2016. december 7., szerda

Fontosabb erdős cikkek 2016 negyedik negyedévéből (folytatás)


Újabb leleplezések az EIA-tól(Environmental Investigation Agency )

2016.11.21.
Szellemkamionok Románia útjain


angol és román felirattal

2016.12.05. 
vandalizmus a nemzeti parkban



FSC places the Schweighofer Group on probation for disassociation
Bonn, Germany (7 December, 2016) - The Forest Stewardship Council (FSC) has decided to place the Schweighofer Group on probation for possible disassociation for involvement in irregularities and illegalities in its timber trade operations and in illegal logging by its Romanian forest land enterprise. https://ic.fsc.org/preview.fsc-statement7-december-2016schweighofer.a-6586.pdf

Stolen wood, certified FSC allows certification to continue, Despite Illegalities
Despite finding timber giant awash in stolen wood, FSC allows certification to continue
WASHINGTON, DC – A scathing investigation report released today by the Forest Stewardship Council (FSC) details systematic illegal timber sourcing by one of Europe’s largest timber processors, the Austrian firm Holzindustrie Schweighofer. FSC’s 110-page report, produced by a panel of experts over nearly one year, states that Schweighofer “developed a culture” that incentivized illegal timber sourcing by putting cheap wood above legality in their sourcing of logs in Romania. FSC’s Board of Directors refused to accept the panel’s recommendation that Schweighofer lose its FSC status, instead putting the company on a three-month probation which allows products to continue to be sold under the FSC label.
https://eia-global.org/press-releases/stolen-wood-certified-press-release

FSC-ZertifikatWaldschützer bekommen ein Glaubwürdigkeitsproblem
Das FSC-Logo ist eines der bekanntesten Siegel für nachhaltig erzeugtes Holz. Doch die österreichische Schweighofer-Gruppe darf ihr Zertifikat behalten - trotz wohl erdrückender Beweise.
Viel klarer als dieser Satz geht es kaum: "Der FSC sollte sich von Holzindustrie Schweighofer und allen von Gerald Schweighofer kontrollierten Firmen trennen."
Der Satz steht am Anfang eines 110 Seiten langen Berichts dreier Prüfer des Forest Stewardship Council (FSC). Er sollte das Ende der Zusammenarbeit mit einem der größten Holzverarbeiter Europas bedeuten, der Schweighofer-Gruppe (HS) aus Wien. Sollte - denn das letzte Wort in dieser Sache hat das Board des FSC und das gab heute bekannt, dass Schweighofer in der FSC-Familie bleiben darf. Trotz Bedenken. Auf Bewährung.
http://www.spiegel.de/wirtschaft/fsc-siegel-waldschuetzer-bekommen-ein-glaubwuerdigkeitsproblem-a-1124852.html#spRedirectedFrom=www&referrrer=

Egyértelmű és meggyőző bizonyítékokat találtak a Schweighofer ellen
A fenntarthatósági tanúsítványt felfüggesztő FSC megállapítja, súlyos rendellenességek és törvénytelenségek kísérték az osztrák fafeldolgozó romániai tevékenységét.
aidőt szabott meg a Holzindustrie Schweighofer osztrák fafeldolgozó vállalatcsoport számára a Forest Stewardship Council (FSC), amely korábban ideiglenesen visszavonta a fenntarthatósági tanúsítványt a cégtől, és vizsgálatot rendelt el a környezetvédő civil szervezetek által törvénytelen fakitermelés bátorításával és illegálisan kitermelt faanyag feldolgozásával vádolt cég ellen. A próbaidő alatt a Schweighofernek egy sor feltételt kell teljesítenie. Az FSC igazgatótanácsa 2017. február 7-10. között tárgyal ismét az ügyről, és amennyiben a HS nem teljesíti a feltételeket, kizárják – áll az FSC közleményében.
http://think.transindex.ro/?cikk=26344

Civilek félgyőzelme Schweighofer-ügyben
A Holzindustrie Schweighofer fafeldolgozó vállalat azonnal orvosolja a kereskedelmi forgalmában tetten érhető rendellenességeket, és szüntesse be a gyanús körülmények között kitermelt fa felvásárlását – követeli a Természetvédelmi Világalap (WWF).
A környezetvédő civilek annak kapcsán adtak ki közleményt, hogy a héten a Felelős Erdőgazdálkodás Tanácsa (Forest Stewardship Council-FSC) tárgyalta az osztrák fafeldolgozó fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó tanúsítványának ügyét, és arra a következtetésre jutottak, hogy a nagyvállalatnak köze van a törvénytelen fakitermeléshez. Az erdőgazdálkodásra vonatkozó tanúsítvány továbbra is felfüggesztve marad, februárig haladékot adtak a hiányosságok rendezésére, majd újra napirendre tűzik az ügyet.
http://www.szekelyhon.ro/vilag/civilek-felgyozelme-schweighofer-ugyben

Mától elindult az "Erdőfelügyelő" portál
A környezetvédelmi minisztérium december 9-én elindította az inspectorulpadurii.ro weboldalt, amely alapján a felhasználók maguk is ellenőrizhetik, egy adott rendszámmal rendelkező farakomány adott időszakban törvényesen szállított fát vagy sem a közutakon. A honlap elindítását Cristina Pasca-Palmer miniszter jelentette be egy sajtótájékoztatón.
A honlap több szatellitkép-forrást is felhasznál, de még nincs kész minden szükséges háttéradatbázis a működéséhez. Elsősorban egy innovatív eszközként fog szolgálni a fatolvajok ellen küzdő hatóságok számára, de az egyszerű polgárok is követhetik, hogy reális időben mi történik Románia erdeiben, ki vág, mit vág, mennyit, hol, kinek az engedélyével, hol rakodja föl az árut, és hol vannak a feltehetően illegális kitermelések - mondta a miniszter.
http://think.transindex.ro/?hir=195

How Romania Is Using Satellites to Stop Loggers Leveling Its Fairytale ForestsEvery day on Romania’s highways, “ghost trucks” slip by unnoticed.
Digital records show the vehicles, loaded with timber, coming from verified logging sites in the Romanian forest. But the GPS data associated with the records reveal they actually have much more random origins: from cornfields, to cemeteries, to California.
It’s part of an illegal logging industry the government has said removes an estimated 141 million cubic feet of timber each year for the country’s old growth forests, some of the last in Europe. But a new, high-tech solution from Romania’s Ministry of the Environment is designed to counteract illegal logging by putting as much information as possible in the hands of the public using satellite imagery and GPS tracking. The hope is that, when all of the data is public, there will be nowhere for those shirking the law to hide.http://motherboard.vice.com/en_uk/read/how-romania-is-using-satellites-to-stop-loggers-leveling-its-fairytale-forests

Arbitrariness by authorities and delusive laws undermine protection of primeval forests in Romania
Radolfzell / Bukarest. Romania harbours the largest old-growth forests in Europe, but they vanish at breath-taking speed. A conservation programme, the “National Register of Primeval Forests” is destined to save the remaining old-growth forests. However, the recently published interim report is more than disappointing: Currently, the register only includes about 13,000 hectares, which is less than six percent of the potentially existing old-growth forests in the country. According to the experience made by experts and nature conservation NGOs, the reasons are obvious: “Forest authorities keep withholding essential documents such as forest maps and management plans, thereby impeding the preparation of the studies that are prerequisite for nominations for the register of primeval forests”, explains Gabriel Schwaderer, CEO of nature conservation foundation EuroNatur.Arbitrariness by authorities and delusive laws undermine protection of primeval forests in Romania foundation EuroNatur.
Romania creates revolutionary public access in new online wood tracking system
WASHINGTON, DC – Romania’s Ministry of the Environment has released a new website allowing real-time tracking of all timber transports across the country.
This new map-based interface, “Forest Inspector,” represents a groundbreaking approach by the government to involve its citizens in the fight against illegal logging – a pervasive problem which continues to threaten the country’s valuable forests, among Europe’s oldest and most pristine.
“EIA congratulates Romania’s government for creating this unique and groundbreaking public access to key forest information,” said David Gehl, Eurasia Programs Coordinator for the Environmental Investigation Agency (EIA), a U.S.-based NGO that has documented the international trade in illegally cut Romanian timber. “It takes a nation to protect a national treasure. Romania’s new interactive website allows all of Romania’s citizens to take real action to stop illegal logging and help protect Romania’s valuable forests.”
https://eia-global.org/press-releases/romania-creates-revolutionary-public-access-in-new-online-wood-tracking-system

The Beech Forest Network of Europe calls for commitments to intensify the protection of old-growth forests,Vilm Resolution 2016From 1 to 5 December 2016, 30 experts from 14 countries1 , who are dedicated to ecological research and the conservation of old and free-willed European Beech forest ecosystems gathered on the Isle of Vilm and conducted the second international workshop in this series2 . The participants represent governmental and non-governmental organisations, academia, protected areas and civil society. The special environment on the isle with its wellprotected old-growth beech forests provided unique inspiration to the participants
http://www.centreforeconics.org/news-and-events/press-release-downloads/vilm-resolution-european-beech-forest-network-2016/






Romania is unable to prevent wood from virgin forests to enter European market


Romanian environmental NGO Agent Green today published a new investigation showing that depots are laundry machines for trees stolen from Europe’s last virgin forests. That is why Holzindustrie Schweighofer (the largest wood processor in Romania) and other international players can easily process wood taken from virgin forests or national parks without knowing.

VIDEO „Illegal logging contest in virgin forests of Tarcu Mountains”:
https://youtu.be/e-RPJzjyWWY

Schweighofer only exports wood products from Romania in 80 countries around the world, in many cases with the FSC (Forest Stewardship Council), a label that many consumers know and trust.

In this moment Romania has no traceability system in place to prevent illegal wood or from national parks and virgin forests to reach the global market. The recent effort by the Government to launch the Forest Inspector application is nothing more than a transparency tool, that’s all.

The only identification tool that may ensure the wood traceability at the moment is the APV number (the logging concession). This unique number occur on all trees extracted from a particular forest where logging was allowed for a certain volume. SUMAL, the State database centralized at Ministry of Environment contains all the necessary details, but its applications (Wood Tracker and Forest Inspector) are not made to ensure traceability to final products. The chances are even lower if the trees are taken to a depot in their way to the sawmill.

It would be a great beginning if the APV number would be marked on stump, logs, all subsequent pieces and the final product or its package”. There are other methods to track the wood, thanks to modern technology, but neither Government nor companies wishes to solve this key issue.

Agent Green had several talks on traceability with both, the ministry and Holzindustrie Schweighofer since year 2014.

This year, the forestry official of the ministry told us that traceability is not their concern and last year Schweighofer told us that they are satisfied with the FSC certificate that the company was still holding at that time. Now, the minister who is completely wrong will finish her mandate and go while Schweighofer lost its FSC certificate. The new coming minister should grant highest priority to traceability issue because from the legal point of view it is exclusively the task of the ministry. Until then, Schweighofer and other companies should make more efforts for a proper traceability system. Otherwise we’ll debate the illegal logging issue until we’ll run out of forests.

Agent Green investigators visited depots from all geographical regions of Romania and concluded that mixing of wood in depots is a common practice. In most of the cases, investigators observed there are no ”due-diligence” systems in depots according to the EU TR Regulation that is applicable in Romania since 2013.

EU Timber Regulation:
http://ec.europa.eu/environme…/forests/timber_regulation.htm

In 2015 Agent Green made a complaint to EU Commission against Romania for being unable to prevent illegal wood to enter the global market. The Commission has started the infringement procedure against Romania at that time. But the Environmental Ministry has somehow convinced this year the Commission that things are fine in Romania and the infringement was classified.

We suspect that the ministry missed to say the whole truth to the EU Commission. That is why we will make a new formal complaint.(Agent Green Facebook)

Megszakítja üzleti kapcsolatait a Schweighoferrel a Hornbach
December 16-án a Hornbach Romania bejelentette, januártól felbontja a partnerséget a Holzindustrie Schweighofer osztrák fafeldolgozóval, és nem árusítja jövőtől a termékeiket, másik beszállítót keres.

A nagykereskedés a vásárlók nyomására dönthetett a lépés mellett, ugyanis korábban petíció indult az építkezéssel, anyagok forgalmazásával foglalkozó nagykereskedések vásárlóit megszólítva, amelyben bojkottra szólítják őket azon cégekkel szemben, amelyek HS-termékeket forgalmaznak. A petíciót Hans Hedrich környezetvédelmi aktivista, a fogarasi Neuer Weg Egyesület alelnöke kezdeményezte, és mostanig több mint 14 ezren írták alá.
http://think.transindex.ro/?hir=198

Neuer Weg: ez a hat per van folyamatban a Schweighofer-ügyben

Évvégi mérleget vont az erdőpusztítás elleni civil küzdelemről Hans Hedrich és a Neuer Weg Egyesület. "Három éve indultak be a civil tiltakozások, valamint két és fél éve a civil perek a Holzindustrie Schweighofer cég rétyi faüzeme működésének törvénytelenségeivel szemben. Ezalatt az idő alatt a HS minden hihetőségét és jogosultságát elveszítette, hogy továbbra is Romániában tevékenykedhessen. Nyilvánosságra került a cég illegális fakitermeléshez kapcsolódó maffiaszerű tevékenysége, az emberek tudatában vannak annak, hogy a sok törvénytelenség hátterében a gazdasági érdekek mellett meghúzódik a politika, és együttesen egy bűnszervezetet alkotnak. 



Major Retailer Drops Austrian Timber Giant Exposed in OCCRP Investigation
The Romanian branch of hypermarket chain Hornbach has announced it is severing its relationship with Austrian timber giant Holzindustrie Schweighofer, following an OCCRP investigation implicating the company in illegal logging.

The official account of the German chain’s Romanian branch announced the move in a comment posted on a Facebook thread last week. The company said its decision was in response to an October report by the Forest Stewardship Council, a Germany-based multi-stakeholder conservation organization, which recommended the body disassociate itself from Holzindustrie Schweighofer and related firms.
https://www.occrp.org/en/daily/5905-major-retailer-drops-austrian-timber-giant-after-occrp-investigation


Az Év Embere: Hans Hedrich
Idén egy olyan közéleti személyiségre esett a választásunk, aki időt és energiát nem sajnálva Dávid és Góliát-harcot vív bivalyerős multinacionális nagyvállalatokkal, központi intézményekkel, önkormányzatokkal és alvilágiakkal, mindannyiunk jelenét és jövőjét alapjaiban érintő ügyekért.
Hans Hedrich szerethető zöld aktivista, akinek meggyőződése, hogy a jó ügyekért összefogó polgárok együtt sikert érhetnek el. Született optimista, szereti a természetet, az embereket, és őszintén hisz abban, hogy tenni kell a közösségért.
http://www.vhegy.com/2016/12/hans-hedrich-2016-ev-embere-.html

(A cikk folyamatosan frissül)

Fontosabb erdős cikkek 2016 negyedik negyedévéből
http://bozsiakcio.blogspot.ro/2016/09/fontosabb-erdos-cikkek-2016-negyedik.html

2016. november 21., hétfő

Veszélyes kiskapu az erdőradarban

Agent Green

A külföldi farakományt szállító járműveket nem lehet az erdőradar segítségével ellenőrizni-írja Facebook bejegyzésében az Agent Green környezetvédelmi szervezet. Az Agent Green szombaton ilyen külföldi kamionokat állított meg a szászsebesi Schweighofer üzem kapujában. A faszállítmány ellenőrzéséhez hívott rendőrség megerősítette, hogy a külföldön bejegyzett járművekkel szállított faszállítmány törvényessége nem állapítható meg az erdőradar segítségével. Az erdőradar új, a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium által támogatott változata sem oldja meg az Agent Green által jelzett problémát, nem zárja be a kiskaput. Az Agent Green felhívja a figyelmet, hogy az ilyen külföldön bejegyzett kamionok esetében fennáll a veszély, hogy a romániai rönköt előbb külföldre viszik, majd külföldi származású rönkként újra behozzák az országba, hogy kikerüljék az áruforgalmi adó befizetését.

November 24-25 között zajlik Pozsonyban a nemzetközi Environmental Crime (Környezeti Bűnözés) konferencia az Európai Unió Tanácsa elnökségével. A zöld szervezet azt kéri Cristiana Pașca Palmer miniszter asszonytól, hogy a konferencián részt vevő román küldötteken keresztül támogasson határokon átívelő megoldásokat, hogy Románia és más uniós országok ellenőrizhessék a szabadpiacon mozgó faanyag eredetét.

...

2016. november 8., kedd

Több ezer Keletre exportált állat pusztul el az út során

forrás: Animals Australia

interjúrészlet

Cosmin Ruscior interjúja Gabriel Păun-nal az Animals International európai irodájának igazgatójával. Az interjút az rfi rádió sugározta 2016. október 31-én.

Gabriel Păun
: Az Animals International az Animals Australia nemzetközi szervezete, ott jött létre ez a szervezet, ahol ennek a problémának, az élőállat-exportnak, a központja volt. A probléma nem új és ott kezdődött, Ausztrália volt a legnagyobb élőállat-exportőr (szarvasmarha és juh) egészen addig, míg 10-15 évvel  a szervezetünk nyilvánosságra hozta, hogy mi történik az állatokkal a kamionokban a kikötők felé, mi történik velük a hajókon a célállomás felé, és mi történik azokkal az állatokkal, amelyek túlélték a pokoli utazást, a kikötőbe érkezés után, hogyan bánnak velük és végül hogyan vágják le őket.

Nagyon nehéz szavakat találni arra, hogy mi történik az állatokkal, de mióta napvilágra kerültek ezek a bizonyítékok, változások történtek, pár korlátozást és pár új szabályt vezettek be, így az állatokat (az ausztráliaikat) humánusabb körülmények között szállítják és vágják le.

De egy probléma megszüntetésével újabb probléma született. Miután csökkentették az Ausztráliából Közel-Keletre és Észak -Afrikába exportált állatok számát, azt más helyről, Európából és főleg Romániából származó állatokkal pótolták. Románia elsőként iratkozott az exportlistákra, szemben Európa más országaival, ahol sokkal kevesebb élőállatot exportálnak, mert tudnak arról, hogy ez milyen problémát jelent az állatoknak, a gazdáknak és a belső piacuknak. Európából a Közel- Keletre és Észak- Afrikába évi több mint 2 millió élőállatot exportálunk, ebből 1 milliót Romániából.

Cosmin Ruscior: Ami elméletileg jó a gazdáknak.

Gabriel Păun: Elméletileg igen, ezt mondják, és így tudjuk, de beszéltünk bukovinai, dobrudzsai, bánáti, erdélyi és havasalföldi gazdákkal, a valóság másként fest. A gazdákat rákényszerítik, hogy ezt tegyék, a gazdáknak nincs más lehetőségük, a gazdák sírnak, mert szinte a gyerekeiket küldik exportra, újszülött borjakról és báránykákról van szó. Az szeretnék, ha a kormány segítene nekik abban, hogy itt neveljék fel őket, hogy zöld legelőkön legeljenek és itt is vágják le, Romániában, hogy fagyasztott árukén exportálhassák, így a hozzáadott érték itt maradna, több pénz maradna Romániában. Az állatok is kevesebbet szenvednének, mert más az, hogy elküldöd az újszülött borjakat Izraelbe, Jordániába, Egyiptomba, vagy Líbiába, és megint más, ha nálunk nőnek meg, több pénz van a felnevelésükből, több munkahely, több adó az államnak. A gazdák számára mindez nehezen érthető, ők több segítséget szeretnének az államtól. Nekünk állatvédő szervezetként természetesen mindezek a szempontok egyformán fontosak. A szociális problémák, amiket okoz. A gazdasági problémák, hogy munkahelyeket is exportálunk, nemcsak élő állatot. És természetesen leginkább az állatjóléti szempontok érdekelnek. Amit mi kérünk, lényegében az emberi jóérzéssel függ össze, hogy tartsák be a törvényeket. Mikor az állatexportról beszélünk nem tartják be a törvényeket.

Cosmin Ruscior: Pontosan mit ír a törvény?

Gabriel Păun: Van egy 2005-ös EU-s rendelet és vannak az Állategészségügyi Világszervezet által létrehozott  állatjóléti normák, meg az Európai Unió Bíróságának egy döntése, ami egy nagyon szomorú eset után született, miután nagyon sok állat pusztult el a szállítás során. Mondok pár példát, kezdjük egy romániai példával, kevesen tudják, hogy tavaly az évente sok ezer Közel-Keletre induló hajóból egy hajón minden állat elpusztult, míg a hajó célba ért.

Cosmin Ruscior: Mikor történt ez, mi volt a célállomás?

Gabriel Păun: Tavaly nyáron, 2015-ről beszélünk, Midiáról indult a hajó, Jordánia Akaba kikötőjébe és 13.500 juhot szállított. Ott voltam Midián, mikor rakodtak és láttam pár problémát. Már a kamionon is voltak döglött állatok, ezt tulajdoníthatjuk  a helyi fajtának és az európai fajtának, vagy annak is, hogy nem tartották be a szállításra vonatkozó előírásokat. Nem volt elég helyük, nem voltak biztosítva a higiéniai feltételek, nem voltak szállításra alkalmas állapotban, mindez benne van a hatályos törvényekben, továbbá a hajón is Románia felel az állatokért egészen a célállomásig, tehát azután is, hogy a szállítmány elhagyja az EU területét. A hajón egészen a célállomásig Románia a felelős. A román hatóságok még mindig nem tudják mi történt. A vizsgálatból és az exportőrnek és a hatóságoknak írt levelekből tudtam meg, hogy egyszerűen nem volt állatorvos a hajón, nem adtak vizet az állatoknak, azok meg egymást taposták, hogy vízhez jussanak(ford. megj. a hajóban negyven fok volt) és borzalmas kínok között pusztultak el.

Gabriel Păun: Az exportáló gazda azt mondta, hogy mind elpusztultak, de ez őt nem érdekli, mert a kár a vásárlóé, az ő kárát meg kifizette a biztosító. Annyira egyszerű és kéznél levő megoldás minden EU-s tagország számára, Romániának is, hogy a hajón legyen egy állatorvos. Fizesse az állam, hogy ne vádolhassák részrehajlással, nevezze ki az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA), legyen minden hajón egy. Az Európai Unió Bíróságának döntése ezt lehetővé teszi. Elkészítettünk egy jogi véleményt, amit átnyújtottunk a mezőgazdasági miniszternek és az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóságnak, legalább ennyit megtehetnek.

Cosmin Ruscior: Vannak jogi következményei az ilyen esetek, azaz fizet valaki, felel valaki?

Gabriel Păun: Úgy tűnik, van szerződés importőr és az exportőr között, vannak közvetítő cégek, biztosítási társaságok és van kontingens, amit ilyen esetekben kiutalhatnak. Valószínű, hogy ebben az esetben a biztosító fizetett. De meddig fog fizetni, ha az ilyen esetek megismétlődnek? Ez egy száz százalékosan halálos eset volt, minden állat elpusztult, de a többi szállítás során is pusztulnak el állatok, azokat a tengerbe dobják. Most tértünk vissza a Közel-Keleten zajló áldozati ünnepről, amit minden arab országban évente ősszel ünnepelnek és romániai fülszámos teheneket találtunk a tengerparton.
forrás: In premiera 

Tehát, azokat állatokat, amelyek nem élik túl a szállítást, a tengerbe dobják és a tengerpartra kerülnek, ahol emberek vannak, mint nálunk Mamaián. Képzeljék el, milyen lenne, ha szörnyű kínok között elpusztult tehenet találnánk a tengerparton, ez végül a turizmusra sincs jó hatással, arról ne is beszélve, hogy az út során összegyűlt több tonnányi trágyát ugyancsak a Fekete-tengerbe és a Földközi-tengerbe dobják, végül ez a környezetet is szennyezi, de senki sem látja, senki sem akar tudni róla.
forrás: Animals Australia

Cosmin Roscior: Említette, hogy idén több közel-keleti országban járt, ott mit mondtak az emberek, miről beszéltek? Milyen visszhang volt?

Gabriel Păun: Jártam Jordániában, Libánban, Izraelben, Palesztinában, év elején meg Egyiptomban és Líbiában is, többé-kevésbé ugyanaz az eljárás mindenütt, ugyanazok a gazdasági, szociális és állatjóléti gondok.

Akkor volt meglepetés, mikor felvételeket mutattunk állatlevágásokról vallási vezetőknek, hatóságoknak, tudósoknak, állatorvosoknak és így tovább, visszahőköltek, őket is megrémítette a látvány és azt mondták, hogy még a vallási előírásokat sem tartják be, tehát nem a kóser vagy a halal előírásokról van szó.
Nem tartják be az európai törvényeket, a nemzetközi szabályokat, de nem tisztelik a helyi vallást sem.

Ledermedtek attól, amit láttak, teheneket láncoltak meg hátsó lábuknál és felakasztották fejjel lefelé, hogy később elvághassák a torkukat. Vannak utcai állatvágások, az állatok inait átvágják, hogy ha levágták könnyebben mozgathassák, kivájják az állatok szemét, teljesen elveszik az állatok méltóságát, elveszik az esélyt, hogy kevesebbet szenvedjenek. Végül is, ha levágásra szánják őket, legalább gyors haláluk legyen és ne kínozzák. A kábítást/kábítópisztolyt a vallás is megengedi, de nem művelik, mert sokba kerül és képzett emberek kellenének hozzá.

...
Az interjú román nyelven meghallgatható itt
Teljes interjú meghallgatható itt: export animale vii

Állítsuk meg a halálhajókat! petíció 


További olvasmányok
A szállítás időtartamára vonatkozó uniós állatjóléti előírások

Frissítés 2017. január 21.
Már volt magyar cikk a témáról
http://regithink.transindex.ro/?tag=allatjolet

2016. november 7., hétfő

Interjú Monica Lăzurean-Gorgan rendezőnővel a Schweighofer-botrányról

forrás: Facebook
(Az eredeti interjú a totb.ro portálon jelent meg és csak az első részét fordítottam, a második rész a kiskapusi családról szól)

Monica Lăzurean-Gorgan rendező és producer. Doar o răsuflare (Csupán egy lehelet)című filmje idén elnyerte a legjobb dokumentumfilm díjat a Szarajevói Nemzetközi Filmfesztiválon és a legjobb román dokumentumfilm díjat az Astra Filmfesztiválon. A Doar o răsuflare filmezésével párhuzamosan (hét éven át követte egy kiskapusi(Copşa Mică) család történetét)egy illegális erdőkitermelésekről szóló dokumentumfilmen dolgozott, ami nemzetközi koprodukció és jövő évben mutatják be. 2015-ben egy Alexander von Bismarckkal, az EIA (Environmental Investigation Agency) igazgatójával, közös vizsgálatuk eredményeként robbant ki a Schweighofer-botrány, az osztrák céget azzal vádolták, hogy illegálisan kitermelt fát is megvesz.

Miként csöppentél a Schweighofer-botrány közepébe?

2009-ben egy alapítvány felkért, hogy készítsek három rövidfilmet környezetvédelmi problémákról és akkor három témára koncentráltam: a bukaresti zöldövezetek eltűnésére, az erdőtarolásra és a kiskapusi Sometra gyár helyzetére. Leadtam a három kisfilmet az alapítványnak és véget ért a történet. Utána úgy éreztem, hogy valami nagyobb munkába fognék, pár long-métrage/másfél órás filmbe, egyik az illegális erdőkitermelésről lesz.

 Te vagy az, aki Alexander von Bismarckot, az EIA igazgatóját Romániába hívtad. Milyen volt az együttműködés?
 Abban az időben anyagot gyűjtöttem, egyféle oknyomozó újságíró lettem illegális erdőkitermelés témában. Akkor nulláról kezdtem. Most úgy gondolom, hogy nem lennék képes erre. A kezdők energiája zubogott bennem és a feladatnak szenteltem magam. Egy adott ponton találkoztam a Vienna Film Fund igazgatójával, akinek meséltem a filmről, az erdeink helyzetéről és azt mondta, hogy „szeretném finanszírozni a projektet.”
Osztrák társproducereket találtam, akikkel együtt társrendezőt kerestünk, szerettük volna, ha nagyobb lélegzetű történet lesz és azt már egyedül nem bírtam. Megtaláltuk Michaela Kirst német rendezőnőt, aki már dolgozott Alexander von Bismarckkal. Együtt hoztuk el Sachat- ahogy mi hívjuk- Romániába.

Mikor történt?

Először 2012 októberében jött Romániába, ő akkor járt először Romániában és nem tudta mi történik Románia erdeivel, az EIA addig többnyire Ázsiára és Afrikára figyelt. Azt mondtam, „nézd, a Schweighofer egy olyan cég, ami bátorítja a fakitermelést, ők nem termelnek ki, csak feldolgoznak”. Ő azt válaszolta, hogy ez „egy olyan eset, amit érdemes figyelemmel kísérni” és belefér az ők munkásságukba/civil szervezeti profiljukba. Ettől kezdve évente ellátogatott Romániába és így készült a rejtett kamerás felvétel és nemcsak. Az EIA környezetvédelemmel kapcsolatos információk gyűjtésére szakosodott. Profi módon megírt jelentéseket készítenek, amin keresztül nyilvánosságra hozzák a a szakágban elkövetett törvénytelenségeket és nyomás gyakorolnak a kormányokra, hogy azok erősebb törvényeket hozzanak.

Ha jól tudom, az EIA nyomásgyakorlással elérte, hogy megváltoztassák az Egyesült Államok törvényeit, büntethetők lettek mindazok, akik illegális forrásból származó fát vásárolnak. Mi a helyzet nálunk ilyen szempontból?

Amerikában az ők legnagyobb győzelmük a Lacey törvény, ami akkor már nagyon jó volt. Az EIA jobbá tette és megerősítette azt a törvényt, ami az egész kereskedelmi láncot érinti, és nem csak azokat vonja felelősségre, akik illegálisan termelik ki a fát, de azokat is, akik feldolgozzák a rönköket és deszkát készítenek belőle, meg azokat is, akik a késztermékeket forgalmazzák, mint például ezt az asztalt, ami mellett üldögélünk.
Nálunk nincs ilyen és ez az a paraván, ami mögé Schweighofer elbújhat. Panaszt tettem, és beszéltem a Hornbach-kal, azt javasoltam, hogy ne bújjanak többé azonnali motiváció mögé és ne árusítsák a Schweighofer deszkáit. Írják elő, hogy egy hónapig nem vásárolnak tőlük, lássuk mi történik! És a Hornbach a következő választ írta. „Mi deszkát meg készterméket vásárolunk és minden papír rendben van. Az, hogy mi történik az erdőkben, nem a mi dolgunk, mi hiszünk azoknak, akik megfelelő papírokkal hozzák az árut.” Tudjuk, hogy nagyon könnyű hamis szállítólevelet szerezni. Arról már nem is beszéljünk, hogy Schweighofer nagyon jó áron vásárol és csődbe viszi a kis cégeket. Gondoljuk arra is, hogy nagyon nagy a piacon a deszka utáni kereslet. A Schweighofer cég termelésének 40%-a Japánba megy és még így sem elég.

Mikor döntöttetek úgy, hogy közzé teszitek a Schweighofer üzemben rejtett kamerával készült felvételeket?

Amikor Johannis visszaküldte „megfontolásra” a törvényt a képviselőházba. Mindezt úgy, hogy az erdészeti kerettörvény legnagyobb vívmánya a 30%-os határ bevezetése volt (egy cég nem vásárolhat fel többet egy adott fafajtából, mint az országban kitermelt mennyiség 30%-a).
Természetesen az osztrákok és Schweighofer ugrottak, hogy ezt nem tehetik velük, nem korlátozhatják. Akkor úgy gondoltuk, hogy fokozzuk a nyomást és előhúztuk a filmecskét. Több felvételből készült, egyeseket én készítettem egy Canonnal, másokat rejtett kamerával Sacha és Gabriel Paun(Agent Green).

Hogy látod te Johannist ebben a történetben?

Nekem egyértelmű volt. Egyetlen oknyomozó újságíró sem mondta ki, hogy igen, Johannis szilveszterkor Ausztria konzuljának társaságában volt a hegyen. De mindenki tudta, hogy Johannis Ausztria konzuljával szilveszterezett a hegyekben, a konzul meg jó barátja Schweighofernek. Johannis akkor küldte vissza a törvényt, mi meg úgy gondoltuk, hogy itt a megfelelő pillanat, hogy bemutassuk az EIA szemszögéből készült filmet.

Mi történt a film bemutatása után?

Első nap a sajtótájékoztató után nem volt túl mediatizált, de a következő napokban megjelent pár hír és egy hét múlva, 2015. május 9-én, az emberek utcára vonultak az ország 20 városában, azt hiszem Bukarestben 4000 ember vonult ki. Május 9-én a tüntetésen voltunk, akkor beszéltem Sachával Skype-on, nagyon meghatódott, mondtam neki, hogy „látod, Sacha, kihoztad az embereket az utcára”, ő meg azt mondta, hogy „nem én, ti hoztátok ki”.

Mikor lesz látható a dokumentumfilm?

Azt szerettem volna, ha minél hamarabb, de csak egy év múlva mutatjuk be. Long-métrage/másfél órás dokumentumfilm lesz román-osztrák-német koprodukció, ami végigkíséri mi történt, attól a pillanattól kezdve, ahogy Sacha Romániába jött. Romániában elég kevés pénzt gyűjtöttük, de az osztrákok beszálltak az összeg ötszörösével. Én rendezem a romániai részeket, Michaela Kirst a perui részeket, mert ott is fogunk forgatni, a projekt sokkal nagyobb lett, mint ahogy akartam.


Az interjú 2016. november elsején jelent meg.
A teljes interjú románul itt olvasható

A visszaküldött törvényről: http://itthon.transindex.ro/?hir=39751
a botrányt kirobbantó felvételek: https://www.youtube.com/watch?v=I2lwefgTzNU

...

2016. november 5., szombat

Medvék és emberek: 24 perc interjú Csibi Magorral (második rész)


Dana Vlad: Vannak megoldások, ha hasonló eset történik, és ideális esetben elaltatják, közbe lehet lépni? Tudnak önök, vagy más szervezet segíteni?

Csibi Magor: A megoldást a környezetvédelmi miniszter jelentette be, mikor azt mondta, hogy létrehozzák a SUAS-t (Vadállományfelügyeleti Intervenciós Szolgálat). Jelenleg vannak olyan helyek, ahol vannak szakértők, de míg Bereczky Leonardo a Hagymás-hegységből Szebenbe ér, hogy elaltassa, az sok idő, ezért van szükség a SUAS-ra, ahhoz, hogy ha felhívjuk a 112-őt, akkor legyen garancia arra, hogy mondjuk 10 órán belül segítség érkezik. Most nem a sürgősségi esetekre gondolok. A municípiumokban gyorsabb kellene legyen. És ha municípiumra gondolok, mint Brassó, meg a brassói esetekre: miért nincs ott annyi éve semmiféle védelem? Soha nem hallottam, hogy villanypásztorról beszélnénk, vagy olyan hangriasztókról, amik elriasztják a medvét. Vannak olyan eljárások, amiket alkalmazhatnánk, de ezeket akarnunk kell, meg kell találnunk és meg kell tanulnunk.
Egy kanadai példában azt láttuk, hogy Vancouverben, egy Szebennél nagyobb városban, bement egy medve a központba, egy teherautó vitte be véletlenül egy kukában egy bevásárlóközpont mellé. Az emberek szépen és udvariasan, anélkül, hogy zajongtak volna, távolra húzódtak, hívták a szolgálatot, elaltatták a medvét, sőt még arra is figyeltek, hogy ne üsse be a fejét, mikor eldől, valaki a háta mögé állt és elkapta, majd visszavitték az erdőbe.

D.V.: Amerikában egy  medve bement egy városba, elaltatták, de mielőtt hatott az altató, a medve bement az óceánba és belefulladhatott volna, egy állatorvos pedig utána ment és megmentette. 

CS. M.: Nagyon sok ilyen eset van, de újra a gazdaságról kell beszélnünk, mert vannak emberek, akiket nem érzékenyítettek a védett állatok témával, ők mondják, hogy nagyon oda kell figyelnünk a gazdasági mutatókra, mert  Romániának gazdasági növekedésre van szüksége, és ezeknek az embereknek csak annyit mondok, hogy készült egy tanulmány a Brit Columbiában élő kanadai barna medvéről, a Princeton Egyetem készítette, és kiderült, hogy a vadállatokra épített turizmus 15-ször több közvetlen bevételt hoz, mint a vadászat, háromszor-négyszer több közvetlenül létrehozott munkahelyet. 

D.V.: Tematikus park? Miként lehet építeni? 

CS. M.: A medvékre épített ipar medvemegfigyelési helyeket jelent. Egy barátom mesélte, hogy Finnországba 60 eurót fizetett, hogy lássa a medvét, várt három órát, de nem jött a medve, majd azt mondták, hogy lejárt az idő, de másnap újra próbálkozhat. Romániában vannak olyan helyek, ahol lehet medvét látni, lehetnek olyan csoportok, akik a medve nyomait figyelik meg, keresik a medvét az erdőben, felmérnek, mert, ha ilyen fajok vannak, nagyon sok természetfotós Alaszkába is elmegy, hogy medvéket fotózzon, mert ez az álma.
Mindezek a dolgok kiszámíthatók és gazdasági szempontból kiaknázhatók, anélkül, hogy egyetlen medve is meghalna, vagy a helyi közösségek szenvednének. És itt van az én problémám, már említettem a 200 ezer eurónyi kárt. Ha ebben a pillanatban, karácsony előtt, valakinek elviszi a medve a disznóját, akkor legalább két évet kell várjon ahhoz, hogy kártérítést kapjon a román államtól. Ha ilyen módon bonyolítják le a kártérítést, hogy várhatjuk az emberektől, vagy a közösségektől, hogy megértéssel forduljanak a vadállatok problémája felé? Mert mit tapasztalnak a gazdák? Látják, hogy jön a vadállat és elviszi a javaikat, a téli túlélésüket biztosító termékeiket, az állam nem tesz semmit, de semmit, hogy segítsen rajtuk, vagy kártalanítsa őket. Mindaddig, míg ezt a rendszert nem teszik hatékonnyá...

D.V.: A vonatkozó jogszabályok hiányosak vagy vannak eljárások, amelyek...

CS. M.: Túl nagy a bürokrácia, gondoljunk csak arra, ha egy juhászról van szó, aki a hegyen legeltet, vagy egy falusi 80 éves emberről, nyomtatványokat kell kitölteni, össze kell állítani egy iratcsomót, majd beadni és ha sikerül neki mindez, akkor 2 évet vár, míg az iratcsomót elbírálják és kifizetik. Ezt így nem lehet. Egy észszerű időkeret kellene, mint a közintézményekhez intézett panaszok és kérdések esetén, mikor 30 napon belül válaszolniuk kell. Így kellene eljárni kártérítés esetén is.

D.V.: A kár evidens, azt is tudjuk, hogy mi okozta...

CS. M.: Egyelőre egyszerű esetekről van szó. Olaszországban, ahol sokkal jobban működik a rendszer, a juhászok rájöttek, miként állítsanak elő medve- és farkasnyomokat, hogy kárigényt jelentsenek.

D.V.: Ne adjunk nekik ötleteket!

Cs. M.: Ebben a pillanatban 200 ezer euróról beszélünk, ami nem nagy összeg még közepes nagyságú romániai polgármesteri hivatalok számára sem. Azt mondjuk, hogy nincs pénz, de nem a pénzről van szó, hanem a rendszerről és a politikai akaratról. Egy olyan rendszerben, ahol a vadászok kezelték, számolták a vadállományt, és a vadászok tettek szert profitra...

D.V.: Annyira erős ez a lobbi, hogy ők diktálják a kormány szakpolitikáját? Vagy ez csak az implikáció hiánya?

Cs. M.: Ennyire erős volt, de itt újra különbséget kell tennünk vadásztársaság és vadásztársaság között, vannak társaságok, akik pont erre specializálódtak, mert Romániában nagy trófeának a szarvas és a medve számít. A szarvasnak igencsak látványosnak kell lenni és nem könnyű ilyent találni és ott a medve, amit elég könnyen hozzáférhető, és kevés idő alatt nagy haszonra lehet szert tenni. Erre gondoltak azok is, akik ilyen bizniszbe fektettek, „rendezzünk sok vadászatot, és legyen sok pénzünk”. Másfelől meg ott vannak azok a vadásztársaságok, akik szenvedélyből csinálják, ezek a társaságok nem hangosak, nem üvöltenek, nem támadnak minket, tehát pontosan látszik, hogy kétféle attitűd van. Vannak, akiknek tényleg problémát okoz a medve és 20 éve nem kapnak megoldást és végre szeretnének megoldást találni. Míg a mások, akik kiabálnak, nagy profittal dolgoztak és egyre nyíltabban kimondják, hogy elvesszük a profitjukat. Lám, ez volt az ők jövedelmük és mi elvesszük tőlük. Végül, lássuk, ha ők meg szeretnék változtatni a rendszert, ezt nem Romániában, hanem az EU-ban kell tárgyalniuk, ott kell elmondják, hogy azok a védett állatok, amiket közösségi szinten védeni szeretnénk, ne legyenek védettek. Azt hiszem, hogy a közvélemény és az EU-közösség elég szkeptikusan fogadná az ötletet. De le kell folytatni ezt a vitát és én úgy gondolom...

D.V.:  És fontos, hogy zajlik, volt következménye, a miniszteri rendeletet a közvélemény nyomására felfüggesztették

CS. M.: Ez volt az első lépés, de nem volt párbeszéd, nem ültünk mind le tárgyalóasztalhoz, és engem nem boldogít, hogy legyen egy olyan megoldás, ami talán nekem megfelel, de amit az összes vadásztársaság megfellebbez. Ők azok, akik kint vannak terepen, az ők kezükben van a puska, ők figyelik az orvvadászokat, és ha úgy döntetnek, hogy sem közvetlenül sem közvetett módon nem szeretnének bevonódni, terepen nem mindig az jön be, nem tudjuk milyen impaktja lesz annak, ami szépen mutat papíron, olyan megoldást kell találni, ami mindenki számára elfogadható.

D.V.: A Facebook-on és petíciókban annyit tárgyalt közmeghallgatást át kellene költöztetni azok körébe, akiket közvetlenül érint

Cs. M.: Volt közmeghallgatás, de végül egyoldalúra sikerült, mert mindenki elküldte a véleményét, de nem tudom, miként bírálták el, hogyan csoportosították, milyen volt a vélemények aránya.

D. V.: Láttunk reakciókat, amiket ennek a közmeghallgatásnak tulajdonítottunk 

Cs. M.: Egy igazi vitára van szükség, de ami nagyon hiányzik és nem csak a romániai vadállatvédelemben, az a hosszú távú stratégia. Milyen elvárásaink vannak? Miként akarjuk megoldani a helyi közösségek problémáját? Ez kellene az első dolog legyen. A probléma itt az, hogy látok hatóságokat, látok vadászokat, látok olyanokat, akik védett állatok és különösen a medvék ellen uszítanak, és eljuthatunk addig, ahová Svájc és Németország, ahol akkora a lakosságban az elutasítás, hogy a legjobb törvényekkel sem tudjuk megvédeni a fajokat az elutasítástól. Nagyon nehéz Németországba visszatelepíteni a medvét, mert nagyon sokat kell költeni a közösségekkel való munkára, hogy elmagyarázzuk nekik, mi a medve. Romániában nem veszítettük el a kapcsolatot, de azt látom, hogy mindenféle problémát a medve számlájára írnak, olyasmiket is, amihez a medvének nincs köze: állítólag a medve fenyeget minket, tönkre teszi a gazdaságot és így tovább. Nem a medve, hanem a hatóságok inkompetenciája hozza létre az ilyen helyzeteket. Ha segítséget kérnének, ezeket a problémákat meg lehet oldani. Nem a közvéleménynek kell kormányozni, de a gazdasági érdekeknek sem és meg kell találnunk, azt a megoldást ami elégedetté teszi a helyi közösségeket és ténylegesen védi őket anélkül, hogy feltétlenül a drasztikus beavatkozásokat alkalmaznánk. Másfelől meg kell találnunk a megoldást, hogy megmentsük a barna medvét, pillanatnyilag nem tudjuk, milyen állapotban van a populáció, egyesek azt mondják 6000 egyed van, mások 11.000 egyedről beszélnek, itt száz százalékos különbségről beszélünk. Lehet ennek fele, lehet kétszer ennyi, sokáig a romániai erdőkkel kapcsolatban is ugyanez volt. Míg nem beszélünk nagyon pontos adatokról, amíg nem tudjuk a populáció korát, nemét, genetikai állományát stb. addig…

D.V.: Kinek kellene kezdeményezni ezt a párbeszédet?

Cs. M.: A minisztérium a szakpolitikák végrehajtója, a minisztériumnak van hatalma és felhatalmazása arra, hogy egy ilyen folyamatot lebonyolítson. Én attól félek, hogy közeledik a mandátum vége, választás után új miniszter jön, aki vagy folytatja és halad tovább a mostani népszerű úton, vagy visszatér a régi módszerekhez.

D.V.: A választásokhoz közeledve a politikai viták hevében az emberek elfelejtik a szebeni kismedvét.

Cs. M.: Mi gondoskodunk róla, hogy ne felejtsék el.
Lehetséges, hogy a szebeni kismedvét elfelejtik, de gondoljunk arra, hogy a probléma és a nyomás, már ez az eset előtt is létezett, a kismedve esete azt mutatta meg, hogy az emberek nagyon kötődnek a vadállatokhoz. Ennek ellenére mi nem szeretnénk...

D.V.: Mikor a Hagymás-hegységben működő medve árvaház fenntartása került veszélybe, az emberek nagyon nagy empátiával fordultak felé.

Cs. M.: Eddig az árvaház fenntartási költségeinek felét már sikerült összegyűjteni, nagyon jól megy a kampány, számunkra is meglepő, hogy ilyen jól megy, és reméljük, hogy a teljes összeg összegyűl. De az a fontos, hogy nem szeretnénk törést a romániai városi és vidéki közösségek között, hogy a falusi lakosok, akik több ezer éve együtt élnek ezekkel az állatokkal...

D.V.: Ne érezzék úgy, hogy a városiak arra kényszerítenék, hogy védjék a medvéket

Cs. M.: és a döntéseket a fejük felett hozzák. Szükség van párbeszédre, hogy megértessük, hogy mi nem vagyunk senki ellensége, az eddig létező rendszer nem segített senkin. És ha megnézzük az utóbbi 10 év statisztikáit, azt látjuk, hogy a károk mennyisége folyamatosan nő, ha 2007-ben, 2008-ban, 2009-ben majd egészen 2016-ig ugyanazt az eljárást alkalmazom és az nem eredményes, azt hiszem itt az idő, hogy elgondolkozzunk azon, hogy nem a jó úton járunk. Ezt akartuk elmondani és továbbra is kitartunk ez mellett. Úgy gondoljuk, hogy a helyi közösségeket védeni kell, de nem halálos megoldásokat kell bevetni, hanem altatást, kitelepítést, és csak akkor keressünk drasztikus módszert, ha a medve agresszívvá válik és az emberekre támad. Ez az első lépés ahhoz, hogy eljussunk a reális megoldáshoz, kell az a barna medve köré épített stratégia ami segít a

D.V.: Hogy legyen prevenció, hogy ne jussunk ember és állat közötti konfliktusig…

Cs. M.: Attól a pillanattól kezdve, hogy a helyi közösségnek bevétele van a medve után, jönnek a turisták típusú bevétel, a problémát már nem lehet fekete-fehér módon megközelíteni, mert a közösség jelentős része azt fogja mondani, hogy nem akarjuk, hogy a medvét lelőjék, elüldözzék, vagy elvigyék, mert bevételt hoz. A közösség másik része majd mást akar, de ha holnaptól 30 napon belül kifizetnék a kárpótlásokat, biztos vagyok benne, hogy a feszültségek jelentős része elillanna. És akkortól beszélhetnénk a hosszú távú tervekről.

D.V.: A medvére leselkedő legnagyobb veszély a pénz, a bevétel, a profit.

Cs. M.: Sajnos úgy tűnik, és újra a társadalmi inkompetenciánk és a rosszul működő bürokrácia. Nekem is vannak ismerőseim, barátaim, akik felhívnak, hogy most vitte el a medve a disznót, jön a karácsony, családja van, mondjam meg, mit tegyen. Én elmondhatom, hogy beadjuk az iratcsomót és várunk két évet, de a gyerekek most karácsonykor akarnak enni és nem két vagy három év múlva. Megértem, hogy frusztráltak, de ezt a kérdést a román állam tudja megoldani és nem a medve.

D.V.: Van egyféle akarat arra...

Cs. M.: Környezetvédő munkásságom során először látom azt, hogy a vadászlobbin kívül más is szóhoz jut, most először hallgatnak meg. Eddig például, ha elmentünk a mezőgazdasági bizottság ülésére, nem akkor gyűlt össze a kvórum (szavazatképességhez/határozatképességhez szükséges legkisebb létszám), mikor az öntözésekről beszéltek vagy a mezőgazdasági krízisről, hanem mikor a vadászatról volt szó, akkor ott voltak a tagok, a helyettes tagok és még pár tagja a parlamentnek, akik azért jönnek, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy minden megfelelően zajlik. Ez valahol érthető egy olyan országban, ahol vadásznak lenni státuszszimbólum mindazoknak, akik hatalmon vannak. Nagyon nehéz érvekkel jönni, vitázni, de mindenkinek meg kellene érteni, hogy ha egy működő államot szeretnénk, csak érvekkel és stratégiával jutunk el oda, ahová szeretnénk, és a medve nem a fejlődés akadálya. A medve Románia gazdasági motorja lehet. Nem hagyja, hogy bizonyos fajok túlszaporodjanak, így megakadályozza a mezőgazdasági károkat, a turizmus eszköze lehet és jelentős bevételt hozhat a helyi közösségnek, de mindehhez türelem és terv kell. Ha most lelövöd a medvét lesz 10 ezer euród, hosszú távon befektetsz és 7 év múlva lesz 10 ezer euród.

D.V.: Reméljük, hogy mindezek minél hamarabb megvalósulnak, ebben a pár hónapban, ami még maradt a kormánynak, amely, lám, mindannyiunk véleményét meghallgatja erről a témáról.

 A riport első része

A riport román nyelven

...
Utószó a fordításhoz: Mindig igyekszünk szép és pontos fordításokat készíteni. Ez esetben több mondatot befejezetlenül hagytunk. A riporternő közbeszólásaival többször megszakítja a gondolatmenetet. Köszönöm mindenkinek a riport fordításához nyújtott segítséget!

2016. november 3., csütörtök

Medvék és emberek: 24 perc interjú Csibi Magorral (első rész)


Dana Vlad: Ez itt a 24 perc, és ma egy olyan témáról beszélünk, ami napok óta lázban tartja a romániai közvéleményt, nemcsak az online felületeken, hanem a mindennapi beszélgetésekben is. A Szebenben lelőtt medvével indítjuk a beszélgetést, majd rátérünk egy nagyobb témára, a veszélyeztetett állatok védelmére, akiket, mint láttuk, törvényes és kevésbé törvényes megoldások fenyegetnek. Mindezekről egy olyan emberrel fogok beszélgetni, akinek sok tudása van erről a témáról, Csibi Magorral, a WWF Románia programigazgatójával beszélgetek.

Hatalmas viták vannak erről a témáról és ez természetes, hogy így legyen, egy tragikus esemény egységbe kovácsolta majdnem az egész közvéleményt egy medve, egy állat oldalán. Hogy látja a hatóságok reakcióját? Vizsgálatokat ígértek, de nem sok tanulságot vontak le.

Csibi Magor: Itt két megközelítés van, az egyik a természetmegőrzés és a vadállatok szempontja, és a közvélemény felháborodott, mert egy olyan védett állatról van szó, amit szeretünk. Közvélemény-kutatásunk szerint a romániaiak 94%-a úgy gondolja, hogy a medve nemzeti kincs. Másfelől meg ott a hatóságok válasza a problémára. És itt elvonatkoztathatunk a medvétől, lehetett volna bármilyen más állat, lehetett volna egy tigris, ahogy 2 évvel ezelőtt már történt ilyen eset Szebenben, lehetett volna egy terrorista, lehetett volna bármilyen más fenyegetés az emberek és Szeben városa ellen: a hatóságoknak nem volt megfelelő válaszuk. Láttunk egy pánikba esett medvét és láttuk a pánikoló hatóságokat. Egy olyan helyzetben, mikor mindenki pánikol, valószínűleg nagyon rossz megoldások születnek.

D.V.: Talán arra várnánk, hogy egy embernek nagyobb lélekjelenléte legyen, mint egy űzött vadnak, és a veszély nagyságával arányos döntéseket hozzon.

CS. M.: Olyan dolgokat láttam, amik engem egyszerű halandóként megriasztottak, láttam, hogy egy prefektus azt nyilatkozza, hogy nincs eljárás ilyen esetekre. Románia minden városban kellene legyen egy olyan egyértelmű eljárás, amiből kiderül: ki vezeti a műveletet, milyen szolgálatok vesznek részt benne stb. Ebben az esetben is kellene legyen legalább egy felelős.

D.V.: -Létezzen egy általános szabály az ilyen sürgősségi esetekre, ne az olyan sürgősségi esetekre, amelyekben egy állat is érintett!

CS. M.: Kell legyen sürgősségi esetekre is, de kell készíteni egyet a vadállatokra alkalmazva. Ez érthető, tekintetbe véve, hogy mindez alig egy héttel azután történt, hogy befejeződtek a környezetvédelmi miniszterrel folytatott beszélgetések a vadászatról, és pont erről volt szó, egyike volt a témáknak, hogy legalább 17 olyan település van Romániában, ahol visszatérő módon történnek ilyen találkozások a medvével. De attól a pillanattól kezdve, hogy tudtuk, 17 ilyen település van, miért vártunk 20 évet?

D.V.: Hetente látunk medvés képeket, turisták medvékkel az út mellett, emberek, akik egy vadállattal szelfiznek

CS. M.: Miért vártunk 20-25-évig? Miért kellett ahhoz egy olyan szörnyű tragédia, mint a szebeni, hogy végre megoldásokon gondolkodjunk? De így állunk a hótakarítással és egy halom más témával, csak akkor kezdünk megoldásokat keresni, mikor körmünkre ég a gyertya. Mi felhívtuk a figyelmet, hogy feltétlenül szükség van arra, hogy sürgessük a SUAS (Vadállományfelügyeleti Intervenciós Szolgálat) létrehozását és oda olyan emberek kellenek, akik nem pánikolnak, akik képzettek és ilyen esetekben helyt tudnak állni.

D.V.: Megvannak hozzá az erőforrásaik? Probléma ez?

CS. M.: Láthattunk az altatópuska körüli problémákat. Van altatópuska, vagy nincs? Van hozzá lövedék, vagy nincs? Mi történik? Van, aki tudja a puskát kezelni? Mindezek a kérdések léteznek és még mindig nem tudjuk, hogy a különféle szolgálatok és hatóságok milyen választ adtak rá. Két éve a tigris esetében azt láttuk, hogy egyszerűen nem találtak egy altatópuskát, miután mégis találtak egyet, kiderült, hogy nem működik, nincs aki kezelje és így tovább. Most megismétlődött a forgatókönyv, és továbbra is arról beszélnek, hogy nem tudták elaltatni. Barátom és kollégám, Bereczky Leonardo, aki a Hagymás-hegységben vezeti a medvebocs árvaházat, eddig már több mint 300 altatást végzett befogott medvéken és terepen, tehát vannak Romániában, akiknek sikerül ez a dolog, ők megtaníthatnák az állatorvosokat vagy más hatóságok embereit az érintett területeken, ahol..

D.V.: Bizonyára vannak olyan vadászok, akik akarták a miniszteri rendeletet, tehát vannak olyan emberek, akik képesek lennének, hogy...

CS. M.: Biztosan. Ebben a percben is iszonyú nagy a nyomás. Azt hisszük, hogy vége a trófeavadászatnak, és most mindenki arra vár, hogy megalakuljon a SUAS, ez nem így van, ők továbbra is nagyon erősen szervezkednek, nagyon hangosak, mindenféle panaszt tesznek, ellenünk is, az Ellenőrző Osztálynál és a Országos Korrupcióellenes Igazgatóságnál, mindenütt, azzal, hogy európai uniós pénzt kapunk és ez szerintük érdekellentét. De ez nagyon egyszerű, az európai uniós törvény kimondja, hogy vannak uniós szinten védett állatok, ilyen a medve, a farkas, a hiúz és a vadmacska. Attól a pillanattól kezdve, hogy ezek védett fajok, nincs értelme arról beszélni, hogy szabad-e profitot hozó vadászatot csinálni vagy sem.
Derogációt azért adnak, hogy megvédjék az emberi életet vagy a helyi közösségek esélyét a túlélésre és a jólétre. Ha nem lesznek ilyen esetek, nem lesz szükség derogációra sem. Ezért látom megoldásnak a szolgálat létrehozását, ahol van sürgősségi esetkezelés, vannak csendőrök, akik biztosítják a köznyugalmat, ahol vannak képzett állatorvosok, akik képesek elaltatni egy medvét, egy farkast, vagy más vadállatot, és ahol vannak vadászok is, akik, ha minden más megoldás meghiúsult, és ha a medve fenyegetést jelent az emberek életére, közbelépjenek. De csak akkor, és ez az EU-s törvény és a Élőhely-védelmi Irányelv szelleme, ami azt mondja, hogy csak akkor fordulhatunk a vadászat felé, ha minden alternatíva csődöt mondott. Romániában az elmúlt 20 évben minden hatóságnak a vadászat volt az egyedüli javaslata. És ez gond. Mikor 6-7 éves voltam, ezelőtt 30 évvel, lekéstem egy meccset Tusnádfürdőn, mert elmentem medvéket etetni. Tehát már 25 évvel ezelőtt a medvék minden évben este eljöttek a szemétlerakóhoz, hogy egyenek. Miért kellett nekünk 30 év ahhoz, hogy medvebiztos konténereket helyezzünk ki, amiből már nem tudnak enni? Miért nem intézkednek, mikor Romániában sok hotel- és panziótulajdonos tesz ki ételt a medvéknek, hogy odacsalogassa őket, mert a vendégek szeretnének az ablakból medvével szelfizni, vagy közelebb menni hozzá, hogy ezzel büszkélkedhessenek?

D.V.: Kereskedelmi potenciál van a történetben és odavonzzák..

CS. M.: Igen, de ott a helyi közösség, ami nem szeretné ezt, mert disznóik vannak, állataik, gyümölcsösük, mindenféle termékeik vannak, amit nem szeretnének megosztani a medvével, és akkor itt van egy probléma, ami igazából nem egy ember és egy állat között jött létre, hanem ember és ember között. Az egyik ember odavonzza a medvét, a másik nem akarja a medvét. Ezt tisztázhatnánk anélkül, hogy a medvét is belekevernénk ebbe a képletbe és legkevésbé sem kellene belekevernünk a puskagolyót. Máskülönben mindenféle vitákhoz jutunk. Nekünk nem az volt a célunk, hogy a vadászok vagy a vadászat ellen fordítsuk a közvéleményt.
Mi arról akartunk vitát nyitni, hogy vannak védett állatok és vannak közösségek: miként lehetne megoldani, hogy együtt éljenek? Elég arra gondolni, hogy Romániában a vadállatok - többnyire medvék és farkasok - által okozott kár 200 ezer euró. De, ha vadkár ért és valahol olyan helyen élsz...

D.V.: Évente ennyi?

Cs. M.: Igen, évente, ellentétben Magyarországgal, ahol évi 20 millió euró a kár, és ez többnyire annak tulajdonítható, hogy Magyarország erdeiből eltűnt a medve és a farkas. A vaddisznó- és szarvaspopuláció nagyon megnőtt, és ha kijönnek az erdőből, sokkal nagyobb kárt okoznak, mint a medve. Romániában a nagyragadozók nem hagyják ezeket a fajokat túlszaporodni, bár a vaddisznók egyre nagyobb problémát jelentenek a romániai gazdáknak is. Itt nem az a probléma, hogy mi ki akarjuk iktatni a medvét mint problémát, az a probléma, hogy profitot szeretnénk, hogy egyáltalán nincsenek alternatív megoldások és veszít a medve, veszít a közösség és végső soron veszít az ország gazdasága is. Mi feltettük a kérdést, hogy hol vannak azok az alternatív megoldások, amiket emlegetnek.

D. V.: Az egyensúly miatt, mint láttuk Magyarországon...

CS. M.: Mondhatok szerintem sokkal durvább példát is, Ausztriában a vadászok évente 300 ezer őzet és szarvast lőnek le, mert nincsenek nagyragadozók Ausztria erdeiben. Mi történne, ha nem lépnének fel ilyen brutális módon? Az őzek és szarvasok megennének minden ehetőt az erdőben, a hajtásokat, a zöld ágakat, míg végül tönkretennék az ökoszisztémát, ahol élnek. A természetben egyensúly van, abban a pillanatban, ahogy beavatkozunk és tönkretesszük ezt az egyensúlyt, oda jutunk, ahová jutottunk.
Ebben az évben a gazdák egy találkozón arról panaszkodtak Cioloş miniszterelnöknek, hogy a vaddisznók olyan mértékű kárt okoztak, mint az aszály. Ha ilyen nagyságú kárról beszélhetünk, képzeljük el, mi történik, ha még jobban beleavatkozunk a medve- és a farkaspopulációk nagyságába és 500-600 egyeddel csökkentjük az állományt.
Itt nem arról beszélünk, hogy mennyi medvénk és farkasunk van az erdőben, a populáció struktúrájáról beszélek, mert a trófeavadászaton nem a kistermetű medvét lövik ki, mint amilyen a szebeni medve volt, nem egy-másfél éves medvékre vadásznak, mindenkinek az alfa medve kell.

D.V.: - Egy állatorvos mondta, hogy nem értékes példány…

CS. M.: Gondoljunk arra, hogy a közvélemény felháborodott azon, ami Szebenben történt, de az én véleményem szerint az sokkal szomorúbb, hogy lelövik azt a medvét, ami 20 éve az erdőben él és senkit sem bántott, csak mert jött valaki Spanyolországból, Svájcból, Olaszországból vagy Németországból és fizetett, hogy legyen egy trófeája, amit a padlóra vagy a falra tesz. Ez nem normális. A kismedvével másképp kellett volna bánni, el kellett volna altatni és elvinni a hagymási központba vagy vissza kellett volna szoktatni a vadonba, mindenképp sokkal humánusabban kellett volna kezelni.

D.V.: Vannak megoldások, ha hasonló eset történik, és ideális esetben elaltatják, közbe lehet lépni? Tudnak önök, vagy más szervezet segíteni?

CS. M.: A megoldást a környezetvédelmi miniszter jelentette be, mikor azt mondta, hogy létrehozzák a SUAS-t.

Az interjú román nyelven meghallgatható itt
Az interjú második része

...

2016. október 26., szerda

Fórum az élelmiszer-önrendelkezésért: 2. Nyéléni Európa Fórum

forrás: facebook

“What do we want? Food Sovereignty! When do we want it? Now!”
Mit szeretnénk? Élelmiszer-önrendelkezést! Mikor szeretnénk? Most!

Ma megkezdődött a 2. Nyéléni Európa Fórum. Csodás, hogy Kolozsváron zajlik egy ilyen nagyszerű fórum, reméljük, hogy sok cikk születik róla.

A 2. Nyéléni Európa Fórumon körülbelül 700 – 1000, az élelmiszer önrendelkezésen munkálkodó résztvevő jön össze a teljes páneurópai terület 42 országából Kolozsvárott. A találkozó 5 tematikus tengely köré szerveződik és 4 cél felé irányul:

AZ 5 TEMATIKUS TENGELY
1. Az élelmiszer előállítás és fogyasztás módjának megváltoztatása
2. Az élelmiszer elosztás módjának megváltoztatása
3. A munka értékelése és a szociális körülmények javítása az élelmiszertermelési és mezőgazdasági rendszerekben
4. A természetes forrásokhoz és a közjavakhoz való jog visszaszerzése
5. Az élelmiszerünket és mezőgazdasági rendszereinket irányító közpolitikák megváltoztatása.

A fórum fő célkitűzései:
1. TAPASZTALATCSERE
• Befogadó légkört biztosítani a mozgalmunkon belüli jó gyakorlatok, ismeretek és tapasztalatok cseréjére a közösségi szintektől a páneurópai szintekig, a fő tematikus tengelyekre alapozva.
• Feltérképezni a meglévő kezdeményezések

2. KÖZÖS MEGEGYEZÉST KIALAKÍTANI AZ EURÓPAI ÉLELMISZER- ÖNRENDELKEZÉSRŐL
• Teret biztosítani a mozgalmunkon belüli különbségek felbecsülésére, megbeszélésére, felismerésére és létrehozni egy megegyezést.
• Feltérképezni a mozgalom előtt álló lehetőségeket és kihívásokat.

3. STRATÉGIÁT ÉS AKCIÓTERVET KIDOLGOZNI AZ ÉLELMISZER-ÖNRENDELKEZÉS MOZGALOM EURÓPAI MEGERŐSÍTÉSÉRE ÉS KITERJESZTÉSÉRE
• Közös alternatívákat kiépíteni az előállítás és a fogyasztás ipari modelljére vonatkozóan.
• Tematikus tengelyek körül és választókerületeken keresztül projekteket, kampányokat, kezdeményezéseket, stratégiákat és akcióterveket kialakítani – helyi szintektől a páneurópai szintekig.
• Növelni a láthatóságunkat: elérni az embereket, a közösséget, politikacsinálókat, és a globális élelmiszer önrendelkezés mozgalmat.
• Lelkesíteni és motiválni az embereket és szervezeteket választókerületektől, korcsoportoktól, és régióktól kezdve, hogy mozgalmunk nagyobb hangsúllyal csatlakozzon a kelet-európai kezdeményezések mobilizációjához.
• Működési struktúrát kialakítani a Fórum utáni kollektív munkánk folyamatosságának fenntartására és biztosítására.

4. BEFOLYÁSOLNI ÉS TÁMOGATNI AZOKAT A POLITIKÁKAT, AMELYEK SEGÍTIK AZ ÉLELMISZER-ÖNRENDELKEZÉST EURÓPÁBAN
• Küzdeni az élelmiszerrel és mezőgazdasággal kapcsolatos politika szerkezeti változásáért az élelmiszer önrendelkezés szélesebb összefüggésében.
• Biztosítani kell azt, hogy az európai és nemzeti politikák, amelyek hatással vannak az élelmiszerre és mezőgazdaságra, járuljanak hozzá az emberi jogok érvényesüléséhez, valamint a társadalmi és klímaigazságosság globális szinten való megvalósulásához.
• Értelmezni a Mozgalmat a globális társadalmi mozgalmakkal és a globális élelmiszer-kormányzás programjával összhangban. (forrás: Facebook, Nyéléni Európa Fórum csoport)




Itt egy rész a 2007. február 27-én elfogadott NYÉLÉNI NYILATKOZATból

Mi, kis- és családi gazdálkodók, kézműves halászok, őshonos népek, földnélküli munkások, mezőgazdasági munkások, migránsok, pásztorok, erdei közösségek, női, ifjúsági, fogyasztói, környezetvédő és városi mozgalmak szervezeteinek több mint 80 országból érkezett több mint 500 képviselője, összegyűltünk a Nyéléni faluban, a Maliban található Sélinguében, hogy erősítsük az élelmiszer-önrendelkezés nemzetközi mozgalmát. Lépésről lépésre dolgozunk ezen, a helyi hagyomány szerint épített kunyhókban lakunk és Sélingué népe által termelt és elkészített élelmiszert eszünk. Közös vállalkozásunknak a „Nyéléni” nevet adtuk, a kíválóan gazdálkodó és népét jól tartó legendás Mali parasztasszony iránti tisztelet és a tőle származó inspiráció jeleként. Legtöbben közülünk élelmiszertermelők, és készen állunk, képesek vagyunk és szándékunkban áll táplálni az egész világ népét. Élelmiszertermelői örökségünk létfontosságú az emberiség jövője szempontjából. Ez különösen igaz a nők és őshonos népek esetében, akiket alulértékelnek, pedig történelmi létrehozói az élelemmel és mezőgazdasággal kapcsolatos tudásnak. De ezt az örökséget és a az egészséges, jó minőségű és bőséges élelmiszer előállítására való képességünket fenyegeti és aláássa a neoliberalizmus és a globális kapitalizmus. Az élelmiszer-önrendelkezés reményt és erőt as nekünk, hogy megőrizzük és helyreállítsuk élelmiszertermelő tudásunkat és kapacitásunkat és ezekre alapozva építkezzünk.

Az élelmiszer-önrendelkezés a népek joga az ökológiailag megfelelő és fenntartható módon előállított, egészséges és kulturálisan megfelelő élelmiszerhez, valamint ahhoz, hogy meghatározzák a saját élelmiszer- és mezőgazdasági rendszereiket. Azokat helyezi az élelmiszerrendszerek és szabályozás középpontjába, akik termelik, elosztják és elfogyasztják az élelmet, és nem a piacok és vállalatok követeléseit. Védi a jövő generációk érdekeit.

Stratégiát kínál arra, hogyan bontsuk le a jelenlegi vállalatok által uralt kereskedelmi és élelmiszer rendszert és iránymutatást ad a helyi termelők által meghatározott élelmiszer, gazdálkodási, legeltetési és halászati rendszerek kialakítására vonatkozóan. Az élelmiszer-önrendelkezés a helyi és nemzeti gazdaságokat és piacokat helyezi előtérbe és erősíti a paraszti és családi gazdálkodáshoz kötődő mezőgazdaságot, a kézműves halász, extenzív, hagyományos legeltetési rendszereket és élelmiszertermelést, elosztást és fogyasztást , a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság alapján állva. Az élelmiszer-önrendelkezés elősegíti az átlátható kereskedelmet, amely méltányos jövedelmet biztosít minden nép számára és biztosítja a fogyasztók számára az élelmiszerük és táplálkozásuk feletti ellenőrzést. Biztosítja, hogy a földjeink, területeink, vizeink, vetőmagvaink, állatállományunk és biodiverzitásunk használati és rendelkezési jogai azok kezében legyenek, akik részt veszünk az élelmiszer előállításában. Az élelmiszer-önrendelkezés új, elnyomástól és nemi, nemzetközi, faji, osztály, és generációk közötti egyenlőtlenségtől mentes társadalmi viszonyokat foglal magában.

A Nyéléni Fórum folyamán, hosszú vita és beszélgetés eredményeként elmélyítettük az élelmiszer-önrendelkezéssel kapcsolatos közös megértésünket és tapasztalatokat gyűjtöttünk az egyes mozgalmainknak az autonómia megtartására és a hatalom visszaszerzése érdekében folytatott küzdelmeiről. Most már jobban értjük, milyen eszközökre van szükségünk mozgalmunk építése és közös víziónk megvalósulásának elősegítése érdekében.

A teljes nyilatkozat ezen a linken olvasható
Angol összefoglaló az első napról http://nyelenieurope.net/news/nyeleni-europe-forum-starts-plenary-and-fair-delegations
magyar beszámoló: http://kozossegek.atalakulo.hu/campesina-eljen-kistermelo

2016. október 13., csütörtök

Cikkek a romániai erdők állatainak védelméről 2016

WWF Romania https://www.patreon.com/wwfromania
Bajban van a medvebocs-visszavadító központ
Gyűjtést indított a WWF Románia az árva medvebocsok visszavadításával foglalkozó reintegrációs központ működésének biztosításáért. A Bereczky Leonardo által tíz éve alapított, balánbányai központból eddig több mint száz, anya nélkül marad, másképp halálra vagy állatkerti fogságra ítélt medvebocs került vissza természetes élőhelyére és nyerte vissza szabadságát. Ez az egyetlen ilyen központ az európai kontinensen, mégis most működése veszélybe került, mivel régebbi támogatói megvonták a finanszírozást az intézménytől.
http://think.transindex.ro/?hir=108

Románia megálmodta Európa Yellowstone-ját
Memorandumot fogadott el a bukaresti kormány szerdán az ország legmagasabb hegységének, a Fogarasi-havasoknak nemzeti parkká nyilvánításáról.
A jogszabály egy tárcaközi bizottságot hoz létre a környezetvédelmi, erdő- és vízgazdálkodási minisztérium irányítása alatt, amely a 2016-2020-as időszakban összefogja az új nemzeti park létrehozásához szükséges elemző, tervező, és engedélyező munkát. A tevékenységbe önkéntességi alapon bevonják az érdekelt környezetvédelmi civil szervezeteket, a leendő park területén tevékenykedő állami és helyi hatóságokat.
A kormány szerint a Fogarasi-havasok nemzeti park a romániai biodiverzitás leggazdagabb tartaléka lesz 27 féle élőhellyel, ami – a területén élő védett növények és állatok aránya tekintetében –“Európa Yellowstone-ja” lehet.
http://24.hu/kulfold/2016/09/14/romania-megalmodta-europa-yellowstone-jat/

Nemzeti park lesz a Fogarasi havasok
Memorandumot fogadott el a bukaresti kormány szerdán az ország legmagasabb hegységének, a Fogarasi-havasoknak nemzeti parkká nyilvánításáról.
A jogszabály egy tárcaközi bizottságot hoz létre a környezetvédelmi, erdő- és vízgazdálkodási minisztérium irányítása alatt, amely a 2016-2020-as időszakban összefogja az új nemzeti park létrehozásához szükséges elemző, tervező, és engedélyező munkát. A tevékenységbe önkéntességi alapon bevonják az érdekelt környezetvédelmi civil szervezeteket, a leendő park területén tevékenykedő állami és helyi hatóságokat.
http://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/69728-nemzeti-park-lesz-a-fogarasi-havasok

WWF: 1691 védett vadállat lelövését tervezi a környezetvédelmi minisztérium
Péntekig, szeptember 30-áig lehet még hozzászólni ahhoz a miniszteri rendelethez, amely azt javasolja: az ember és állat közti konfliktusokat azzal kell megoldani, hogy vadászok kilövik a problémás állatokat – írja a WWF közleményében. Ráadásul a kilövésre a dokumentumban semmilyen alternatívát nem javasolnak, nem merül fel az ember-állat konfliktusok megelőzését célzó intézkedések bevezetése, mint amilyen a villanypásztorok felszerelése vagy erre kiképezett és kitenyésztett juhászkutyák beszerzése. 

http://think.transindex.ro/?cikk=26202

WWF-igazgató: nem a medvék kilövése az egyetlen megoldás
Nem a kilövés az egyetlen megoldás, a politikusoknak pedig nem feszültséget kellene szítaniuk, hanem megoldásokat keresniük – nyilatkozta kedden a Maszolnak Csibi Magor. A WWF Románia igazgatója a székelyföldi megyevezetők hétfői bejelentésére reagált, miszerint túlságosan elszaporodtak a medvék, és növelni kell a kilövések számát.
http://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/70568-wwf-igazgato-nem-a-medvek-kilovese-az-egyetlen-megoldas

Romania banned trophy hunting of brown bears, wolves, lynx and wild cats and the annual harvesting quota.
Agent Green welcomes the historical decision by Romanian Minsitry of Environment that ensures both protection of wild animals and local communities.
The decision saved in the last minute 1691 of brown bears, grey wolves, lynx and wild cats. Poaching will become a higher risk while local communities are afraid of losses. In order to protect both, Romania will launch SUAS, emergency service for wild animals under the line management of the ministry of internal affairs.
Re-homing of animals will be prioritized. Killing will be the last solution when everything else failed.
1394 brown bears, 967 wolves, 240 lynx and 1360 wild cats have been shot for trophies just in the past 5 years.
forrás: Agent Green Facebbook

Átgondolják az 1691 ragadozó kilövését jóváhagyó rendeletet
A trófeavadászat a múlté, a miniszter bátor döntést hozott; a helyi közösségeket, emberéletet veszélyeztető vagy nagy károkat okozó állatokat továbbra is meg kell fékezni, de a rájuk vonatkozó kilövési engedélyek jogosságát esetről esetre megvizsgálják majd - üdvözölte a döntést Csibi Magor, a WWF Románia igazgatója.
http://think.transindex.ro/?hir=130

Romania bans trophy hunting of brown bears, wolves, lynx and wild cats
Romania has banned all trophy hunting of brown bears, wolves, lynx and wild cats in a surprise decision that gives Europe’s largest population of large carnivores a reprieve from its most severe and immediate threat.
The move on Tuesday reverses a trend which has seen the number of large carnivores being shot by hunters grow year on year since Romania’s accession into the European Union in 2007. In 2016, the largest hunting quotas yet gave hunters the mandate to shoot 550 bears, 600 wolves and 500 big cats over 12 months.
https://www.theguardian.com/environment/2016/oct/05/romania-bans-trophy-hunting-of-brown-bears-wolves-lynx-and-wild-cats

Segélyszolgálat a vadkárok ellen
A belügyi és a környezetvédelmi tárca egy különleges egység létrehozását tervezi, amely közbelépne a vadálla­tokhoz köthető sürgősségi esetekben – jelentette be Cristina Paşca-Palmer környezetvédelmi miniszter.Az elképzelés szerint a segélyszolgálat képviselőit bárki értesítheti az 112-s sürgősségi hívószámon, amennyiben nagyragadozók miatt kárt szenved, vagy vészhelyzetbe kerül. A környezetvédelmi minisztérium keretében ugyanakkor létrehoznak egy, a nagyragadozók állományának szabályozására szakosodott testületet is, amely a biodiverzitásért felelős főigazgatóság keretében működik majd. Az új bizottság felel majd a kilövési engedélyek kibocsátásáért is – közölte továbbá a környezetvédelmi miniszter.
http://www.kronika.ro/erdelyi-hirek/segelyszolgalat-a-vadkarok-ellen

Hivatali visszaélés gyanújával nyomoz az ügyészség a vadászati kvóták ügyében
A brassói Fellebviteli Bíróság mellett működő ügyészség vizsgálatot indított az 1700 védett ragadozó kilövését javasoló tanulmány kapcsán – jelentette a Digi 24 tévéadó. Az ügyészek azt vizsgálják, felmerül-e a szándékos hamisítás, hivatali visszaélés és érdekkonfliktus bűncselekményének elkövetése a tanulmány elkészítése kapcsán. A kutatók között, akik a tanulmányt írták, a brassói erdészeti kar alkalmazottai, a Nemzeti Erdészeti Kutató-Fejlesztő Intézet munkatársai és magán-vadásztársaságok alkalmazottai egyaránt megtalálhatóak. 
http://think.transindex.ro/?cikk=26217

Mourning for the bear cub that was shot in Sibiu
The "Millions of friends" Association is grieving after the execution of the bear cub, hunted in Sibiu. The cub was followed by dozens of policemen and gendarmes, while trying to escape. The authorities announced that they had tried in vain to tranquilize the bear and the journalists from Sibiu published a film with his time of killing.

“In the movie, we can see how the bear was trying to climb the fence in the backyard where it was surrounded. Without any sounds generated by any tranquilizer rifle, the bear is shot after climbing on a flower pot, in an attempt to jump over the fence", wrote the journalists from Turnul Sfatului.

Medvebocsot gyilkoltak le Nagyszebenben
Bár egyes híradásokban még "nagy méretű medveként" emlegették, a felvételekről is egyértelmű, hogy egy mindössze egyéves medvebocsot lőttek le Nagyszebenben a rendvédelmi erők. Állítólag próbálkoztak altatólövedékkel is, ám természetvédelmi szakértők szerint szinte bizonyos, hogy visszaélés történt. A bocsot nem kellett volna lelőni, megfelelő hozzáállással és felszereléssel be lehetett volna fogni.
http://think.transindex.ro/?hir=137

Bear Nica, the unnecessary sacrifice.
Agent Green cry his killing and calls for change of mentality.

50 officials have been mobilized to terrorize and kill a scared bear who never caused any reason of concern. He only needed help to get back to his home, the forest.

Instead, Nica was shot dead, in a flower pot!
Many voices say that he was a necessary sacrifice so that President Johannis reacts and calls on for procedures, while Environmental Ministry calls the police to investigate the possibility that the bear was deliberately kidnaped from forest and brought in the Middle of the City.

Yes, we agree that procedures were and are needed, but they shall give bears and people equal chances.

Yes, we did call from the moment it happened to investigate the shooter. We are glad he is under criminal investigation. But we want those who brought Nica into the city to get caught and brought to the Big Square of Sibiu !

Dear system, do not think that Romanians will forget or forgive this ordinary execution of a specie that is almost gone in Europe.

Agent Green calls on the Romanian Government and Parliament to initiate real measures to prevent such cases to happen again and to start intensive positive education of citizens about the conservation value of wildlife.

România must be proud and not scared for being Europe’s centre of biodiversity.

Last but not least, we call on for highest possible sanctions and punishments for extraction, traffic and abuse of wildlife.
(Agent Green facebook 14. oct.)


Betiltatná a vadászatot egy képviselő
Remus Cernea a Szebenben lelőtt medvének „dedikálná” törvénytervezetét.
A sportvadászat erkölcstelen Remus Cernea szerint, ezért a parlamenti képviselő törvénytervezetet nyújtott be a tevékenység teljes betiltására. Mint mondta, a tervezetet a múlt héten Nagyszebenben lelőtt medvének dedikálja.
Romániában az ökológiai egyensúly biztosítása érdekében, oktatási célzattal vagy sporttevékenységként engedélyezett a vadászat. Cernea szerint ez utóbbi azt fedi, hogy „az állatokat brutálisan legyilkolják”, ami gyakran „borzalmas kínokkal” jár az állatokra nézve.
http://foter.ro/cikk/20161020_betiltana_vadaszatot_egy_kepviselo

Medvék és emberek: 24 perc interjú Csibi Magorral (első rész)

Ez itt a 24 perc, és ma egy olyan témáról beszélünk, ami napok óta lázban tartja a romániai közvéleményt, nemcsak az online felületeken, hanem a mindennapi beszélgetésekben is. A Szebenben lelőtt medvével indítjuk a beszélgetést, majd rátérünk egy nagyobb témára, a veszélyeztetett állatok védelmére, akiket, mint láttuk, törvényes és kevésbé törvényes megoldások fenyegetnek. Mindezekről egy olyan emberrel fogok beszélgetni, akinek sok tudása van erről a témáról, Csibi Magorral, a WWF Románia programigazgatójával beszélgetek.

http://bozsiakcio.blogspot.ro/2016/11/medvek-es-emberek-24-perc-interju-csibi.html

2016. október 12., szerda

Zöldhályog

a radóci Maria Ward Központ Gerald Schweighofer- háza
A cég, az iskola, a templom és a párt

Jönnek a parlamenti választások és az erdők védelmét annyira rühellik, hogy egyetlen politikus sem nyilatkozik róla. Kellemetlen téma, pedig akad jó néhány erdészeti szakember az érdekeinket védő politikusok közt. Az is kellemetlen, hogy falvakon szinte lehetetlen tűzifát vásárolni és nagyon kemény telet jósolnak. Lényegtelen. Majd eltüzelnek mindent, ami a kezükbe akad, ha nem akarnak megfagyni. Vannak fontosabb témák is, a polgármestereknek sokkal fontosabb a vadászati kvóta kérdése, mint a lakosság tüzelője. Csak a vadászati kvótáról tartottak széles körű konzultációt a megye polgármesterei részvételével a Kovászna megyei tanácsnál.
 
Zöldellő erdők helyett tabuk erdeje
Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye más települései sem maradtak ki a Holzindustrie Schweighofer nagylelkű adományaiból. 2014-ben két kórház, a kézdivásárhelyi városi kórház és a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház kapott adományt, de a Krisztus Király katolikus plébániára is jutott a jóból, ők többek közt egy új ipari konyhát kaptak. Úgy tűnik, a katolikus egyház szívesen fogad el pénzt a Holzindustrie-től. Mint láttuk, a radóci Maria Ward Központnak (Congregatio Jesu, régebb angolkisasszonyokként ismert katolikus szerzetesrend) semmi sem volt túl sok, ők Gerald Schweighofer-házra keresztelték a Holzindustrie által megépített új szociális központjukat. A Krisztus király plébánián működő Kis apostolok Ifjúsági Egyesületnek adott adományról Dávid György plébános számol be a Holzindustrie megbízásából készült kisfilmben.

Valószínűleg hibáztunk, mikor a Kis apostolok Ifjúsági Egyesületnek adott adományt nem tettük szóvá, és nem mondtuk el, hogy nem tetszik, hogy egy környezetromboló cég kerül a gyerekek közelébe. Ha akkor lépünk, talán nem jutunk el a Mikó-ügyig.

A Mikó-ügy
Szeptember 13-án írta meg Toró Attila zöld aktivista és volt mikós diák azt a Székely Mikó Kollégium vezetőségének címzett nyílt levelet, amire máig nem érkezett válasz. De nem csak a vezetőség nem vette a fáradságot, hogy választ írjon a levére, de az iskola jelenlegi tanárai sem nyilatkoztak, és arról sem tudunk, hogy akár szülői értekezleten téma lett volna a Schweighofer álomiskola-építése.

Csend van, kivárnak, hátha elmúlik magától ez a kellemetlenség, és minden úgy halad tovább, ahogy eddig. Bizonyára elfogultság részemről, de úgy gondolom, hogy a régi jó szokások megmaradtak, és egyetlen tanárnak sincs akkora mozgástere, hogy saját elhatározásából vegyen részt diákjaival egy Schweighofer támogatta csapatépítésen. A tanárokat és diákokat az igazgatók szokták küldeni. Érdekes adalék, hogy a megyei tanfelügyelőség tagja annak a Pro Wood klaszternek, amelyik az ugyancsak Pro Wood klaszter tag Holzindustrie Schweighofer céggel tervezi a faipari képzés megújítását. Csak emlékeztetőül írom le, hogy a Holzindustrie Schweighofer az RMDSZ helyi politikusainak segítségével nyithatta meg rétyi üzemét, így talán senkit sem ér meglepetésként, ha a megyei és városi tanácsot is a Pro Wood klaszterben találja. A Székely Mikó Kollégium igazgatónője 2012 óta dolgozik a városi tanácsban az RMDSZ színeiben, két fontos szakbizottságban (Kultúra-, tudomány- és tanügyi szakbizottság, valamint az Egészségügyi, szociális és vallásügyi szakbizottság) is benne van. A Pro Wood klaszter tagjai Kovászna Megye Tanácsa, Sepsiszentgyörgy municípium helyi tanácsa, a Brassói Transilvania egyetem faipari fakultása, a Kovászna megyei tanfelügyelőség, a sepsiszentgyörgyi Kós Károly Szakközépiskola, a Kovászna megyei környezetvédelmi ügynökség stb. Röviden: itt van mindenki, aki számít. Azok az intézmények is, akik engedélyt adtak a Holzindustrie működésére.

Az erdők után az oktatást is beáldozzuk 
Mennyire jó gondolat egy környezetrombolásban tetten ért céget beengedni az oktatás különböző színtereire? Erről beszélnünk kellene, igazából erről sokat kellene beszélnünk. Most nem csak a botrányosra sikerült álomiskola-tervezésre gondolok. Talán azon is elmerenghetnénk, hogy egyáltalán mennyire egészséges a multik és cégek szája íze szerint átalakítani az oktatásunkat. Most még ott tartunk, hogy fantasztikus ötlet, ha a diákokat Schweighofer és társai tanítják a faipar titkaira. Megyénk egyike a legszegényebb megyéknek, és ez így is marad, ha nem áldozunk a minőségi oktatásra. De az oktatás újratervezése hevében azt sem kellene elfelejteni, hogy - minden céges adomány mellett - az oktatás mégiscsak közpénzekből valósul meg.

Schweighofer úr nagyon szereti nevét régi és új iskolák falán viszontlátni. Nemrég újabb példáját láttuk annak, hogy a Holzindustrie jól érzi magát az RMDSZ és az iskolák közelében. Nagyon szép megnyitóval adták át a Magyarlapádi Szórványkollégium új 24 férőhelyes kollégiumát, volt ének és muzsikaszó. Maga Kelemen Hunor is beszédet mondott. Örömünk azonban csak addig tartott, míg a támogatókat is elolvashattuk: régi ismerős neve bukkant fel a Rákóczi Szövetség után. Talán majd a kollégium frissen festett falára is tesznek egy köszönőtáblát Schweighofer úrnak, ennyit igazán megtehetnek. 
Kopár határ zörgő erdő
Visszatérve az egyházak és Schweighofer kapcsolatára, becslések szerint Kovászna megye erdeinek 4-6%-a az egyházak tulajdonában van. Az egyházakra nem jellemző az átláthatóság, nem gondolják úgy, hogy nekik bármiről adatot kellene szolgáltatni. Annak ellenére, hogy a történelmi egyházak az elmúlt 20 évben jelentős vagyonok birtokába jutottak, nem nyitottak a közösségek felé. Naiv gondolkodásra vallana, ha úgy gondolnánk, hogy az egyházak elzárkóznak a Holzindustrie-vel való együttműködéstől. Természetesen erről a témáról sem illik beszélni, mint ahogy nem lehet beszélni az Erdélyi Református Egyházkerület nyugdíjpénztára szerepéről sem a környezetet súlyosan károsító törpe vízerőművek építésében. A hívek nem mernek kritikát megfogalmazni a papokról/lelkészekről, vagy az egyház üzleteiről, mert megszokták, hogy jobb, ha behúzzák fülüket-farkukat. A „miért nem mer kritikát megfogalmazni” kérdésre adott legmeglepőbb válasz, hogy nem fogja eltemetni a pap.

Ha valakinek olyan érzése van, hogy felénk csak meghalni érdemes, most megerősítést kapott. Nálunkfele az élet legnagyobb megvalósítása a porhüvely felett elmondott jó halotti beszéd.

Itt tartunk, innen lesz szép győzni.

Olvasnivaló