2020. október 13., kedd

Környezetvédők üzentek a miniszterelnöknek a Domogled - Cserna-völgy Nemzeti Parkból

Facebook

 Nemrég több nagyon fontos anyaggal jelentkezett az Agent Green, ez a sorozat első filmje, többé-kevésbé szó szerint leírva. A film a környezetvédelmi szervezet Facebook oldalán látható.

A Domogled - Cserna-völgy Nemzeti Park közepén, a Ciucevele Cernei Tudományos Rezervátumban vagyunk, ahol a szigorúan védett ősbükkösök a Unesco világörökség védelme alatt állnak.

Ez egy olyan hely, ahol eddig folyamatosan szólt a láncfűrész. Mi mégis megvásároltuk a csendet, mi, az Agent Green, több véget nem érő per árán, a román állam, a környezetvédelmi minisztérium és a Romsilva (Országos Erdőgazdálkodási Hivatal) ellen, akik több mint 15 éve, mióta átvették a természetvédelmi park gondnokságát, éjjel-nappal vágják az erdőt és illegális kitermeléseket engedélyeznek. Ez 21 éve történt és összességében a park rosszabbul néz ki most, mint mikor létrehozták, a hegyek akkor jobban mutattak. 
Szerencsére ma csend van, kijöttünk, hogy lássuk mennyire tartják be a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék döntését és azt látjuk, hogy egy kivétellel betartják, de ezt a kivételt sem fogadhatjuk el. Lejjebb egy illegális kitermelést találtunk, még zajlik a munka. Pereket nyertünk, az állam foggal-körömmel harcolt, hogy folytathassa az illegális fakitermelést, megnyertük, fellebbeztek, azt is megnyertük. És míg arra vártunk hogy betartsák az ítélőszék döntését, találtak egy újabb lehetőséget a perre, azt is megnyertük, a döntés végleges, visszavonhatatlan, a kitermeléseket leállították. A ma látott kivágott fákat egy olyan részen találtuk, ahonnan tilos kitermelni és mégis megtették, tetten fogtuk őket. Leírtuk a GPS-t, a cég adatait és feljelentést teszünk a rendőrségen, az erdőőrségnél és a miniszterelnök ellenőrző testületénél, a miniszterben(környezetvédelmi miniszter) már nem bízunk, azonnal elküldtük neki az infókat, abban reménykedtünk, hogy helyrehozza, amit elrontott, de nem hozta helyre és itt az ideje, hogy szintet ugorjunk.
Emlékeztetnék arra, hogy a Domogled - Cserna-völgy Nemzeti Park és az erre rátevődő Natura 2000 terület az Európai Unió Románia ellen indított kötelezettségszegési eljárásának egyik oka és elfogadhatatlan, hogy az infrigment alatt az Európai Bizottság válaszára várva, ami Romániát és a román hatóságokat az Európai Unió Bírósága elé idézheti, még mindig illegálisan termelnek ki. Emlékeztetnék arra, hogy a nemzeti parkok csupán Románia területének 1%-át jelentik és még ennél az 1%-nál sem tudják biztosítani, hogy ne a láncfűrész daloljon egész nap és szigorúan védjék.
Milyen elvárásaink lehetnek Románia többi erdeiben, vagy a magánkézen levő erdőkkel kapcsolatban? Arra kérjük a miniszterelnök urat, Ludovic Orbant, hogy sürgősen küldje ki az Erdőőrséget és a miniszterelnök ellenőrző testületét, állítsanak le minden munkálatot és éjjel-nappal őrizzék ezeket az erdőket, mert nem vihetsz ki sem egy picike követ sem egy szál fát innen.
Mi több, azt kérjük, hogy véglegesen állítsák le a kitermelést a nemzeti parkokban és tartsák be a nemzeti parkok védelméről szóló nemzetközi előírásokat. 

2020. szeptember 24., csütörtök

No para, minden jól lesz

 

Image by Alexas_Fotos from Pixabay

Végtelen növekedés egy véges világban

Miért nem örülök, ha bármelyik cég a Holdon is terjeszkedne? Azért, mert egy ilyen sötét lelkű gazember vagyok, aki nem képes örülni más sikereinek. Ilyen egyszerű, nem is kell többet gondolkozni ezen. A gondolkozás fárasztó dolog. 

Nemrég olvastam, hogy a nagyszerű kiskereskedelmi multi a harmadik boltot nyitná Csíkszeredában. Hová ez a sietség, miről késnek le? Ebben az évben nyitották a második boltot a Csíki Nestben, már javában dúlt a világjárvány és elég szerény volt a megnyitó, most meg a harmadik üzletet zsírozzák le. Szereda, ha nagyon nagyvonalúak vagyunk, negyvenezres város és lesz három boltjuk. A helyiek inkább parkot akarnának az adott helyre, de kit érdekelnek a helyiek, mikor fejlődik az ország? Fejlődésről van szó, mi több, kapitális fejlődésről. Hányszor hallottuk már, hogy pont elég zöldterület van, és ha a sok ökoterroristán múlna, akkor még a barlangban rajzolnánk a mamutot. A mamut csak akkor menő, ha egy plázát nevezünk el róla. 

Nem vagyok elragadtatva a helyi kereskedőktől, de szeretem a változatosságot. A sokszínűség jó, mint a  tarka virágos rétek. Úgy tűnik, ez a multi most minden baniért lehajol és ez egyáltalán nem lesz jó. 

Miért nem örülök én, ha minden településen a kisboltok helyén ez a multi épít? Miért nem jó nekem, ha minden településen ugyanazt a fagyasztott, helyben sütött pékterméket kapják és lehet akciós fehérneműt, meg akciós vécépapírt venni szuper szombaton a készlet erejéig? Miért nem tetszik nekem ez az agresszív terjeszkedés? 

Az elöljárók majd kipipálják, hogy munkahelyet teremtettek, jut egy darab kenyér, mindenki boldog. Vagy nem, de az már nem fontos. Tisztelet annak a kisebbségnek, aki tovább lát az orránál, de ilyen politikusból is kevés van és a bátorság sem nagyon menő.

Másfelől, az év során többször elsírtam, elpanaszoltam, elkárogtam, elüvöltöttem, hogy ennél a kiskereskedelmi láncnál a nacionalizmus rendszerszintű és semmi garancia nincs arra, hogy magyar többségű városkába ne nacionalista boltvezetőt tegyenek. Keveseket érdekelt. Ha egy politikus, csak a munkahelyteremtést látja, nehéz megingatni a hitében. A multi szamárlétráját nézve a vérnacionalista  boltvezető Zernyest Reménysége nagyon jó eredményeket produkált és van, mikor csak ez számít. Igaz, volt időszak, mikor a még jobb eredmény érdekében este "megmentettük" a helyben sütött péksüteményeket, nem mindet, csak a pofásabbakat, azokat másnap (talán újramelegítve) újra kitették. Apróság, hogy a helyben sütött termékeknek 24 óra a szavatossága. Jól volt az úgy a vásárlóknak, magának mindig a frissből szedett.

Mindenkinek jár a perec

Most lehet hüledezni, hogy a román vevőknek is eladta a száraz pékárut. Igen, eladta, mi a probléma ezzel? Ennyi pénzért ingyen van, rágják meg! Szerette ő a népét és hazáját, de magát még jobban. December elsején csak a makacs kollégákon és nem rajta múlt a közös dalolászás. Kultúrprogrammal is megkínáltuk volna a boltba betérő vásárlókat, mert mi teszi szebbé az ünnepet, mint a Noi suntem români együtt éneklése? Így kell hazafi lenni.

Ilyen élelmiszerrel ügyeskedések mindenhol vannak, aki meg kereskedelemben dolgozik, ne csodálkozzon. Nem csodálkozom, elég magas az ingerküszöb, míg nem kerül kórházba a fél város, addig nincs baj. Ez csak úgy eszembe jutott a mindennapi kenyérről.

A téma az utcán hever, reménykedem, hogy Székely Csaba esetleg belebotlik a témába, elismert kortárs drámaíró, iszonyú munkabírással, szeret felénk járni, ahol a központ is elég botlasztó, de hátha kiballag a város peremére. Ha jól tudom, Szentgyörgyről még nem írt darabot, de én is jobban tenném, ha blogírás helyett a színházat fogyasztanám nagykanállal, legalább ragadna rám valami. Konyháról már írtak darabot, de kiskereskedelmi multiról még nem. Bemutatnák a kőszínházban, mert szeretjük a kihívásokat és ott biztosan van büfé, a szünetben vehetnének perecet. 

Bízzunk Csabában, a királyfiban, vagy a király drámaíróban. Mostanában csak egy jó drámában reménykedem. Drámázzunk! Hátha. Addig meg no para. Minden jól lesz. Vagy nem.


2020. szeptember 4., péntek

Fontosabb erdős cikkek Romániából 2020(szeptember)


szeptember 2
Romanian politics clash with forest protection

"We believe that the fight against illegal logging must be carried out on several levels: from high-performance forest control and surveillance systems, to severe penalties for those who are part of these crimes, to the expansion of forest protection in our country," the ministry said in a statement to POLITICO.
Changes proposed by the government to Romania's forest law, adopted on August 19, significantly tighten rules on illegal logging, the ministry said. Any wood theft, no matter the value, now becomes a criminal offense punishable by jail time.

szeptember 3
How timber smugglers are destroying Europe’s last primeval forests. Part I: The Romanian Eldorado
“Just watch out if you go into the forest on your own. It can be dangerous in there. Strange things can happen. Some people have never made it out again.” That is what they said to the lanky man in the glasses. He was threatening to tell all, to lift the lid on the whole system of illegally harvested timber and the trade in it. He himself was part of that system, but he was prepared to get out of it and risk everything as a result.
https://voxeurop.eu/en/how-timber-smugglers-are-destroying-europe-last-primeval-forests/

szeptember 4
Választási látványintézkedésnek tartja a szakértő az erdészeti törvény módosítását
„A hagyományos pártok politikusainak szerintem nem áll érdekükben megoldani ezt a problémát. Úgy gondolom, mindegyik mögött állnak fatolvajok, fafeldolgozók, amelyek nagy pénzekkel támogatják őket. Véleményem szerint általános a korrupció ezen a területen. Tudok olyan esetről a Máramarosi-havasokból, Borsabánya környékéről, hogy a fatolvajok fizettek a pártoknak. Óriási összegű fekete pénzek származnak a falopásból, az említett bőröndben vitte, mindenféle irat nélkül a politikusoknak. Akik ezért cserében időben telefonáltak Bukarestbe, hogy a törvénynek ezt vagy azt a módosítását ne szavazzák meg a képviselőik” – vázolta a szomorú helyzetet a szakember.

szeptember 16
Failure to comply with Swiss consumer laws indicates furniture giant's problem with its supply chains in Eastern Europe
The Swiss Federal Department of Economics, Education and Research (WBF) has launched an investigation against IKEA for suspected violations of the Swiss timber declaration laws in more than 80 cases.
The investigation relates to a complaint filed last week by the Bruno Manser Fonds, a Swiss NGO, against IKEA and its management for violation of the Consumer Information Act and the Ordinance on the Declaration of Timber and Timber Products ("Timber Declaration Ordinance").

Re: Tatort Wald Die Holzmafia in Rumänien (video)
In den Wäldern Rumäniens findet seit Jahrzehnten ein Kahlschlag von enormen Ausmaß statt - auch illegal in Nationalparks. Das Holz wird in alle Welt exportiert, obwohl gegen Rumänien ein Vertragsverletzungsverfahren seitens der EU läuft. Wie kann es sein, dass alle Anstrengungen nichts nützen und der Kahlschlag ungehindert weitergeht? Stecken mafiöse Strukturen dahinter?https://www.arte.tv/de/videos/092185-003-A/re-tatort-wald/

szeptember 25
Ikea faces Swiss complaint over wood believed to have been illegally logged
  • A Swiss foundation has filed a complaint against furniture giant Ikea for failing to properly declare the origin of the wood used in two of its best-selling chairs.
  • Under Swiss laws, the company is required to declare to consumers the country of origin of all the wood used in its products.
  • The complaint stems from a report issued in June that found Ikea’s timber suppliers in Romania and Ukraine were engaged in illegal logging.
  • Swiss authorities are aware of 166 declaration infringements by Ikea, but have not penalized the company for any of them, saying it has “always corrected any deficiencies identified.”
https://news.mongabay.com/2020/09/ikea-faces-swiss-complaint-over-wood-believed-to-have-been-illegally-logged

(a cikk folyamatosan frissül)

2020. szeptember 3., csütörtök

Akik megkongatták a vészharangot: Sikertörténet a varrodában


Forrás: Facebook

Ionela Angelica Manole varrodai betanított munkás, valahol egy poros kisvárosban kiposztolta fizetéscetlijét a Facebookra, had ámuljon a világ. A világ pedig kíváncsi volt a történetére.

Mindig irigykedve olvasom, ha egy országban erős szakszervezetek vannak és jól működő érdekvédelmi csoportok. Romániában ez még várat magára, de ez a történet egy sikersztori. Egy egész falura szükség volt, és ez a virtuális falu összegyűlt a bajban. A történet nem Angelica bérmizériájával kezdődött, egy fiatal újságíró már 2016-ban nekiállt megalapozni mindazt, ami 2020-ban a történet sikeréhez vezetett. 

Laura az oknyomozó újságíró

Laura Ştefănuţ nagyon szép nő, akiről kevesen gondolnák, hogy szereti és sikeresen műveli az oknyomozást. Inkább gondoljuk vloggernek, aki egy felkapott bevásárlóutcában próbálgatja a legújabb ruhakollekciót. Egy idősebb újságíró kolléganője szerint, fiatalnak és bepalizhatónak néz ki, ez nagy előny az oknyomozásban, ő pedig az előítéletet sikeresen előnyére fordította. Pár évvel ezelőtt egy varrodában vállalt munkát, hogy belülről lássa a rendszert, majd megírta tapasztalatait. Munkásságáért telefonon fenyegették, sőt, még tüntetést is szerveztek ellene. A tényfeltáró újságírás az újságírók korától, nemétől, tudásától függetlenül kemény műfaj, nem lehet megspórolni belőle sem az időt sem az energiát. Laura tavaly augusztusban adott interjút a viitorulromaniei.ro portálnak, ott bővebben nyilatkozik a textilipar bugyraiban folytatott munkájáról. A nemzetközi ruhamárkáknak dolgozó romániai varrodák helyzetéről írt anyaga nemzetközi visszhangot kapott, először a Reutersben jelent meg, majd más külföldi lapok is átvették(magyarul a Mérce írt róla), Laura az ARTE tévéadóval készített dokumentumfilmet és végül az Oxfordra is meghívták, hogy előadjon a témáról.

"Azt hiszem ez azért történhetett, mert más narratívát kínált, mint amit a fogyasztók többsége megszokott: hogy az ázsiai munkásokat kizsákmányolják, míg az EU-ban készült címke lényegében fair trade. A romániai sajtóban láttam olyan cikkeket, amik arról szóltak, hogy a befektetők üzemeket nyitnak, de a románok nem akarnak dolgozni, mert lusták. Senki nem kérdezte meg ezeket a románokat, hogy miért mondanak fel pár hónap után."

Tavaly még mindig a karrierje legnehezebb szakaszaként említi a varrodákkal kapcsolatos oknyomozást. Éjjel rémálmai voltak, fél attól, hogy kiderül, kik voltak a forrásai a varrodákból és hogy ezeket a forrásokat súlyosan büntethetik. Őt is beperelték, majd visszavonták a pert.

Ionela Angelica a varrodai betanított munkás

Sznob világban élünk. Mikor Ionela Angelica  Manole elmondta, hogy ő betanított varrónő egy külföldi márkáknak dolgozó kisvárosi varrodában és faluról ingázik, akkor mindenki úgy gondolta, hogy rangban a tápláléklánc legalján tengődik és valószínűleg nem lesz képes semmi eredményt elérni. 
A Tanex varrodáról van szó Vălenii de Munte városkában, Prahova megyében.
Április 15-én Ionela Angelica feltöltötte fizetéscetlijét(fluturaş de salariu) a közösségi oldalra és kétezer megosztást kapott. A fizetéscetli szerint egy hónap munkával mindössze 693 lejt keresett, ebből az előleg 670 lej, az elszámolás meg 23 lej. Nem ő volt az egyetlen a varrodából, aki a szerződésében ígért minimálbért sem kapta meg. Elszámoláskor 600-700 lejre számítottak ehhez képest a Libertatea cikkét idézve "arra ébredtek, hogy sokkal kisebb összegeket kaptak, mint 354 lej, 163 lej, 23 lej, 1,5 lej vagy nem kaptak semmit, holott a világjárvány dacára, ugyanúgy dolgoztak, mint addig."
 
Infographic: Where Pay Is Lowest For Cheap Clothing Production  | Statista You will find more infographics at Statista
 
"soha nem volt képes teljesíteni a normát, így csak a cég kegyelméből kapott fizetést"
 
A bátor varrónő nem volt hajlandó eltüntetni fizetéscetlijét a közösségi oldalról. A történet igen cifra, van benne el nem számolt túlóra, túl nagy norma(elvárt teljesítmény), meg fizetés nélküli szabadságra küldött munkások, akik érdekes módon mégiscsak jelen voltak és dolgoztak. Varrónőnk esetében a cég előhúzta, hogy alkalmazása két éve alatt lényegében soha nem volt képes teljesíteni a normát, így csak a cég kegyelméből kapott fizetést, t.i. a törvény által előírt minimálbért. Megvan ennek a perverz bája. Mint kiderült, a norma a járvány alatt egyre nőtt és nőtt.
Ez a bérmizéria ismerős, mostanában sokat olvashattunk erről a világjárvány alatt sokat emlegetett németországi idénymunkások és húsfeldolgozó munkások bérezése kapcsán. Véletlen egybeesés, vagy a világjárvánnyal a világ mocska is felszínre kerül? 

Ionela Angelica nem ijedt meg a saját árnyékától, levelet írt a parlament képviselő házának és az ombudsmannak. A Prahova Megyei Munkaügyi Hivatal nem sietett a vizsgálat lebonyolításával, hét nap után mentek ki a varrodához, miután a Libertatea lap riportere felhívta őket, hogy a fejleményekről érdeklődjön. Ez a vizsgálat annyira kérdésesen zajlott, hogy a munkaügyi miniszter kiküldte a Bukaresti Munkaügyi Hivatal embereit, hogy alaposabban átnézzék a megyei kollégák vizsgálatát. Nem sok varrodai munkással történt meg az elmúlt harminc évben, hogy a munkaügyi miniszter bocsánatot kérjen tőle, de idén ez a csoda is megtörtént. A munkaügyi miniszter nyilatkozatában van egy érdekes mondat, amit érdemes megjegyezni. "Amúgy egyre több olyan jelzést kapok, hogy egyes Munkaügyi Felügyelőségeknél olyan szintű az összeborulás azokkal, akik törvénytelenségeket követnek el, mint az alvilág és a negyedik kerület rendőrsége között, ahogy az a sajtóból kiderül." 
A miniszter asszony azt is belengette, hogy ha nem változtatnak nagyon gyorsan, akkor megszünteti és nulláról építi újjá az intézményt. Van igény a változásra, vagy ez csak a megszokott választások előtti ígéret? Majd kiderül. 

Hiába a miniszter asszony bocsánatkérése, június 29-én kirúgták Ionela Angelicát. A varroda szerint ártott a cég jóhírének, azzal, hogy nyilatkozott a médiának. Érdekes apróság, hogy a Facebook-ot is médiumként sorolták be. Angelica végül beperelte a Tanex varrodát. 

Civilek akcióban. Ide sorolunk mindenkit, aki nem hagyta, hogy a téma feledésbe merüljön 

Laura újságíró és a  Clean Clothes Campaign romániai képviselője, egyszerre voltak kapcsolatai a médiával és az érdekvédő csoportokkal. 

Nyomásgyakorlás a külföldi márkák képviselőire
Nagyon szépen követhető kinek mi volt a szerepe. Szépen beletanultak a kampányolásba, megtanulták, hogyan lehetnek nagyon hatékonyak. Itt olyan a varrodai /textilipari munkásokat segítő szervezetekről van szó, akik évek óta foglalkoznak advocacyvel. Most három szervezetet kell megemlíteni, ezek a Clean Clothes Campaign, az IndustriALL és a romániai Mai Bine, közülük a Mai Bine többféle kampányt felvállal fenntarthatóság témában. A textilipari munkások munkahelyi körülményeinek jobbításáért és érdekeiért küzdő szervezetek, már június 3-án felvették a varrónőkkel a kapcsolatot, ugyanígy kapcsolatban léptek a Tanexben varrt külföldi márkák képviselőivel, megkérték őket, hogy vegyenek részt a probléma megoldásában.

A média és a közösségi média szerepe
Ne becsüljük alá a közösségi média szerepét, első lépésként Angelica itt posztolta fizetéscetlijét, a képet sokan megosztották, így felkeltette a helyi sajtó érdeklődését, cikk született. Vannak olyan boldog városok, ahol a sajtó felfigyel egy ilyen témára. A helyi sajtó anyaga eljutott a Libertatea országos napilaphoz, ennél a napilapnál dolgozott régebb Laura Ştefănuţ, a Libertatea is több cikket közölt.
Ugyancsak a közösségi média lesz az a hely, ahol Laura felhívására összegyűl az az összeg, amiből Angelica hat hónapig, míg a pere zajlik, megélhet. A felhívásban a romániai minimálbérrel számoltak, hozzáteszik, hogy ha több pénz gyűl, mint a kitűzött összeg, akkor azt sürgősségi alapként más varrodai munkások megsegítésére fogják használni.

Minimálbér 6 hónapra: 1.346 lej x 6 hónap = 8.076 lej
Tb hozzájárulás: 558 lej x 6 hónap = 3.348 lej
Egészségügyi hozzájárulás: 1.338 lej 
ÖSSZESEN: 12.764 lej
A kért összeg összegyűlt, 15.137 lej a végső összeg. Az ügyvéd pedig pro bono vállalta el az ügyet. 

Minden jó, ha jó a vége?
Végül a Tanex varroda bejelentette, hogy a dolgozók utólag megkapják a teljes fizetésüket. A külföldi márkák nyomására fizették ki a lecsalt béreket(a cég olyan márkákkal dolgozott, mint Massimo Dutti, Lancome, JOOP, Max Mara). A márkák sem szívbéli jóságból szóltak rá a varrodára, tudjuk, hogy elterjedt gyakorlat, hogy a lehető legkisebb árért dolgoztattak, és a varrodák rendszerint a munkásokon spórolnak. Nem elhanyagolható, hogy német nyelvű riport készült Angelica történetéről és a márkák féltették jó hírüket.
Legutóbb Laura munkaügyi ügyvédet keresett, aki a Tanexben felmondott többi varrónőt képviselhetné.

Itt a történet vége, vagy van még pár felvonás? A világjárvány alatt a divatmárkák eladása jelentősen csökkent, Romániában egymás után zárnak be a bérvarrást vállaló üzemek. 

https://www.traieste.maibine.org/angelica-manole-vs-fabrica-de-confectii/

ONE ROMANIAN GARMENT WORKER BREAKS HER SILENCE ON COVID-19 PAY CUTS

2020. augusztus 25., kedd

A szúnyogirtás problémái 2020-ban(cikkgyűjtemény)


 
Zsákutcában a szúnyogirtás, pedig azok idén is nagyon csípnek
Az idei évtől betiltott repülőgépes permetezésnél sokkal veszélyesebb a hazai ökoszisztémára a földi szúnyogirtás, mert hatékonyabban öl. Száz elpusztult rovarból csak kettő a csípőszúnyog – állítja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Nyugat-Európában jellemzően a helyiek, olykor háti permetezővel, a csípőszúnyog lárvájára végzetes fehérjét juttatják ki a megfelelő helyre és időben. Ez a technika nálunk is adott, de a szúnyoggyérítés központosítása visszalépés volt.
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/zsakutcaban-a-szunyogirtas-pedig-azok-iden-is-nagyon-csipnek-131624

MTA: hatástalan, ellenben környezet- és egészségkárosító az ismét engedélyezett légi kémiai szúnyogirtás
A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézetének az állásfoglalása szerint a Magyarországon újfent engedélyezett légi kémiai szúnyogirtás nem jelent hatékony megoldást a szúnyogok elleni védekezésre, ellenben súlyosan károsítja a környezetet. A hírt a Greenpeace Magyarország közölte Facebook oldalán.

Ezektől a szúnyogoktól már nem kell félnünk – elkísértünk akció közben egy szúnyogirtót
Nem csak környezetbarát, de hatékonyabb is, ha biológiai gyérítéssel veszik fel a kesztyűt a szúnyogok ellen. Az időzítés azonban kulcsfontosságú. Megmutatjuk, hogyan dolgozik Kőszegi Dániel szúnyogirtó szakember.

Hétfőn szúnyogirtás
A munkálatra szerződött szakcég a korábban már ismertetett menetrend szerint végzi a műveletet: 18–24 óra között repülőből permeteznek Sepsiszentgyörgyön és a hozzá tartozó településeken, s ugyanebben az időszakban végzik a parkokban és patakmedrekben a kézi permetezést is. Felhívják a figyelmet arra, hogy CYMINA PLUS típusú vegyszert használnak, melynek Hipermetrin nevű hatóanyaga mérgező a méhekre, ezért arra kérik a méhtartó gazdákat, hogy a szúnyogirtásra kijelölt időszakban ne engedjék ki méheiket.
https://www.3szek.ro/load/cikk/134565/hetfon-szunyogirtas

Csíkszeredai szúnyogirtás: a vegyszerek megfelelnek a romániai előírásoknak a polgármesteri hivatal szerint
"A tény, hogy erre szakosodott, tapasztalattal rendelkező cég végzi a rovarirtást, garanciát jelent számunkra abban, hogy hozzáértők végzik a munkát. Biztosítottak bennünket afelől, hogy a felhasznált vegyszerek az általuk alkalmazott dózisban megfelelnek a romániai előírásoknak, és más városokban is alkalmazzák"
https://itthon.transindex.ro/?hir=60939&csikszeredai_szunyogirtas_a_vegyszerek_megfelelnek_a_romaniai_eloirasoknak_a_polgarmesteri_hivatal_szerint

Szakértő: ne akarjuk, hogy egyáltalán ne legyenek szúnyogok, mert akkor más fajok is eltűnnének
Aktuális téma minden évben, különösen az esős időszakokban a szúnyoggyérítés kérdése. Nálunk - hiába tiltakoznak a szakértők - a tőlünk nyugatabbra már rég betiltott vegyszeres irtást alkalmazzák. Legutóbb Sepsiszentgyörgyön zajlott le egy vita ezzel kapcsolatban, de a többi városban is gyakran terítékre kerül ez a probléma. A döntéshozók pedig minden esetben engednek azok nyomásának, akik az önkormányzattól várnák el, hogy szúnyogmentesítse a településeket. Ami szinte lehetetlen feladat, mégis felszállnak minden évben a rovarirtót szóró repülők, mert a választópolgárok többségének akarata felülír minden ésszerű érvet.

Szúnyogirtás a város több pontján
"Július 30-án este 8 órakor kezdődik a város több pontján a szúnyog- és kullancsirtás. Egyszerre két csapat fog dolgozni. A Csereháton, a Városi Strandon és környékén, a terelőúti vasúti sínek mentén lévő vizesároknál, a sétatéren, a Tomcsa-negyedben a Küküllő-parton, az Árpád-patak mentén, valamint a Bethlen-negyedi parkban fogják irtani a szúnyogokat és a kullancsokat.
Kérjük a városlakókat, hogy ne tartózkodjanak az említett városrészeken az akció 20 órás kezdését követően."

2020. augusztus 23., vasárnap

Kortynyi szabadság a madaraknak. Civilek győzelme a vadászlobbi felett

foto Kenneth Schulze  Pixabay  
Kezdjük valami igazán jó hírrel. A brassói fellebbviteli bíróság augusztus 20-án úgy határozott, hogy felfüggeszti a vadászati kvótákat 36 vadon élő madárfajra (a vadászható 40-ből) a 2020–2021-es vadászati szezonra, ami egyenértékű ezen madarak vadászati ​​tilalmával. A határozat a kihirdetés pillanatától életbe lép. Ezt a győzelmet a Asociația Alianța pentru Combaterea Abuzurilor (saját fordításban Szövetség a Visszaélések Visszaszorításáért) egyesületnek köszönhetjük és nem ez az első madárvédelem terén elért sikerük, 2019-ben elérték a mezei pacsirta és másik három madárfaj vadászatának tilalmát. Idén sikeresen felfüggesztették a már megkezdődött vadászszezont.

Romániában évek óta visszatérő probléma, hogy a vadászati kvótákat madarak esetén is bizonyos vadászok igényeinek kedvezve határozzák meg. Valahol szomorú, hogy a környezetvédelmi minisztérium évek óta nem készíti el azokat a tanulmányokat, amik a különféle vadászható madarak populációit mérik fel, de nagyon biztos kézzel ad elszállt vadászati kvótákat. A minisztérium jelezte, hogy nem tetszik neki a határozat és lépni fog. Erre van pénz és energia, a madárvédelemre meg nincs. Veszélyeztetett madarakra is lőhetnek. Az sem baj, ha már nem marad belőlük Romániában. 
Hatalmas pénzek vannak a vadászatban és sokan szeretnének jól élni. Nagyon aranyos, mikor a vadászlobbi azzal érvel, hogy a vadászat leállítása miatt hatalmas mezőgazdasági károk lesznek. Most nagy a szomorúság, mert csak Dâmboviţă megyében ezer vadász van és hazánkba jár vadászni a sok nagyszerű ember Európából meg Közel-Keletről. Állítólag nyomós érv, hogy itt akarják elkölteni a pénzüket. Ide járt mindenki, mert itt mindent lehet, mint a Vadnyugaton.

Van pár régebbi jó anyag itt a blogon, többek közt interjú Ovidiu Bufnilăvel, a Román Madártani Társaság szóvivőjével, aki alig 42 évesen idén februárban hunyt el. Nem ismertem személyesen, de sokat tanultam az interjúból. 

A Román Madártani Társaság(SOR) honlapján megtalálható kigyűjtve mind a 36 madárfaj és a madárfajok vadászatának kezdete. Meghagytam a román neveket, mert így könnyebben tájékozódunk. Íme: 

Seregély(Graur), Cioară grivă sudică, Szarka (Coțofană), Fenyőrigó (Sturzul de iarnă)-itt nem derül ki mikor vadászható

Június 1. Szajkó (Gaiță), Dolmányos varjú (Cioară grivă),
Július 10. Csóka (Stăncuță)
Augusztus 15. Vadgerle (Turturică), Balkáni gerle (Guguștiuc), Fürj (Prepeliță), Nyári lúd (Gâscă de vară), Fütyülő réce (Rață fluierătoare), Barátréce (Rață cu cap castaniu), Kendermagos réce (Rață pestriță), Kerceréce (Rață sunătoare), Kanalas réce (Rață lingurar), Nyílfarkú réce (Rață sulițar), Hegyi réce (Raţă cu cap negru), Vetési varjú (Cioară de semănătură)
Szeptember 1. Örvös galamb (Porumbel gulerat), Kék galamb (Porumbel de scorbură), Léprigó (Sturz de vâsc), Énekes rigó (Sturz cântător), Szőlőrigó (Sturzul viilor), Tőkés réce (Rață mare), Csörgő réce (Rață mică), Böjti réce (Rață cârâitoare), Szárcsa (lișiță), Vízityúk (Găinușă de baltă), Erdei szalonka (Sitar de pădure), Sárszalonka (Becațină comună), Kis sárszalonka (Becațină mică)
Szeptember 15. Mezei pacsirta (Ciocârlie de câmp), Császármadár (Ieruncă), Kontyos réce (Rață moțată)
Október 15. Nagy lilik (Gârliță mare)

A legnagyobb kvótákat pacsirtára, fürjre és szarkára adták:

pacsirta 399.844,  fürj 252.299, szarka 140.566, tőkés réce 131.120, nagy lilik 50.512, szárcsa 14.885

Van ez a bizonyos madárfaj, aminek talán nem véletlenül nem találtam a magyar nevét a Cioară grivă sudică (köszönöm a segítséget, a dolmányos varjú egyik alfajáról van szó, latin neve Corvus corone sardonius), amire Codruț Feher, az Asociația pentru Combaterea Abuzurilor tagja szerint évente adnak vadászati kvótát, annak ellenére, hogy az ornitológusok szerint ez a madárfaj nincs jelen Romániában. Egy ötezer darab feletti kvótáról van szó, amit harminc százalékban valósítanak meg, tehát lelőnek 1500 olyan madarat, ami nincs az országban. Igazából más fajokat lőnek ezzel a kvótával, jó kérdés, hogy mit.

Közben találtam egy jegyzőkönyvet egy június kilencedikén tartott közmeghallgatásról a vadászati kvótákról, itt Papp Tamás a Milvus csoport részéről elmondja, hogy ez a bizonyos Cioară grivă sudică madárfaj nem létezik a Szőlőrigó populáció meg nagyon kicsi, javasolja, hogy a vadászható madarak listáját ornitológusokkal együtt nézzék át. Ajánlja, hogy a szarka és a dolmányos varjú fajok május -augusztus között a fészkek közelében ne legyenek vadászhatók a fajok védelmében.

Szomorú, hogy még mindig itt tartunk, de mint látjuk, van remény. Hatalmas köszönet a civil szervezeteknek és minden madárvédőnek, mert nélkülük szomorúbb hely lenne a Föld. 


28-án bejegyzést írt a Milvus csoport is 
Örülünk a 36 vadon élő madárfaj vadászatát felfüggesztő, 2020-2021-es vadászati idényre vonatkozó bírósági döntésnek

felhasznált források

2020. augusztus 22., szombat

Újra fatolvajok nyomában vannak a Recorder riporterei

 

Új tényfeltáró anyaggal örvendeztetett meg a Recorder csapata. Ezúttal a Görgényi-havasokba, a Maros megyei görgényszentimrei erdészet által kezelt erdőkbe látogattak. Falopásról van szó, falopás védett erdőből. A témának annyira nem örülünk, de a filmet, ahhoz képest, hogy mindössze hat hónap alatt készült, jól összerakták. Az animációk külön dicséretet érdemelnek. 

Egyszerű nyelvezetű, jól követhető anyag, a párbeszédek sokszor egyszavasok. Az utóbbi kicsit dühítő, de ez a való világ, nem lehet senkinek előírni, hogy szónoki tehetségét csillogtassa, és szép hosszú mondatokban beszéljen,  ezek az emberek így szoktak beszélni. 

Nem tudom, kinek melyik lopásmódszer lesz ismerős, szépen dokumentálják az ismertebbeket, de az anyag sokkal több, mint egy egyszerű oktatófilm, tartogat pár meglepetést. 

Megtudjuk, hogy napokig figyelték a görgényszentimrei erdészet erdeit elhagyó faszállítmányokat. Egyszerű  és nagyszerű módszer, le a kalapokkal előttük, hogy napokig bírták csinálni. A fával megrakott kamionok éjjel-nappal járják az utakat, éjjel talán még sűrűbben, nincs idő elpilledni.

  • Bár a legegyszerűbb módszert, a fuvarlevél nélküli faszállítmányokat 
megemlítik ugyan, és lefilmeztek pár fuvarlevél nélküli kiskamiont, ennek a lopásmódszernek a bemutatására nem szánnak időt. Ez a legegyszerűbb módszer, különösebben nem kell magyarázni, az ilyen szállítmányokat elvileg könnyű elkapni. Ha százalékokat szeretnénk hallani, akkor kapaszkodjunk meg, mert a valóság a legpesszimistább tippünk is alulmúlja. Leírta a WWF Romania* és elmondta a Greenpeace Romania erdők kampányosa, hogy az erdőket elhagyó faszállítmányoknak, csak  1%-át ellenőrizik, a többi azt csinál, amit akar. Igen, ez 2020-as adat. 

  • Az  egyik  kedvelt falopási módszer, a túlterhelés módszere 
A Recorder szövege szerint "A törvény szerint minden cég, ami fát szállít, indulás előtt köteles bejelenteni a szállítmányt az állam elektronikus rendszerébe(radar). A rendszer automatikusan létrehoz egy fuvarlevelet a famennyiség és a fatípus feltüntetésével. Ennek a fuvarlevélnek a segítségével fuvarozhatnak legálisan. A túlterhelés technikája szerint a kamionra sokkal több fa került, mint amennyit kihozhatna az erdőből, mint amennyi a fuvarlevélen szerepel. Ez lopott fa."

Az újságírók  megoldása az volt, hogy a felvételt több erdésznek megmutatták és azok a bejelentett rakomány háromszorosának tippelték a kamionon látható famennyiséget.
Nem térnek ki arra, hogy mit tehet az egyszerű civil, erre egy másik csoport anyagai adnak majd példát, akik ragaszkodnak a kamionok leméréséhez. Ezekről majd külön anyag lesz. A mindenkinek ajánlott, begyakoroltatott recept, hogy ha gyanús faszállítmányt lát, hívja az 112-őt, ott a rendszám alapján kérdezze meg, hogy a faszállítmány rendelkezik vagy sem fuvarlevéllel. Csakhogy a 112-es segélyhívó operátora nem látja, hogy a kamion esetleg túlterhelt. Ezt csak az látja, aki ott áll a kamion mellett. Ha kételyeink vannak, érdemes a kamiont lefilmezni és az sem árt, ha kihívjuk a rendőrséget és a Közúti Szállítást Ellenőrző Állami Felügyelőséget (ISCTR). 

  • A monitorozásuk  közben felfedezett második módszer a többszöri fuvar
"Egy törvényesen fuvarozó kamion megkapja a fuvarlevelet és egy kevesebb, mint 50 kilométeres távra, hat óra áll rendelkezésére, hogy a szállítmányt eljuttassa a célállomásra. Legtöbbször az utat kevesebb, mint egy óra alatt megteszik, így van idő arra, hogy a már meglevő fuvarlevéllel újabb fuvart bonyolítsanak."

  • Harmadik módszer a gyérítéses módszer, itt nagyobb a tét, mert ez nem valósítható meg az erdészek segítsége nélkül. A módszer lényege, hogy a fakitermelő cégek a csenevész fák kivágására nyernek árverést és ezek helyett és/vagy mellett minőségi fát vágnak ki. 

"a legfontosabb erdészeti munka ezek közül, az erdő megtisztítása a csenevész fáktól, hogy a többiek jobban fejlődhessenek.  Az erdészetek ezeket a tisztító munkálatokat árverésre bocsátják, és a nyertes cégek jogot nyernek arra, hogy a csenevész fákat kivágják és értékesítsék.
A valóságban ezek a cégek nem elégednek meg a gyenge minőségű faanyaggal, úgyhogy sokszor nem nyúlnak ezekhez a fákhoz, hanem ezek helyett vastag és legjobb minőségű fákat vágnak ki."

A Recorder riporterei  nem félnek, pedig lenne mitől félni, itt már mérnököt is vertek és egy kamera nem véd meg minden bajtól, pimaszul beleprüszkölnek a helyi famaffia bizniszébe. Bátran szembesítik az erdőmérnököt azzal, hogy lényegében hamis fatömegbecslési jegyzőkönyvet(APV) adott egy cégnek, az erdőmérnök meg tagadja, szerinte csak elírtak egy számot, csak egyszerű tévedés. Amúgy az összes fakitermelésbe érdekelt tagad, a kamionsofőrtől az erdészen át az fakitermelési cég főnökéig. Senki sem tud semmit, nem látott semmit, nem csinált semmit. 

Aktivista berkekben, már senkit sem lep meg, hogy választások előtti időkben megugrik az illegális fakitermelések mennyisége. Sok pénz csorog különféle pártok választási kampányaira, 2020 augusztusában még mindig ott tartunk, hogy a pártokon átnyúló famaffia kilopja a szemünket és lecsupaszítja a hegyeket.  Újra kampány van, belecseppenünk a történet sűrűjébe. A görgényszentimrei erdészet árverésre bocsátotta a csenevész fák kivágását, amit egy helyi vállalkozó megnyert és papíron kitermelt. Csak papíron, mert a helyiek és a Recorder riporterei őszinte csodálkozására, a csenevész fák az erdőben állnak, helyettük meg jó minőségi fa hagyta el az erdőt. A Maros Megyei Erdészeti Hivatal egy erdőmérnököt küldött ellenőrizni, aki végül kórházba került, mert bevallása szerint nem akarta elfogadni az erdészek csúszópénzét, akik cserében elvárták, hogy a tapasztalt szabálytalanságokat ne jegyezze le. Az az erdész verte meg, akinek az ellenőrzésére kiküldték. Együtt járták be a parcellát, találtak pár bélyeg nélküli tuskót, ami elég kellemetlen, még kellemetlenebb, hogy fénykép is készült róluk. Végül az Erdőőrséget is riasztották, ők is ellenőriztek. Itt akár fellélegezhetnénk, hogy akkor minden rendben lesz, de újabb csavar jön. Az Erdőőrség ellenőrzésén, azok az erdészek is részt vehettek, akiket ellenőrizni kellene és történt más bizarr dolog is, az Erdőőrség leltára szerint, az ellenőrzött parcella fáinak vastagsága lényegesen kisebb, mint a 2016-os faleltár adatai. Ilie Covrig, a Maros megyei Erdészeti Hivatal igazgatója szerint, a fákat módszeresen alulértékelték. Most már nemcsak a megvert erdőmérnök, de a Maros megyei Erdészeti Hivatal igazgatója is szúrta sokak szemét, így a minisztériumból rendelték el a leváltását. A minisztérium természetesen tagadja mindezt.

