A nagy levélháború: nyílt levelek és nyilatkozatok az Erdőfelügyelő védelmében

Foto: Greenpeace

Úgy írom ezt az ismertetőt, hogy még nekem sem sikerült minden anyagot alaposan átrágnom. Rövid idő alatt nagyon sok levelet és nyilatkozatot írtak. Igény van valamiféle összefoglalóra, így megpróbáltam összegyűjteni az anyagokat. 

Doina Pana vízügyi és erdőgazdálkodási miniszter június 18-án reggel sajtótájékoztatót tartott, amivel sikeresen felhergelte a nézőket. A sajtótájékoztatót élőben nézhette mindenki a közösségi oldalon.

Elhangzott ilyen mondat, hogy "Jelenleg sehol nincs tarvágás és azok a felvételek, amik(a sajtóban) láthatók valószínűleg 2008-ban vagy 2013-ig készülhettek."Elég rosszul sikerült az időzítés, a Digi 24 tévéadó július 17-21 között Románia lassított felvételen, a zöldarany letarolása(Romania cu incetinitorul: Masacrul aurului verde) címmel mutatott be négy részes sorozatot az illegális fakitermelésről. Még elhangzott pár nem kevésbé meghökkentő állítás, majd a miniszter asszony sokáig részletezte az Erdőfelügyelő platform fejlesztésére kötött szerződés körüli bonyodalmakat, amit a beavatottakon kívül nem sokan értettek. A szerződést még a technokrata kormány kötötte, akik munkásságát újabban tűzzel-vassal irtanák. Az Erdőfelügyelőt a civilek saját sikerüknek érezték és most a sok bürokratikus huzavona sorolásával, úgy tűnt, hogy veszélyben van, ezt még egy kisvárosban is éreztük, a bukaresti civilszervezetek többet tudtak és azonnal akcióba lendültek. 

Elsőként a Greenpeace Romania tiltakozott a közösségi oldalon, a vízügyi és erdőgazdálkodási minisztérium is kommentelt. Volt pár pengeváltás.

Pár órával később az Agent Green petíciót indított a népszerű de-clic petícióoldalon. 

Nu-i lăsa să-ți taie accesul la Inspectorul Pădurii (Ne hagyd, hogy megtagadják a hozzáférésed az Erdőfelügyelőhöz!)

Az applikációt eddig 60 ezren töltötték le, pár hónap alatt országszerte az illegálisan kitermelt fák felét az applikáció segítségével azonosította a lakosság. Az inspectorulpadurii.ro portált sikerrel használták oknyomozó újságírók. Nem ez az első alkalom, hogy hozzányúlnak az Erdőfelügyelőhöz, az elmúlt hónapokban először a rakomány GPS adatait nem lehetett keresni, majd csak három napig lehetett ellenőrizni a szállítmányokat.

A petíciót eddig 23 101 aláírást gyűjtött. 

https://speakout.de-clic.ro/campaigns/inspectorul-padurii

18-án este a vízügyi és erdőgazdálkodási miniszter asszony nyílt levelet írt a Greenpeace Romania és az Agent Green zöld szervezeteknek, személyeskedő levél, leírja, hogy iszonyú dühös, majd azzal vádolja a két zöld szervezet, hogy a Dacian Ciolos volt technokrata miniszterelnökhöz köthető Románia 100 platform politikai szervezet érveit mondják fel. És van egy kis összeugrasztás kísérlet is, mert úgymond az összes többi civilszervezet megértette, ami elhangzott, csak ez a kettő nem.
"Am luat la cunoștință, cu mâhnire, felul în care dumneavoastră v-ați poziționat față de declarațiile publice pe care le-am susținut în conferința de presă de marți, 18 iulie 2017, conferință înregistrată integral și postată pe pagina de Facebook a MAP. Nu pot să nu mă întreb, retoric, cum de toate celelalte ONG-uri prezente au înțeles adevărul, numai dumneavoastră nu. Și nu pot să nu mă întreb, tot retoric, cum de mesajul mincinos promovat de dumneavoastră, ONG-uri (apolitice), este același cu mesajul promovat de Platforma România 100 (politică). Având în vedere faptul că, atât în anumite articole de presă, cât și în spațiul public, ați făcut afirmații calomnioase de genul ”Ministerul Apelor și Pădurilor vrea să blocheze/amputeze/închidă aplicația Inspectorul Pădurii”, mă văd nevoită să vă mai explic odată."

https://www.facebook.com/notes/ministerul-apelor-%C8%99i-p%C4%83durilor-rom%C3%A2nia/scrisoare-deschis%C4%83/1418224281593390/

július 19  

România pierde 3 ha de pădure pe oră iar ministrul Doina Pană desființează Inspectorul Pădurii
Románia óránként 3 hektár erdőt veszít, Doina Pană miniszter asszony megszünteti az Erdőfelügyelőt címmel ismerteti a Revista 22 portál a de-clic petícióoldal levelében felsoroltakat. A levél figyelmeztet, hogy az Erdőfelügyelő felfüggesztése súlyos csapás lesz és az eddigi munkánk is kárba megy, majd mindenkit a petíció aláírására buzdítanak.

http://m.revista22.ro/70264412/romnia-pierde-3-ha-de-pdure-pe-or-iar-ministrul-doina-pan-desfiineaz-inspectorul-pdurii.html

Július 20-án a Greenpeace Romania biodiverzitás és erdő kampányosa beszél az RFI rádióadón az Erdőfelügyelőről és a levélről. 

Greenpeace Romania: A miniszter asszony válaszoljon kérdéseinkre!

Jelenleg a miniszter asszony július 18-án tartott sajtótájékoztatóján elhangzott bejelentéséből tudjuk, hogy az Erdőfelügyelőt és a SUMAL-t(faanyag nyomon követési rendszer), ami két nagyon fontos eszköz az illegális fakitermelés ellen, különféle okokból nem fejlesztik tovább. Különféle okok vannak és nem is az okok az izgalmasak, ennél sokkal zavaróbb, hogy a szakminiszter részéről nem hangzik el a megoldás és a határidő, pedig az ő felelőssége ezt megtenni, ezért ő nemcsak a civil társadalom előtt felel. Egy nagyon lemondó bejelentés tanúi vagyunk, ez van, lezárjuk, majd megoldjuk, majd jó lesz. Úgy gondoljuk, hogy egy olyan hivatal részéről, aminek a legnagyobb gyorsasággal kellene a romániai erdők sorsával foglalkozni, nem kielégítő egy ilyen válasz.
http://bozsiakcio.blogspot.ro/2017/07/greenpeace-romania-miniszter-asszony.html

Az Agent Green is megírta a maga nyílt levelét a miniszter asszony nyílt levelére

 România are nevoie de Inspectorul Pădurii (Romániának szüksége van az Erdőfelügyelőre) címmel

Kiemelik, hogy az Erdőfelügyelő volt az egyedüli eszköz a átláthatóságra és a faszállítmányok nyomon követésére az illegális kitermelések elleni harcban, ezért nem csak azt kérik, hogy azonnal állítsák vissza a lakosság hozzáférését a felülethez, úgy ahogy az az év elején működött, hanem az adatok mennyiségét és fajtáit is bővítsék. Az illegális kitermelések továbbra is veszélyt jelentenek a környezetre, gazdasági fejlődésre és a társadalomra. A megfelelő erdőgazdálkodáshoz szükség van az Erdőfelügyelőre.

"Doamnă ministru, Inspectorul Pădurilor era singurul instrument de transparență și trasabilitate care putea implica cetățenii în lupta pentru combaterea tăierilor ilegale de păduri. De aceea vă rugăm nu doar să restaurați imediat accesul publicului la informațiile care erau disponibile publicului larg la începutul anului, ci chiar să extindeți cantitatea și tipul de informații accesibile publicului prin Inspectorul Pădurii. Tăierile ilegale rămân o problemă serioasă și persistentă, care continuă să amenințe mediul, societatea și creșterea economică. Gestionarea corespunzătoare a pădurilor – un tezaur national prețios și sursă de mândrie pentru țară – necesită acces la informații cheie de genul celei oferită prin Inspectorul Pădurii."

https://www.agentgreen.ro/romania-nevoie-de-inspectorul-padurii/

A Greenpeace Romania is megírta saját nyílt levelét

Răspuns la scrisoarea deschisă a Ministerului Apelor și Pădurilor (Válasz a vízügyi és erdőgazdálkodási miniszter nyílt levelére)

Ők is az átláthatóságot és a faanyag nyomon követhetőségét hangsúlyozzák. Úgy gondolják, hogy jelentős visszalépés lesz az ágazat átláthatóságában és ez aggodalomra ad okot, mert visszalépést jelent Románia EU-s vállalásaiban a faanyagterméklánc felügyelettel kapcsolatban (EUTR) és a Legfelső Honvédelmi Tanács 2015-ös előírásaihoz képest, amelyek konkrét intézkedéseket írtak elő az illegális fakitermelés megállítására.

"Considerăm că suntem în fața unui regres semnificativ în transparentizarea domeniului și că situația este cu atât mai gravă cu cât ea reprezintă un pas înapoi față de obligațiile asumate de România sub legislația europeană cu privire la comerțul cu lemn (EUTR), precum și față de dispozițiile Consiliului Suprem de Apărare a Țării din iunie 2015 care prevedeau măsuri concrete pentru stoparea fenomenului tăierilor ilegale."

https://www.facebook.com/notes/greenpeace-romania/r%C4%83spuns-la-scrisoarea-deschis%C4%83-a-ministerului-apelor-%C8%99i-p%C4%83durilor/10154695040893456/

Az átláthatóság hiánya az illegális fakitermelésnek kedvez: A Greenpeace Romania és a Natura2000 Civil Koalíció közleménye

A Greenpeace Romania és a Natura 2000 Civil Koalíció értesült a vízügyi és erdőgazdálkodási miniszter bejelentéséről, miszerint befagyasztanák a SUMAL faanyag nyomon követési rendszert javító intézkedéseket és az Erdőfelügyelő app www.inspectorulpadurii.ro működését is szüneteltetnék.
Ennek a két alkalmazásnak lehetővé kellett tennie a fakitermelés valós időben történő ellenőrzését (geostacionárius műholdak) és megkönnyíteni az erdők védelmét. Mivel 2016-ban az illegális fakitermelések 42% -át a lakosság jelezte, úgy gondoljuk, hogy a két eszköz kiemelten fontos az ország polgárainak az alkotmányos jogok (az információhoz való jog, az egészséges környezethez való jog, stb.) gyakorlásában.

http://bozsiakcio.blogspot.ro/2017/07/az-atlathatosag-hianya-az-illegalis.html

A WWF Romania állásfoglalása  a SUMAL és az Erdőfelügyelő működésének felfüggesztéséről

Poziție față de sistarea serviciilor SUMAL și Inspectorul Pădurii
Ők is felhívják a figyelmet arra, hogy a lakosság aktív segítségével sikerült illegális faszállítmányokat azonosítani. Az erdők helyzete nemzeti érdek, mert az erdeink épségétől és egészségétől függ a lakosság egészsége és biztonsága, ezért kérik a Vízügyi és Erdőgazdálkodási Minisztériumtól, hogy tegye közzé a közeljövőben tervezett lépéseket és rendezzen közmeghallgatást a SUMAL fejlesztésére már a tervezési fázisban.
A Legfelső Honvédelmi Tanács 2015-ös előírásainak megvalósításához rendelkezésre álló három fél évből már csak másfél év maradt, ezeknek a rendszereknek jövő év végéig tökéletesen működniük kell.  A két rendszer leállítása veszélyezteti ezt a nemzetbiztonság, a romániai erdők  és az erdőgazdálkodás versenyképessége szempontjából  nagyon fontos célt.
"Înțelegem din declarațiile realizate de Ministerul Apelor și Pădurilor referitor la sistarea SUMAL și a aplicației Inspectorul Pădurilor că, pentru punerea în aplicare a Hotărârii Consiliului Suprem de Apărare a Ţării (CSAT) din iunie 2015, aceste sisteme electronice trebuie să fie complet funcționale până la finele anului viitor. Astfel, din cei 3 ani și jumătate proiectați inițial pentru îndeplinirea acestor obiective au mai rămas doar un an și jumătate. Acest blocaj regretabil riscă să compromită îndeplinirea acestui obiectiv considerat important pentru securitatea națională, pentru pădurile României, pentru predictibilitatea și competitivitatea sectorului forestier."

http://www.wwf.ro/resurse/comunicate_de_presa/?306690%2FPozitie-fata-de-sistarea-serviciilor-SUMAL-si-Inspectorul-Pdurii

Platforma România 100: Guvernul PSD-ALDE opreşte accesul cetăţenilor la aplicaţiile de urmărire a tăierilor de pădure
Ha már ennyit emlegették, a România 100 platform is közleményt adott ki. Fenntartják, hogy az általuk kötött szerződésekkel semmi baj nem volt. 

Potrivit platformei, contractul de dezvoltare IT, încheiat în 2016, nu are nicio problemă legală, a trecut prin toate filtrele de verificare ale fostului Minister al Mediului Apelor şi Pădurilor şi a fost făcut cu contribuţia şi sub atenta supraveghere a specialiştilor Direcţiei Generale de Păduri şi cu avizele juriştilor. Contractul nu a fost semnat decât după verificarea legalităţii atribuirii directe de către Agenţia Naţională pentru Achiziţii Publice, iar ministrul Doina Pană poate verifica simplu documentele aflate în minister.

http://www.digi24.ro/stiri/actualitate/platforma-romania-100-guvernul-psd-alde-opreste-accesul-cetatenilor-la-aplicatiile-de-urmarire-a-taierilor-de-padure-763664

(A bejegyzés folyamatosan szépül, még nincs befejezve)

Greenpeace Romania: A miniszter asszony válaszoljon kérdéseinkre!

Greenpeace Romania Facebook

Valentin Sălăgeanu a Greenpeace Románia biodiverzitás és erdők kampányosa beszélget Cosmin Rusciorral, Doina Pană vízügyi és erdőgazdálkodási miniszter a Greenpeace Románia és  Agent Green civilszervezeteknek  címzett nyílt levele megjelenése után. A beszélgetés  július 20-án hangzott el az RFI rádióban.

Sajnos ez nem a jó hozzáállás, nem az, amit mi támogatni tudnánk. Nem Doina Pană miniszter asszony személyével van bajunk. Minket az erdők sorsa érdekel és a strukturált párbeszéd, hogy mentségek helyett megoldásokat találjunk. Jelenleg a miniszter asszony július 18-án tartott sajtótájékoztatóján elhangzott bejelentéséből tudjuk, hogy az Erdőfelügyelőt és a SUMAL-t(faanyag nyomon követési rendszer), ami két nagyon fontos eszköz az illegális fakitermelés ellen, különféle okokból nem fejlesztik tovább. Különféle okok vannak és nem is az okok az izgalmasak, ennél sokkal zavaróbb, hogy a szakminiszter részéről nem hangzik el a megoldás és a határidő, pedig az ő felelőssége ezt megtenni, ezért ő nemcsak a civil társadalom előtt felel. Egy nagyon lemondó bejelentés tanúi vagyunk, ez van, lezárjuk, majd megoldjuk, majd jó lesz. Úgy gondoljuk, hogy egy olyan hivatal részéről, aminek a legnagyobb gyorsasággal kellene a romániai erdők sorsával foglalkozni, nem kielégítő egy ilyen válasz.

Hogy magyarázzák a miniszter asszony elég durva kirohanását abban a nyílt levélben, ami eddig a sajtóhoz is eljutott, amiben azzal vádolja a Greenpeace-t hogy hazug üzeneteket és rágalmakat terjeszt?

Azt hiszem, ez a politikusok retorikájának része, ez minket mint szervezetet nem jellemez, nem ismertünk magunkra a miniszter asszony vádjaiban és nem akarunk neki hasonló módon válaszolni, mert minket a pontos határidők, a strukturált párbeszéd és a megoldások érdekelnek.
Ha nagyon akarnánk, találnánk a miniszter asszony beszédében valótlan állításokat, nem nevezném hazugságnak, szillogizmusok, amik ott elhangzanak, nem szívesen hallgatja olyan, aki jártas a témában. Elhangzik, hogy csak most, a mandátuma kezdetén kezdett arról érdeklődni, hogy mi történik a SUMAL-lal. Ez hazugság, mert erről szó volt Adriana Petcu miniszter asszony mandátuma alatt is, Pană miniszter asszony ott volt az üléseken, az év elejétől működő PSD kormány napirendjén szerepelt a SUMAL ügye, tudtuk, hogy kényes ügy, tudtuk, hogy bizonyos csoportok le akarják állítani, várható volt, hogy valamiképp a mai helyzethez is eljuthatunk.

