2016. november 8., kedd

Több ezer Keletre exportált állat pusztul el az út során

forrás: Animals Australia

interjúrészlet

Cosmin Ruscior interjúja Gabriel Păun-nal az Animals International európai irodájának igazgatójával. Az interjút az rfi rádió sugározta 2016. október 31-én.

Gabriel Păun
: Az Animals International az Animals Australia nemzetközi szervezete, ott jött létre ez a szervezet, ahol ennek a problémának, az élőállat-exportnak, a központja volt. A probléma nem új és ott kezdődött, Ausztrália volt a legnagyobb élőállat-exportőr (szarvasmarha és juh) egészen addig, míg 10-15 évvel  a szervezetünk nyilvánosságra hozta, hogy mi történik az állatokkal a kamionokban a kikötők felé, mi történik velük a hajókon a célállomás felé, és mi történik azokkal az állatokkal, amelyek túlélték a pokoli utazást, a kikötőbe érkezés után, hogyan bánnak velük és végül hogyan vágják le őket.

Nagyon nehéz szavakat találni arra, hogy mi történik az állatokkal, de mióta napvilágra kerültek ezek a bizonyítékok, változások történtek, pár korlátozást és pár új szabályt vezettek be, így az állatokat (az ausztráliaikat) humánusabb körülmények között szállítják és vágják le.

De egy probléma megszüntetésével újabb probléma született. Miután csökkentették az Ausztráliából Közel-Keletre és Észak -Afrikába exportált állatok számát, azt más helyről, Európából és főleg Romániából származó állatokkal pótolták. Románia elsőként iratkozott az exportlistákra, szemben Európa más országaival, ahol sokkal kevesebb élőállatot exportálnak, mert tudnak arról, hogy ez milyen problémát jelent az állatoknak, a gazdáknak és a belső piacuknak. Európából a Közel- Keletre és Észak- Afrikába évi több mint 2 millió élőállatot exportálunk, ebből 1 milliót Romániából.

Cosmin Ruscior: Ami elméletileg jó a gazdáknak.

Gabriel Păun: Elméletileg igen, ezt mondják, és így tudjuk, de beszéltünk bukovinai, dobrudzsai, bánáti, erdélyi és havasalföldi gazdákkal, a valóság másként fest. A gazdákat rákényszerítik, hogy ezt tegyék, a gazdáknak nincs más lehetőségük, a gazdák sírnak, mert szinte a gyerekeiket küldik exportra, újszülött borjakról és báránykákról van szó. Az szeretnék, ha a kormány segítene nekik abban, hogy itt neveljék fel őket, hogy zöld legelőkön legeljenek és itt is vágják le, Romániában, hogy fagyasztott árukén exportálhassák, így a hozzáadott érték itt maradna, több pénz maradna Romániában. Az állatok is kevesebbet szenvednének, mert más az, hogy elküldöd az újszülött borjakat Izraelbe, Jordániába, Egyiptomba, vagy Líbiába, és megint más, ha nálunk nőnek meg, több pénz van a felnevelésükből, több munkahely, több adó az államnak. A gazdák számára mindez nehezen érthető, ők több segítséget szeretnének az államtól. Nekünk állatvédő szervezetként természetesen mindezek a szempontok egyformán fontosak. A szociális problémák, amiket okoz. A gazdasági problémák, hogy munkahelyeket is exportálunk, nemcsak élő állatot. És természetesen leginkább az állatjóléti szempontok érdekelnek. Amit mi kérünk, lényegében az emberi jóérzéssel függ össze, hogy tartsák be a törvényeket. Mikor az állatexportról beszélünk nem tartják be a törvényeket.

Cosmin Ruscior: Pontosan mit ír a törvény?

Gabriel Păun: Van egy 2005-ös EU-s rendelet és vannak az Állategészségügyi Világszervezet által létrehozott  állatjóléti normák, meg az Európai Unió Bíróságának egy döntése, ami egy nagyon szomorú eset után született, miután nagyon sok állat pusztult el a szállítás során. Mondok pár példát, kezdjük egy romániai példával, kevesen tudják, hogy tavaly az évente sok ezer Közel-Keletre induló hajóból egy hajón minden állat elpusztult, míg a hajó célba ért.

Cosmin Ruscior: Mikor történt ez, mi volt a célállomás?

