Homo Sentient - Gabriel Păun könyvének bemutatója
A fordítók előszava
Gabriel Păun könyvének bemutatója május nyolcadikán lesz Bukarestben, a Seneca Anticafeban. Ez alkalomból szeretnénk neki és aktivista társainak ezzel a fordítással kedveskedni, egyúttal köszönetünket fejezzük ki mindazért, amit az erdőkért tettek.
Nem ismerek olyan aktivistát, aki ne akarna mindent megtudni például a famaffiáról. Tudjuk, hogy ez több szempontból sem lehetséges, ő maga írja, hogy vannak elmesélhető történetek, vannak, olyan történetek, amiket részlegesen ismertethet és van, sok olyan történet, amiről nem beszélhet, mert emberek életét veszélyeztetné.
Szomorú idők járnak, pár hete a Schweighofer cég ügyvédnőjét a Ciolacu-kormány főtitkárnak nevezte ki. Mi az illegális fakitermelések és konkrétan, egy újabb, akkor még csak tervezett Schweighofer-fafeldolgozó elleni tiltakozások alatt kerültünk vele kapcsolatba. Eddig több, román oldalakon megjelent interjúját forditottuk, hogy a magyar nyelvterület bármelyik sarkában olvashassák. Ha a szervezett bűnözés nem ismer országhatárokat, az információ is legyen határtalanul hozzáférhető.
A többféle témát feldolgozó Homo Sentient kötetből, talán nem meglepő módon, azokat a részeket emeltük ki (az aktivista létet és a feltört levelezést), amikről akkoriban hallottunk valamit, de eddig nem tudtunk meg további információkat.
Az alábbi részleteket a teljesség igénye nélkül jelentetjük meg. Arra törekedtünk, hogy a keretek szűkössége ellenére egy épkézlább történet kerekedjen.
Az aktivista lét
Nem ismerek olyan aktivistát, aki ne akarna mindent megtudni például a famaffiáról. Tudjuk, hogy ez több szempontból sem lehetséges, ő maga írja, hogy vannak elmesélhető történetek, vannak, olyan történetek, amiket részlegesen ismertethet és van, sok olyan történet, amiről nem beszélhet, mert emberek életét veszélyeztetné.
Szomorú idők járnak, pár hete a Schweighofer cég ügyvédnőjét a Ciolacu-kormány főtitkárnak nevezte ki. Mi az illegális fakitermelések és konkrétan, egy újabb, akkor még csak tervezett Schweighofer-fafeldolgozó elleni tiltakozások alatt kerültünk vele kapcsolatba. Eddig több, román oldalakon megjelent interjúját forditottuk, hogy a magyar nyelvterület bármelyik sarkában olvashassák. Ha a szervezett bűnözés nem ismer országhatárokat, az információ is legyen határtalanul hozzáférhető.
A többféle témát feldolgozó Homo Sentient kötetből, talán nem meglepő módon, azokat a részeket emeltük ki (az aktivista létet és a feltört levelezést), amikről akkoriban hallottunk valamit, de eddig nem tudtunk meg további információkat.
Az alábbi részleteket a teljesség igénye nélkül jelentetjük meg. Arra törekedtünk, hogy a keretek szűkössége ellenére egy épkézlább történet kerekedjen.
