc nu e profilul lui, face numai pentru a ajuta cunostinţele lui, la ora actuală avea cam 15 de comenzi şi cei din echipa Panaszkönyv puteau primi lemn de foc la sfârşitul verii, 10 quintale la preţul de 29-30 mii forinti. În mai puţin de 60 minute reporterii au găsit 2 comercianţi care vândeau lemn de foc sub preţul pieţei, fără să plătească TVA. Comercianţii cinstiţi au făcut mai multe plăngere la diferitele autorităţi ungare, dar nu s-a întâmplat nimic.

Reporterii au contactat şi autorităţiile să afle de ce nu au intervenit în această problemă. Poliţia declară că nu ştie nimic despre comerţul ilegal cu lemne de foc. Poliţia de frontieră spune că nu e sarcina lor verificarea încărcăturii camioanelor de sub prelate, asta se face prin inspecţii aleatoare de către autoritatea vamală, de la care nu a sosit nici un răspuns la solicitarea informaţiilor.

Articolul original a  fost publicat în cotidianul Magyar Nemzet la data de 28 mai.

Îi mulţumesc lui Sever Ioan Miu pentru corectură.