2019. július 4., csütörtök

Fontosabb állatvédelemmel kapcsolatos anyagok (Románia, 2019)


Foto: ONG Mare Nostrum
február 
Új rabszolga-felszabadítás? Következzenek a delfinek!
Közpénzből akarják kibővíteni és átalakítani a konstancai delfináriumot, ami a tervek szerint azzal járna, hogy a jelenleg ott fogva tartott két delfin mellé továbbiakat hoznának. A jelenlegi körülmények sem megfelelőek az intelligens tengeri emlősök számára, az a medence, amelyben vannak, kisebb a törvény által előírtnál, a delfinárium működtetői többek között erre is hivatkoznak a bővítés indoklásában. Ám az állatvédők szerint nem a delfináriumbővítés a megoldás, ezért kérik a projekt leállítását, valamint a fogoly delfinek szabadon engedését/rehabilitációját.
https://think.transindex.ro/?cikk=27674

május
Lassan több juh, tehén és kecske él Romániában, mint ember
Veszélyben vannak a romániai gyepek a túllegeltetés miatt – hívják fel a figyelmet a természetvédők. Egyre több juhot tartanak az országban, amelyeket nemcsak nyáron, de télen is, felelőtlen módon legeltetnek. 2001-ben még csak 7.776.000 lábasjószág volt Romániában, 2013-ban számuk 12.710.000-ra emelkedett, és 2017-ben elérte a 15.828.166 főt – áll a jelenség megfékezéséért indított aláírásgyűjtési felhívásban.
http://think.transindex.ro/?hir=804&Lassan_tobb_juh_tehen_es_kecske_el_Romaniaban_mint_ember&fbclid=IwAR3jHBgOisy3P2MvaC8xMimWpNWkQxZPLQVMmi1f6WEfX1sl0wG80QVJVLk


június
június 14
Gratiela Gavrilescu miniszter asszony 140 medvét és több mint 90 farkast öletne meg- írja a Ziare.com portál, az Agent Green környezetvédelmi szervezet szerint a vadászlobbi érdekeit szolgálja. Az Agent Green petíciót indított és négy nap alatt 31.000 aláírást gyűjtöttek. A petíció ma, július ötödikén 60.758 aláírást gyűjtött. Újra és újra ugyanazokat a köröket futjuk, a vadászlobbi lőne mindent, amit lát, a zöldek meg minden erejükkel tiltakoznak. A petíció itt írható alá:
 https://campaniamea.declic.ro/petitions/salveaza-140-de-ursi-si-94-de-lupi-de-la-impuscare?fbclid=IwAR3Cyc5TwuQ4wHNkRa1GEvokN41vvfGDwRCFp0dpMacUYnT87q7CWTtJh9E

Be kellene tiltani az énekesmadarak vadászatát Romániában a biológusok szerint
"Jövő év májusáig 440 ezer pacsirta kilövését engedélyezték, de ez még nem minden. Többek között több tíz ezer rigófélét lehet törvényesen kilőni.
Hatalmas felháborodást keltett az elmúlt napokban Románia-szerte, hogy a víz- és erdőügyi minisztérium 440 ezer pacsirta kilövését engedélyezte a következő egy évre. A 2020 tavaszáig érvényes vadászati kvótákat tartalmazó miniszteri rendeletet Ioan Denes miniszter írta alá, és május 14-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben."
http://think.transindex.ro/cikk=27852&Be_kellene_tiltani_az_enekesmadarak_vadaszatat_Romaniaban_a_biologusok_szerint&fbclid=IwAR1eEkPl2vVlnlpG2LdMb6j9QhVYpyqpr1sXPqZ1Ft1VAkKVDkzivUD7zEc