A tényfeltáró anyag utóéletéről tudjuk, hogy megjelentetése után az Országos Erdőgazdálkodási Hivatal(ROMSILVA) igazgatója harminc ellenőrt küldött más Maros megyei erdészetekből a Görgény-völgyébe és a megye történetének legnagyobb ellenőrzést tervezték az erdészet 15.000 hektárán.
A környezetvédelmi,vízügyi és erdészeti miniszter négy napon keresztül nem engedélyezte az ellenőrzés megkezdését, nem adott engedélyt az ötszögű bélyegzőkalapácsok használatára (tíz ilyen bélyegzőkalapács használatára kértek engedélyt), ezek nélkül nem tudnak ellenőrizni. A miniszter azt ígérte, hogy az alárendelt intézményekből újabb ellenőröket küld és elfogulatlan ellenőrzést kér. A harminc ellenőr augusztus 21-ig kellett végezzen az ellenőrzéssel, de hogy közben mi történt, arról nincs hír.

 A Recorder anyaga, jó anyag, ajánlom mindenkinek, aki ért románul. Feliratos, így még könnyebben befogadható. Elkészítettük a film feliratának magyar fordítását, elég sokat dolgoztunk rajta, most már elég korrekt fordításban elérhető, körülbelül 16 oldal, esetleg a betűnagyság csökkentésével lecsökkenthető 10 oldalra. Írtam a Recordernek, hogy a fordítást szeretném megjelentetni, de még nem válaszoltak. Bízom benne, hogy végül találunk valami megoldást.

*Verificăm doar 1% dintre camioanele care pleacă din pădure încărcate cu lemn. Restul fac ce vor.

https://www.youtube.com/watch?v=7D0GFp75wKo

2020. augusztus 15., szombat

Fontosabb erdős cikkek Romániából 2020(augusztus)

foto: ACDB/Facebook 

Augusztus 13-án szomorú képeket tett fel az ACDB természetvédelmi szervezet. Ismeretlen tettesek felgyújtották az Alsó-Szeret-ártérsík(ROSPA0071) védett területet, régebb az ACDB volt a terület gondnoka. A képek a közösségi oldalon láthatók.

Az ACDB anyagával indítunk, mert a helyzet nagyon szomorú. Most vagyunk augusztus hónap felénél, sok fontos erdőkkel és illegális erdőkitermeléssel kapcsolatos anyag jelent meg csak ebben a hónapban is, ideje lenne valamiképp feldolgozni. 

augusztus 3-án jelent meg a hír az Országos Korrupcióellenes Ügyészség oldalán, a bákói részleg elrendeli a Romsilvához tartozó kománfalvi erdészeti hivatal négy alkalmazottjának harminc napos házi őrizetbe helyezését. Itt vannak az urak névvel, beosztással: PÂSLARU AUREL, la data faptei șeful Ocolului Silvic Comănești (Bacău) din cadrul Regiei Naționale a Pădurilor Romsilva COMĂNECI SORIN–VELU, la data faptei șef district I Asău, ȘTEFANCU CONSTANTIN, la data faptei șef district III Nogea, CORBU LIVIU, la data faptei șef district VI Ghimeș-Palanca, COLPOȘ COSTEL, șef district V Camenca, toți cei patru din cadrul Ocolului Silvic Comănești (Bacău).
A felsorolt alkalmazottak 2015-2020 között összesen 4.628.070 lej kenőpénzt fogadtak el egy kereskedelmi társaságtól/ cégtől különféle szolgáltatásokért. Annak, aki nem ismeri a romániai valóságot, a romániai minimálbér idén január elsejétől bruttó 2.230 lej.

Ugyancsak harmadikán szavaztak az erdőtörvényről, de még mindig nem tudtam végigrágni az összes anyagot, később lesz ismertető róla. 

Megjelent két olyan tényfeltáró anyag, ami különálló bejegyzést érdemelne.
augusztus 3
A Recorder közzéteszi legújabb tényfeltáró anyagát  Fatolvajok nyomában 2 címmel, ezúttal a Maros megyei görgényszentimrei erdészeti hivatal által bonyolított illegális fakitermelésekről. Nem rózsás a helyzet a Görgényi-havasokban. Egyelőre nincs magyar anyag. A felvétel románul hozzáférhető a mellékelt linken: https://youtu.be/7D0GFp75wKo

augusztus 4-6
Több zöld szervezet melegen ajánlja Monica Lazurean Gorgan Lemn/Wood című dokumentumfilmjét. Idén volt látható a TIFF-en. Az előzetes ezen a linken látható: https://youtu.be/9rVmu7ruBgs
 
The heart of an ecological crisis
CAPITALISM: The undercover work of Washington DC-based Environmental Investigation Agency shines a light into the murky and murderous world of illegal logging around the globe.
It is hard not to feel anger and bile rising as you watch Wood. Shot like a thriller, with hidden cameras recording the casual greed of Chinese, Romanian, and Austrian logging company managers carelessly talking about the rape and pillage of the natural world, all that is wrong with a world run in the ugly interests of rapacious billionaires is made clear.
Monica Lazurean Gorgan

augusztus 11
Elveszik a Kendeffyektől a Retyezátban visszakapott területeiket
Véget ért hétfőn egy tizenegy évvel ezelőtt indított gigaper a hátszegi bíróságon: az alapfokú ítélet lényege az, hogy az egyik tekintélyes erdélyi nemesi család, a Kendeffyek leszármazottai tizennégy évvel ezelőtt illegálisan kapták vissza hajdani földtulajdonukat a Déli-Kárpátokban, a Retyezát-hegység térségében. Vagyis: a hatalmas területek nagy részét ismét elveszik tőlük.
(szerk, megj. A visszaszolgáltatások ügye annyira szövevényes, hogy szinte senki nem látja át. Nehéz eldönteni, hogy kinek drukkoljunk. Jó lenne, ha a természetvédelem iránti elköteleződés mozgatna mindenkit, de túl sok pénz van az erdőkben és túl sok szomorú történetet láttunk. A magyar nemesi családok sem mentesek a mohóságtól.)

Tíz hosszú hónap után elkapták azt a fatolvajt, aki brutálisan végzett egy máramarosi erdésszel
Tíz kerek hónap kellett, míg az ügyészek végre beazonosították, és őrizetbe vették azt a fatolvajt, aki tavaly októberben lelőtt egy erdészt Máramaros megyében, Rogoz és Oláhlápos között.
Amint arról mi is beszámoltunk, az épp szolgálatban lévő Liviu Pop holttestét az erdőben találták meg, miután arról értesült fatolvajok garázdálkodnak a környéken. Azonnal a helyszínre sietett, de az egyik tolvaj kíméletlenül, közvetlen közelről agyonlőtte a lopást megzavaró erdészt, akinek a testén állítólag a tűzifával megpakolt lovasszekérrel is áthajtottak.
https://foter.ro/cikk/tiz-hosszu-honap-utan-elkaptak-azt-a-fatolvajt-aki-brutalisan-vegzett-egy-maramarosi-erdesszel

augusztus 13
Hat hónap alatt több mint 1050 bűnvádi eljárás indult illegális fakitermelés miatt
Az év első hat hónapjában 1100 bűnvádi eljárást indítottak a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdőgazdálkodási Minisztérium fennhatósága alá tartozó ellenőrző testületek, ezek közül 1052-t (95%) illegális fakivágás miatt. A szakminisztérium csütörtöki közleménye értelmében 2020. januárja és júniusa között 106.000 ellenőrzést végeztek az erdőgazdálkodás területén.

augusztus 15
Környezetvédelmi szervezetek tiltakoznak a Iordache-törvény megszavazása miatt. Erről a törvényről van szó: A képviselőház, döntő házként, múlt héten elfogadta azt a sokat vitatott törvénymódosítást, amely zöld utat ad a vízerőművek építésének. Bár a jogszabály elsősorban a Zsil-völgyében megkezdett, majd hosszú ideig illegálisan folytatott munkálatok befejezését (illetve törvényesítését) célozza, lehetővé teszi, hogy környezetvédelmi engedély nélkül lehessen bárhol vízerőművet építeni. Lényegében arról rendelkezik, hogy "jelentős közérdekű beruházásokká” nyilvánítja úgy általában a hidrotechnikai létesítményeket. írja a Transindex, bővebben a témáról .
A törvény megszavazása előtt a civilek levélírásra buzdítottak, Johannis elnöknek címzett levélkampányban kérték, hogy ne hirdesse ki a törvényt. Szomorú, hogy ezt a törvényt az RMDSZ is megszavazta. 

augusztus 22
Újra fatolvajok nyomában vannak a Recorder riporterei
Az Erdőőrség ellenőrzésén, azok az erdészek is részt vehettek, akiket ellenőrizni kellene és történt más bizarr dolog is, az Erdőőrség leltára szerint, az ellenőrzött parcella fáinak vastagsága lényegesen kisebb, mint a 2016-os faleltár adatai. Ilie Covrig, a Maros megyei Erdészeti Hivatal igazgatója szerint, a fákat módszeresen alulbecsülték. Most már nemcsak a megvert erdőmérnök, de a Maros megyei Erdészeti Hivatal igazgatója is szúrta sokak szemét, így a minisztériumból rendelték el a leváltását. A minisztérium természetesen tagadja mindezt.

(a cikk folyamatosan frissül)



2020. augusztus 4., kedd

A jövő városa cipermetrin permetben szemlélve


foto: Toró Attila

A jövő, amit a jelenből szemlélünk
A múltban élünk, vagy a jövőben, de lenne igény arra, hogy többet tegyünk a jelenben. A jövő városának ígérete az új választási jelszó. Majd kiderül, hogy utópiát vagy disztópiát rejt a cím. Mikor a ködös jövőben megvalósuló tervekről olvasok, egyre inkább arra vágyok, hogy hozzunk végre össze egy működő hétköznapot. 

Mindenhol azt hallom, hogy most még sok a probléma, sok az ellenünk támadó ellenség, de a jövő fényes. Szavazzunk, majd jó lesz! A mindennapok csipcsup ügyeire nem jut idő, de a jövő csodás lesz. Csak addig kell valahogy kihúzni. Akár féllábon állva is. 
 
Ettől függetlenül pár nap múlva újra kapunk egy adag CYMINA PLUS-t (cipermetrint) a nyakunkba, mert megérdemeljük.
A szúnyogirtás problémájának kezelésében az összes párt elvérzett és ezt már nem találom viccesnek. 

Most példával ismertetnék két aktivisták által is használt eszközt, mert civilek vagyunk és nem árt, ha ismerjük őket.

Kövesd a pénzt!
Közérdekű adatigénylés,  más néven az a bizonyos 544/2001.
Szeretjük, egyszerű és nagyszerű. Leginkább az oknyomozó újságírók használják.  A közpénz elköltésének útjai sokszor  homályba vesznek, ezért kell kikérni mondjuk szerződéseket. Úgy gondolnánk, hogy a közérdekű adatigénylés ingyen van(mert ingyen van), de a hivatalok rendszerint kitalálnak valamit, amivel egy kis pénzt csikarhatnak ki a kérelem szerzőjétől. Ha fizetni kell, visszaesik az érdeklődési kedv. Nem kell annyit érdeklődni, jobb mindent választott elöljáróinkra hagyni, mert ők tudják, a sok részlet megfekszi a kedves választó gyomrát, már nem tud olyan határozottan szavazni, kételyei lesznek, kellemetlen kérdéseket tesz fel. 
Egyik pár évvel ezelőtti adatigénylésem csekély 140 lej befizetése után kaptam volna meg. Még így is vannak nagyon konok polgárok, akik végül kiharcolják, kifizetik az adatokat. 
Ez esetben izgalmas lesz kideríteni, mennyi közpénzt költöttünk  méhgyilkos szer kiszórására és végül ki járt jól vele. Valaki mindig jól jár, és ez esetben nem a lakosság vagy a méhészek nyernek. 

Rémelem, levelem jó egészségben találja Kegyedet
A levélírás
Az olcsó és finom kategória. Ez esetben nem kell kiadással számolni, elég két levelet írni (két nyelven) és imélben elküldeni a pártoknak. Mondjuk érdemes beleírni a levélbe, hogy válaszuk 30 napon belül várjuk és kiszerkesztjük egy blogra. Nem árt, ha van időkeret és van belengetett következménye a válaszírás elmulasztásának, így sokkal összeszedettebben dolgoznak. Legalább választási kampány idején elvárható, hogy a címzett válaszoljon a levélre. 

Vegyük a szentgyörgyi szúnyogirtás példáját. A polgármesteri hivatal a lakossági tiltakozást látva, kiküldte a sajtónak, hogy a szert engedélyezték a hivatalos intézmények és nem lesz semmi baj. A lakosok ezt másként gondolták. Meglepő módon a választásra készülő ellenzéki pártok sem láttak fantáziát a témában, nagy volt a csend. Az RMDSZ-ben nem maradt egyetlen zöld hang sem, senki sem fogalmazott meg nyilvánosan kritikát. Végül a Mentsétek meg Romániát párt sajtóközleményben fejezte ki aggodalmát a tetrametrin használata miatt. " a CYMINA PLUS egyik komponense a TETRAMETHRIN egy olyan komponens amely nem felel meg az Európai Uniós szabványoknak(...) Ezért arra kérnénk a Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatalát, hogy értékelje át döntését és válasszon olyan típusú vegyszert az abszolút szükséges permetezéshez, amelynek komponensei megfelelnek az Európai Uniós szabványoknak."

A polgármesteri hivatal, úgy gondolta, hogy ez sem elég ahhoz, hogy bármit módosítsanak. Nem ez az első dolog, amit lenyomnak a lakosság torkán. 

A méhgyilkos szerekkel repülőből történő szúnyogirtás egy kudarc, nem kell erőltetni.  Érdemes lenne levélben megkeresni a helyi választásokon induló pártokat és megkérni, hogy legyenek kedvesek  és részletezzék, milyen más megoldásokat tudnak elképzelni a jövő évi szúnyogirtásra. Most kell érdeklődni, hogy legyen idejük beleásni magukat a témába. Elfoglalt emberek, nekünk tervezik a csodás jövőt.

Szeptemberben lesz az önkormányzati választás, utána meg nem ártana összehozni egy beszélgetést a témáról, de ha addig a pártok sem készülnek fel, nem lesz miről beszélni. Az információgyűjtés időigényes feladat. Siránkozással teli a padlás, nincs idő, nincs ember. Ahogy én látom, szándék sincs és ez elég szomorú. Ha most nem érdekel senkit a téma, később sem fognak vele foglalkozni. Ha a civilek képesek időt, pénzt, fáradságot áldozni, akkor menni fog ez a pártoknak is, vagy ha mégsem, akkor vegyék úgy, hogy megbuktak a teszten és nem kell ezt az önkormányzati választást erőltetni. 

Hiszek a nyomásgyakorlásban meg a civilek erejében és tudom, hogy a városban sokan vannak, akiknek fontos a méregmentes környezet. Itt az ideje, hogy feltegyük a kellemetlen kérdéseket, akár személyesen is, még csak most kezdődik igazán a kampány.

2020.08.26
Frissítés a sepsiszentgyörgyi szúnyogirtáshoz 
Akik követik a bejegyzéseket, azok tudják, hogy közérdekű adatigényléssel éltem, másolatot kértem az elmúlt három év szúnyogirtásra kötött szerződéseiről Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely polgármesteri hivatalaitól. Kézdivásárhely lepattintott, gondolom, most nagyon büszkék magukra. Sepsiszentgyörgy meg elküldte. Apróság, hogy magyarul írtam az igénylést, a választ meg csak románul írták és nem két nyelven. A kétnyelvűség a nyugat ópiuma, vagy valami hasonló aberráció. Az már most látszik, hogy ez a téma nem egyszerű, és ha komolyan gondoltam az őszre időzítendő beszélgetést, akkor nem ártana belehúzni, mert eddig nem sok eredmény van. 

2020. július 28., kedd

Konstanca közpénzből építene "európai színvonalú" delfináriumot

Facebook Vegan in Cluj-Napoca

Máshol bezárják a delfináriumot, de a romániai Konstancán most építenének európai színvonalút. Milyen az európai színvonalú delfinárium, mikor Európa boldogabb országai elutasítják a delfinárium intézményét, mert szerintük maga az ötlet sem elég európai? 
Konstancán nem a semmiből lesz delfinárium, kibővítik a már meglevőt. Így már teljesen más.

Nyár van, világjárvány, fél Románia a tengerparton tolong, a többi meg irigyen figyeli. Ilyen irigy szemekkel bámultunk, ezért láthattuk meg a július 16-án megjelent hírt, amiben Konstanca megye önkormányzata bejelentette, hogy aláírják a papírokat a delfinárium bővítési munkálatainak megkezdéséhez. Akinek nincs tengere, az sötét lelkű gazember, nem értheti a tengerparti városok lakóinak életszeretetét, ezért minden jó tervet megtorpedózna. Vannak páran, akik nem ujjonganak a delfinárium bővítésének hírére. 

A bővítési munkálatok 24 hónapig tartanak, de remélik, hogy a tervezettnél hamarabb befejezik. Természetesen ezt a beruházást a romániai turizmus fellendítésére szánják és nem mellékesen a belföldi látogatók mellett a külföldi turistákat is idecsalogatnák.
A pénzszerzéssel gondok voltak, de végül  a volt turisztikai miniszter segített a megyei önkormányzat elnökének, Horia Țuțuianunak, 2019-ben a Turisztikai Minisztériummal 5,3 millió euró értékű szerződést kötöttek a delfinárium kibővítésére.

A turistákat a vízi emlősök érdeklik, vannak oroszlánfókák, idén kisfóka született. Június 11-én az intézmény honlapján megjelent egy hirdetés, hogy teljes műsort tudó oroszlánfókákat bérelnének, feltétel, hogy az állatok legyenek jól betanítottak és ne legyenek agresszívek. A fókák naponta 2-3 darab 30 perces műsort adnának, természetesen jelen lenne az elmaradhatatlan edukációs cél. Talán így bérelték Buddyt és Morgant. Elég beteg dolog, hogy név szerint ismerem szegény állatokat. Ők is nagyon cukik, de az igazi pénzt a delfinek hozzák. Nem titkolják, hogy a delfinek számát szeretnék növelni, a már meglevő kettő (Ni Ni és Chan Chan)  mellé még vásárolnának négyet. A delfinek medencéjének térfogata egymillió köbméterről négy millió köbméterre nő, a felülete meg 180 négyzetméterről 800 négyzetméterre, így  egyszerre legkevesebb hat delfinnel dolgozhatnak. Konstanca a beidomított delfinjeire épít. Itt nem csak a cuki delfines show, ami pénzt hoz, évekig tervezték, hogy delfinterápiát indítanak autista gyerekeknek, de folyamatosan jogi akadályokba ütköztek, pedig a delfinterápia kevésbe szigorú vidékeken igazi aranybánya és pár tűzközeli figura igazán szívesen bányászott volna. Talán nem felejtették el ezt az ötletet.
A hiányzó négy delfint Adrian Bîlbă, a konstancai Múzeum komplexum (ide tartozik a delfinárium is) igazgatója szerint majd valahonnan Európából szerzik be. Szerinte túlkínálat van delfinekből, több európai delfinárium is bezárt, 18 delfint Kínába küldenek vissza, mert Európán belül már nincs hová elpasszolni őket, biztos benne, hogy két év múlva sem lesz probléma a négy delfin beszerzése. 

A kép a Vegan în Cluj-Napoca állatvédő szervezet 2017-es delfináriumellenes akcióján készült a konstancai delfináriumban

( Az ismertető a Mediafax  és a constanta.info cikkei alapján készült)

https://www.ordinea.ro/delfinariul-din-constanta-vrea-sa-inchirieze-lei-de-mare/


2020. július 26., vasárnap

Vegyszerfelhő a nyakunkba, Szentgyörgy idén is repülőből irtja a szúnyogot


Őszintén reméltem, hogy legalább az idén nem kell ezzel a problémával foglalkoznunk. Van elég bajunk, még tart a világjárvány, mindenki élete felfordult, a repülőgépből történő szúnyogirtás csak ráadás a jóra.
Nem volt szerencsénk, megjelent a hír az újságokban. 

Feszülj meg, kedves civil, ha valamit tenni szeretnél, mert alig maradt időd, hogy szakértőt találj és véleményt kérj. 

A hír szerint, Sepsiszentgyörgyön repülőből irtják a szúnyogot "Felhívják a figyelmet arra, hogy CYMINA PLUS típusú vegyszert használnak, melynek Hipermetrin nevű hatóanyaga mérgező a méhekre".  Szövegértési gondjaim voltak, senki nem hallott hipermetrinről, a szer címkéje szerint cipermetrin hatóanyagot tartalmaz. A Városimázs Iroda kitartó, pár nappal később, javítás nélkül újra hipermetrint emlegetnek és az összes újságban ez jelent meg. A "CYMINA PLUS típusú vegyszert" összetétellel is meggyűlt a bajom. Ezt a szert használják, vagy egy másik szert, ami hasonló a Cymina Plus szerhez?
A cipermetrin, méhgyilkos szer, a neonikotinoid szerek csoportjából, zöld szervezetek évek óta kampányolnak a szer betiltásáért. Ezt a polgármesteri hivatalnak nem kell tudni, kiírták, hogy "A vegyszer megfelelő tanúsítvánnyal rendelkezik az Egészségügyi Minisztérium részéről, nem jelent veszélyt az emberi és állati egészségre." Nagyszerű, akkor már minden rózsaszín, a DDT-t is melegen ajánlották míg kiderült, hogy mégsem kellene használni és a glifozátnak is van engedélye. Szentgyörgy városa évekkel ezelőtt folyékony kapával, glifozáttal irtotta a gyomot pl. a Nicolae Balcescu utcában, mert megérdemeltük, pedig a glifozát használata ellen is voltak kampányok és semmi sem indokolta, hogy glifozáttal kapáljunk, egy kiskapa is elég hatékonyan elbánik a gyommal. Az sem utolsó szempont, hogy a klasszikus kapálás sokkal olcsóbb mindenkinek. 

Tény, hogy a szúnyogirtással kapcsolatban figyelmeztették a méhészeket arra, hogy zárják be a méheket. A méhészek sem voltak túl boldogok, ők sem tudták mit kezdjenek a méheikkel. Az is felmerült, hogy költöztessék más helyiségbe a kaptárokat. Érthető, hogy a méhészek féltik a méheiket, idén országszerte nagyon gyenge lesz a méztermés, nincs szükségük fölösleges mérgezésre. Van, aki a méhek mellett más beporzók védelmére is kitér és őket is védené. 
Az Observatorul de Covasna helyi lapban, Luca Daniela közölt hosszabb cikket a témáról, megszólaltatott több méhészt, és több hivatal főnökét, egy dologban mindenki egyetért, a szer veszélyes a méhekre és nagyon kell vigyázni vele. Ha ennyire veszélyes, nem lehetne másképp és mással? 

Valamikor a rendszerváltás után, az RMDSZ is zöldebb volt, akkoriban még hittünk a változásban, nagyon sokan tanultak ökológiát. Nagyon sok zöld terv volt, sokkal élhetőbb várost képzeltünk el. Napjainkra már a környezetvédelem is szitokszóvá lett, úri huncutság, ami megakasztja a világ fejlődését. 2008 óta ugyanaz a polgármesterünk, még csak arra sem hivatkozhatunk, hogy mindig más polgármester és tanácstagok döntöttek a problémás vegyszerek mellett. Ez esetben kik döntöttek a légi permetezés a a méhgyilkos szer használata mellett? Ki fog derülni adatigénylés nélkül? Az sem utolsó szempont, hogy mennyibe kerül ez a buli. 

Az utolsó métereken ugyan- mert nem csak a méhészeket lepték meg a szúnyogirtás hírével-, a Mentsétek meg Romániát Kovászna megyei szervezete is sajtóközleményben tudatta, hogy "Sok méhész fordult az elmúlt napokban felénk, hogy mi a véleményünk a soron következő repülőből való permetezéshez és a CYMINA PLUS típusú vegyszerhez, amit használni fognak.
Utána néztünk és a következőkkel számolhatunk be: a CYMINA PLUS egyik komponense a TETRAMETHRIN egy olyan komponens amely nem felel meg az Európai Uniós szabványoknak (mellékeljük az EU Pesticides database kivonatát). Ugyanakkor mellékeljük a TETRAMETHRIN veszélyességi osztályzatát, veszélyességi nyilatkozatát és annak kódját.
Ezért arra kérnénk a Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatalát, hogy értékelje át döntését és válasszon olyan típusú vegyszert az abszolút szükséges permetezéshez, amelynek komponensei megfelelnek az Európai Uniós szabványoknak."
Mint látjuk, itt egy újabb vegyszer, a tetrametrin, használata kérdőjeleződik meg. 

Összességében, a holnapra tervezett repülőből történő szúnyogirtás nagyon problémás. 

Nagyon jó lenne, ha jövőre nem ugyanezzel a témával kellene foglalkoznunk, mert még az idén elkezdődnének azok a beszélgetések, amik egy biztonságosabb, kevesebb vegyszert igénylő szúnyogirtás bevezetéséhez vezetnek. 
Érdemes ebben hinni? Választási év van, a nép szavaz, a karaván halad és minden marad a régiben?

Vannak napok, mikor nem hiszek a népnevelésbe, de magyar nyelven egész jó, friss cikkek elérhetők a témáról. Itt van két link, hátha valaki ötleteket merít: 


Frissítés(július 27) 

Kézdivásárhely sem marad ki a jóból, náluk reggel permeteztek/permeteznek 

"KÉZDIVÁSÁRHELY. Kézdivásárhely Polgármesteri Hivatala felhívja a lakók figyelmét, hogy ma 6–10 óráig szúnyogirtásra kerül sor Kézdivásárhelyen. A permetezést repülőből végzik a város egész területén, a parkokban (Gábor Áron tér, Millennium és Molnár Józsiás park), illetve a közigazgatásilag hozzá tartozó falvakban: Nyujtódon, Sárfalván, Szászfaluban és Oroszfaluban."
Ha Szentgyörgy esetében megemlítik, hogy "A méhek védelme érdekében két időpontban kerül sor a szúnyog­irtásra." itt ennek a gondolatnak nyoma sincs, még akkor sem, ha falvak is érintettek.

A város történetében először irtanak szúnyogot repülőről. Legyek én nagyon gonosz, de választási évben ennek kénkő szaga van, valami bűzlik. Újra felteszem a kérdés, hogy mennyi pénzt fognak kifizetni erre a nagyon látványos, de annál mérgezőbb irtásra?
 Kézdivásárhely esetében még a méhészek sem tudtak későbbi időpontokat kiharcolni. "Bokor Tibor polgármester kifejtette: a rengeteg eső után időszerű a rovarok irtása. Molnár Zoltán nyujtódi falusifelelős érdeklődésére kifejtette: Kézdivásárhely történetében először repülőgépről végzik majd el a kellemetlen szúnyogok irtását, szakcéget bíztak meg ezzel. Az elöljáró reményei szerint legalább egy 700 hektáros területet sikerül majd permetezni olyan szerrel, ami bevizsgált, így nem káros sem az emberekre, sem a környezetükre. Ezt azért nyomatékosította, mert Molnár aggályait fejezte ki a méhpusztulás miatt, meglátása szerint az ilyenszerű kártevőirtás nem tesz jót az amúgy is pusztuló méhpopulációnak."

A Mentsétek meg Romániát sajtóközleménye egyetlen újságban sem jelent meg. Talán lekésték a lapzártát. Ez a jóhiszemű változat. Ma még pótolhatják. 

2020. július 23., csütörtök

Lábjegyzetek a nyelvhasználatról


(A multik nacionalista praktikái és az édes anyanyelvünk sorozatból)
Két évig voltam eladó egy kiskereskedelmi lánc székelyföldi üzletében

A bejegyzés első változatának ideje  2020. 07.23, 12:08 

Nekem a munkahelyi anyanyelvhasználat lehetősége az otthonosság élményét adja. Sosem mondtam azt, hogy kizárólag magyarul akarok beszélni a munkahelyen, de jóleső érzés arra gondolni, hogy megtehetem és senki sem szól érte. Más nevében nem tudok nyilatkozni, mert senkivel nem ültem le konkrétan erről a témáról beszélgetni. Izgalmas kérdés lenne kideríteni, hogy más eladónak mit jelent, hogy magyarul is beszélhet. 

Talán azért sem mentem eddig külföldre dolgozni, mert úgy éreztem, hogy sokat fogok veszíteni az anyanyelvi kreativitásomból. Az eladói munkakör még egy multinál sem az a hely, ahol különösen bő szókinccsel kellene rendelkezni, de mégiscsak itt volt körülöttem az anyanyelv. 

Van pár dolog, amit sajnálok, például az, hogy két év alatt sem sikerült becsületesen elsajátítani a szaknyelvet. A szaknyelvet se románul se magyarul nem ismerem, pedig ez a betanításhoz tartozik. Mivel nem kérnek szakirányú végezettséget, mindenki annyival kezdi, amit a trénere és a betanító (e-learning) program elmond neki. Ez nem sok. Sokan legyintenek, hogy nem kell ide szaknyelv, nem kell annyit pofázni, dolgozni kell, minél gyorsabban. Majd rábökünk dolgokra, körülírjuk, adunk valami új nevet. Használjuk a tárgyakat, de bambán nézünk, ha csak a nevét halljuk. Mindig vannak olyan riportok,  ahol különféle szakmák képviselőit kérdezik a munkájukról és nem képesek két percig összefüggően beszélni arról, amit naponta legalább nyolc órában végeznek a munkahelyen. Nincs idő semmire, pakolni kell, kasszázni kell, beszélni teljesen felesleges. Nem is tudunk, nincs igazán igény erre, mert leszoktatták az embereket a beszédről.  