Hogy miként hangolták össze, hogy eljussunk a mai helyzetig, az más kérdés. Újra van egy bűvös érv miszerint az évi 8,8 millió köbméter illegálisan kitermelt fáról az erdőradarnak köszönhetően körülbelül 400.000 köbméterre csökkent a mennyiség, ami félrebeszélés. Tavaly a miniszter asszony a környezetvédelmi bizottság tagjaként pont ez a 8,8 millió köbméter fa miatt bélyegezte meg nyilvánosan a civil szervezeteket és a hivatalt, mert ezt az információt terjesztik és izgatják a kedélyeket, lám, ez a szám most a hivatalos beszédben is helyett kapott.
A másik oldalon sem rózsás a helyzet, nem akarunk konfliktust sem a miniszter asszonnyal sem a minisztériummal, minket az érdekel, hogy fontos dolgokat tudjunk meg és a miniszter részéről, jóérzés dolga lenne válaszolni. Milyen megoldást javasol a miniszter az erdőgazdálkodás átláthatóvá tételével és a SUMAL-rendszerrel kapcsolatban? És milyen határidőket tűztek ki?
Csak ennyi: két kérdés.

...

Az átláthatóság hiánya az illegális fakitermelésnek kedvez: A Greenpeace Romania és a Natura2000 Civil Koalíció közleménye

A Greenpeace Romania és a Natura2000 Civil Koalíció értesült a vízügyi és erdőgazdálkodási miniszter bejelentéséről, miszerint befagyasztanák a SUMAL faanyag nyomon követési rendszert javító intézkedéseket és az Erdőfelügyelő applikáció www.inspectorulpadurii.ro működését is szüneteltetnék.

Ennek a két alkalmazásnak lehetővé kellett tennie a fakitermelés valós időben történő ellenőrzését (geostacionárius műholdak) és megkönnyíteni az erdők védelmét. Mivel 2016-ban az illegális fakitermelések 42% -át a lakosság jelezte, úgy gondoljuk, hogy a két eszköz kiemelten fontos  az ország polgárai számára az alkotmányos jogaik (az információhoz való jog, az egészséges környezethez való jog, stb.) gyakorlásában.

A 2017. július 18-án a sajtónak küldött nyilatkozatában a vízügyi és erdőgazdálkodási miniszter asszony azzal magyarázta döntését, hogy 2016-ban az akkori miniszter olyan szerződést kötött a SUMAL fejlesztésére és közvetve a platform létrehozására, amelynek törvényessége megkérdőjelezhető és nem alkalmas a SUMAL fejlesztésére és a platform létrehozására. Azt akarjuk, hogy azok a nyomozások, amelyeket a büntetőhatóságok a vízügyi és erdőgazdálkodási miniszter bejelentése után végeznek el, ne vonják maguk után ezeknek az eszközöknek határozatlan időre való felfüggesztését, mert ez az átláthatóság csökkenéséhez vezet a romániai illegális fakitermelések elleni harcban.

Az erdők helyzete nemzeti érdek, mert az erdeink épségétől és egészségétől függ a lakosság egészsége és biztonsága, ezért kérjük a Vízügyi és Erdőgazdálkodási Minisztériumtól, hogy tegye közzé a közeljövőben tervezett lépéseket és rendezzen közmeghallgatást a SUMAL fejlesztésére már a tervezési fázisban.

A nyilatkozatot június 20-án  tették közzé.

A nyilatkozat románul itt olvasható

...

az Erdőfelügyelőről
Erdőradar 2.0: mobiltelefonos applikációval ellenőrizheted ezentúl a farakományokat

Orvvadászat Romániában: gerillaharc zajlik zöldek és orvvadászok között

Hargita megyei vendéglő menüje

A Planeta Verde (Zöld Bolygó) adás számára készített interjút Cosmin Ruscior Gabriel Păunnal az Agent Green elnökével, a beszélgetés első részében az orvvadászatról beszéltek, 2017. július 17-én hangzott el az Rfi.ro adón.

Riporter: Az orvvadászattal kezdjük és arra vagyok kíváncsi, mennyire elterjedt jelenségről beszélhetünk? Ez a téma nincs eléggé jelen a közbeszédben.

 G. P. Így van, nem beszélünk róla és nem ismerjük eléggé, mert az el nem kapott tolvaj tisztességes kereskedő, nincs olyan hatóság, ami következetesen az orvvadászattal foglalkozna és egyszerűen nem tudják őket elkapni. Vannak elszigetelt esetek, mikor a helyi rendőrség a belügyminisztérium segítségével nagy-nagy erőfeszítéssel elkap orvvadászokat, főként szervezett bűnöző csoportokat és ez nagyszerű, ki kell emelnünk egy-egy megye rendőrségének erőfeszítéseit. Idén egy Krassó-Szörény megyei (Caraş-Severin) és egy Buzău megyei eset hívta fel a figyelmünket, ahol nagyon felkészült rendőrök csapdát állítottak, átkutatták és letartóztatták a bűnbandát, puskákat meg trófeákat foglaltak le.
Úgy gondoljuk, hogy ezek az esetek még inkább jelen kell legyenek a  médiában, a rendőröket bátorítani kell, mert a civilszervezetek kongatják a harangot, de semmilyen módon nem léphetnek közbe, nem hordhatnak fegyvert, csak megafonuk van. Meggyőződésem, hogy az ilyen sikertörténetek  nyilvánosságot kell kapjanak, biztatni kell azokat, akik elérték ezen eredményeket, amiket más megyékben is lemásolhatnának, mert, ami Buzăuban vagy Krassó-Szörényben működött, máshol is bevethető. És erős kezet igényel Bukaresttől is. A kérdésre visszatérve, nem tudjuk, hogy mennyi vad esik az orvvadászat áldozatául. 

A farkas- és medvevadászat
 Elmondhatjuk, hogy egy jelenségről van szó, amely trófeák vagy a vadhús feketepiaca miatt történik. Láttam nemrég levágott medvekoponyákat Románia hegyei között, levágták a fejét és látszott, hogy nem a trófea kellett nekik, hanem a hús. Felhívnám a vadhúsevők figyelmét- akik lehet, hogy szeretik az állatokat- arra, hogy nem tudhatjuk mi zajlik a tányérok mögött és azt hihetik, ha egy vendéglő menüjén található vadhús az legális dolog, de ez nem biztos, hogy így van. Nagyon sok dolog van, amire tudatosan figyelnünk kell, ilyenek például az orvvadászat következményei. Beszélnünk kellene az orvvadászat biológiai sokféleséget pusztító következményeiről.

Riporter: Mennyire követhető nyomon a vadhúsra szakosodott vendéglők kínálata és mennyire  követik ténylegesen nyomon a vadhúst?

 G. P. Tudomásom szerint a vadhúsok esetében nincs minősítő és felügyelő rendszer.  Felmértünk pár forgalmasabb, vadhúsokat is felszolgáló vendéglőt Erdélyben és a Prahova-völgyében, ezeken a helyeken annak ellenére, hogy tilos a medvevadászat, gyakran medvehús volt a menün. Megkérdeztük, hogy fagyasztott vagy friss húst használtak, és azt válaszolták, hogy frisset, a medvét két hete lőtték. A nyomozást két hónappal ezelőtt végeztük, egyik válasz szerint, a medve húsa a Bucsecs-hegységből származik, valószínűleg a személyzet is érintett volt a lelövésében.

Riporter: Az orvvadászat következményeit említette, zöld aktivistaként miként látja a orvvadászat környezeti impaktját?

 G. P. Rendszerint a vadállatokról szóló legfrissebb szakirodalmat olvassuk és ahhoz tartjuk magunkat, ilyen tanulmányokból az derül ki, hogy az orvvadászat, de a trófeavadászat is (az új kvóták engedélyezéséről most van szó), ha nem tudományosan művelik, akkor súlyosan bomlasztja a farkas- és medvepopuláció hierarchiáját. Ha a falkából kilőnek egy példányt, akkor az az egész falkát érinti, így esztenákra, vagy lakott területekre is elmerészkedhetnek. A medvénél a trófeavadászat bizonyos egyedeket preferál, a trófea kritériumai szerint. Eljuthatunk oda, hogy a fiatal vagy az idősebb állatok eltűnése miatt felborul a populáció kormegoszlása vagy genetikai összetétele a hierarchia csúcsán is, ami megváltoztathatja a medvék viselkedését.

Riporter: Milyen eljárásokat használnak az orvvadászok?

 G. P. Csalit  használnak. Most gerillaháború zajlik zöldek és orvvadászok között. Mindenféle furcsa ételt tesznek ki, kukoricát és hasonlókat, egyszer cukorkát is találtunk, meg húst, romlott húst. Félnek, ezért romlott húst tesznek ki, hogy gyorsabban jöjjön a medve. Kukoricával több ideig tart odacsalni. Mit tehetünk, ahol azt látjuk, hogy kukoricát meg húst tettek ki és ahol illegális vadászni? Távol akarjuk tartani a medvéket, az orvvadászok nyomában járunk. A húst lelocsoljuk parfümmel, jobb megoldást nem találtunk, elvesszük a hölgyek parfümét és lelocsoljuk, hogy a medve menjen el.

Riporter: A jelenlegi törvényi háttér elég erős és szigorú az orvvadászattal szemben?

 G. P. A törvény egyáltalán nem szigorú, sok benne a szürke terület, elég kevés eszközt ad, a rendőrségnek sem ad elég eszközt, és ez nemcsak a tettesek elfogására, hanem a tettesek megbüntetésére is igaz.

 
Riporter: Vannak esetek mikor az orvvadászok és az az őket üldözők cinkosok. Erre milyen megoldásokat látnak?

 G. P. Mi nagyon sokat járjuk az erdőket és olyan önkéntesekkel dolgozunk terepen, akik nagyon sokszor az életüket kockáztatják, őket vagy mi kerestük meg, vagy ők kerestek meg minket. Szeretnénk egy megállapodást kötni a Legfőbb Ügyészséggel és a Belügyminisztériummal, annak érdekében, hogy ha egyik aktivistánk megnyomja a piros gombot, mert egy orvvadászat tanúja, akkor valaki, egy csendőr vagy más felhatalmazott idejében jöjjön és segítsen elkapni a tetteseket.

Bizonyos lövésazonosító rendszereket tesztelünk, erdőben eldördülő lövéseket azonosít, ilyen rendszert még sehol a világon nem használnak, nagyon innovatív. A rendszer sms-t vagy e-mailt küld. Egy ilyen üzenet után egy önkéntesünk, kiment a helyszínre és a rendőrt is ott találta, ő is részt vett az orvvadászaton. Az önkéntesünk a rendőrrel távozott az erdőből. Akkor jöttünk rá, hogy ez nem megoldás, ha nincs egy erős partnerség Bukarestben, nem tudunk eredményt elérni és az önkénteseink élete is veszélyben van. Tudjuk milyen az, mikor lakhelyedhez közel próbálsz valamit tenni, nemcsak az önkéntes élete van veszélyben, de a családja és a barátai is. Vannak ilyen esetek, olyan bűnöző csoportok, amikben vadőrök is részt vesznek, vadásztársaságok és a helyi rendőrség. Mindig két tábor van. Az a jó, hogy nagyon sok jóindulatú ember van ebben az országban, akik tenni akarnak a változásért.

...

Tetszőleges „jegyzőkönyv” egy „medvegyűlésről", mely íródott az adott eseménytől térben és időben jelentősen eltávolodva, de valós jegyzetek alapján

Tamás Kincső

fotó: Kelemen László

„Nem bakancsban mész, remélem?!”

Nem, mondom, de reggel még vizes a fű és a harmadikra feljönni sem kell magassarkú. A többi klappol, mármint a ruha meg a napbarnított bőröm, állapítja meg némi nyugalommal anyám. Tudja, hogy képes vagyok tüntetni a nonkonformizmusommal. Igen, a medvegyűlésre felöltözöm rendesen, a parkolóban kiszállás előtt nem felejtem el a bakancsot jól bejáratott szolidan magas sarkú fekete papucsra cserélni.

A márványterem fura konstrukció. Talán nem tévedek nagyot, ha kockának nevezem, fölöttünk mennyezet helyett üvegkupola, magas márvánnyal és fával nem túl ízlésesen burkolt falak, a falakon stílusában nehezen illeszkedő fotókiállítás. Zavar, hogy nem látok ki belőle, a marosvásárhelyi állatkert medveverme jut eszembe, az ilyen alakú. Bármerre fordulok, a falat nézem, bárhogy nézem, igen közel van. Helyet foglalok egy üres sorban és várom, mikor vesz észre, akit én már látok, de ő még nem engem, mert valahogyan kimaradt neki, hogy én is meghívást kaptam, ráadásul a tanácselnöktől személyesen. Amikor a polgármester, a falum polgármestere megpillant, előbb megdöbbenését, aztán örömét juttatja kifejezésre, az előbbit derékból látványosan hátradőlve, az utóbbit felém sietéssel, ami baráti ölelésbe torkollik. Üljek oda közéjük, hiszen egy végről vagyunk, mondja és egy széksorral elébb ülök, balomon a polgármester, jobbomon a madarász, akinek Mák, a holló az első hivatalos sajtómegjelenését köszönheti.

A férfiak közül sokan - mert zömében férfiak népesítik be a termet - az erdészek, vadászok színeit viselik, élére vasalt szolidzöld ing, nadrág, vékonyzsinóros nyakkendő. A szemem keresi a civilebb ruházatokat, remélem, hogy nem vagyok egyedül.

A reményem szertefoszlik, amikor a tanácselnök köszönti a jelenlevőket és rögtön fájlalja, hogy a zöld szervezetek képviselői megint nincsenek jelen, pedig ez már az ötödik gyűlés és nyolcadik éve foglalkoznak a medve problematikájával. Ezt követően a vadászat, mint az ember és élővilág közti egyensúly megteremtésének ősidőktől fogva jól működő és fontos módozata kerül említésre, nekem meg eszembe jut a történelem leglátványosabb buktái közül az Ausztráliába sportvadászat céljából betelepített nyulak, a nyulak elszaporodását megfékezendő céllal betelepített rókák, a rókák túlszaporodását orvosolandó nem tudom már mik esete, és alig észrevehetően megemelem a szemöldökömet.

Rögtön az első probléma, amire a tanácselnök kitér, a közösségi és a központi média, ami – mióta Bukarestben a profik kitalálták, hogy százötven karakterben megfogalmazott ultrarövid és ütős üzenetekkel hatékonyan lehet a lakosságot befolyásolni, ez a kártékony kommunikáció eszeveszett tempóban terjed és rengeteg kárt okoz, mert a probléma valóságával köszönőviszonyban sincs, pedig a témának el kell érnie egy kritikus társadalmi tömeget, hogy megfelelő teret nyerjen a megfelelő intézményeknél. Eddig teret a zöldek nyertek, akik kilobbizták a vadászat betiltását, aminek következtében ma az ország medvepopulációja hallatlanul magas, idén már nyolc emberre támadt és számtalan kárt okozott a tenyészállatok soraiban. Itt rögtön elsőként felszólal a bodoki polgármester, aki szerint elképesztő, hogy már a vonatállomáson is medve van és meg kell tudnunk, hogy az emberek félnek kijönni a házaikból. Nem tudjuk elképzelni, az milyen, amikor a falusi ember ruhában alszik, hogy éjjel készen álljon elriasztani a medvét, veszi vissza a szót a tanácselnök. Száznegyven medve kilövésére kaptak ígéretet, de milyet, mert Bukarestben az illetékesek óráról órára változtatják a véleményüket, azt se lehetett tudni, mire elhagyják a fővárost, még áll-e az ígéret. Azért gyűltünk össze, hogy javaslatokat toborozzunk, amelyekkel Brüsszelben elől lehet állni egy hatékonyabb megoldás érdekében.

Ez után a beszélgetés moderátora áll a mikrofonhoz, aki elmondja, hogyan is született a Natura 2000 program. Hát azért, mert az Unió úgy gondolja, hogy a tagállamok nem képesek vigyázni a vadállományukra és természeti értékeikre, ezért különféle szabályzásokat és programokat tettek kötelezővé, amely a biodiverzitás megőrzését tűzte ki legfontosabb céljául. Ennek eredményeként betelepítették a hódokat, amelyek most szétrágnak mindent, a kormoránok kihalásszák a halainkat és itt a medve is, mindezt Brüsszelben meg úgy értékelik, hogy a program hatásos. Brüsszel a valóságtól teljesen elhatárolódik, számukra a medve egy félénk állat, de medvét nem láttak csak tévében. Feléjük üzenetet csak pozitív csomagolásban lehet megfogalmazni, különben erős visszatetszést kelt.