Magyarországon rendőrök vigyázzák, Aradon vederszámra gyűjtik be, mi az?
"több millió kérész hétfőn este jelent meg a folyón és három napig tart a párzási időszaka, amit tiszavirágzásként ismerünk. A szerelmi légyott után a rövid életű rovarok elpusztulnak.
Míg az arra járók a látvány miatt örülnek jelenlétüknek, a Maros-parti halászok hasznot húznak a rövid létükből. Ilyenkor ugyanis hiába is próbálkoznának horgászással, amikor ennyi rovar van a vízfelszínen, a halak, köszönik szépen, jól vannak.
A kérészek ellenben kiváló csalinak bizonyulnak, és ilyenkor vederszámra gyűjtik be a szárnyat bontó rovarokat, hogy a nyáron legyen ami mellett elüldögélni a vízparton. Felénk ezt még lehet, nem büntetik. Magyarországon ellenben, a Tiszán és mellékfolyóin rendőrök vigyázzák a kérészek táncát,
a tiszavirág (Palingenia longicauda) ugyanis védett kérészfaj, az MTI szerint természetvédelmi értéke egyedenként tízezer forint (kb. 150 lej)."
https://foter.ro/cikk/20190618_magyarorszagon_rendorok_vigyazzak_aradon_vederszamra_gyujtik_mi_az?fbclid=IwAR2b9MVSA2H8HNLEteQzSvbNCdsan_x4do8MCZrIcA2F3woM3Kz5fT4mGyU

Megmentené a pacsirtát és a zergét az USR
Módosítanák a vadászati törvényt, hogy ezekre a fajokra ne lehessen kilövési kvótát engedélyezni.
Két törvénymódosítási javaslatot nyújtottak be a vadászati törvényhez a Mentsük meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselői: egyrészt a romániai mezei pacsirta állományát, másfelől a zergepopulációkat védenék a mostani szabályozásoknál jóval szigorúbban. 

Azonnali hatállyal függesszék fel a pacsirtavadászatot, követeli a Natura 2000-es Koalíció
"A pacsirtavadászat nem egy szükséges intézkedés, és semmilyen gazdasági szempontból nem igazolható, ugyanakkor nincs hagyománya sem Romániában - szögezte le a Green Report portálon megjelent közleményében a Natura 2000-es Koalíció is. Mint írják, a pacsirtavadászatból befolyó összeg nem járul hozzá jelentősen az állam költségvetéséhez, a vadásztársaságok számára a faj semmilyen "menedzsmentköltséget" nem jelent, nem okoz károkat és nem szorul etetésre (ellentétben egyes nagytestű növényevőfajokkal vagy egyes nagyragadozókkal), mégis, évente több száz ezer példány kilövését hagyja jóvá a víz- és erdőügyi minisztérium."
http://think.transindex.ro/?hir=826&Azonnali_hatallyal_fuggesszek_fel_a_pacsirtavadaszatot_koveteli_a_Natura_2000es_Koalicio&fbclid=IwAR1qLCLb9B7bhPboxvPyNSgYs_wRXZ4aOyj08XDcy7eKhIe7qTxsUFPQJco


 július

Inferring fne-scale spatial structure of the brown bear (Ursus arctos) population in the Carpathians prior to infrastructure development
Landscape genetics is increasingly being used in landscape planning for biodiversity conservation by assessing habitat connectivity and identifying landscape barriers, using intraspecifc genetic data and quantifcation of landscape heterogeneity to statistically test the link between genetic variation and landscape variability. In this study we used genetic data to understand how landscape features and environmental factors infuence demographic connectedness in Europe’s largest brown bear population and to assist in mitigating planned infrastructure development in Romania. Model-based clustering inferred one large and continuous bear population across the Carpathians suggesting that suitable bear habitat has not become sufciently fragmented to restrict movement of individuals. However, at a fner scale, large rivers, often located alongside large roads with heavy trafc, were found to restrict gene fow signifcantly, while eastern facing slopes promoted genetic exchange. Since the proposed highway infrastructure development threatens to fragment regions of the Carpathians where brown bears occur, we develop a decision support tool based on models that assess the landscape confguration needed for brown bear conservation using wildlife corridor parameters. Critical brown bear corridors were identifed through spatial mapping and connectivity models, which may be negatively infuenced by infrastructure development and which therefore require mitigation. We recommend that current and proposed infrastructure developments incorporate these fndings into their design and where possible avoid construction measures that may further fragment Romania’s brown bear population or include mitigation measures where alternative routes are not feasible.

a cikk folyamatosan frissül