![]() |
Copyright: Gabriel Păun |
Az aktivista lét
Az aktivizmus nemes foglalkozás, és egyike a legveszélyesebb szakmáknak. A környezetvédelmi aktivizmus mind közül a legveszélyesebb. Kétnaponként megölnek egyet közülünk valahol a Bolygón. Pontosabban 1733 aktivista halt meg az utóbbi 10 évben (2012-2021), őket szervezett bűnözői csoportok, felbérelt gyilkosok, vagy saját kormányaik végezték ki. Ez a szám egyre nő, a 227 megölt aktivista 2020-ban, új rekord. Több alkalommal csak egy lépés választott el engem is, hogy egyike legyek a megsemmisítetteknek, de valahogy megúsztam törött csontokkal meg egyébb testi és lelki sebekkel. Felkerültem a legveszélyeztetettebb és leginkább díjazott aktivisták listájára. A legrangosabb díj, amivel megtiszteltek, az ENSZ Champion of the Earth 2024 díja. Minél magasabb érdekeket zavarok, a megtorlás annál keményebb. Így, mikor államfők, diktátorok, évi több milliárdot forgató korporációk, vagy egész országokat kontrolláló kartellek érdekeit zavarod, akkor életed végéig a hátad mögé kell lesned. Vigyáznod kell mit eszel és mit iszol. Csak nagyon kevés emberben bízhatsz. Most egy biztonságos házban élek, álnéven és ha terepre megyek, különféle taktikákat alkalmazok, hogy folyamatosan nyomom veszítsék(...) Az összes eszközöm pár percenként IP-t cserél. Most digitálisan Peruban vagyok, majd pár másodperc múlva Taiwanon, földrajzi nyomom a médiában vagy a közösségi oldalakon követhetetlen. Láthatod, hogy egy Depeche Mode koncertről liveozok az USA-ban és pár óra múlva egy nemzeti parkban túrázom Ausztriában. Digitálisan térben és időben transzcendenssé váltam.
Kibertámadás
Számomra a következő hónapok lettek igazán rosszak. A romániai erdőkért folytatott harcomban nem csak az osztrákokat kritizáltam, hanem más fafeldolgozó cégeket is, skandinávokat, amerikaiakat, svájciakat, spanyolokat és románokat. Van a kereslet és van a kínálat, ahol egyesek vágnak, mások vásárolnak és az ellenőrző szervek behunyják a szemüket a lopás láttán, mert a politikus főnökeik kapnak a pénzből. Mikor stratégiát követve és impakttal dolgozol, biztos lehetsz benne, hogy a tolvajok mindent meg fognak tenni, hogy befogják a szájad. Köteteket tudnánk írni hihetetlen megtörtént esetekből, de most csak párat mutatok be, hogy a fapiac tétjét és dimenzióit illusztráljam.
2016 van, Victor Ponta leváltását követően a technokraták vannak kormányon Romániában. Most izzik a Panama-akták kirobbantotta botrány. Sadován voltam, Suceava megyében, egy a környezetvédelmi minisztérium által szervezett munkagyűlésen, ahol egy új, az érintetlen erdőket védő törvény kidolgozása a cél. Itt és ekkor született meg a Romániai Érintetlen Erdők Katalógusa. Természetesen, nem anélkül, hogy berekedjek, mert a teremben igen sokan voltak, akik a lehető legkevesebb fát akarták védeni . A szemem sarkából látom, hogy villog a telefonom kijelzője. Valaki fáradhatatlanul el szeretne érni. Csak a gyűlés után válaszoltam, útban a bukaresti repülőtér fele. Azt mondja, ő Florian Klenk és bizonyítékai vannak arra, hogy az osztrák cég érintett a Panama-aktákban. Megkérem, hogy hívjon másnap, mikor már otthon vagyok és minden kéznél van, ami kell, hogy komolyan beszélhessünk a témáról. Abban maradunk, hogy küld egy emailt pár információval.
Már a tikos házamban lakom, mert itt sokkal nagyobb biztonságban érzem magam. Nagyon lelkes vagyok, hogy Florian Klenk hívott, mert ő a legelismertebb tényfeltáró újságíró Ausztriában. Amolyan Alex Nedea és Alex Dima egyszemélyben. A Panama-aktákhoz köthető tényfeltáró munkát a világ majd minden országát képviselő tényfeltáró újságírókat tömörítő hálózat az OCCRP(The Organized Crime and Corruption Reporting Project) hangolta össze, az utóbbit a romániai Paul Radu alapította a Rise Projecttől. Florian Ausztria részéről volt jelen a Panama-aktáknál. Sok újságíró barátom van a világ minden országában, beleértve Ausztriát is, ahol majdnem minden médium beszámolt az osztrák cégek Romániában elkövetett törvénytelenségeiről. Florian még nem írt semmit, de nagyszerű pillanat ez erre. Hogy megbizonyosodjam arról, minden rendben van, három osztrák újsáigíróval egyeztettem az elérhetőségét. Még az interneten is tanulmányoztam a beszédét és minden klappol.