A szaknyelv oktatása nem csak a szakiskolák feladata. Mostanában hajlamosak vagyunk az oktatásra úgy tekinteni, hogy az kizárólag iskolák falai között zajlik. A különféle cégeknél zajló betanításról nem esik szó. Lehetnénk igényesebbek, kisebbségként és szakemberként egyaránt.
A szerencsésebbek közé tartozom, mert a főnök tényleg figyelt arra, hogy tanítsanak, de nem valószínű, hogy egy ugyanilyen boltban eladóként dolgozó magyarországi kollégával megértenénk egymást. Sok jóindulat és sok körülírás kellene hozzá. Sokan nem tudják mi a PLU-kód* (price look- up codes) feloldása, pedig naponta százszor használják. Ennek még legalább tudjuk az angol nevét, románul, magyarul körülírom. Vannak szekerek, kemencék, tepsik, kosarak, aminek magyar nevéről fogalmam sincs és ez csak a pékség felszerelése. Ugyanígy homályos és az egyéni kreativitástól függ, hogy ki miként fordítja románról magyarra a boltvezetőt, a boltvezető-helyettest vagy a területi értékesítési vezetőt. Rendszerint felkerestem a magyarországi honlapot és jegyzeteltem. Igen, én már csak ilyen buzgómócsing vagyok, aki a rossz magyar fordításokat is javítani akarta. Olyan eretnek gondolat is eszembe jutott, hogy elkérhetnénk a magyarországi betanító programot, vagy legalább az ott ismertetett fogalmakat és lehetne valami szószedetet szerkeszteni, hogy ne legyünk már ilyen nyelvi sötétségben. Ezt nem mondtam ki hangosan, mert már nem volt kinek és valljuk be, ez igen szomorú. Két év alatt egy főnök volt vevő nyelvészeti kérdésekre és úgy érzem inkább ő lógott ki a sorból(egyedül ő akart tenni a feliratok javításáért) és nem ez a megszokott hozzáállás. 

 Ez egy kiskereskedelmi multi, nem pedig az anyanyelvápolók szövetsége, egy ilyen Zernyest Reménysége főnökkel még mukkanni sem lehet ilyesmiről. Az már kiderült, hogy nem én leszek a fényvivő. Az elrontott magyar feliratokat sem javítják, a kollégák részéről sem volt különösebben igény arra, hogy a magyar szakszavakat ismerjék. Az is ellenállásba ütközött, hogy a román palet mellé megtanulják a raklapot, csak úgy, hátha egyszer jól fogna. 

Lehet, hogy nem voltam elég alapos és nem öltem elég időt meg energiát a  keresésbe, de nem találtam olyan tanulmány, ami a romániai kiskereskedelmi multik magyar dolgozóinak anyanyelvhasználatáról készült. Nincs, pedig lenne rá igény. Sok mindent meg lehetne vizsgálni a nyelvhasználattal kapcsolatban.  Lehetne interjúzni. Ne csak tippelgessünk, kérdezzük meg őket. Talán akkor megfontoltabban nyilatkoznánk. Talán akkor nem az derülne ki, hogy állítólag csak azért akarunk magyarul beszélni, mert nagyon gyatrán beszélünk románul. 

Ezt a témát még én sem gondoltam végig olyan mélységben, ahogyan illene. Azt remélem, hogy mások is kedvet kapnak hozzá. Nem azért kell ezt a témát szeretni és kutatni, mert én azt mondom, de aránylag ritkán fordul elő, hogy egy romániai multi  magyar eladója első kézből szerzett nyelvhasználati tapasztalatairól ír. Ez lehet egy jó alkalom a gondolkodásra: az anyanyelvről, nyelvi jogokról, tanításról, szaknyelvről, kétnyelvű szakkönyvek meglétéről/hiányáról, műveltségről, és így tovább. 

 *Nincs benne a Gyurgyák János féle Rövidítésszótárban, Félegyházi András - alias - ☺ndrás oldalán találtam Árazonosító kód  fordításban itt: http://www.felegyhazi.hu/Bingo-angol-magyar-szotar/02-bingo/156-bingo-angol-magyar-szotar.shtml

2020. július 20., hétfő

Nincs itt semmi látnivaló



Ez a bejegyzés Multik nacionalista praktikái és az édes anyanyelvünk  meg a Tudtuk, hogy nem megy egyszerűen ez bejegyzések folytatása, érdemesebb előbb ezeket a bejegyzéseket elolvasni. 

Közben még kétszer meghallgattam az Asztalos-interjút és nem vagyok boldog. Mondjuk meglepett, hogy eddig még semmit sem tett. Jó nagy szószban vagyunk, édes olvasóim. Egyre kiábrándultabb vagyok. Menjünk mind külföldre? Mi a búbánatért kínlódunk itt anyanyelvi jogokkal? Anyanyelvi oktatással? Olyan vérsznob a romániai magyar értelmiség, hogy a fizikai munkás számukra nem létezik. Érdemes még erről a témáról írni, és teljesen hiába jártatni a pofám?
 Jó vicc volt ez, röhögjünk! Kacsintsunk össze, mi kétnyelvű, nagyon műveltek, megérdemli, amit kap a sok székely bugris Székelyföldön, mert még románul sem tud.

Reméltem, hogy valaki valahová bekommenteli, mennyire beteg ötlet ez a kasszában éneklés. Mert az. 
Az is elég beteg dolog, hogy egy jogvédő mentegeti a magyarságot a szentgyörgyi idézőjelbe tett események után, hogy mi magyarok lényegében tiszteljük december elsejét és a hazafias énekeket.  Minket alázott a vérsoviniszta román főnöknő, de helyettünk is kijelenti, hogy mi mennyire respektálunk mindent, gyorsan kiigazít, púderez, nehogy valakit megbántsunk. Van egy kisebbségi magyar  társaság, akik mindenhol és mindenkor bocsánatot kérnek. Gondoljunk bele, a miccses sztori után is bocsánatot akartak kérni a megbántott románságtól"A baj az, hogy volt akit lejáratni. És ilyen esetekben félre kell tenni a büszkeséget, és elnézést kell kérni. Elnézést a klienstől, akit nem szolgáltunk ki, elnézést az erdélyi magyaroktól, akiket lejárattunk a tahóságunkkal, és elnézést a románoktól, amiért okot adtunk arra, hogy egy olyan videót készítsenek, amiből másmilyennek ismerik meg az erdélyi magyarokat, mint amilyenek valójában vagyunk."  Bár egy cikk erejéig tértek volna vissza a témára, hogy a pellengérre állított eladótól bocsánatot kérjenek csőlátásukért. Ennyi gerinc viszont senkiben sem volt. Ha holnap történne meg, ugyanígy reagálna az elit. 

Teljesen fölösleges gesztus volt ez is, éreztem valami szekunder szégyent. Jobb lett volna a boltról beszélni, mondjuk az elbaltázott magyar feliratokról, mert az szóba se került. Ha valaki bocsánatkéréssel tartozik, az az üzletlánc, de ezt sem feszegették. 

Az ünnep, ahogy én látom

Ha egy bolt, azt szeretné, hogy az alkalmazott ünnepeljen, akkor az adott napon nem nyit ki. Ilyen egyszerű. Nem kell aznap dolgozni, mindenki azt csinál, amit csak akar, úgy ünnepel, ahogy akar. 

De itt ilyesmiről szó sem volt, bementünk dolgozni, a főnöknő szokás szerint alázott, mert ő úgy szerette és megtehette. Félreértés ne essen, mindenkit alázott, nemzetiségtől függetlenül. Talán egyik román kolléganő szeretett volna részt venni valamelyik rendezvényen, mert nagyon érdekelte, de neki sem jött össze. Az  ünnepekkel kapcsolatban, az sem érdekelt soha senkit, ha valakinek a gyereke valahol szerepelt és a büszke szülők legalább azt a szereplést megnézték volna. Minden ünnepnél előjött ez a probléma, több kolléganő sírt ez a két év alatt, mert nem lehetett ott a gyerek előadásán, nem cserélhettek, nem kaptak szabadnapot, egyebek.

Az üzlet elég zajos, a hangosbemondó folyamatosan tájékoztatja a vásárlókat, melyik kassza zár és melyik kasszát nyitják ki. Ott volt a fülecskénken a fejhallgató, nehogy elpilledjünk a kasszában. Bónuszként ott voltak a román nacionalista, fellobogózott vásárlók, akik az ünnepre érkeztek és nagyon kellett figyelni, hogy milyen nyelven beszélünk.
Ebben a kellemes és ünnepi hangulatban jött a kérés, hogy igazán dalolhatnánk a kasszában. Elénekelhetnék a Noi suntem români  című nótát. Pont azt, semmi más nem jutott eszébe, előtte kikérdezte a műszakot arról, hogy mit ünnepelünk. Gátlástalan, rosszindulatú nő volt. A főnöknő rázendített az irodában, fülesben hallottuk, és jó ötletnek találta, hogy mind énekeljük. Újra leírom, hogy a román munkatársak sem akartak énekelni. Én ezt a kasszában dalolást, akkor is visszautasítanám, ha Magyarország közepén álló boltban kérnének erre március 15-én és a Kossuth-nótáról lenne szó. Nem egy vegyeskereskedésben van annak a helye. Nem úgy, hogy közben figyelem, hogy ne lopjanak, számolom a termékeket, termékcserét bonyolítok, szkennelek és pénzt számolok. Ha már ének, akkor ne felső utasításra tegyem, átizzadt felsőben, saját izzadságomba pácolódva. Hadd menjek ki ünnepelni, cseréljem le a munkaruhát, öltözzek át szép ruhába, érezzem embernek magam és ha úgy tartja kedvem, elénekelem a Kossuth-nótát. 

Sajnálom, ha ezzel megsértem a finom lelkű jogvédőt, de nincs az az isten, hogy én a Noi suntem români című nacionalista nótát énekeljem. Igazából nem sajnálom, iszonyúan dühös vagyok ez a jópofizás miatt, ez a vastag seggnyalás miatt, mert hallgatni is rossz volt. Már egy nyomorult Facebookcsoport (MaghiaRomania) követőinek is ennyire meg kell felelni? Úgy a vérükben van a megfelelni vágyás, hogy mindent megteszünk, csak csend legyen? Nem is értem mire gondol, mikor azt mondja, hogy nekem ezt a hazafias dalt, vagy más nacionalista román dalt tisztelni kellene. Mi a cifra búbánatért tiszteljem? Egyáltalán mire gondoljak, a Treceți, batalioane române, Carpații nótára? A műveltségem része kellene legyen? Mégis miért, valami másodrendű polgár vagyok?

Megköszönném, ha az én nevemben senki nem nyilatkozna ilyen hazafias nótákról. Ezen a szinten hadd tartozzon már rám, hogy mit tisztelek és mit nem.