Az első előadó a vadásztató egyesületek alelnöke, és azzal indít, hogy amikor a törvény nemzetközi nyomás hatására egy normális egyedszámban létező állatfajt védettnek nyilvánít, ahogy ez történt Afrikában is, a kívánt cél ellenkezőjét éri el: a védett állat mindenki ellensége lesz. A vadászoké, mert hasznot nem hoz, csak többletköltséget, az állat és növénytermesztőké, mert folyamatosan károkat okoz, ezért a védettség visszaüt és a gazdák öntörvénykezésbe kezdenek. Lám, gondolom, milyen igaz, valóban ez a lélektani menete a dolognak, éppen úgy reagál a székely az alig egy éve betiltott nagyragadozóvadászatra, mint az afrikai bennszülöttek, vagy az ostoba angol telepesek, ezért aztán igazán büszkék lehetünk az ezer éves európai múltunkra. A fővadőr, vadász, vadgazda figyelmeztet, hogy sokan nem tudják, mit beszélnek, pedig a szavak egyszerűen értelmezhetőek értelmező szótár vagy a Wikipédia segítségével. Ugyanis olyan, hogy trófeavadászat nem létezik. Trófea az elejtett állat bőre, agancsa, satöbbi, amit előzőleg gondosan kipreparálnak. Trófeára vadászni nem lehet, csak élő állatra. Tegyünk különbséget a vadászat és vadgazdálkodás között is, mondja, amit ők végeznek, az vadgazdálkodás.

Nem szeretem, ha hülyének nézik az átlagembert, úgyhogy elkezdek jegyzetelni. A vadászat fennkölt jellegét, voltát jogosultságát és tagadhatatlan szükségességét ecseteli a szótárak barátja. A vadászat a férfiak legősibb mestersége, mondja az úr, és a polgármester rám nevet, s nem nézek körül a teremben, de hallom, hogy nem csak ő a szomszédjára, hiszen a legősibb mesterség fogalmának van egy szorosabban kapcsolódó értelme, amelyet nők kapcsán szoktak emlegetni és ami – frissen elolvasott sikerkönyvből tudom – a mesterséget űzőknek egyáltalán nem okoz sem adrenalinemelkedést, sem eufóriát. Előadását a vegetáriánus kifejezés eredettörténetével zárja, miszerint a divatos táplálkozási szokás eredetileg béna vadászt jelent. Nagy tapsot kap.

Ezt követően megnézünk egy kétperces, hang nélküli, angolul feliratozott filmet a Yellowstone Nemzeti Parkba visszatelepített farkasok folyómeder-alakító szerepéről, amelyet – az átkozott Facebook jóvoltából – nagyjából mindenki ismer, akinek fut legalább egy természetvédelemmel foglalkozó oldal a hírvonalán.

Meghallgatjuk nagy nehezen a harmadik előadást, aminek soha nem akar vége lenni, mert nem nagyon szól semmiről, az a semmi viszont laikus emberként alig asszimilálható: összefüggések az erdős területek és a medve elterjedése között a megyében, a medveszámlálás nehézségei, különböző adatot hitelességi foka. Vadgazdálkodási mérnököt hallunk, aki maga is vadász, megtudjuk tőle, hogy a medvetámadások java még hátra van, mert rendszerint augusztusra esik.

Negyedikként a madarász áll mikrofonhoz és rögtön azzal kezdi, hogy zöld szervezetet képvisel. A hátsó sorokból erélyes férfihang türelmetlenül bekérdez: „Melyiket?” Az előadó nyilván megtervezte a mondandóját, mert tömör és frappáns, ez is következik, válaszol, de a kérdező nem enged: „Melyik zöld szervezetet képviseli, azt akarjuk most tudni!” Hát ők madarak megfigyelésével foglalkoznak és nekik ugye csendben kell járni, mondja tovább szépen, miután kénytelen engedni az igazoltatásnak, és nekik is probléma a medve, amit adott esetben ők lepnek meg. De nem lehet tudni, hány medvéről is beszélünk, pedig a számok fontosak lennének, mert Románia ötezer medve védelmét vállalta, de a zöldek szerint kevesebb van, az elöljárók, vadászok, önkormányzati képviselők szerint meg sokkal több. A vadgazdák alelnöke szerint öt év múlva tizenkét vagy tizennégy ezer medve lesz, ha a most kiszabott kilövési kvóta marad, ilyen sehol Európában nincs, sem ekkora populáció, sem ilyen kilőhetési arány. A madarász javasolja, hogy a medvéket számolják a madarak nyilvántartásában bevett módszer szerint, azaz egy napon menjen mindenki medvét nézni, akkor pontosabb becslés születhet. A legrövidebb és legélvezhetőbb előadást hallottuk.

Utolsóként szimpatikus román fiatalember szólal fel, a brassói erdészeti kutatóközpont mérnöke, meséli, hogy a csendőrök a medvét három napig kergették a városban, ugyanis a törvény szerint lakott településen történt medveészlelés esetén a 112- es segélyhívó számot kell tárcsázni, mire a központ őket küldi, hogy kezeljék a helyzetet. A csendőrök viszont nem rendelkeznek az ehhez szükséges felkészültséggel, máskor meg nagy késéssel érkeznek a helyszínre, tehát sehogy se jó.

A moderátor átveszi a szót és rögtön el is veszíti, mert a hátsó sorban ülők egymás szavába vágva kezdenek hevesen érvelni. Miről is? Nem követem, mert közben úgy helyezkedek, hogy a tanácselnökkel vizuális kontaktust teremthessek, és amikor megtörténik, jelzem, hogy én is szeretnék felszólalni. Nemsokára kapok is mikrofont és kiállok ügyesen a szónokok széke mellé, s miután elindítani is sikerül, veszek egy mély lélegzetet és próbálom elmondani, hogy mennyire vagyok érintett az ügyben, összehordok hetet és havat, ami persze mind igaz a maga módján, de egyetlen célom, hogy kellő tekintélyt vívjak ki magamnak a lehető legrövidebb időn belül, megelőzve a rosszindulatú beszólásokat vagy kérdéseket, amelyek kezelésének kapcsán nem a kíméletességemről vagyok híres, tudja ezt már, aki ismer. Na, de a teremben ülők közül ilyen három van, a többi marcona, otthon vezető pozíciót betöltő férfi, akik nyilván megszokták, hogy nekik van igazuk. Szerencsére a támadó rugást kifogta előttem a madarász, aki meglepte őket a hirtelen pálfordulással, engem kíváncsian hallgatnak, mert ki tudja, merre kanyarodik az én mondandóm is.

Szisztematikusan indulok, kezdve a vadászat mint ősi mesterség egyensúlyteremtő szerepétől, minek következtében Európa többi részén a nagytestű ragadozóknak szinte nyoma sincs. A tanácselnököt nézem, aki kissé átellenben ül, ezért zavar, hogy a többséget nem látom a terem buta alakja miatt. Ausztráliát most nem hozom ide, igyekszem a jegyzeteim alapján a lehető leggyorsabban és legtömörebben felsorolni, amit kifogásolok, de mindenek előtt magamra vállalom a százötven karakterben fészbúkozók képviseletét, hiszen zöld szervezetnek tagja nem vagyok, de mégiscsak képviselek egy réteget, aki valamilyen módon hallatja a hangját. A hozzánemértőket, a városi legendákat híresztelőket, a medvét soha nem látottakat. Derekasan bevallom, hogy bár a közelében élek, én sem láttam még medvét, de csak ezért, mert a kapcsolatunk az elmúlt hét évben ideálisnak mondható, elkerüljük egymást és főleg a medve engem. Én mindezzel szemben, ami elhangzott, az állatok mellett vagyok, mondom, és utalok röviden a kapcsolódó munkámra, A Csinált-patakra, amelyből kiderülhet, hogy valamelyest ismerem és értem is őket. Kitérek egy mondatban arra, hogy nemcsak a vadzöldek terjesztenek valótlant, ha már így van, de nemrég a medveellenes propaganda berkeiben találkoztam újságcikkel, ami a medvetámadást egy internetről lekapott, embert marcangoló grizzlyvel illusztrálta. A propagandát kissé körültekintően mondom ki, hiszen a mostanában divatos és negatív jelentéssel terhelt szó valójában adott eszme, ideológia, vélemény elterjesztését jelenti, ma tulajdonképpen Mari nénitől Pista bácsiig mindenkinek van véleménye, amit terjeszteni kíván. A politikus is propagandista, s ha magamra vállaltam a százötven karakterben fészbúkozók képviseletét, én is az vagyok. Ha a propaganda néphülyítést jelent, akkor néphülyítő vagyok. Az a kérdés, hogy ki a jogosultabb a néphülyítésre, a politikus vagy az író? Ezt nem mondom hangosan, de ott van a néhány mondatom mögött, ha valaki rákérdezne, azonnal kibontanám és megvédeném a közösségi médiát, amivel semmi baj nincs szerintem, sőt, végre egy fórum, amihez bárki hozzászólhat, nem kell megvárni, míg kijön az újságíró, ha egyáltalán a szerkesztő kiküldi, hogy a valamely téma nyilvánosságot kapjon. Arról nem beszélve, hogy az újságtól az embert könnyedén menesztik, ha nem azt írja, amit a lap gondol, engem meg nem meneszt senki sehonnan azért, amit írok. Egyelőre.

Úgyhogy bátran elmondom: szerintem megbomlott ökológiai egyensúlyról kellene beszélnünk, aminek következtében a medvék kiszorulnak az erdőből és megváltoztatják a szokásaikat, mindezt az emberi tevékenység okozza a túlzott fakitermeléssel, az erdei gyümölcsök letarolásával, a medve nem megfelelő etetésével. Kitérek az első előadásban elhangzottakra, a hódra, a kormoránra, amelyek éppen hogy nem a biodiverzitás példái, hanem a dolog invazív fajok kritériumának határát súrolja, mondom óvatosan, amíg jegyzeteltem, felütöttem a Wikipédiát, nehogy az invazívat rosszul használjam. Lerakom a jegyzeteimet az szónoki állvánnyra, nem állok mögé, de kíméletlenül kijelentem, hogy arra a szótárra nagyon is szükség van, ugyanis amikor trófeavadászatot mondunk, arra teszünk utalást, hogy a kapitális példányok trófeaként értékesíthetők. Senki nem beszélt arról, hogy amíg szabad volt a medvevadászat, a kapitálsi hímeket lőtték ki, anyamedvét nem volt szabad, ez pedig negatív szelekciót eredményezett. Amit most ki kell lőniük, a kukázó, nyeszlett, fiatal medvék trófeaként nem értékesíthetők, sőt, kilövésük többletköltséget jelent a vadásztársulatoknak. Ezzel szemben a kapitális hímek, amelyeket nem egyszer a vadőr által etetőre csalva lőttek ki, tíztől harminc ezer euróig terjedő bevételt jelenthetnek. Azt is neheztelem, hogy a képből, ami a gyűlésen a medvéről kirajzolódott, olyan állatot ismerünk meg, ami lovat, tehenet, tyúkot, lovat eszik és minden bizonnyal az embert is megkóstolná, pedig a medve mindenevő. Tudom, hogy az erdei gyümölcsöket nagy mértékben gyűjtik be nyomorú sorsban élő emberek, akik mindamellett, hogy a táplálékot elviszik, folyamatosan zaklatják az életteret, amihez hozzájön a mértéktelen favágás, legeltetés.

Ezt úgy egy szuszra mondom, közben rájövök, hogy a legelején vett mély levegő felét folyamatosan a tüdőmben tartom, aminek következtében egyre gyorsabban ver a szívem, nem lesz ez így jó, valahogy csak ki kéne fújni az egészet, morfondírozok, miközben megemlítem a tűzifakrízist, ami legalább akkora probléma, mint a medve, a rengeteg szemetet, és azt is mondom, hogy én bizony már csak lóháton járok erdőbe, úgy valóban szép, élvezhető, és nem kínoz az állandó kényszer, hogy a hulladékot összeszedjem. Az erdeink turisztikai értéke nulla alatt van, jelentem ki kissé szemrehányó hangon. Egyáltalán nem gondolom, hogy az ember biztonságérzete és kényelme prioritást élvez az ökológiai egyensúllyal szemben, és beszélhetünk vadgazdálkodásról, de ami gyakorlatilag egy-egy vadászaton zajlik, az nem más, mint tehetős politikusok elitista bulija.

Záróakkordként gyorsan elsorolom a lázálmaimat, mint tarvágás helyett a szálaló fakitermelés folyamatos erdőtakarás mellett, a rönk- és tűzifa exportjának teljes betiltása, menjen haza a Schweighofer mind az öt gyárával együtt, a veszélyeztetett területeken élő emberek tájékoztatása és kiképzése, a tűzifa árának normalizálás – ezt nem bírom kihagyni, bár tudom, a teremben egyedül nekem probléma, nyilván az önkormányzati vezetőknek nem, de hát ezért már csak nem leszek polgármester, gondolom magamban. Vagy ki tudja. Sorolom még a legeltetés szabályzását, az erdei gyümölcsök begyűjtésének felügyeletét, a medve zavartalan életterének biztosítását, de már nagyon érzem, hogy többet mondtam, mint azt várták, úgyhogy átadom a mikrofont a moderátornak, aki azonnal meg is jegyzi, hogy a hozzászólásokat aképpen intézzék a jelenlevők, hogy másnak is jusson idő.

Az erdős területek a statisztika alapján nőttek, az illegális fakitermelés csökkent, mondja a tanácselnök, mintegy reflektálva, hiába jövünk érzelmekkel, itt számokról van szó, csak a számokra és szakértelemre lehet hivatkozni. A hátsó sorból mikrofont kér egy szimpatikus, civil inges fiatalember, aki azt mondja, ő betelefonált a statisztikai hivatalba és senki nem tudja, honnan jelent meg az X hektár erdő, ennyit a számokról és hol vannak a csendzónák, amelyeket a medvék számára biztosítani kellene, ha az erdőkben mindenfelé a láncfűrészek szólnak, mert mindenki akkor vág, amikor az üzemtervét engedélyezteti.

Az oroszhegyi polgármester nem sokkal később hozzám intézi a szavait, vicces kimértséggel, nem kell az állatok bőrébe bújni, mondja, és azzal sincs baj, hogy megesszük őket, hát Rongy Elek is egész életében arra vágyott, hogy disznófősajt legyen belőle. Meg hogy bejár a medve, megeszi a szilvát (Oroszhegy a szilvapálinkájáról híres). A vadgazda mérnökünk ekkor megszólal, hogy milyen érdekes, a megyében mindenütt nőtt a medvék száma, egyetlen vadászkörzet, ahol nem, az oroszhegyi, árulná el, mi a titkuk, amit alkalmazhatnának. Majdnem kimondom hangosan, hogy a kenyeret fagyállóban jól meg kell mártogatni, de nem teszem, a Facebookon megtanultam rácsapni a kezemre, még csak meg sem kell harapnom a nyelvemet. Nem szólok többé egy szót se, elmondtam, amit tudtam, amit akartam, nem bocsátkozom vitába senkivel. Amúgy sem érvelhetnék tovább, hiszen az erdők területe 14-17 százalékkal nőtt, nem az a baj, nem azért sok a medvetámadás.

A vadászok kártérítést kérnének a vadföldekben és prédaállományban bekövetkezett károkra is a medve miatt, megtelik két nagy ív papír az ötletekkel, mint másnap olvasom, a három órás workshopot eredményesnek ítéli a tanácselnök.

Amit én konklúzióként leszűrök az egészből:

- az élőhellyel nincs jelentős probléma

- nem tudjuk pontosan, hány medve van

- aktív menedzsment kellene

- csak szakértők szóljanak bele a dologba

- a zöldekkel csak a baj van

- de még nagyobb baj van a százötven karakterben üzengetőkkel.

Hazaérve fél napot szentelek a statisztika vizsgálatára, miből nem derül ki pontosan, mit is neveznek erdőnek, de nagyon úgy tűnik, hogy sokkal több területet, mint ami funkcionálisan erdőként létezik. A korábbi kilövési kvótákban nem volt szabályozva, hogy milyen egyedeket kell kilőni, tehát valóban azt lőttek, amit akartak: kapitális hímeket, amelyek természetes módon szabályoznák a bocsok számát. Végül nem álltam meg, hogy meg ne nézzem, mi is fér százötven karakterbe. Hát nem sok. Egy aforizmányi szöveg, amilyenekkel tele van a Facebook, Közel és Távol keleti meg dakota bölcsességek, s amelyekkel ha valóban lehetne a népet manipulálni, a világ rég meg lenne váltva és olyan volna, mint az Őrtorony borítóján, medve a nyuszikával, ember a tigrissel összeborulva, paradicsomi békességben.

Aztán kerestem egy méretileg megközelítő szöveget: „Nem a szervezés és nem az üzemek termelése a legfontosabb dolog valamely ország vagy nép életében. Hanem az erkölcs. Mert ahol ez nincs, ott semmi sincs.” Százötvenhárom leütés, Wass Albert éppen, vadászok szeretik.

Szerintem mindenki, akit érdekel a téma, menjen ki az erdőre, de ne valamelyik nemzeti parkba, amelyek egyedüliként tényleg megvalósítják a medve ideális életterét, hiszen a medvék zöme nem nemzeti parkban él, és hazafelé jövet fogalmazza meg magában, hogy erdei barangolása közben az emberi erkölcs és felelősségtudat nyomaival találkozott-e.

Erdők, medvék, kampányok

Július hetedikén, sok év erdővédő munkájának eredményeként, romániai ősbükkösök kerültek fel az UNESCO világörökség listára. Az alább olvasható interjú Csibi Magorral, a WWF Románia igazgatójával, július hatodikán jelent meg az a4activism.ro portálon.

(interjú részlet)

Romániában három évvel ezelőtt 92350 civilszervezet volt. Civilszervezet tagjaként, miként látod, milyen vizuális kommunikációt használnak?

Több trendet figyeltem meg. Vannak kampányok nagyon jól sikerült és kreatív vizuális anyagokkal, amit nagyon kreatív ügynökségek készítenek. Itt az lehet a probléma, hogy a kampány már kezdettől a díjak megnyerésére készült. Nagyon egyedi, nagyon kreatív, de előfordulhat, hogy nagyon alacsony az impaktja.
Ez a civil szervezetek egyik problémája: nagyon jó szakembereid vannak, ismered a problémát, lehet, hogy a megoldásokat is megtaláltad, de egyszerűen nem tudod az embereknek megfelelően megmagyarázni. Az első WWF kampányom és valószínűleg az egyik legsikeresebb romániai WWF kampányunk az érintetlen erdőkért folytatott kampány volt. Az ügynökségek többsége nagyon kreatív, különc, stb. ötleteket hozott. Majd jött Şerban Alexandrescu és azt mondta, hogy ott van nektek a sok érintetlen erdő, másra nincs szükségetek. Adott a kép. Csak meg kell magyaráznunk az embereknek, hogy mi az értéke.

Ő megtalálta azokat az egyszerű üzeneteket, amiben közérthetően mondta el, miért egyediek ezek az erdők, mi a probléma, és mi a megoldás. Így sikerült egy szép és hatékony kampányt összerakni. Több százezer aláírást gyűjtöttünk akkor, amikor még nem volt megszokott dolog az online petíció. A lakosság számára még nem voltunk elég ismertek.

Ma bárki mondhatja, hogy több százezer aláírás nem nagy dolog. Nekünk a kampány idején ez a szám sci-fibe illő volt. Şerban nem akart semmi forradalmit kitalálni, amivel fesztiválokra meg versenyekre járjon. Az üzenet egyszerűségét ragadta meg, a természet szépségét, amihez a maximális hatás és hatékonyság érdekében hozzáillesztette a szövegeket.
Szerintem ezt az utat kellene válassza minden művész és alkotó, aki egy ügy mellé áll és problémákat szeretne megoldani. Nagyon jó, ha ütős plakátjaid vannak, de ez többnyire másodlagos. Láttam nagyon jó látványanyaggal ellátott, kitűnő kampányokat, ami sajnos nem jutott el a közönséghez. 

Lehet, hogy túl sokat fektettek az anyagokba és túl keveset a kommunikációba, az lenne az ideális, ha megtalálnánk az egyensúlyt. Egy erős vizuális anyag nem garancia arra, hogy mindenkihez eljut. Az emberek azt hiszik, hogy minden elterjedhet a virtuális térben, nekünk sok filmünk, fotónk meg mindenféle más anyagunk van medvebocsokról, tudjuk, hogy nincs recept virális klipre vagy virális fotóra. A vadászat-ellenes kampány során volt A, B, C, D és E változatunk, de arra a következtetésre jutottunk, hogy nem kell minden erőforrást egyetlen kampányra vagy ötletre fordítani.

Amikor a védett állatokkal kapcsolatos derogációról volt szó, kerestünk egy egyszerű képet, amin egy vadmacska látható az erdőben. Rájöttünk, hogy elég egy nagyon világos üzenet a képen és kész is volt. A képet 48 óra alatt több millióan nézték meg. Mikor az üzenet nem egyszerű sok kreativitásra van szükség. Mikor nem szükséges, akkor ezt tudatosítani kell. A dísznek már nincs helye a tortán.

Megint? Már megint vadmacskákat lőnénk?

Nagyon sok civil szervezetnek van szaktudása egy területen, mint a környezetvédelem vagy az egészségügy, de nehézségbe ütköznek amikor azokat ismertetniük kell a közvéleménnyel. Mi a WWF titka e területen?

Az a gond, hogy mi sem vagyunk azon a szinten, hogy bármilyen témát közel hozzunk az emberekhez. Könnyebb, ha például medvékről, hiúzokról van üzeneted, többnyire mindenkinek van otthon macskája, így világos, hogy pozitívan reagálnak egy hiúzra, vadmacskára és a medvére is, nem hiszem, hogy van olyan ember, aki ne találkozott volna játékmacival. Igaz ez az erdőkre is, tudunk erről kommunikálni, mert az embereknek bensőséges kapcsolatuk van az erdővel. Nekem sokkal nehezebb a folyókról beszélni. Vannak, akik a folyók partján nőttek fel, de még sincs meg ez a bensőséges kapcsolat, mert a fontos dolgok a szemünk elől rejtve történnek, nem búvárkodtunk gyerekként. Nem volt mindenki Cousteau. Azt hiszem a siker a következetességben van, ha ismételgeted az üzenetet és a társadalom nem vevő rá, légy türelmes. Neked mint szervezetnek bizalomra alapozott támogatókra kell építened, olyan emberek kellenek, akikre bármikor számíthatsz.

Néha a civilszervezetek a nagy számok csapdájába esnek és úgy gondolják, ha téged a gyerekek érdekelnek, akkor minden romániai lakost a gyerekek érdeklik, ha az erdők érdekelnek, akkor minden romániai lakost az erdők érdeklik. Látod, hogy 17-19 millió ember van az országban és azon töprengsz, hogy miért nem jutsz el legalább tíz százalékukhoz. Minden világszerte és Európában készített tanulmányunk azt mutatja, hogy az emberek körülbelül 3%-a hajlandó környezetvédelmi célra adakozni. Az olyan emberek, akiknek nincsenek anyagi gondjai adakoznak olyan ügyek számára, ami lelkileg közel áll hozzuk: egyház, egészség, gyerekek, mindazok az ügyek, amik a bennük rejlő félelmekről szólnak. Nagyon vékony réteg, a középosztály egy része érdeklődik a környezetvédelem iránt, mert már nem a létfenntartás köti le az energiáikat és érintettnek érzik magukat, a vagyonosak szeretik magukat elszigetelni és inkább értéktárgyakba és luxuscikkekbe fektetnek, mint a környezetvédelembe.

Ha ezt nem ismered, akkor frusztrált leszel, a szervezetek többsége kinyitja a Forbest és azt mondják, hogy el kell mennem xy-hoz, hogy meggyőzzem, hogy ennyit és ennyit adjon. Arra kellene rájönni, hogy mindenkinek eszébe jut ez. Minden Forbes olvasónak eszébe jut, hogy jó lenne, ha öt percig ezzel vagy azzal beszélhetne. Így fel kell mérned az impaktot és következetesnek kell lenned. Ha az erdőkről akarsz beszélni, egyszerű, mi is ezt tesszük. De csak egy bizonyos szintig egyszerű. Ha a részleteket boncolgatjuk, és azt kell elmagyaráznunk, hogy mi a probléma gyökere, akkor mit tegyünk? Nem egyszerű. Kivágunk, mennyit vágunk? Egyszerűnek tűnik, de ha ilyen egyszerű lenne, a probléma már rég nem létezne.(...)

Fel kell vállalnod a tanító szerepet. Nem elég pár plakát, folyamatos párbeszéd kell az emberekkel, ez azt jelenti, hogy az összes rendelkezésedre álló felületet használnod kell. Minden nap meg kell ezt tenni, hogy megváltoztasd a hozzáállást. Azt mondják, hogy Romániában túl sok medve van, és mi tenni akartunk valamit. Csak most jutottunk el oda, hogy amikor a hírekben a túl sok medvéről beszélnek, hozzáteszik, hogy esetleg nem pont így van. Ezelőtt öt évvel a kételynek nyoma sem volt. A vadászok és a hatóságok azt mondták, hogy túl sok a medve és mindenki készpénznek vette.

Jelenleg zajlik egy vita és egy lépéssel előrébb vagyunk. Az érintetlen erdőkről sem beszélt senki, nem tudtak róla, ma már nagyon sok szervezet beszél róla és a társadalom is fontos problémának gondolja. A következetesség a siker kulcsa.

Az interjú itt olvasható a4activism

...

Erdős cikkek 2017 (harmadik negyedév)

2017. június 30.
A minisztérium szőrén-szálán elveszítette a romániai érintetlen erdőkről készült PIN MATRA tanulmányt.
The Romanian Forest Ministry does no longer have the primary forests inventory. No problem. Until they get it back we keep occupying trees in Tentsile tents and continue mapping the last primary forests. Keep supporting us. We will win this!(Agent Green/Facebook)

Bingo, the virgin forest inventory has been found! In fact, the original study was always published here, in the scientific journal for Biodiversity Conservation. We expect Mr. Stețco Istrate, State Secretary for Forests, to follow Romanian legislation to protect the remaining virgin forests of Romanian instead of neglecting the existence of internationally published scientific studies. We call on the new forest minister to ensure that the State Secretary in charge of forests takes care of forests biodiversity, recreation function for citizens, CO2 storage and the welfare of the local communities - and not to put logging interests first.
Many of the virgin forests identified by PIN MATRA inventory have already been destroyed. The Romanian Government failed so far to conduct an updated virgin forest inventory and thus risking further loss of our forest pride and conflicts.(Agent Green/Facebook)

Virgin forests in Romania and Bulgaria: results of two national inventory projects and their implications for protection

Egyre drágább a fa

Egyre nehezebben lehet fához jutni – legalábbis megfizethető áron. Egy-két évvel ezelőtt a keményfa 150 lejes méterárát már igen magasnak találták a fával tüzelők, ma már a 250 lejt is le kell pengetniük egy méter tüzelőért, a legtöbb esetben nyírrel, fenyővel, égerrel, cserével vegyített bükkfáért. A helyzet azokban a településekben sem rózsásabb, ahol a szóbeszéd szerint „dől a falura az erdő”– még Kommandón sem, ahol évente több mint hat hónapig füstölnek a kémények.

http://www.3szek.ro/load/cikk/103812/egyre_dragabb_a_fa

EuroNatur and Agent Green welcome UNESCO World Heritage inscription of European beech forests

Radolfzell – The international foundation EuroNatur and Romanian environmental protection organisation Agent Green welcome the decision by the World Heritage Committee to inscribe 80 primeval and ancient beech forests to the UNESCO World Heritage List. This decision acknowledges the “outstanding universal value” of (endemic) European beech forests as a unique natural phenomenon, how a singe tree species can shape large parts of a whole continent. The newly inscribed forest areas include most precious forests such as Nera Springs reserve, parts of Domogled and Cozia national parks as well as Sinca and Slatioara secular forests in Romania. The country hosts most of Europe’s primeval beech forest heritage. “This is a historic move. Never before so many different components involving 10 nations were inscribed to the World Heritage list. This is also a big step forward for international cooperation in nature conservation. And it is a strong signal for protection of Europe’s last primeval forests. Hopefully this decision leads to a turbo boost for forest conservation efforts all over Europe,” Gabriel Schwaderer, executive director of EuroNatur Foundation stated.

http://www.saveparadiseforests.eu/en/euronatur-and-agent-green-welcome-inscription-of-european-beech-forests-as-unesco-world-heritage/

Romanian virgin beech forests included in UNESCO’s World Heritage List
Several secular beech forests in Romania and 11 other European countries were included on Friday, July 7, in the UNESCO World Heritage List, the organization has announced.
The decision was made at an UNESCO meeting organized in Krakow, Poland.
In a press release, the UNESCO World Heritage Committee announced that it has approved the extension of the World Heritage site of the Primeval Beech Forests of the Carpathians and the Ancient Beech Forests of Germany, which now stretches over 12 countries, namely Albania, Austria, Belgium, Bulgaria, Croatia, Germany, Italy, Romania, Slovakia, Slovenia, Spain, Ukraine.

https://www.romania-insider.com/romania-virgin-forests-unesco/

The race to save Romania’s forests: how illegal loggers lay waste to the wilderness

“There’s pressure from logging all across Romania,” says Holban, the campaign co-ordinator of Agent Green, an anti-logging NGO. “The government is not treating the virgin forests with the respect and value that they deserve. There’s very little protection in place.”

http://www.newstatesman.com/culture/observations/2017/08/race-save-romania-s-forests-how-illegal-loggers-lay-waste-wilderness

Erdőtűz pusztított a Vaskapu-szoros természetvédelmi területén

A Szinice-térségben mintegy ötven hektáron gyulladt ki a hétvégén a lombhullató erdő, amelynek oltásában Romániában először vetettek be repülőgépet: a katasztrófavédelmi egységek munkáját vasárnap és hétfőn is a hadsereg egyik Spartan C-27-es repülőgépe segítette, amely alkalmanként hat darab ezerliteres víztartályt dobott le az égő erdőre. 

http://think.transindex.ro/?hir=342

Európába exportálják a Csernobil melletti szennyezett erdőt

Nagyon érdekes megoldást talált ki a fehérorosz kormány arra, hogy mit kellene kezdeni a 31 éve történt csernobili atomkatasztrófa során sugárszennyezést kapott, és azóta is sugárzó erdőkkel:
eladják tűzifának, leginkább az Európai Unióba.
Minderről a European Radio for Belarus nevű, varsói központú független rádió közölt egy hosszú riportot. A rádió riporterei a poleszjei állami radioökológiai védett övezetben jártak, ami egy erdős terület közvetlenül a csernobili lezárt zóna mellett, a határ fehérorosz oldalán (a csernobili lezárt zónában készült riportunkat itt olvashatják). Ennek a területnek egy részén most az állam hivatalosan is engedélyt adott, hogy kísérleti jelleggel gazdasági hasznosításra is kitermeljenek fát.

http://index.hu/gazdasag/2017/08/09/feheroroszorszag_radiaktiv_erdo/

How radioactive wood from Belarus is sold across the world 

We find ourselves on the territory of the radioactive reserve, 63rdsection of the Narowla forestry district – a usual pinery, no brown or ill-looking trees, next to the site where freshly logged wood (mature pine trees, six-meter-long commercial timber) is being stacked. Wood choppers say it is perfect for construction. Without a question, Mikalai presents all the paperwork for the timber. Radiation in the chopping area is only twice the normal levels – a clean spot by local standards.

https://euroradio.fm/en/how-radioactive-wood-belarus-sold-across-world

A nagy levélháború: nyílt levelek és nyilatkozatok az Erdőfelügyelő védelmében

Doina Pana vízügyi és erdőgazdálkodási miniszter június 18-án reggel sajtótájékoztatót tartott, amivel sikeresen felhergelte a nézőket. A sajtótájékoztatót élőben nézhette mindenki a közösségi oldalon.
Elhangzott ilyen mondat, hogy "Jelenleg sehol nincs tarvágás és azok a felvételek, amik(a sajtóban) láthatók valószínűleg 2008-ban vagy 2013-ig készülhettek." Elég rosszul sikerült az időzítés, a Digi 24 tévéadó július 17-21 között Románia lassított felvételen, a zöldarany letarolása(Romania cu incetinitorul: Masacrul aurului verde) címmel mutatott be négy részes sorozatot az illegális fakitermelésről. Még elhangzott pár nem kevésbé meghökkentő állítás, majd a miniszter asszony sokáig részletezte az Erdőfelügyelő platform fejlesztésére kötött szerződés körüli bonyodalmakat, amit a beavatottakon kívül nem sokan értettek. A szerződést még a technokrata kormány kötötte, akik munkásságát újabban tűzzel-vassal irtanák. Az Erdőfelügyelőt a civilek saját sikerüknek érezték és most a sok bürokratikus huzavona sorolásával, úgy tűnt, hogy veszélyben van, ezt még egy kisvárosban is éreztük, a bukaresti civilszervezetek többet tudtak és azonnal akcióba lendültek. 

http://bozsiakcio.blogspot.ro/2017/07/a-nagy-levelhaboru-nyilt-levelek-es.html

Kampány indult az erdőfelügyelő weboldal megmentéséért

Erős nemtetszést váltott ki több országos civil szervezet körében a Vízügyi és Erdészeti Minisztériumnak az a döntése, hogy többé nem támogatják a minisztérium honlapjáról is elérhető erdőfelügyelő weboldalt. A civilek szerint a minisztérium ezzel megszünteti az egyetlen hiteles felületet, amelynek használatával a törvénytelen erdőkitermelést meg lehetett akadályozni.

http://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/85174-kampany-indult-az-erd-felugyel-weboldal-megmenteseert

Remaining virgin forests of Romania are disappearing fast
A concerning story has come to our attention, which we would like to share. Matthias Schickhofer, photographer, book author and EuroNatur-partner, is actively involved in the mapping of virgin forests in Romania. This is another attempt by another NGOs to fight the continued deforestation of the Old Growth Forests in Romania and elsewhere.
http://wilderness-society.org/remaining-virgin-forests-of-romania-are-disappearing-fast/

(A cikk folyamatosan frissül)