Hazaértem. Eltelik a nap. Eljön az idő, mikor hívnia kell. Felhív, elmondja, hogy a jól ismert osztrák cég a Romániában megszerzett pénzt pár együttműködő romániai cégen keresztül mossa, majd a pénz valaki segitségével Luxemburgon keresztül elhagyja az országot, hogy végül Panamába jusson. Florian azt mondja, küld egy excel táblázatot, amiben megtalálom azoknak a román cégeknek a nevét, amelyeken keresztül az osztrákok külföldre viszik a pénzt. Azt szeretné, ha összevetném a listát azoknak a cégeknek a listájával, akik az osztráknak adnak el fát. Azt mondja, hogy a csatolmányhoz jelszó kell, de azt majd sms-ben küldi. Megkapom Florian Klenk levelét, megnyitom a csatolmányt, beütném a jelszót, de a monitor fehér. Nem jelenik meg semmilyen mező, ahova beírhatnám a jelszót, megpróbálom laptopon, ugyanaz az eredmény, megpróbálom telefonon, ugyancsak. Felhívom Christine-t, megkérem, próbálja meg ő is. A probléma marad. Felhívom Floriant és nem veszi fel. Eltelik pár hosszú óra, közben én egyre több kérdést teszek fel. A laptop közben fel akar szállni az íróasztalról, a hűtő olyan hangot ad ki, mint eddig soha. Valaki hív. Nem Florian. Sorin az, a szervezetunk IT-sa, önkéntesként csinálja, mert imádja a munkánkat. Megkérdezi lecseréltem-e a laptopot, mert masszív aktivitást lát a szerveren, mintha az összes emailt letölteném 2016 márciusától egészen máig (április 2016). Azt válaszolom, hogy “Légy szíves, azonnal cseréld le a jelszavam!”
Azonnal rájöttem mi történik. Kibertámadás, a social engineering kifinomult formája. Kihúzom a laptopot és kikapcsolom. Más csatornákon keresztül felveszem Floriannal a kapcsolatot. Ugyanaz a hangja, mint eddig, de másvalaki. Elmagyarázom neki a helyzetet és azt mondja,” Ez identitáslopás. Azonnal értesítsd a rendőrséget. Én is azt teszem. Ne publikálj semmit, előbb kapjuk el a tolvajt.” Úgy érzem, kötelességem értesíteni közeli munkatársainkat, hogy levelezésünk 2009-től napjainkig kompromittálódott. Sascha nagyon örül, mert Florian neki is küldött levelet, de még nem ment be az irodába és nem nyitotta meg. Az időeltolódás mentette meg a kiberbűnözőtől. Úgy döntöttünk, mindketten értesítjük a hatóságokat. Az USA-ban akkor is bűncselekménynek számít, ha valaki vírusos levelet küld, de a címzett nem nyitja meg. A nyomozást az FBI vette át. Én elmentem Markhoz, a helyi rendőrhöz, abban az országban, ahol a levelet megnyitottam. Sokként hatott rá. Eddig ilyennel még nem találkozott. Mark segíteni akart, de nem tudott, így elküldött a belügyminisztériumba. Sorin időközben hozzám utazott és készített egy másolatot a merevlemezről, hogy az eredetit a tartózkodási helyem belügyminisztériumának adhassam, kapott egy másolatot a román belügyminisztérium, mert román állampolgár vagyok és egy másolatot izraeli hekkerek. A lényeg, hogy kiderüljön az igazság, visszaszerezzek minden olyan adatot, amit visszaszerezhetek és megtudjuk, ki áll a támadás mögött.(...)
Visszatérek ahhoz a pánikrohamhoz, ami megelőzte a kibertámadást. Kijövök az erdőből és hazatérek, ahol mindenféle szokatlan dolgot keresek. Szerre megtalálom őket, rejtett kamerák, akkorák, mint a gombostű feje, minden helyiségben, beleértve a fürdőt is. Ezek a kamerák úgy tudnak élőben közvetíteni, hogy nem tudod bemérni. Most már tiszta, valaki mindent tud, amit csinálok és nem spórol a pénzen. Egyesek bántani akarnak, mások mindent akarnak tudni rólam. Ugyanazok, vagy különbözőek? Honnan céloznak rám? A pánikroham hányásba csap át. Hányok. Nem beszélek senkivel. Elhagyom a házat. Fogom Silvat és kocsiba ülünk. Elmegyek az első bankhoz és kiveszek minden készpénzt, amit kivehetek. Elhajtok az első szervizbe, hogy nézzék át a kocsim. Gyorsan letakarítok róla két GPS-követőt (tracker), amiket mágnessel rögzítettek az alváz féméhez. Leszedek egy kis mikrofont is, amit a szerelő talál meg a kocsi elektronikus rendszerére kapcsolva.
Egy hónapig kóboroltam a világban, anélkül, hogy fizikai vagy digitális nyomot hagytam volna, de utána visszatértem valamiféle normalitáshoz. Feltételezem, hogy nem leszel túl meglepve, hogy sem az FBI, sem a román belügyminisztérium kiberbűnözés részlege, vagy azé az országé, ahol élek, sem talált semmit. Még az igen híres izraeli hekkerek sem. Mondjuk, a tartózkodási helyem tisztviselői mégis találtak valami nyomot, amit megtudhattam Marktól, a velem szolidarítást vállaló rendőrtől. Kapott egy másolatot a belügyminisztérium jelentéséről és értesítették arról, hogy jobb lesz, ha rajtam tartja a szemét, mert veszélyben vagyok. A jelentésből kiderül, hogy a hekker egy virtuális bécsi címet használt, de ez a virtuális cím elveszett egy IP pool-ban.
Mikor Bukarestben jártam, megpróbáltam barátian és a lehető legnyíltabban beszélni pár szervezett bűnözésre specializálódott ügynökkel, akik elemezték a helyzetem. Anélkül, hogy biztosan állították volna, azt jelezték, hogy a famaffiáról szóló legutóbbi leleplezéseim a TVR-n sugárzott Garantat 100% Cătălin Ștefănescu-val műsorban, mélyen zavart. Így hallották más kollégáktól, akik nem a történelem rossz oldalán állnak.
Tudomásul vettem, amit mondtak, de továbbra is ködben jártam. Mikor egyszerre több ügyért dolgozol, több kontinensen és borzalmasan zavarsz, akkor nem tudhatod melyik ellenséged bukkant nyomodra. Más időket élünk, még több technológiával és egyre nehezebb megkülönböztetni például a román bosszúállókat az oroszoktól, kínaiaktól, osztrákoktól, izraeliektől vagy araboktól. Olyan helyzetbe kerültem, olyan sok gonosztevőt zavartam, olyan sok országban, hogy egyre nehezebb lesz ezt a munkát folytatnom. Azt hiszem minden nyomozónak ez a problémája.(...)Aki lenyúlta az adatokat a gépemről és a telefonomról, elkészítette a velem együttműködők, a barátaim, támogatóim és a hozzám közelállók térképét. Úgy tűnik, még a profilom is. Mert egy konferencián megjelent egy fiatal nő és gondoskodott róla, hogy észrevegyem(…)Többet nem hallottam róla és örülök, hogy azóta több év eltelt ahhoz, hogy megtudjam, ez egy visszautasítható ajánlat volt (A fiatal nőről kiderül, hogy orosz kém. A visszautasitható ajánlat lényege, hogy bármi volt a terv, végül életben hagyták-ford. megj.). (…)
És azt is megtudtam, hogy mikor a famaffiát zavartam, igazából egy nemzetközi, több szektort érintő kartellt zavartam, amiben bankok, olajcégek, építőcégek és biztosítócégek voltak. Egy ilyen kartellnek minden eszköze megvan arra, hogy zaklasson, hogy megőrjítsen, hogy eltűntessen.
Nagyon igyekeztünk a fordítással, hogy a könyvbemutató napján publikálhassuk. A Homo Sentient már kapható kőnyvesboltokban és online áruházakban. Ajánljuk mindenkinek, aki szívesen leülne Gabi mellé egy baráti beszélgetésre. A holnapi könyvbemutatóhoz sok lelkes érdeklődőt és a legjobbakat kívánjuk!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése