2017. november 24., péntek

Az osztrák és a pellet-biznisz


Boszniából és Romániából származó pellet és tűzifa áradat címmel közölt  riportot a reppublica.it olasz portál. A riport fordítása alább olvasható. 




Umbria
Walter Mattioli
Biztonsági és Bűnügyi Kutató Központ
Senior expert - fák projekt
- Olaszországban, ha megveszek egy erdőt, rendelkezem az engedélyekkel, biztonsági rendszerekkel, munkásokkal, kamionokkal, akkor a szupermarketben 10 euróba fog kerülni a tűzifa. Ha illegálisan szerzem be Boszniából vagy Romániából, akkor maximum 7 euró lesz az ára egy csomagnak.
- Olcsóbb, mert illegálisan, engedélyek, biztonsági előírások és intézkedések nélkül történik a kitermelés.

Feliratok:
-2005 óta az olaszországi erdővel fedett területek nagysága nőtt, de ennek oka, hogy a kitermelés máshova helyeződött. Olaszország világrekord mennyiségben importál tűzifát, ez mindenekelőtt Kelet-Európából érkezik.
- az Environmental Investigation Agency (EIA) civil szervezet
(ld. lent, David Gehl) többször jelentette a romániai pelletgyártáshoz köthető erdőpusztítás problémáját
- az EIA jelentései főleg egy osztrák céget vádolnak (Schweighofer)
- a cég válasza a megismételt feljelentésekre:
Gerald Schweighofer: nem igazak a vádak, ezért szólalok meg nyilvánosan. Azt állítja kizárólag igazolt származású faanyagot használnak.
- De az EIA GPS-rendszerek segítségével igazolta az illegális faanyag-használatot.

Diego Florian

Forest Stewardship Council(FSC) Italia igazgatója
- Az olasz erdőipar arra specializálódott, hogy faipari termékeket importáljon, feldolgozzon és újraértékesítsen. A legnagyobb hozzáadott értékkel bíró termékek importjában (ilyen a tűzifa is) világelsők vagyunk, noha ezt beszerezhetnénk az Alpokból vagy az Appenninekből.

Sergio Baffoni
Environmental Paper Network
-Olaszorszában nagyon fogy a pellet 
-Európában Olaszország Nagy-Britannia után a második legnagyobb faanyag fogyasztó.
-Ez a faanyag nagyrészben kelet-Európából származik

Alberto Ottoni

pellet forgalmazó - Fuocosicuro.com
-Amikor nőtt a pellet ára, a piacot még az osztrák áruk határozták meg.
-Ausztriában a pelletet más munkák során keletkező fűrészporból állítják elő. Keleten másképp dolgoznak. Lengyelorszában például a pellet 90%-át feldarabolt növényekből nyerik.
- Az igazi osztrák cégek (ezeket egy kezemen meg tudom számolni), megkérik a termékeik árát, és azt meg is veszik, mivel a legmegbízhatóbbnak az osztrák pelletet tartják. A kereskedők politikája: menjünk más európai országokba egy jobb árért, és csomagoljuk be Ausztriába.

David Gehl
Environmental Investigation Agency (EIA)
Romániai munkánk során számunkra is meglepetés volt, mert addig nem igazán foglalkoztunk biomasszával, pellettel és hasonlókkal, de azt láttuk, hogy a piaci kereslet olyan érzékeny helyeken is erdőkitermeléshez vezet, mint a romániai Kárpátok.
Romániában található Európa őserdeinek kétharmada és nagy probléma az illegális fakitermelés,  a kormány adatai szerint az utóbbi időben kitermel famennyiség 50%-át illegálisan termelték ki. 
Az illegális fakitermelést támogató pénz külföldről érkezik, arra voltunk kíváncsiak a nyomozásunk során, hogy hová tart a fa, bejártuk az országot,  sok esetet  vizsgáltunk és  a legtöbb esetben az osztrák Schweighofer céghez megy. A Schweighofer cég  400 éves osztrák  fafeldolgozó  cég, 2002-ben felszámolta ausztriai üzleteit és a pénzt Romániába fektette be. Egy évtized alatt a legnagyobb romániai fafeldolgozó lett,  és  európai szinten  is az egyik legnagyobbnak számít.
Olaszország  nem kis vásárlója Schweighofernek, 2014-es adataink szerint  5 millió eurót költöttek beszerzésre.  

Az olasz fordítást köszönöm Olteanu Mihálynak.

további olvasnivaló: 

Pellet az ősrengetegből? Nehézkes a nyomozás

Major Austrian timber firm accused of illegal logging in Romania

Agent Green(2015)
At least 50% of all timber cut in Romania was illegally sourced.
Schweighofer has been the single biggest driver of illegal logging in the country over the past decade.
SPAR Austria sold in past year fire wood (pellets and briquettes) made in Romania by Schweighofer in a total value of at least 3.3 million euros.
SHARE this information with other people so that Austria can hear what is burning in their chimneys this winter.
Schweighofer has misled its customers about its sourcing practices in Romania for more than a decade, despite purchasing around 40% of the country’s softwood production and acknowledging Romania’s forest sector as very high-risk.
The company is the largest buyer of softwood timber in Romania, and as this report demonstrates, it lacks effective measures to avoid sourcing illegal wood. An undercover investigation showed the Austrian Schweighofer official who was most influential in setting up the company’s Romanian operations openly accepted illegal wood and further, offered bonuses for suppliers of illicit timber.
The company states that its forests are Forest Stewardship Council (FSC) certified, that all of its supplies come from Programme for the Endorsement of Forest Certification (PEFC) controlled sources, and that it refuses timber cut in national parks.19 In reality, less than 2% of its supplies come from its own FSC-certified forests and the remainder is sourced from over 1,000 separate logging companies, many of which have been prosecuted or are currently under investigation for illegal logging.

2017. november 11., szombat

Erdővédelem határok nélkül: Białowieża-erdő (a Fehér torony erdeje)

foto: Greenpeace
Új sorozatot indítunk Erdővédelem határok nélkül címmel 

A kezdetek és a sorozat tervének születése
Zsolttal tavaly nyáron kezdtünk beszélgetni a romániai erdők sorsáról, ő akkor a Vidraru-tónál szervezett erdővédő táborba készült, majd erdővédő akción vett részt Lengyelország leghíresebb őserdejében. Ebben a beszélgetésben a lengyelországi őserdőben zajló akcióról lesz szó, de pár szóban ismertetjük a romániai őserdők helyzetét és megemlítjük a Greenpeace Canada egy nagyon fontos győzelmét, ami reményt ad minden erdővédőnek. Én a romániai helyzetet ismerem, Zsolt pedig Lengyelországban járt.

Zsolt
Számomra az erdő mindig is a békét, a nyugalmat jelentette. Mivel sokáig éltem a közvetlen közelében, hétvégente gyakran barangoltam a kutyámmal a környéken. Ahogy telt az idő, egyre inkább rájöttem: az embernek nem kell messzire utaznia ahhoz, hogy szép helyeket lásson. A csoda sokszor ott van “a szomszédban”, és csak kevesen tudnak róla. Kerékpározni is szeretek az erdőben. A tiszta, friss levegő teljesen feltölt. Gyakran megállok egy-egy percre, és hallgatom a madarakat. A legnagyobb élmény számomra egy-egy ritka állatfaj észrevétele.



Világszerte hatalmas nyomás nehezedik az erdőkre és egyre több munkájuk van az erdővédőknek, akik az utolsó percben próbálják megvédeni, ami még megmaradt.
Minden nap új hírek érkeznek és aktivista legyen a talpán, aki a tajga védelmétől az őserdők védelméig minden kampányt ismer és figyelemmel követ. A tajga védelmével kapcsolatban kaptunk nemrég egy nagyon jó hírt. Október 16-án, az Egyesült Államokban ejtették a vádakat abban a perben, amit a legnagyobb kanadai fakitermelő vállalat, a Resolute Forest Products indított a Greenpeace Canada és a Stand.Earth (korábban Forest Ethics) szervezeteket ellen, a fakitermelő cég 300 millió dollárt követelt a zöldektől. A civil szervezetek arra hívták fel a figyelmet, hogy a vállalat tönkre teszi az Észak-Kanada egyharmadán elterülő hatalmas örökzöld tajgát. Az ilyen típusú perek (angolul: SLAPP-ek) célja nem az igazság keresése, hanem a társadalmi részvétel ellehetetlenítése. Október 16 nagyon szép dátum az erdővédelem számára.

Romániában is hatalmas probléma az illegális és a rossz erdőgazdálkodással társuló fakitermelés. Pár példát említek a teljesség igénye nélkül. Romániában óránként 3 hektár erdő tűnik el. Óriási nyersanyagigénye van a fafeldolgozó iparnak, de a különféle bányaprojektek megvalósításához is egész erdőket irtanának ki. A közvélemény számára ismert, botrányos verespataki aranybánya-projekt megvalósítása több mint 500 hektár erdő kitermelését feltételezi, de a Felsőcsertésre tervezett cianidos aranybánya-projekt sem kevesebb mint 187 hektár erdő kitermelésével kezdődne, ebből 56 hektár erdő madárvédelmi terület.

Az erdővédelmen belül kiemelt fontosságú az őserdők védelme. Romániában tavaly szerveztek egy erdőmentő bázist a Vidraru-tónál. Az ott található ősbükkös fakataszterét készítették el önkéntesek, hogy az azonosított őserdők és öreg erdők bekerülhessenek az Őserdők és öreg erdők nemzeti katalógusába. A vizsgált területen, az egykori 2575 hektár őserdőből 985 hektárt (38,3%) tettek visszavonhatatlanul tönkre. Idén 7 ősbükkös került fel az Unesco Világörökség helyszínei közé Romániából, ami nagy öröm az erdővédőknek. Ugyanakkor Lengyelországban, UNESCO-védelmet élvező őserdőben zajlik kitermelés. Aki eddig figyelemmel követte a híreket, tudhatott erről, de talán mindenki abban reménykedett, hogy a dolgok nem fognak eddig fajulni.

B: -Hogyan hatott rád a hír?

Zs: -Természetesen felháborított! Korábban elképzelhetetlennek tartottam, hogy egy fejlett országban (különösen az EU-ban) hozzányúljanak egy UNESCO-listán szereplő területhez. Biztos voltam benne, hogy a civil szervezetek komolyan fel fognak lépni ellene. Úgy gondoltam, nekünk is ott a helyünk, így aztán egyáltalán nem lepett meg, hogy egyszer csak szóltak és mentünk.

B: -Tavaly a Vidraru-tónál szerettél volna fakatasztert készíteni, de különböző –  rajtad kívül álló – okokból nem tudtál Romániába jönni, idén meg elmentél megmenteni egy lengyelországi őserdőt.

Zs: -Nagyon szeretem az erdőt. Szívesen kirándulok, fedezem fel újabb részeit. Mint már korábban beszélgettünk róla, hozzám is az erdőkampány áll legközelebb. Emellett itt elég egyértelműen látszik sajnos maga a veszteség, de ugyanakkor a munkánk eredménye is, az, hogy miért küzdünk.

B: -Tegyük hozzá, hogy ez a hét nem üdülés volt egy csodálatos erdőben és nem mindenki fogja a bakancsot és szánja erre a szabadságát. Elég kemény heted lehetett.

Zs: -Ez valóban nem a kényelemről szól. Annak, aki ilyesmire vállalkozik, fel kell készülnie, hogy a nélkülözés velejárója az akciónak. A célt kell szem előtt tartani, az viszi előre az embert. Meg a társaság. Mert sokkal könnyebb a kényelmetlenségeket és a túlzottan izgalmas helyzeteket elviselni úgy, hogy mások is ugyanezt teszik. Ez volt az első alkalom, hogy igazi őserdőben jártam. Mert bár a fenyőfői ősfenyvesben kirándultam, annak nagy része sajnos ma már telepített. Bialowieza sokkal eredetibb. Valóban nagyszerű élmény volt számomra, hogy ott lehettem, és harcolhattam azért, hogy ez a hihetetlenül sokszínű élőhely megmaradhasson ebben a természetes formájában.

B: -Mi vonzott téged a zöld aktivizmusban?

Zs: -Ez egy hosszú folyamat eredménye. Már gyerekkoromtól kezdve érzékenyen érintett a környezetszennyezés. Ezért fokozatosan igyekeztem úgy alakítani a mindennapjaimat, hogy figyelembe vettem a fenntarthatóságot. Ahogyan kicsit idősebb lettem, egyre gyakrabban jutott eszembe, hogy ez szép és jó, de nem elég. Mert ugyan minden az egyén szintjén kezdődik, azonban sajnos azt látom, hogy a politikába túlságosan sokszor szól bele a pénz, az egyéni érdekek. Ez rossz irányba viszi a dolgokat.

B: - Nagyon sok jó zöld szervezet van Magyarországon, de te egy olyan szervezetet választottál, akik bevallásuk szerint vállalják a konfrontálódást és akiket leginkább úgy ismernek, hogy különféle épületekről lógnak hatalmas molinókkal, meg fákhoz láncolják magukat.

Zs: -Mi is kutatásokkal, aláírásgyűjtésekkel, tárgyalásokkal kezdjük, viszont ha ez nem elég, akkor keményebben is képesek vagyunk tiltakozni és ezt erőszakmentesen tesszük. Szerintem így lehet eredményt elérni. Úgy gondolom, hogy minden egyes lépés egyformán fontos a cél érdekében. Először felméréseket, kutatásokat kell végezni, amik majd alátámasztják a fellépés szükségességét. Magán az akción belül is rengeteg háttérmunka van, még néhány fotóhoz és videóhoz is sok ember összehangolt munkájára van szükség. Rendkívül izgalmas ez a fajta önkéntesség. Nagyon változatos, mindig más és más feladatokat kell megoldani.

A lengyelországi őserdőben igazi láncolós erdővédő akció zajlott
foto: Greenpeace
Zsolt
Már hajnalban kimentünk a helyszínre, hogy a reggeli munkakezdéskor azonnal blokkolhassuk a gépeket. Amíg sötét volt, addig gyalogoltunk. Mire kezdett világosodni, addigra megérkeztünk. Csendben kellett maradnunk, így figyelhettük az erdőt. Sajnos rövidesen beindultak a munkagépek.
Az egész megmozdulás augusztus 27.-től szeptember 1.-ig tartott. Kedden a favágó munkagépet állítottuk meg, arra másztunk fel és láncoltuk hozzá magunkat. A géptől, illetve a mellette lévő teherautótól mindkét irányba az erdei út egy-egy pontján nagy molinókat feszítettek ki mászóink, a többi alpinista pedig egy-egy közeli fát vett birtokba a saját bannerével. A GP akkor már 5. hete volt jelen, egy másik társasággal együtt. Ők a Camp for puszcza (Tábor az erdőért). Direkt a Bialowieza-ban zajló fakitermelések megakadályozására szerveződtek.

A hét csúcspontja a 31.-ei (csütörtöki) nap volt. Ezen a napon délelőtt sikeresen blokkoltunk egy fával megrakott teherautót. Ezt követően szervezőink tárgyaltak a fát elszállító céggel, és ennek eredményeként végül a teherautó otthagyta rakományát az erdőben.

B: - Vannak akciók, mikor csak bámulod az akcióról készült képeket és sírni tudnál a meghatottságtól. Arra gondolsz, hogy bárcsak ott lehettél volna, mert a történelmet ott írják.

Zs: -Ebben szerintem az a legnagyszerűbb, hogy bárki részt vehet benne, aki eléggé elszánt az ügy érdekében. Az erdő védelme pedig egy meglehetősen kézzelfogható kampány, mert a siker azonnal érzékelhető. Mi a helyszínen láthattuk, ahogyan a megrakott teherautó visszahelyezi a földre a kivágott fákat, és üresen távozik. Felemelő érzés volt. Akkor azt gondoltuk, érdemes volt azt a sok kényelmetlenséget és feszültséget elviselni. Ezenkívül azon a héten gyakorlatilag megbénítottuk a munkálatokat az egész térségben. Egyszerűen nem mertek dolgozni. Ez az amit tapasztaltam, de feltételezem, hogy nem az első és nem is az utolsó ilyen időszak volt ez május óta, amióta a tiltakozások elkezdődtek.

Számomra ez volt az első olyan megmozdulás, amiben ténylegesen szembe kellett szállni a másik oldallal. Erre a valós helyzetre nem igazán lehet felkészülni. Ott tapasztalja meg az ember, hogy mit bír véghez vinni. Rengeteg várakozás között történik hirtelen sokminden. Olykor úgy érezzük, hogy egyszerre több esemény is fut. Aztán egy-kettőre lecsillapodik minden és megint hosszú órák várakozása következik. Viszont, mint már említettem, ezekből is tanulunk és a bátorságunk is növekszik idővel. Ami a nélkülözést illeti, arra fel voltam készülve, és inkább pozitív csalódások értek. De mindezzel együtt is örülök, hogy részt vehetek ezeken a megmozdulásokon, mert szerintem rendkívül hasznosak a Föld védelmének érdekében. Amikor túl vagyunk rajta, akkor szívesen gondolunk vissza rá. Örülök, hogy a tagja lehetek ennek a remek társaságnak, sokan példaképek számomra.

A Białowieża-erdő védelme már évek óta folyik, az erdőkampány keretein belül. Most kapott nagyobb figyelmet az ügy, mivel Jan Szyszko, Lengyelország környezetvédelmi minisztere az Európai Unió Bíróságának határozata ellenére engedélyezi a fakitermelést. A törvény lehetővé teszi az utakhoz közel lévő beteg, ezért veszélyes fák kivágását, azonban tiltja azok értékesítését. Ennek ellenére az állami erdőgazdaság mégis megengedi azt, ráadásul a beljebb eső részeken is, ahol nem jelentenek veszélyt az úton közlekedőkre. Igaz, hogy ültetnek csemetéket, viszont így szép lassan az őserdő kezelt erdővé válik. Ezzel jelentősen veszít ökológiai értékéből, csökken a fajgazdagság. Ez ráadásul az utolsó síkvidéki őserdő Európában. Olyan ritka fajok otthona, mint az európai bölény, a farkas, a barna medve, a hiúz, valamint különböző bagoly- és harkályfajok. Ezért döntött úgy a Greenpeace, hogy komolyabban fel kell lépni az ügyben. Egyébként nagyon sokan értenek ezzel egyet. Május óta több tiltakozó felvonulás is volt az erdőben, némelyik 5000 fős létszámmal!

B: -Milyen hatással volt rád a hely?

Zs: -Az eltelt egy hét alatt nagyon megszerettem azt az erdőt. Úgy vélem, különleges hangulata van. A fák össze-vissza nőnek, különböző korúak, különböző fajhoz, fajtához tartoznak, beteg és kidőlt egyedek is szép számban akadnak. Mert ez is hozzátartozik. (Számomra főleg azért volt ez különleges, mert otthonomban, a Bakonyban ezt nemigen tapasztaltam az erdőt járva.) Az embert megfogja a százéves, vagy még öregebb fák látványa, ahogyan feltekint rájuk. Ezenkívül a fajgazdagság is hamar érzékelhetővé válik a sokféle madár hallatán. A legjobb lehet egy ilyen erdőben egyedül barangolni, mert akkor láthatunk és hallhatunk a legtöbbet. Nekem óriási szerencsém volt, egyik reggel a szállásról a helyszínre tartva az úttól kb. 20 m-re, az autóból megpillantottam egy bölényt! Senki más nem látta, én is csak egy pillanatra. Nem számítottam rá, hogy ott, az úthoz közel fogom látni ezt a rendkívül ritka, fenséges állatot. 
 
B: - Láttál bölényt! Gondoltad volna valaha, hogy egy igazi szabad bölényt látsz?

Zs: -Nem, sőt, amíg a kampányt nem ismertem meg pontosabban a helyszínen, addig azt sem tudtam, hogy ott él ez az egyszer már vadon kihalt, majd később visszatelepített faj. Jelenleg is csak mintegy 600 példány van az erdőben. Mintha ez külön jutalom lett volna számomra.

B: -Hogyan látod az erdők jövőjét?

Zs: Az erdők helyzete bizonytalan. Különösen az őserdők és élőviláguk van kitéve óriási veszélynek. Létüket fenyegeti a gyarapodó emberiség rohamosan növekvő terület-, nyersanyag- és készáruigénye. Így az erdővédelemnek egyre több elszánt aktivistára van szüksége. Ez hosszú távon nélkülözhetetlen az élővilág fennmaradásához. A Greenpeace - sok más szervezethez hasonlóan - tovább fog küzdeni ezen célért, hogy a következő nemzedékek is egy egészséges és szép bolygón nőhessenek fel.


olvasnivaló

Greenpeace steps up protest against Polish forest logging
Veszélyben a Białowieża-erdő

2017. október 24., kedd

A minisztérium a pacsirtát sem szereti: több ezer védett énekesmadarat mészárolnak le minden évben


Frissítve 2017. október 25-én
A pacsirtát szeptember végétől október végéig vadásszák, pár nap múlva véget ér a vadászidény.

Románia boldogan kiszolgálja az olaszok pacsirtaéhségét
Pár napon belül már a harmadik szomorú hírt olvashatjuk, újra több ezer Romániából csempészett madarat találtak, ezúttal Magyarországon, újra több ezer védett énekesmadarat mészároltak le, hogy később az olasz feketepiacon értékesítsék. Az Evenimentul portal szerint Romániában 4 millió  mezei pacsirta maradt, ebből idén 295.864 példányt lőnek le legálisan. És még ugyanennyit illegálisan, így körülbelül 600.000  mezei pacsirta pusztul el évente. Bár állítólag az idei vadászati kvóta alacsonyabb, mint az eddigi években, így is aggodalomra ad okot, mert az Európai Bizottság több tanulmánya fenyegetett fajként említi a mezei pacsirtát. A romániai Országos Vadász és Sporthorgász Egyesület(AGVPS) elismeri, hogy a pacsirta orvvadászata létező jelenség, évente több mint ezer vadásznak függesztik fel az engedélyét orvvadászat miatt. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy nem csak a pacsirtát lövik, hanem pacsirtavadászat címen minden más védett énekesmadarat is, amire a vadászoknak vagy vásárlóiknak étvágya támad. Moldvában a legtöbb pacsirtát: Galaţi (6.506 példány), Botoşani (4.263), Iaşi (3.769) és Bacău (3.731) megyékben lőhetik, a legkevesebbet Neamţ (2.928)  és Suceava (540) megyékben. Romániában nincs hagyománya a pacsirtaevésnek és román vadászok csak néha vadásznak rá, nem így az olaszok, akiknek a pacsirta ízes falat, amiért megéri Romániáig utazni.

Az  európai országok közül Románia mellett csak Málta, Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Portugália és Ciprus engedélyezi a pacsirtavadászatot. Aki ebben a vadászlobbi kezét látja, nem téved. A SOR (Román Madártani Egyesület) 2006-ban sikeresen betiltatta a pacsirta vadászatát, de sajnos ez csak egy évig tartott, az olasz vadászlobbi nyomására újra engedélyezték a vadászatot és a lelőtt madarak exportját. Míg Magyarországon minden védett faj eszmei értéke ismert, Romániában még mindig nem sikerült ezt kiharcolni. A Magyarországon lefülelt madárszállítmányról a „Kiskunsági Nemzeti Park helyszínre érkező munkatársai megállapították, hogy a madarak védettek, becsült eszmei értékük több mint 73 millió forint.” A mezei pacsirta eszmei értéke Magyarországon 25000 forint.
"Nem tettünk egyebet, csak sefteltünk a madarakkal. Megengedtük nekik, hogy idejöjjenek és az élő húsba vágjanak. A pacsirtát erővel tette fel a listára az olasz lobbi. 1996-ban" Ovidiu Bufnilă, a SOR szóvívője
A madarak védelmével foglalkozó szakemberek szerint, a pacsirta vadászati kvótáját is mindenféle tanulmányok és felmérések nélkül, hasraütés-szerűen adják meg, sok pénzről van szó, amiről egyetlen vadászegyesület sem szívesen mond le.

Október 18-án, a magyarországi madárszállítmány lefoglalása után, a SOR a közösségi oldalon kérte a vízügyi és erdészeti minisztériumot és Doina Pană miniszter asszonyt, hogy a román állam képviselőiként derítsék ki milyen módszerekkel ejtették el a madarakat(hálóval fogták be őket, lelőtték, stb.), milyen fajokról van szó, melyik fajból hány példányt találtak, valamint a madarak Olaszország felé vezető útját is derítsék fel.

A minisztérium azt nyilatkozta a digi 24 portálnak, hogy nem zárkózik el attól, hogy betiltsa a pacsirta vadászatát, de ez csak akkor lehetséges, ha a védett fajok listájára kerül. Gondolhatjuk úgy, hogy a minisztérium hárított minden felelősséget. Végezzék el mások helyettük a munkát, majd akkor a minisztérium talán tesz valamit. Ilyenkor szokták elfelejteni, hogy a minisztérium dolgozóit közpénzből fizetik és nem szívességet tesznek azzal, ha bejárnak dolgozni. Lassan megszokott dolog lesz, hogy az egyre szegényebb civilszervezetek végzik el a hivatalok munkáját.

Civilek akcióban
Romániában hovatovább csak a civilszervezetekre és a jóérzésű emberek támogatására lehet számítani, ha bármi változást szeretnénk.

2015 áprilisában a SOR és a Natura 2000 Civil Koalíció nagyon szép és sikeres kampányt indított Állítsd meg a barbárságot, mentsd meg a pacsirtát! címmel. A kampánynak köszönhetően 2015-ben egy minisztériumi rendelettel elérték, hogy „100-ról 50-re csökkent az egy személy által egy nap alatt kilőhető pacsirták száma, a teljes kvóta pedig 600 000-ről 363 000-re esett vissza. <<Továbbra is úgy hisszük, hogy ez a faj nem tartozhat bele azon madarak közé, amelyek vadászhatóak, de első lépésnek ez is megfelel. A Román Madártani Társaság folytatni fogja az énekesmadarak védelméért folytatott eddigi kampányát>>"

2017. október 18-án a SOR ugyancsak a közösségi oldalon levélírásra kért mindenkit, a minisztériumnak küldött levélben figyelmeztetnek arra, hogy a pacsirtavadászat többnyire csak álca az énekesmadarak vadászatához, ezek a madarak nem okoznak gazdasági kárt és védik őket az európai törvények. Nálunk a pacsirta vadászatának nincs hagyománya, a madarak vadászata veszélyt jelent a biológiai sokszínűségre, amit feláldozunk azért, hogy olyan emberek gasztronómiai igényét elégítsünk ki, akik Románia törvényeit sem tisztelik. Hogy végre leállíthassuk az öldöklést, a minisztertől a pacsirtavadászat betiltását kérik. 

A változás rajtunk áll, írjunk levelet! A levél szövege románul itt érhető el.

UPDATE
A SOR újabb részleteket közölt a Magyarországon elfogott madárszállítmányról. A járművet a román határtól 60 kilométerre állították meg, Romániából Magyarországon át Olaszországba tartott. Összesen 2946 madarat találtak a táskákban, vadászható és nem vadászható fajokat. A vadászhatók közül 1735 mezei pacsirtát, 1 fenyőrigót és 3 seregélyt. A nem vadászható fajok közül meg 943 rétyi pityert, ezt követi a lelőtt példányok mennyisége szerint a rozsdástorkú pityer, aranylile, kék cinege, mezei veréb, házi veréb, erdei pinty, fenyőpinty, rozsdás csuk, sordély, barázdabillegető, sárga billegető, tengelic, csíz, zöldike és  fitiszfüzike. Az összes madarat lelőtték.  Az egyesület panaszt tett a rendőrségen, mert szerintük már orvvadász hálózatokról beszélhetünk. Itt az ideje, hogy ne lehessen pacsirtára vadászni, mert az énekesmadarak orvvadászata rendszeressé vált és gyakran más fajokat is pacsirtaként azonosítanak az ellenőrzések során.


...

olvasnivaló
Énekesmadarak tetemeit csempészték Romániából olasz orvvadászok
Dosar penal pentru trei braconieri prinşi la vânătoare de ciocârlii
Megdöbbentő! Az európai madarak harmada veszélyeztetett
Cota 0
Tömegmészárlás lett a vadászat Romániában -interjú Ovidiu Bufnilăvel

           "(3) Cu respectarea cotelor de recoltă, fiecare vânător înscris în autorizaţia de vânătoare poate recolta într-o zi maxim 50 exemplare din specia ciocârlie (Alauda arvensis), maxim 50 exemplare din specia prepeliţă (Coturnix coturnix) și maxim 15 exemplare pentru fiecare din speciile gâscă-de-vară (Anser anser rubirostris), gârliță mare (Anser albifrons), rață mare (Anas platyrhynchos), rață mică (Anas crecca), rața-cu-cap-castaniu (Aythya ferina), rața moțată (Aythya fuligula), rața pestriță (Anas strepera), rața sunătoare (Bucephala clangula), rața lingurar (Anas clypeata), rața sulițar (Anas acuta), rața cârâitoare (Anas querquedula) și rața-cu-cap-negru (Aythya marila).
Art. 3. - Pe fondurile cinegetice care se suprapun ariilor naturale protejate, cotele de recoltă aprobate prin prezentul ordin se realizează pe suprafeţele din fondurile cinegetice unde practicarea vânătorii este admisă potrivit legii."(O R D I N Nr. / 2017 privind aprobarea cotelor de recoltă pentru speciile de faună de interes cinegetic, la care vânătoarea este permisă, pentru perioada de vânătoare mai 2017 – 14 mai 2018)


2017. október 23., hétfő

Peste 3000 de păsări braconate în România prinse de poliţia maghiară

http://keol.hu/kecskemet/vedett-madarakat-talaltak-a-penzugyorok
Peste 3000 de păsări ocrotite au fost găsite intr-un microbuz pe autostrada M5 la un control făcut de agenţii de la vamă si finanţe(NAV), potrivit siteului http://keol.hu. La controlul microbuzului au găsit în cabină si portbagaj 16 genţi frigorifice mari in care au fost ascunse cadavrele păsărilor din diferite specii. Experţii de la Parcul Naţional "Kiskunsági" ajunşi la faţa locului au constatat că păsările sunt ocrotite şi valoarea de patrimoniu a acestora este estimată la peste 73 milioane de forinţi. Şoferul microbuzului, un cetăţean român, a fost reţinut de poliţia maghiară din orașul Kecskemét și e suspectat de daune aduse mediului.

În Ungaria dauna poate fi calculată, fiecare specie ocrotită având o valoare de patrimoniu. De exemplu carduelis chloris (florintele): 25 000 Ft, la fel și alauda arvensis (ciocârlia de câmp).

SOR(Societatea Ornitologică Română) a scris pe reţeaua de socializare:
"In atentia Ministerul Apelor și Pădurilor - România si a doamnei ministru Pana Doina.
Asta s-a intamplat acum o zi in Ungaria, un sofer roman a fost prins cu 16 genti frigorifice in care avea circa 3000 de pasari salbatice.
Nu vrem sa intervenim in cursul anchetei, dar cu siguranta dvs puteti afla mai multe de la Politia de Frontiera din Ungaria, care a interceptat transportul de pasari.
In calitate de autoritati ale statului roman puteti afla ce specii erau, in ce numar exact, de unde proveneau, daca au fost impuscate, daca au fost prinse cu plasa etc. Puteti ajunge pe filiera "migratiei" spre Italia.
Iar ca sa va fie si mai simplu, puteti opri vanatoarea de ciocarlie, specie umbrela pentru braconajul pasarilor cantatoare.
PS - in Ungaria, valoarea de despagubire ptr aceste specii ar fi de 73 de milioane de forinti, circa 250.000 de euro.”

SOR şi Federația Coaliția Natura 2000 România au avut o campanie încă din 22. aprilie 2015. pentru ocrotirea ciocârliei, Campania “Opreşte barbaria, Salvează Ciocârlia!” a fost premiată cu aur la festivalul de creație publicitară la Cannes Lions.



La octombrie 18, SOR a cerut ajutorul cetăţenilor pe reţeaua de socializare :
"In seara asta noi începem să dăm mailuri la adresa cabinet.ministru@map.gov.ro - este adresa de mail a ministrului Apelor si Pădurilor, Pana Doina, cea care poate scoate ciocârlia de pe lista păsărilor care se vâneaza. Vă invităm să faceţi acelasi lucru, folosind un ton civilizat în adresare. Textul pe care noi îl trimitem este mai jos. îl puteti copia si trimite din adresa dvs de mail.

Stimată doamnă ministru,

De ani de zile, ciocârlia este un paravan pentru braconierii străini de păsări cântătoare. La o simplă căutare online veți descoperi cazuri cu sute de mii de ciocârlii vânate peste cotele aprobate, cu zeci de braconieri de păsări cântătoare. Aceste păsări nu fac daune agricole, nu sunt și nu pot fi considerate dăunători, sunt păsări pe care vânătorii români nu le vânează, sunt păsări care sunt protejate de legile europene.

Până în 1996, ciocârlia nu s-a vânat NICIODATĂ în țara noastră. Suntem singura țară UE din estul Europei care permite acest tip de vânătoare. Noi pierdem elemente de biodiversitate doar pentru plăcerile gastronomice ale unor indivizi dispusi sa incalce legile statului roman.

Românii ascultă ciocârlia, nu o împușcă. Pentru noi ciocârlia este o voce, nu un gust. „Ciocârlie” este un titlu de onoare pentru cântăreții noștri, Ciocârlia este o piesă muzicală, nu carne vie de expus alicelor.

Mai mult, ciocârlia este specie umbrelă pentru braconarea de alte păsări cântătoare, așa cum se vede si din ultimele știri. Vânătorii italieni susțin că au vânat ciocârlii, dar împușcă tot ce zboară.

Pentru a stopa acest măcel, vă solicit să opriți vânătoarea la ciocârlie, astfel încât să nu se mai poată bracona păsările cântătoare.

Nu vom fi singurii care fac acest lucru – vânătoarea de ciocârlie este permisă doar în alte 5 state membre UE, țări care au această tradiție și care au reușit să distrugă populația de ciocârlie. Acum, acolo se aplică măsuri de agromediu pentru a restabiliza populațiile, iar vânătorii străini se înghesuie la noi și consecințele sunt nefaste.

Cu stima,"


...

2017. október 13., péntek

Énekesmadarak tetemeit csempészték Romániából olasz orvvadászok

https://hu.wikipedia.org/wiki/Z%C3%B6ldike#/media/File:Carduelis_chloris_-England-8.jpg
Ha még nem lenne mindenkinek elege az olasz vadászokból és az őket kiszolgáló román vadász és sporthorgász egyesületekből, akkor íme egy újabb botrány. Az olaszoknak újra énekesmadarakra fájt a foguk.

Romániában mindenre lövünk, ami mozog, még akkor is, ha törvénybe ütközik. Ez derül ki a legújabb botrányból, amiben nem meglepő módon olasz vadászok meg román vadász és sporthorgász egyesület szerepelnek. Olaszországba érkező gépre pakolt, énekesmadárral teli csomagokat füleltek le olasz rendőrök a Bergamo repülőtéren. Több olasz állampolgár feladott poggyászát tömték teli madártetemekkel, a madarakat lezárt zacskókba tették, hűtőtáskából származó hűtőakkuk közé.
Az olasz (orv)vadászok által bemutatott iratok szerint, a vadászatot a Neamţ megyei Roman A.V.P.S.-hez (Vadász és  Sporthorgász Egyesület)tartozó Săbăoan-i vadászterületen lőtték. Az iratok szerint csak mezei pacsirtára volt engedélyük, de pacsirtavadászat ürügyén védett énekesmadarakat: barázdabillegetőket, csízeket, tengeliceket, zöldikéket, zsezséket, kenderikéket lőttek.
A Román Madárvédelmi Egyesület az Országos Vadász és Sporthorgász Egyesülethez fordult, a vadászati engedélyre voltak kíváncsiak, majd panaszt tettek  az Országos Környezetvédelmi Őrségnél  és a vadászatot felügyelők felelősségre vonását kérték. Olaszországban a bergamoi hatóságok folytatnak vizsgálatot.
A román törvények szerint egy vadász naponta csak 50 pacsirtát lőhet. Az adatok tükrében  a vadászaton 4 vadász vett részt, így együtt csak 200 madarat lőhettek volna, de az olasz rendőrség 1119 madártetemet kobozott el, ami azt jelenti, hogy a román szervezők szemet hunytak a törvényszegés felett.

2017. október 7., szombat

Ballábbal előre: két romániai kampány a családon belüli erőszak ellen


Egy közülünk


Pár éve egy zárt csoportban vegyes érzelmeket szült a hír, hogy Miki, aki egy volt közülünk, veri a feleségét. Tizenöt év távlatából nem túl sok emlékünk maradt Mikiről, csak annyi rémlett mindenkinek, hogy pár tantárgy jól ment neki és gitáron is tudott pár akkordot. Ilyen évfolyamtársa, osztálytársa mindenkinek volt, nincs ebben semmi különös.

Meggyilkolt életek

Pár napja filmvetítéssel egybekötött beszélgetésre hívott a rendőrség bűnmegelőzési osztálya a családon belüli erőszakról. A rendőrség képviselőjének profizmusához nem fér kétség, de az előadásba vegyültek nyegle hangok, erre később visszatérek. Ezt a kampányt a Asociatia Necuvinte civilszervezet indította 2016. július elsején  Aripi Frânte(Tört szárnyak) címmel a Román Rendőrséggel közösen és fényévekkel jobb, mint amit az RMDSZ Nőszövetsége összedobott.
Az információterjesztést nem bízták a véletlenre. Minden érdeklődőnek kezébe adtak egy füzetet, amiben tisztázzák az alapfogalmakat és pontokba szedve jól átgondolt forgatókönyveket kínálnak különféle esetekre az érzelmi zsarolás felismerésétől a bántalmazó elleni védekezésig. Érdemes ezt a füzetet beszerezni.
Az ismertető után filmet láthattunk bántalmazó partnerüket megölő, jelenleg büntetésüket töltő nőkről. Nem derül ki, hogy miért pont azok kérdeznek, akiket odatettek, talán csak ők voltak kéznél. Kicsit szájbarágó, mert nem az elítélt nők történeteire voltak elsősorban kíváncsiak, hanem valahogy ki kellett mondatni a börtönbüntetésüket töltő nőkkel, hogy ma már ilyent nem tennének és ma már lehet segítséget kérni. Van, akinek jobban ment a beszéd, más meg pár év börtön után sem tudja, hová fordulhatna. Sebaj, helyette kimondja más. A film erénye, hogy magyar elítéltet is megszólaltatnak, törekedtek a többnyelvűségre, még angol feliratot is készítettek. A belinkelt változat sajnos nem feliratozott.

A júniusban feltett filmjükön megjelent a hiányolt középosztály.



Ballábbal előre! A jó kampányosok Berlinben pizzakihordók, a többi itthon alkot

Nehéz elfelejteni az RMDSZ Nőszövetségének 2017 márciusban indított Nők Elleni Erőszak Elleni Mozgalom(NEEEM) néven futó borzalmas dalolászó kampányát. Kínos, nagyon kínos filmek sorozata. Porcsalmi Bálinttal, az  RMDSZ  jelenlegi ügyvezető elnökével is készült film. Tőle egy kicsit többet vártam, bármennyire fontos téma, erre a felkérésre ebben a formában nemet kellett volna mondani. Mikor minden kiadvány azt hangsúlyozza, hogy a családon belüli erőszak nem függ sem iskolázottságtól, sem társadalmi státusztól, sem nemtől, sem vallástól, sem etnikai hovatartozástól, valaki mondja már meg miért öltözött fekete, kapucnis sport felsőbe? A szöveg sem kevésbé ihletett, a kemény legényekről és az igazi férfiakról beszél, nehéz eldönteni, hogy sírjunk vagy röhögjünk.
Hol van Miki a történetben? Miki, aki nem úgy öltözik, mint egy amerikai sorozatban látott kemény legény és akivel együtt szoktak inni a pubban? Egyáltalán lenne bátorság ennek a témának a boncolgatásához?

Az RMDSZ-nek biztosan lenne pénze sokkal jobb kampányra, de túl beleszerettek saját ötleteikbe. Mikor pár kritikát kaptak ezekről a dalolászó filmekről, akkor a civilszervezetek segítségét kérték, mert szerintük őket nem kritizálni kell, hanem illene melléjük állni. Pénztelen civil szervezetek  ügyetlenkedéseivel szemben még van bennem valamennyi megértés, de ez nyomtalanul eltűnik, ha az RMDSZről és az általuk kezelt pénzekről van szó. Aki arra kíváncsi, hogy mennyit költöttek erre a kampányra, hamar népszerűtlen lesz, pedig ez sokakat érdekelne.

A jelenlevők sem kivételek

Visszatérve a pár napja zajló eseményre. "Minden ötödik nőt rendszeresen bántalmaz partnere."-írja a NaNe portál. 
Ha egy teremben tíz nő ül, közülük hány áldozat?
Körülbelül tizenötön vettünk részt a beszélgetésen, öt férfi volt jelen, de ők vagy szervezők voltak, vagy a sajtó képviselői.
A filmen csak  tanulatlan, szegénységben élő és tragikus sorsú nőket szólaltattak meg, hiányzott a középosztály, annak a társaságnak a képviselője, akik a teremben csücsültek. Említettem a nyegle hangokat, most írok rá példát. Mikor a rendőrség a bántalmazó fegyvereit begyűjti, a vadászfegyverek sem maradhatnak a bántalmazónál. Ezeket a fegyvereket nem a rendőrség őrzi, de itt az előadó hozzáfűzte, nem kell attól tartani, hogy begyűjtik az összes kést a konyhából. Azon a ponton nem hiszem, hogy bárki az evőeszközökért aggódik, testi bántalmazás történt. Továbbra is úgy látom, hogy a rendőrség képviselője profi volt, de elhangzott tőle pár olyan megjegyzés - talán humornak szánta- amivel eltávolította a témát a hallgatóságtól. Ezt nem kellene, mert sokan érzik úgy, hogy ez nem az ők dolguk és nekik semmilyen szinten nem kell ezzel a témával foglalkozni. Kovászna megyében 11 távoltartási végzést bocsátottak ki ezek 6 hónapig érvényesek, és csak újabb kérvény után hosszabbíthatók. A panaszok 90%-át visszavonják és a bántalmazó megússza. 

Tanulság nincs, rágyúrhatnának a mozgósításra, mert ez így elég soványka, tizenöt ember hatvanezres városban nagyon kevés.


További olvasnivaló
Mi a gond az RMDSZ a nők elleni erőszak megoldására tett törvénymódosítási javaslatával?

Adriana Săftoiu szenátor asszony kérdése 
http://www.cdep.ro/interpel/2017/i869A.pdf
 és a válasz 
http://www.cdep.ro/interpel/2017/r869A.pdf


2017. október 4., szerda

UNESCO-szakértő kalandjai Verespatakon: a civilek részsikere


"Hogy egy verespataki bányába bemehess, jobb, ha töltőn van a mobilod és nem félsz a faxtól."
Egyre több részlet derül ki az UNESCO szakértője verespataki látogatásáról. Nagyon nehezen vettem rá magam, hogy végignézzem a Recorder blog felvételét, egyszerűen iszonyodom, nem akarom a bunkóság dokumentálását nézni. A bányászok és politikusok perverz liezonjából már a bányászjárás(Mineriada) idején kóstolót kaptunk, és évek óta Verespatakon is mindent megtesznek, hogy ezeket a keserű emlékeket ne felejtsük el.
A történet dióhéjban:  az UNESCO szakértőt küldött Verespatakra, hogy felmérje  a helyszín kulturális potenciálját, ez a második lépés a dosszié benyújtása után, hogy Verespatak felkerülhessen a Világörökség listára. Itt kezdődtek a kalandok, mert a politikusok úgy döntöttek, hogy jobb lesz akadályozni a szakértők munkáját. Több külföldi és hazai szakember kíséri az UNESCO szakértőjét. Tudjuk, hogy a dossziét a Ciolos-kormány(technokrata kormány) mandátumának utolsó napján adták be, Tudose miniszterelnök meg visszavonná, mert szerinte nem lehet majd egy ásónyomot sem ásni, hogy gilisztákat gyűjtsünk, olyan szintű védelmet fog élvezni Verespatak, ha elfogadják a dossziét. Rengeteg butaság elhangzott politikusok szájából a Tudose-kormány ideje alatt, az új miniszterelnök sem az eszéről híres.

A Recorder blog szerint a  dossziét végül a lehetséges tüntetések miatt nem vonták vissza, de nem is ment jól a sora. A gazdasági minisztérium, a kulturális minisztérium, a Minvest Deva és az RMGC között küldözgették, amolyan senki kutyájaként.

"A szakértőt Helmuth Albrecht-nek hívják, az ICOMOS (International Council on Monuments and Sites) neves szakértője, aki az UNESCO dossziék számára készít szakértői véleményt. Egy nyugodt, jó humorú ember, akit sikeresen felbosszantott pár hanyagul félrecsapott sapkás őr. És idegesítették a RMGC alkalmazottai is, akik reggeltől estig filmezték.

–Készíthettek filmet velem, jóemberek!- szólt oda távozáskor.

–Mi is készítünk egy jelentést Bukarestnek arról, ami itt történt- mondták az egykori bányászokból lett filmesek. A bányász fejlámpa helyére GoPro kamera került és így megtörtént a szakmai átalakulás.

Helmuth Albrecht azzal az ígérettel távozott, hogy érdekes jelentést készít Romániáról. Egy német szájából ez nem túl biztató. A végső eredményeket jövő nyáron fogjuk megtudni.
Ha nem lett volna pár talpraesett ember a Nemzeti Örökség Intézetnél, aki megküzdöttek az egész rendszerrel a minisztertől a kapusig, akkor hiába vártunk volna a nyarat és Helmuth Albrechtet is csak azért hívnánk fel Freiburgba, hogy az időjárásról érdeklődjünk."


A már említett Nemzeti Örökség Intézet mellett a de-clic petícióportál mozgósítását is meg kell említeni. Nem bízták a sikert a véletlenre. Múlt szerdán felhívást intéztek támogatóikhoz, így több százan írtak Klaus Iohannis elnök úrnak Facebookon és levélben, hogy segítse a szakértők munkáját, és az elnöki adminisztrációt is többször felhívták. Az elnök ugyan nem válaszolt a petícióportálnak, de forrásoktól tudják, hogy szólt a kulturális minisztériumnak, hogy lépjen közbe. Közben az ICOMOS is akcióba kezdett és a közös erőfeszítés megtette hatását, csütörtök délután megváltozott a hangulat Verespatakon. Olyan helyszínt is láthattak, köztük az Orlea Bányászmúzeumot, ami addig úgymond renoválás miatt nem volt látogatható és bejutottak a Cătălina Monulești tárnába. A legfontosabb helyszínre a Kirnik-hegységben található tárnákba sajnos nem jutottak be. 

2017. szeptember 30., szombat

Erdős cikkek 2017 (negyedik negyedév)

foto: Agent Green

Greenpeace activists protest against illegal logging in Romania’s Ciucas Mountains
Several Greenpeace activists from Romania blocked on Thursday, August 31, the exploitation of wood in a quasi-virgin forest in Ciucas Mountains. The forest is managed by state-owned company Romsilva.
Wood exploitation in virgin and quasi-virgin forests is illegal, Greenpeace Romania said in a press release. The organization has notified the Prahova Forest Guard and the Environmental Guard.
https://www.romania-insider.com/greenpeace-activists-protest-illegal-logging/?utm_campaign=Twitter&utm_source=Photo&utm_medium=AMS

Törvényt hoznának létre, hogy természetvédelmi területekről is lehessen ásványi anyagokat kiaknázni
Törvényjavaslatot készített harminc parlamenti képviselő, amely az ásványi erőforrások kiaknázását tenné lehetővé az ország természeti parkjaiban és a védett területeken is. A javaslat számos parlamenti bizottságtól már meg is kapta a pozitív véleményezést. A környezetvédelmi szervezetek és aktivisták ellenzik a kezdeményezést, mert ez az ökoszisztéma veszélyeztetésével járna. Az aktivisták jelezték, hogy bírósághoz fognak fordulni annak érdekében, hogy meggátolják.
http://think.transindex.ro/?hir=368

2017. november 15. 
A Greenpeace Románia elkészítette a lehetséges románia őserdők térképét. Az alábbi térképen tanulmányozható.  Megközelítőleg 300.000 hektár őserdőt azonosítottak, a következő lépés ezeknek az erdőknek a felvétele az őserdők és öreg erdők  jegyzékébe amit az erdészeti és vízűgyi minisztériumnak kell véghezvinni.Csak így óvhatók meg ezek az erdők.
http://www.uncut.ro/harta-padurilor-virgine-potentiale/

L'invasione di legna e pellet illegali da Bosnia e Romania - la videoinchiesta
"Se taglio un bosco in Italia, lo compro, ho i permessi, operatori, sistema di sicurezza e camion a posto, la mia legna da ardere al supermercato costa 10 euro. Se la vado a prendere illegale in Bosnia o in Romania, mi costa al massimo 7 euro, mazzetta compresa". Parla Walter Mattioli, Centro ricerche e studi sicurezza e criminalità - Senior expert progetto Trees.
A cikkben látható videó második része Romániáról szól és angolul beszél.
https://video.repubblica.it/natura/l-invasione-di-legna-e-pellet-illegali-da-bosnia-e-romania-la-videoinchiesta/289566/290185

Az osztrák és a pellet-biznisz
Boszniából és Romániából származó pellet és tűzifa áradat címmel közölt riportot a reppublica.it olasz portál. A riport fordítása alább olvasható.
Feliratok:
-2005 óta az olaszországi erdővel fedett területek nagysága nőtt, de ennek oka, hogy a kitermelés máshova helyeződött. Olaszország világrekord mennyiségben importál tűzifát, ez mindenekelőtt Kelet-Európából érkezik.
- az Environmental Investigation Agency (EIA) civil szervezet
(ld. lent, David Gehl) többször jelentette a romániai pelletgyártáshoz köthető erdőpusztítás problémáját
- az EIA jelentései főleg egy osztrák céget vádolnak (Schweighofer)
- a cég válasza a megismételt feljelentésekre:
Gerald Schweighofer: nem igazak a vádak, ezért szólalok meg nyilvánosan. Azt állítja kizárólag igazolt származású faanyagot használnak.
- De az EIA GPS-rendszerek segítségével igazolta az illegális faanyag-használatot.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!
Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.
http://valasz.hu/vilag/famaffia-romaniaban-adjatok-vissza-az-erdeinket-126420

december 1

Illegal Logging in Rodna Mountains National Park, Northern Romania
The Environmental Investigation Agency (EIA) has found clear evidence of illegal logging in Romania’s second largest national park, linked to Holzindustrie Schweighofer, an Austrian timber giant. Romania’s national parks encompass some of the last remaining wilderness areas in Europe, but they are under severe threat due to destructive commercial and illegal logging. Foreign market demand for timber, combined with a lack of significant traceability in Romanian timber supply chains, and the continuing failure of major timber buyers like Schweighofer to clean up their sourcing practices are leading to the decimation of Europe’s last great forests.

In Lala Valley in the east of the park, EIA found numerous examples of illegal logging. EIA identified a commonly used log loading site using the Romanian government’s Forest Inspector website, inspectorulpadurii.ro, which shows real-time registrations of transportation permits across the country. At this loading site, EIA filmed piles of spruce logs of various dimensions stacked ready for pickup, and fresh tractor paths leading into the nearby forest. Following these paths led investigators to two separate active logging areas.

At the first site, closest to the loading point, EIA investigators found what appeared to be a “thinning” operation. Under thinning, a common procedure in managed forests around the world, loggers clear smaller trees to make room for larger trees to grow. At the first site, EIA found many examples of what seemed to be correctly done thinning of smaller stumps that appeared to have been marked prior to harvesting. However, EIA also found many larger fresh stumps that fell outside of standard thinning practices. In many places, sick or dead trees had been left standing, while cut stumps indicated larger trees nearby had been cut.

On many stumps at this site, EIA found what appeared to be fake stamps, apparently made during or soon after harvesting, without any clear legible markings. The red paint on these fake stamps was just days old, and often contained wood chips, an indication that they were made close to the time of harvesting – not days or weeks before as is required by law.

Numerous Romanian forest experts have told EIA that illegal loggers often use a hammer and pipe to make such fake stamps. After weeks or months of weathering, these stamps can be difficult to distinguish from real stamps.

One kilometer away, EIA investigators found a second fresh logging site, in the middle of a grove of spruce trees standing alone in an older clear-cut area. At this site, nearly all of the commercially- valuable spruce trees had been recently cut.

Every freshly cut stump had a clear fake stamp on it – fresh paint, often covering woodchips, with no sign of letters or numbers. With one exception, all the stumps were hidden from the road below by a line of thin spruces that had been left standing. In the single case where the stump was visible from the road, it had been carefully covered with tufts of moss.

Fresh tracks down the steep hillside indicated the recent dragging of large logs by horses. These tracks led to a recently- used loading area – a site where not a single official truck loading has been registered on the government’s Forest Inspector website, as required by law.

Romania’s government has recently claimed that the decrease in the large-scale clear-cuts often seen five or ten years ago shows that illegal logging is no longer a problem in Romania. While it is true that there are fewer cases of dramatic illegal clear-cuts in Romania in recent years, the kind of illegal and excessive selective logging documented by EIA and other groups still common throughout Romania’s forests severely degrades the quality of these forests both as habitat for wildlife and as a provider of high-quality timber for future years.

In spruce forests such as the one documented in this case, excessive and illegal thinning resulted in relatively large gaps in the forest cover. Romanian forest experts explained that during storms, heavy winds can enter these gaps, knocking down trees and widening the gaps. Windfalls allow forest managers to approve so-called “accidental” permits to clear fallen trunks – but in many documented cases loggers cut nearby healthy standing timber as well. Over a short period, this steady degradation results in a full clearing of the forest area.

Romania’s Forest Inspector website shows that at least 60 truckloads of wood were transported from this area in the second half of 2017. As the Forest Inspector website fails to show the end destination for timber transports, it is nearly impossible to know where most of this wood ended up. However, EIA has confirmed through sources that wood from this site was bought by Schweighofer, despite the company’s claims not to source from Romania’s national parks.

Romania’s protected forests are under pressure from a steady demand for wood products, largely from foreign markets. Buyers must be particularly careful about where and how their wood is cut. In such a high-risk environment, full traceability is essential.

Romania’s Forest Inspector website represents a revolutionary step forward in providing a degree of transparency into Romanian timber sourcing. Companies buying logs or lumber can check Forest Inspector to see whether their shipment came from the forest it was meant to come from. However, significant gaps still remain. The website does not show the destination of timber, nor links between forest harvest permits and timber transport permits. Critically, there are over 1,000 independent log yards scattered across Romania.

These so-called “depots” mix and sort logs according to species and quality, and cut logs into shorter logs to meet buyers’ demands. Without full traceability of logs through these depots, buyers are unable to identify the forest origin of their log purchases. Consequently, any company buying logs from such a depot is fully exposed to illegal and unsustainable harvesting practices – in violation of European law.

Although logging in national parks can be legal in Romania, Schweighofer has long maintained that they refuse wood from these sources. However, the company still relies on third-party log depots for between 30-50% of their log sourcing in Romania. This looming gap in its sourcing practices exposes it to large amounts of timber from both legal and illegal cutting in national parks.

Logging has been a mainstay of rural Romanian communities for centuries, and large parts of the country remain dependent on forests for their livelihoods – from timber extraction, for collection of mushrooms and other forest products, and from eco-tourism. The destructive logging witnessed by EIA in the Rodna Mountains National Park, both legal and illegal, threatens the future of Romania’s forest communities, and the economic stability of these rural economies.

THE UNFOLDING TRAGEDY OF ROMANIA’S NATIONAL PARKS
Primeval forests have almost totally disappeared from Europe’s map. Only in the Carpathians, the Dinaric Alps and the Balkans have large, untouched areas of forests survived until the present day. The majority of this outstanding natural treasure is located in the Carpathians, a sweeping 1,500 km long range of mountains in central and eastern Europe. Two thirds of Europe’s primeval forests are found in the Romanian Carpathians, where an estimated area of over 200,000 hectares of virgin forests remains, providing homes to a myriad of important plants and animals. Romania is home to Europe’s most abundant populations of large carnivores, including bears, wolves and lynx. In 2016, the Romanian addition made up the largest individual country share of an extension to the UNESCO Ancient and Primeval Beech Forest World Heritage site.
https://en.agentgreen.ro/out-of-control/

Nemzeti parkból a karosszékbe: a Schweighofer ismét a kettő közé ült
Nem ez az első eset, hogy illegális fakitermelés vádja éri a Holzindustrie Schweighofer osztrák fafeldolgozó céget. 
A Schweighofer ilyen jellegű botrányai olyan szintig fokozódtak, hogy idén februárban az FSC (Forestry Stewardship Council) úgy döntött, megvonja a fenntarthatósági tanúsítványukat és kizárja tagjai közül a céget. Ennek hatására a cég ekkor reformokat hirdetett saját eljárásait illetően, azonban az Agent Green civil szervezet és az Environmental Investigation Agency friss jelentései szerint szinte semmi változás nem állt be az illegális fakitermeléssel szembeni hozzáállásuk terén. 

Investigation Video: Primeval Forest Destruction in Romania’s National Parks
Most of the EU’s last primeval forests are found in Romania. But they are under immediate threat from ongoing commercial logging, even in national parks and Natura 2000 areas, environmental NGOs EuroNatur and Agent Green claim. Today the NGOs publish the first episode of the investigative video documentary online series “Out of Control”, showing evidence of fresh and brutal logging of primeval forests within the Domogled – Valea Cernei National Park.
Agent Green investigators visited the last untouched valley of the park, which was opened for commercial logging by the forest and park authorities last spring and discovered scandalous devastation of pristine nature.
Eine Kartierung der rumänischen Urwälder soll deren besseren Schutz sichern. Denn im Moment findet auch in Schutzgebieten legale Abholzung im großen Rahmen statt, kritisieren NGOs und Wissenschafter Wien/Bukarest – In Rumänien befinden sich noch 60 bis 70 Prozent der Urwälder in der EU. "Das ist ein Geschenk der Geschichte", sagt Rainer Luick von der Hochschule für Forstwirtschaft in Rottenburg. Die Gründe für den Erhalt sind vielseitig – geringe Bevölkerungsdichte, unzugängliche Gebiete in den rumänischen Karpaten, und Holz galt lange im Gegensatz zu Beton in der rumänischen Baubranche als rückständig. Während in den Hochlagen der Gebirge schon seit sehr langer Zeit oft eine traditionelle Weidewirtschaft betrieben wird, wurden die steilen Täler kaum oder gar nicht erschlossen. Dort sind an beiden Hangflanken und auch entlang der Flüsse großflächige Wildnisgebiete erhalten geblieben. Doch die Waldfläche verschwindet in den vergangenen Jahren rapide, selbst in Nationalparks und Natura-2000-Gebieten wird abgeholzt. Eine Kartierung der Urwälder, die Luick mitinitiiert hat, soll nun die Daten für einen besseren Schutz bieten. 

2017. szeptember 29., péntek

A román kormány akadályozza az UNESCO szakértőinek bejutását a verespataki tárnákba


A fordítás alapjául szolgáló cikk 2017. szeptember 27-én jelent meg,  Mihai Goţiu írása.  

Ezen a héten az ICOMOS (International Council on Monuments and Sites), az UNESCO rangos tanácsadó testületének, a nemzetközi kulturális örökség szakemberei leghíresebb és reprezentatív fórumának tagja érkezik Verespatakra. A látogatás keretében az ICOMOS képviselőjét prof. dr. Helmuth Albrechtet (Technische Univesität Bergakademie Freiberg) több romániai és külföldi kulturális örökség szakértő kíséri. A látogatás célja nem titkos: a verespataki kulturális helyszín felmérése abból a célból, hogy elfogadják az UNESCO-hoz benyújtott dossziét.

Azonban a román kormány hihetetlenül pofátlan és megalázó módon- a képviselői révén - megakadályozza a szakértői csoport bejutását a verespataki helyszín leglátványosabb részébe, a Kirnik-hegységben található ókori, középkori, modern kori és jelenkori földalatti tárnákba.
Tegnap kaptam választ a múlt héten küldött levelemre, amit a kulturális és a gazdasági minisztereknek, az Országos Ásványkincshatóság (ANRM) elnökének és a Minvest Deva cég (a román állam képviselője a bányászati projektben) elnökének címeztem. A válaszban azt írják, hogy a szóban forgó tárnák meglátogatásához szükség van... az RMGC beleegyezésére!

Csak hogy a miniszterelnök, a román állam miniszterei és egyéb képviselői számára is egyértelmű legyen: a bányavállalat nem tulajdonosa a Kirnik-hegységnek és a verespataki tárnáknak. A bányavállalat által birtokolt engedély (amely az Országos Korrupcióellenes Ügyészség részéről nagyobb figyelmet érdemel) nem ad semmiféle jogot Verespatak kulturális örökségére, különösen nem úgy, hogy közel 20 éve, az engedélyt megszerezése óta, az RMGC-nek nem sikerült egy olyan projektet összerakni, ami megfelel a román törvényeknek! Románia NEM adta el, és nem adta koncesszióba történelmét és kultúráját a bányavállalatnak! És legalább elméletileg, a letett eskü szövegének értelmében(utalás a miniszterek esküjére, amit most nem fordítunk, de az eredeti beszéd azzal kezdődik) a kormánynak, a minisztereknek, ügynökségeknek és más állami intézményeknek a román állampolgárokkal szembeni kötelességük, hogy Románia történelmét és kultúráját mint az európai és egyetemes történelem és kultúra fontos elemének népszerűsítését elősegítsék. A kapott válasz, és már maga a külföldi és román szakértők bejutásának akadályozása, a Románia történelme és kultúrája megismeréséhez való hozzáférés megtiltása, lemondás erről a kötelességről, és minden túlzás nélkül a román állampolgárok érdekeinek elárulása.

A válaszban felhozott kifogások csak porhintés. Mint láttuk, Románia történelme és kultúrája NEM a bányászati társaság tulajdonában van. A Kirnikben található tárnák, amelyekkel kapcsolatban a szakértői csapat kifejezte az értékelési szándékát, biztonságosan látogathatók. Néhány évvel ezelőtt meglátogattuk őket! Nem veszélyesebb vagy nehezebb, mint egy hegyi úton járni! Sőt, a nemzetközi szakértői csapatban ott található Beatrice Cauuet asszony is, aki évek óta kutatja a Kirnik-hegység mélyén található tárnákat, és határozottan meg vagyok győződve arról, hogy nem javasolt volna veszélyes utat. Ugyanígy, Romániában alig fél nap alatt létre lehet hozni egy bányászmentő csapatot, hogy minden esetleges problémára felkészülve kísérje el a szakértők csoportját. Csupán akarat kell hozzá! És ez természetesen azt is feltételezi, hogy a román kormány az állampolgárok javáért dolgozzon!

...

Az eredeti :
Guvernul României refuză accesul experților UNESCO în galeriile de la Roșia Montană! (DOCUMENTE)

2017. szeptember 14., csütörtök

Kilövési kvóta, ökölérvek, vérszagú szerda


A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a kilövési kvótát engedélyező rendelet visszavonását kéri: Nem véletlen, hogy a rendeletet a trófeavadász-szezon kezdetén jelentették meg és az sem véletlen, hogy Liviu Dragneanak vadászegyesülete van. -írja a Hotnews

Az idei év állatvédelmi szempontból nem volt egyszerű év, de a szerdai eseményekre nem voltunk felkészülve. Soha nem olvastam ennyi szennyet egy zöld kampányról, mint ami a védett nagyvadak védelméért folytatott kampány során az írott médiában megjelent (Az uszítás a romániai magyar médiába is beszivárgott, mélyre süllyedtek, uszító román lapok és tévécsatornák eddig is voltak, most a magyar nyelvű médiumok is csatlakoztak), ez a szenny túláradt a napilapok szenzációhajhász és vadászlobbi-párti cikkein, minden szinten elszabadultak az indulatok.

A 140 medve és 97 farkas kilövését  engedélyező miniszteri rendelet már megjelent a Hivatalos Közlönyben, de csak tegnap tárgyalta a Képviselőház Mezőgazdasági Bizottsága.
Tegnap Adrian Prisnel (USR)képviselő a Képviselőház Mezőgazdasági Bizottsága ülésén a kilövési kvóta visszavonását kérte a miniszter asszonytól, Nicu Niță brăilai szociáldemokrata (PSD) képviselő meg úgy gondolta, hogy ő inkább USR politikusait ölné meg és ennek hangot is adott. Már nem csak verbális agresszióról beszélhetünk. Tegnap a B1 televízió vitaműsora szünetében(nem a vadászatról volt szó) Mirel Palada volt kormányszóvivő és az aikido művelője, ököllel beleütött Mihai Gotiu (USR) szenátor arcába, majd többször megrúgta.[1]

A vadászlobbinak nem volt szerencséje a technokrata kormánnyal, mert 2016-ban, a 2007-es EU- csatlakozás óta először, zöld szervezeteket is meghallgattak. A tavalyi vadászati kvóta elutasítása nagy érvágás volt a trófeavadászatban érdekelteknek.

A miniszter terel, a zöldek tiltakoznak 
A környezetvédelmi miniszter szeptember hatodikán adott interjújában úgy fogalmaz, hogy "Ez nem vadászati kvóta, hanem szélsőséges esetekre vonatkozó beavatkozási szabályozás, olyan helyzetekre, amikor a medve egyre gyakrabban jár le, és megközelíti a háztáji gazdaságokat".[2]
A zöld szervezetek azonnal jelezték, hogy mindaz, amit a miniszter hangoztat  félrevezetés. A WWF Románia szeptember hetedikén írta a közösségi oldalon, hogy a rendelet visszavonását, vagy azonnali módosítását kérik. A közmeghallgatás során a zöld szervezetek elküldték javaslataikat a minisztériumnak, majd a rendelet megjelenésekor megdöbbenve látták, hogy javaslataikat nem vették figyelembe. Azon dolgoznak, hogy vegyék figyelembe javaslataikat.
A Környezet- és Állatvédő Egyesület (FPAM) feljelentette a miniszter asszonyt a Korrupcióellenes Ügyészségen[3] és a közigazgatási bíróságon is megtámadta a rendeletet.[4]
A zöldek véleményét osztja Prisner képviselő is, szerinte Gratiela Gavrilescu küldöttei álságos módon  hangoztatják, hogy a rendelet nem a medvék kilövését írja elő, de a rendelet több cikkelye előnybe részesíti az állat kilövését az állat befogásával szemben.
"Gyakorlatilag a környezetvédelmi miniszter által önkényesen meghatározott beavatkozási kvóta 1 millió euró profitot hoz a vadásztársaságoknak." 
A képviselő kiemeli, hogy a beavatkozási kvóta önkényes, mert a medvepopuláció nagyságát túlbecsülték, egy medvét többször is megszámolnak az erdészeti hivatalok. Felháborítónak tartja, hogy Románia 140 medvét öl meg, annyit, mint Spanyolország medvepopulációja, míg Franciaország, Svájc és Olaszország medvéket exportál. Jelzi, hogy több kérdést feltett  a miniszter asszony küldötteinek, akik irreleváns és tudományos alapokat nélkülöző válaszokat adtak.

Visszatérve arra az információra, hogy Liviu Dragneanak vadászegyesülete van, erről az eddig kevésbé ismert témáról idén közölt oknyomozó cikket a Rise Projekt.[5] Dragnea befolyásos politikus, nélküle a fű sem nő a PDS-ben, de nem ő az egyetlen politikus, akinek a kedvében járnak a rendelettel. Az RMDSZ politikusainak vadászathoz köthető érdekeltségeiről sem esik túl sok szó, pedig mindenki fel tud sorolni pár ismert RMDSZ politikust, aki tüntetni sem átallt a közérdeknek álcázott vadászérdekek védelmébe Bukarestben.[6] Mennyi csoroghat az említett 1 millió euróból RMDSZ közeli zsebekbe? Kényelmetlen kérdések.

A vadászat sokkal jobb üzlet, mint a kármegelőzés? 
A választ mindannyian tudjuk. Az USR úgy gondolja, hogy a környezetvédelmi miniszter semmit nem tett a valós medve- és farkaskárok megelőzése érdekébe, miközben lennének lehetőségek, ilyen lehetőség például a medvepopuláció monitorozása chipek segítségével, az állatok eltávolítása lakott települések, mezőgazdasági területek és haszonállatok közeléből, etetőterületek biztosítása és a túlzott etetés elkerülése, mert a vadak hozzászoknak az emberek jelenlétéhez, villanypásztorok alkalmazása, az állatok áthelyezése és a Vadállományfelügyeleti Intervenciós Szolgálat létrehozása.

USR cere anularea ordinului privind uciderea ursilor
[1] Megverte Mihai Goțiu szenátort a tévéstúdióban a volt kormányszóvivő
[2]Nem kilövik, hanem átteleptik a medvéket
[3]Feljelentették a minisztert a DNA-nál a medvekilövéseket engedélyező rendelet miatt
[4]Megsemmisítik a veszélyes medvék kilövését lehetővé tevő rendeletet?
[5]DRAGNEA – SECRETUL DIN PĂDURE
[6]Bukarestben tüntettek a medveinvázió miatt egyre dühösebb székelyek

2017. szeptember 5., kedd

Ferdítések évszaka


Itt van az ősz, itt van újra, minden régi bánatom visszatér. Nagyon sok hír van mostanában Verespatakról, erdőkről, medvékről, delfinekről és a megírandó bejegyzések listája egyre csak hízik. Ennél gyorsabban sajnos nem megy a munka, és nem akarok összecsapott írásokat megjelentetni, mert az nem segít egyetlen ügynek sem.

A kormány újra felmelegíti a verespataki bányaberuházás ügyét. A politikum újra folyékonyan hazudik és félrebeszél, mi meg újra ott vagyunk, ahol a part szakad fordítások terén is. Nagyon sok minőségi román cikk jelent meg és megfeszülhetünk, hogy ezekből valamiképp minőségi magyar fordítást készítsünk. Ilyen tehetetlen dühöt legutóbb az Aranyos folyó szennyezéséről írt cikkeknél éreztem, idejében láttam a hírt, szívesen leírtam volna mi történt, de egyszerűen elképzelni sem tudtam mi hibásodott meg és miért ömlik a zagy az Aranyosba.

Romániában vannak még őserdők és valamikor a távoli jövőben talán lesz nekik befejezett és pontra tett romániai katalógusuk, ezt rendszerint megígérik a miniszterek. Az elmúlt két évben többször szó esett az őserdőkről, de a sajtó magyar szaknyelve nem az igazi.
Legutóbbi ilyen hír a Greenpeace Románia akciója volt augusztus 31-én a Csukás-hegységben található Bratocsa erdőben, hiába adtak ki profi sajtóközlemény és készítettek két videót az akcióról (mindkettő látható a közösségi oldalon), az  Agerpres-hír mindezek ellenére kritikán alulira sikeredett. Perverz dolog, de annak örültem, hogy csak pár lap hozta le. Értem én, hogy a szerző/fordító nem volt a helyzet magaslatán, de többen nevüket adták ehhez a borzadályhoz (RO - szerző: Anamaria TOMA, szerkesztő: Irina POENARU, HU - szerkesztő: TOFÁN Imola), legalább nekik tetszett.

Évek óta  nyaggatok mindenkit, aki az utamba kerül, hogy nagyon jó lenne, ha végre valaki tartana egy felkészítőt erdővédelemmel és ökológiával kapcsolatos román szakszavak helyes fordításáról, de eddig még senki sem volt elragadtatva az ötlettől. Nem egyszerű jó fordításokat készíteni, soha nem volt az, nincs jó szótár, mindig kuncsorgunk valakinél, hogy legyen kedves és nézze át a művet, mert nem ártana jó szövegeket publikálni. Pillanatnyilag, akinek nincsenek baráti, szakmai kapcsolatai, akikre ilyen témákban számíthat, az eláshatja magát.

Visszatérve az említett cikkre, már a cím is tömény hülyeség A Csukás-hegységben tüntet a Greenpeace, nem tüntettek, hanem tiltakoztak, van egy kis különbség. Újra itt a kiirthatatlan kvázi-érintetlen erdőterület, azt hittem, ezen túl vagyunk. Románul van olyan, hogy pădure cvasivirgină, de magyarul ezt öreg erdőnek fordítják. A Catalogul naţional al pădurilor virgine şi cvasivirgine din România című katalógus egy lehetséges fordítása Őserdők és öreg erdők nemzeti katalógusa, a sajtó által kedvelt változat Romániai érintetlen és kvázi-érintetlen erdőségek katalógusa. Nem ártana eldönteni, hogy melyik fordítás legyen az elfogadott. Kicsit úgy vagyunk vele, mint az intézménynevekkel, mióta nem frissítik a Romániai intézmények magyar elnevezése adatbankot, mindenki úgy fordít, ahogy gondolja. Azon már meg sem döbbenek, hogy a Greenpeace Romania erdők és biodiverzitás kampányosát, Valentin Sălăgeanut nem sikerült azonosítani, a cikkben egy aktivistaként említik.

Vannak állatvédelemmel kapcsolatos jó hírek, állatvédők tiltakoztak a konstancai delfináriumban és közben az első állatvédő tüntetéseket is megtartották Kolozsváron és Bukarestben. Azt nem állítom, hogy a romániai magyar sajtó túlzásba esett az eseményekről szóló tudósításokkal, de mégiscsak publikáltak két cikket és a cikkek szóhasználata is elfogadható. Attól tartottam, hogy sokkal rosszabb lesz.

Itt van az ősz, itt van újra, próbáljuk meg igényesebben! Talán sikerül.

2017. szeptember 4., hétfő

Verespatak nem eladó!


Verespatak nem eladó! címmel  augusztus 31-én elmondott beszédében Mihai Goţiu szenátor, Verespatak-aktivista, újságíró és a Verespatak-biznisz (Afacerea Roşia Montana) kötet szerzője, arra figyelmeztet, hogy idén olyan hosszú őszre számíthatunk, mint 2013-ban, mikor Verespatakért utcára vonultunk. A kormány egy olyan törvénytervezeten dolgozik, ami kísértetiesen hasonlít a 2013-as botrányos bányatörvényre, különösen a Verespatakra vonatkozó részek. A szenátor olyan információkat birtokába jutott, melyek szerint a kormány nem szeretné megfelelő módon védeni érdekeit a washingtoni kártérítési perben[1], és a Tudose-kormány többek közt arra készül, hogy visszavonja Verespatak UNESCO-jelölését[2]. Ez utóbbit közben maga a miniszterelnök is megerősítette egy interjúban.
A szenátor szerint a kormány attól tart, hogy kiderül hová tűnt az a sok száz millió dollár, amit a cég szerint Romániában fektettek be. "A kormány lepaktálásra készül a bányacéggel, visszavonják Verespatak UNESCO–jelölését és a Tudose-kormány lényegében elismeri, hogy egy maffiózó és bűnözői klientúrát támogat." Nem fél ezt így kimondani, mindig fenntartotta és most is fenntartja, hogy Verespatak ügye nem simán korrupciós ügy, hanem a nemzeti érdek elárulása.

Felhívja a figyelmet, hogy egy kommunikációs stratégia részeként olyan hírek, információk keringtek és keringenek most is, melyek szerint Románia 4 milliárd dollárt veszíthet a washingtoni bíróságon. Ez Goţiu és más szakemberek szerint, de a Goţiu  által 2002 óta készített rengeteg interjú és elemzés fényében  is hazugság és félrevezetés, mert ha a román állam megfelelően védi az érdekeit, nincs ahogy elveszítse a pert.( ford. megj.  A Tudose -kormány levelet kapott a kártérítési perben őt védő egyik ügyvédi irodától, amiben azt ajánlották a kormánynak, hogy lépjen vissza a perből és hagyja jóvá a verespataki kitermeléshez szükséges környezetvédelmi engedélyt. A levélben felhívják a figyelmet, hogy van esély arra, hogy Románia elveszíti a pert. Ez az esély Gotiu szerint minimális, ha a kormány megfelelően védi az érdekeit.-ez a Remus Cerneaval folytatott beszélgetésben hangzik el szeptember harmadikán a Puterea Ideilor cu Remus Cernea műsorban. Gotiu kérte, hogy erősítsék meg vagy cáfolják ennek a levélnek a létezését, ezután kezdett a miniszterelnök vadabbnál vadabb kijelentéseket tenni.)
A Gabriel Resources cégnek sok problémája lesz, többek közt azt kell bebizonyítania, hová tűnt az a 700 millió dollár, amit állítólag Romániában fektettek be. „Azon az áron, amennyiért Romániában építenek, eddig már nemzetközi stadion, nemzetközi repülőtér kellene legyen Verespatakon és felfüggesztett autópálya az Erdélyi-szigethegységen át, hogy tényleg 700 millió dolláros befektetést lássunk.”*

Véleménye szerint, a kormány azért paktál le a bányacéggel, hogy ne derüljön ki kinek fizették, milyen feltételekkel fizették és miért fizették ki ezt a pénzt Romániában, a pénzösszeg jelentős részének nincs köze a verespataki bányaprojekthez. Egy másik érv annak alátámasztására, hogy nincs rizikó, ha az állam megfelelően védi magát, más nemzetközi ügyek, amiket ugyancsak Washingtonban tárgyaltak, ilyen Salvador állam és egy nagy bányacég pere [3], itt Salvador arra hivatkozott, hogy az állam szuverén joga, hogy saját környezetvédelmi és fejlesztési politikájáról döntsön, hosszú per után ugyan, de győzött és ilyen példa a perek többsége is, amit a román állam megnyert a ICSID-n [4]. Ez alól jelentős kivétel a Micola fivérek esete, de ott is csak részleges volt a kártérítés és a helyzet teljesen más volt, mint Verespatak esetében.

A legújabb álhír, hogy Verespatak felterjesztése az UNESCO-listára csökkenti Románia esélyeit ebben a kártérítési perben. A szenátor szerint sok mellébeszélés van, de kollégája, Vlad Alexandrescu, válaszol az UNESCO-hoz beadott dossziéval kapcsolatos kérdésekre, Alexandrescu részt vett a dosszié felterjesztésében.

...

[1] Beperelte Romániát egy multicég
[4]Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja

az eredeti beszéd itt

2017. augusztus 30., szerda

Négy év után újra utcára hívnak mindenkit Verespatakért(cikkgyűjtemény)



Foto: Mentsük meg Verespatakot Facebook csoport
Négy évvel a romániai ősz után újra utcára hívnak mindenkit Verespatak védelmébe szeptember elsején. Az első tüntetést Kolozsvár jelentette be, később Bukarest is csatlakozott.

Ismét tüntetések lesznek Verespatak miatt, miután a kormány meggondolta magát UNESCO-ügyben
A jelenlegi kormány nem támogatja, hogy Verespatak rajta legyen az UNESCO világörökségi listáján ezért megpróbálják visszavonni a Ciolos kormány-által benyújtott dokumentumokat, amelyben azt kérték, hogy a települést világörökséggé nyilvánítsák. A kulturális miniszter, Lucian Romașcanu szerint, az elhamarkodott döntés, hogy Verespatak rajta legyen az UNESCO listáján, ahhoz vezethet, hogy Románia elveszítse a kanadai céggel (Global Resources) szembeni pert és ki kell fizesse a 4, 4 milliárd dollárt, amit a vállalat kárpótlásként kér a meghiúsult beruházás miatt.
http://think.transindex.ro/?hir=355

Megtorpedózná a kormány Verespatak UNESCO-védettségét
Erről Mihai Tudose miniszterelnök beszélt.
Vissza akarja vonni a kormány a Verespatak UNESCO-védettségét kérő román beadványt, mivel az akadályozná az aranykészletek kitermelését – közölte Mihai Tudose miniszterelnök kedden este a România TV hírcsatornán nyilatkozva.
A kormányfő a verespataki arany ciántechnológiás kitermelésével próbálkozó Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) anyacége által a román állam ellen kezdeményezett eljárásról, amely kapcsán kifejtette: álláspontja szerint a román fél nem veszíthet.
Rámutatott: az RMGC arra hivatkozik, hogy befektetett az épített örökség megóvásába, embereket fizetett, és reklámspotokat finanszírozott.

Visszavonja a kormány Verespatak előterjesztését a világörökségi listára
Visszavonja a kormány Verespatak előterjesztését az UNESCO világörökségi listájára – jelentette be kedd este a miniszterelnök a România TV-nek adott interjúban.
Mihai Tudose a lépést azzal indokolta, hogy ha a térség az UNESCO oltalma alá kerül, többé nem termelhetők ki az altalajkincsei, ugyanakkor ez hátrányos helyzetbe hozza a román államot abban a kárpótlási perben, amelyet a Verespatakon aranybányászatot tervező Gabriel Resources indított ellene.
http://www.maszol.ro/index.php/belfold/85214-visszavonja-a-kormany-verespatak-el-terjeszteset-a-vilagoroksegi-listara

A jelenlegi kormány nem óvná Verespatakot, inkább kiaknázná az aranyat
Nem kíván lemondani a jelenlegi román kormány a verespataki színesfémlelőhely kiaknázásáról. A Mihai Tudose vezette kabinet azon fáradozik, hogy visszavonja azt a felterjesztést, amellyel Románia az UNESCO világörökségi listájára javasolja a Fehér megyei települést.
Mihai Tudose miniszterelnök szerint előnytelen lenne, ha Verespatakot természetvédelmi övezetté nyilvánítanák, és felkerülne az UNESCO világörökségi listájára, ez esetben ugyanis nem lehetne kitermelni a Fehér megyei település gazdag altalajkincseit. A szociáldemokrata politikus kedden este a România Tv-nek adott interjúban élesen bírálta Dacian Cioloș volt technokrata kormányfőt amiatt, hogy – Tudose szerint – mandátuma utolsó napjaiban, idén januárban természetvédelmi övezetté nyilvánította a bányásztelepülést, a dossziét pedig továbbította az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez (UNESCO).
https://kronika.ro/erdelyi-hirek/a-jelenlegi-kormany-nem-ovna-verespatakot-inkabb-kiaknazna-az-aranyat

részlet Mihai Gotiu cikkéből
 Az USR szenátora szerint a kultúrminisztérium képviselői által megfogalmazott vélemény és annak kiszivárgása a sajtóba egy kommunikációs stratégia része, aminek segítségével, durva manipulációval próbálják elhinteni azt az ötletet, hogy Románia azok miatt fizetne dollármilliárdokat, akik Verespatak megmentéséért és a helyiek jogaiért küzdenek. „Ha akár egy cent kártérítést is fizetni fognak a Gabriel Resource-nak az kizárólag azoknak lesz köszönhető, akik ilyen vagy olyan módon degeszre ették magukat abból a többszáz millióból, amit a cég Romániában elköltött. Attól tartanak, hogy nyilvánosságra kerül a profitálók névsora, ezért a jelenlegi kormány a befektető érdekei szerint táncol. Nem hiszem, hogy véletlen egybeesés lenne, hogy ez a vélemény pár nappal az UNESCO képviselőinek romániai látogatása előtt szivárgott ki, vagy, hogy egy új bányatörvény módosításon dolgozik a kormány-hasonló ahhoz, ami 2013-ban kivitte az embereket az utcára- és hamarosan ott lesz a parlament előtt."
After you, me, Romania’s public and friends all over the planet took the streets to save Rosia Montana in 2013/14, our movement became so powerful that the government was forced to withdraw its intention of passing a special law to push through the illegal gold mine. It was a great victory and a strong empowerment for the country as a whole. One of the most important developments of our common struggle was when in spring 2017 Rosia Montana was nominated to become a UNESCO World Heritage site. Right now however, Romania’s new government wants to destroy Rosia Montana (again) and this is how: it wants to give the green light to the gold mine, in return for a deal with Gabriel Resources dropping its arbitration case against the government.​
http://rosiamontana.de-clic.ro/en

Romania may seek to pull gold mine from Unesco protected list
Protests planned after president suggests Roșia Montană Unesco application could be withdrawn, potentially enabling the return of a controversial mining project.
Romania’s prime minister has suggested his government will seek to withdraw an application to have the former gold mining area of Roșia Montană declared a Unesco world heritage site, potentially paving the way for the return of a controversial mining project.
In an unfortunate turn of events, Romania’s new Prime Minister issued a call to withdraw the nomination of Roșia Montană to the World Heritage Tentative List—a nomination that was submitted in early January 2017 under the former PM. Protests against revoking the nomination are being organized this weekend in major cities, including Bucharest, Cluj, and Iasi.
https://www.wmf.org/blog/ro%C8%99ia-montan%C4%83-once-again-imperiled

Tüntetés Verespatakért: „Felháborít, hogy hülyének nézi a kormány a polgárokat”
Körülbelül ötszázan tüntettek pénteken Kolozsvár főterén, amiért a kormány vissza akarja vonni Verespatak UNESCO-pályázatát. A tiltakozókat leginkább az háborította fel, hogy a Tudose-kormány figyelmen kívül hagyja a 2013-as, több hónapon át tartó tüntetéshullámot, amelyen rengetegen kifejezték: Verespatak sorsát nem a cianidos aranykitermelés menti meg.
Mihai Tudose miniszterelnök néhány nappal ezelőtt jelentette be, visszavonja a kormány Verespatak előterjesztését az UNESCO világörökségi listájára. A lépést azzal indokolta, hogy ha a térség az UNESCO oltalma alá kerül, többé nem termelhetők ki az altalajkincsei, ugyanakkor ez hátrányos helyzetbe hozza az államot abban a kárpótlási perben, amelyet a Verespatakon aranybányászatot tervező Gabriel Resources indított ellene. A kanadai vállalat 4,4 milliárd dollár kártérítést követel az államtól, amiért az megakadályozta a beruházás megvalósítását.

Több százan tüntettek Kolozsváron Verespatak UNESCO-pályázatának visszavonása ellen Több mint 200 személy tüntetett péntek este Kolozsváron Mihai Tudose miniszterelnök lemondását kérve, amiért a kormány azt tervezi, hogy visszavonja Verespatak előterjesztését az UNESCO világörökségi listájára. "Nem bízunk már a politikusokban. Reméltük, hogy lezártnak tekinthetjük a Verespatak-ügyet, de úgy tűnik, minden a feje tetejére áll. Rendkívül fontos, hogy Verespatak felkerüljön az UNESCO világörökségi listájára, most pedig a miniszterelnök olyasmire készül, amire még nem volt példa: vissza akarja vonni a felterjesztést, amely oly sok erőfeszítést igényelt. A miniszterelnöknek mennie kell, kérjük az ő és a kormány lemondását" - mondta az egyik tiltakozó.
http://think.transindex.ro/?hir=357

A civilek nyomást gyakorolnak a kormányfőre
Visszavonja a kormány Verespatak előterjesztését az UNESCO világörökségi listájára. Mihai Tudose kormányfő a lépést azzal indokolta, hogy ha a térség az UNESCO oltalma alá kerül, többé nem termelhetők ki az altalajkincsei, ugyanakkor ez hátrányos helyzetbe hozza a román államot abban a kárpótlási perben, amelyet a Verespatakon aranybányászatot tervező kanadai bányavállalat indított ellene.
http://marosvasarhelyiradio.ro/hirek/a-civilek-nyomast-gyakorolnak-a-kormanyfore.html

Tudose visszavonná az UNESCO-tól Verespatak világörökségi jelölését (FRISSÍTVE)
Arra a kérdésre, hogy az UNESCO-hoz elküldött dokumentációt a Dacian Cioloș vezette kormány környezetvédelmi minisztere, Cristina Palmer is aláírta-e, Tudose így válaszolt: „Nem tudom. Ő (Dacian Cioloș – szerk. megj.) volt annak a technokrata törzsnek a főnöke, az okos... Mondja, hogy fogalma nem volt, amit hajlamos vagyok el is hinni, mert nem igazán tudta ő, hogy mi történik ott...”
Egészen elképesztő riport jelent meg a Recorder blogban: az UNESCO egyik szakértője érkezik Verespatakra, hogy felmérje, van-e akkora kulturális potenciál a helyben, hogy felkerüljön az UNESCO védettségi listájára. Csakhogy a németországi szakértőt egyszerűen senki nem volt hajlandó beengedni sem a település bányászmúzeumába, sem a rómaiak által kiépített tárnákba. A környezetvédelmi szervezetek úgy sejtik, a román kormány így akarja előidézni, hogy Verespataknak minél kevesebb esélye legyen a listára kerülni.