Gabriel Păun: Tavaly nyáron, 2015-ről beszélünk, Midiáról indult a hajó, Jordánia Akaba kikötőjébe és 13.500 juhot szállított. Ott voltam Midián, mikor rakodtak és láttam pár problémát. Már a kamionon is voltak döglött állatok, ezt tulajdoníthatjuk  a helyi fajtának és az európai fajtának, vagy annak is, hogy nem tartották be a szállításra vonatkozó előírásokat. Nem volt elég helyük, nem voltak biztosítva a higiéniai feltételek, nem voltak szállításra alkalmas állapotban, mindez benne van a hatályos törvényekben, továbbá a hajón is Románia felel az állatokért egészen a célállomásig, tehát azután is, hogy a szállítmány elhagyja az EU területét. A hajón egészen a célállomásig Románia a felelős. A román hatóságok még mindig nem tudják mi történt. A vizsgálatból és az exportőrnek és a hatóságoknak írt levelekből tudtam meg, hogy egyszerűen nem volt állatorvos a hajón, nem adtak vizet az állatoknak, azok meg egymást taposták, hogy vízhez jussanak(ford. megj. a hajóban negyven fok volt) és borzalmas kínok között pusztultak el.

Gabriel Păun: Az exportáló gazda azt mondta, hogy mind elpusztultak, de ez őt nem érdekli, mert a kár a vásárlóé, az ő kárát meg kifizette a biztosító. Annyira egyszerű és kéznél levő megoldás minden EU-s tagország számára, Romániának is, hogy a hajón legyen egy állatorvos. Fizesse az állam, hogy ne vádolhassák részrehajlással, nevezze ki az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA), legyen minden hajón egy. Az Európai Unió Bíróságának döntése ezt lehetővé teszi. Elkészítettünk egy jogi véleményt, amit átnyújtottunk a mezőgazdasági miniszternek és az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóságnak, legalább ennyit megtehetnek.

Cosmin Ruscior: Vannak jogi következményei az ilyen esetek, azaz fizet valaki, felel valaki?

Gabriel Păun: Úgy tűnik, van szerződés importőr és az exportőr között, vannak közvetítő cégek, biztosítási társaságok és van kontingens, amit ilyen esetekben kiutalhatnak. Valószínű, hogy ebben az esetben a biztosító fizetett. De meddig fog fizetni, ha az ilyen esetek megismétlődnek? Ez egy száz százalékosan halálos eset volt, minden állat elpusztult, de a többi szállítás során is pusztulnak el állatok, azokat a tengerbe dobják. Most tértünk vissza a Közel-Keleten zajló áldozati ünnepről, amit minden arab országban évente ősszel ünnepelnek és romániai fülszámos teheneket találtunk a tengerparton.
forrás: In premiera 

Tehát, azokat állatokat, amelyek nem élik túl a szállítást, a tengerbe dobják és a tengerpartra kerülnek, ahol emberek vannak, mint nálunk Mamaián. Képzeljék el, milyen lenne, ha szörnyű kínok között elpusztult tehenet találnánk a tengerparton, ez végül a turizmusra sincs jó hatással, arról ne is beszélve, hogy az út során összegyűlt több tonnányi trágyát ugyancsak a Fekete-tengerbe és a Földközi-tengerbe dobják, végül ez a környezetet is szennyezi, de senki sem látja, senki sem akar tudni róla.
forrás: Animals Australia

Cosmin Roscior: Említette, hogy idén több közel-keleti országban járt, ott mit mondtak az emberek, miről beszéltek? Milyen visszhang volt?

Gabriel Păun: Jártam Jordániában, Libánban, Izraelben, Palesztinában, év elején meg Egyiptomban és Líbiában is, többé-kevésbé ugyanaz az eljárás mindenütt, ugyanazok a gazdasági, szociális és állatjóléti gondok.

Akkor volt meglepetés, mikor felvételeket mutattunk állatlevágásokról vallási vezetőknek, hatóságoknak, tudósoknak, állatorvosoknak és így tovább, visszahőköltek, őket is megrémítette a látvány és azt mondták, hogy még a vallási előírásokat sem tartják be, tehát nem a kóser vagy a halal előírásokról van szó.
Nem tartják be az európai törvényeket, a nemzetközi szabályokat, de nem tisztelik a helyi vallást sem.

Ledermedtek attól, amit láttak, teheneket láncoltak meg hátsó lábuknál és felakasztották fejjel lefelé, hogy később elvághassák a torkukat. Vannak utcai állatvágások, az állatok inait átvágják, hogy ha levágták könnyebben mozgathassák, kivájják az állatok szemét, teljesen elveszik az állatok méltóságát, elveszik az esélyt, hogy kevesebbet szenvedjenek. Végül is, ha levágásra szánják őket, legalább gyors haláluk legyen és ne kínozzák. A kábítást/kábítópisztolyt a vallás is megengedi, de nem művelik, mert sokba kerül és képzett emberek kellenének hozzá.

...
Az interjú román nyelven meghallgatható itt
Teljes interjú meghallgatható itt: export animale vii

Állítsuk meg a halálhajókat! petíció 


További olvasmányok
A szállítás időtartamára vonatkozó uniós állatjóléti előírások

Frissítés 2017. január 21.
Már volt magyar cikk a témáról
http://regithink.transindex.ro/?tag=allatjolet

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése