2017. október 24., kedd

A minisztérium a pacsirtát sem szereti: több ezer védett énekesmadarat mészárolnak le minden évben


Frissítve 2017. október 25-én
A pacsirtát szeptember végétől október végéig vadásszák, pár nap múlva véget ér a vadászidény.

Románia boldogan kiszolgálja az olaszok pacsirtaéhségét
Pár napon belül már a harmadik szomorú hírt olvashatjuk, újra több ezer Romániából csempészett madarat találtak, ezúttal Magyarországon, újra több ezer védett énekesmadarat mészároltak le, hogy később az olasz feketepiacon értékesítsék. Az Evenimentul portal szerint Romániában 4 millió  mezei pacsirta maradt, ebből idén 295.864 példányt lőnek le legálisan. És még ugyanennyit illegálisan, így körülbelül 600.000  mezei pacsirta pusztul el évente. Bár állítólag az idei vadászati kvóta alacsonyabb, mint az eddigi években, így is aggodalomra ad okot, mert az Európai Bizottság több tanulmánya fenyegetett fajként említi a mezei pacsirtát. A romániai Országos Vadász és Sporthorgász Egyesület(AGVPS) elismeri, hogy a pacsirta orvvadászata létező jelenség, évente több mint ezer vadásznak függesztik fel az engedélyét orvvadászat miatt. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy nem csak a pacsirtát lövik, hanem pacsirtavadászat címen minden más védett énekesmadarat is, amire a vadászoknak vagy vásárlóiknak étvágya támad. Moldvában a legtöbb pacsirtát: Galaţi (6.506 példány), Botoşani (4.263), Iaşi (3.769) és Bacău (3.731) megyékben lőhetik, a legkevesebbet Neamţ (2.928)  és Suceava (540) megyékben. Romániában nincs hagyománya a pacsirtaevésnek és román vadászok csak néha vadásznak rá, nem így az olaszok, akiknek a pacsirta ízes falat, amiért megéri Romániáig utazni.

Az  európai országok közül Románia mellett csak Málta, Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Portugália és Ciprus engedélyezi a pacsirtavadászatot. Aki ebben a vadászlobbi kezét látja, nem téved. A SOR (Román Madártani Egyesület) 2006-ban sikeresen betiltatta a pacsirta vadászatát, de sajnos ez csak egy évig tartott, az olasz vadászlobbi nyomására újra engedélyezték a vadászatot és a lelőtt madarak exportját. Míg Magyarországon minden védett faj eszmei értéke ismert, Romániában még mindig nem sikerült ezt kiharcolni. A Magyarországon lefülelt madárszállítmányról a „Kiskunsági Nemzeti Park helyszínre érkező munkatársai megállapították, hogy a madarak védettek, becsült eszmei értékük több mint 73 millió forint.” A mezei pacsirta eszmei értéke Magyarországon 25000 forint.
"Nem tettünk egyebet, csak sefteltünk a madarakkal. Megengedtük nekik, hogy idejöjjenek és az élő húsba vágjanak. A pacsirtát erővel tette fel a listára az olasz lobbi. 1996-ban" Ovidiu Bufnilă, a SOR szóvívője
A madarak védelmével foglalkozó szakemberek szerint, a pacsirta vadászati kvótáját is mindenféle tanulmányok és felmérések nélkül, hasraütés-szerűen adják meg, sok pénzről van szó, amiről egyetlen vadászegyesület sem szívesen mond le.

Október 18-án, a magyarországi madárszállítmány lefoglalása után, a SOR a közösségi oldalon kérte a vízügyi és erdészeti minisztériumot és Doina Pană miniszter asszonyt, hogy a román állam képviselőiként derítsék ki milyen módszerekkel ejtették el a madarakat(hálóval fogták be őket, lelőtték, stb.), milyen fajokról van szó, melyik fajból hány példányt találtak, valamint a madarak Olaszország felé vezető útját is derítsék fel.

A minisztérium azt nyilatkozta a digi 24 portálnak, hogy nem zárkózik el attól, hogy betiltsa a pacsirta vadászatát, de ez csak akkor lehetséges, ha a védett fajok listájára kerül. Gondolhatjuk úgy, hogy a minisztérium hárított minden felelősséget. Végezzék el mások helyettük a munkát, majd akkor a minisztérium talán tesz valamit. Ilyenkor szokták elfelejteni, hogy a minisztérium dolgozóit közpénzből fizetik és nem szívességet tesznek azzal, ha bejárnak dolgozni. Lassan megszokott dolog lesz, hogy az egyre szegényebb civilszervezetek végzik el a hivatalok munkáját.

Civilek akcióban
Romániában hovatovább csak a civilszervezetekre és a jóérzésű emberek támogatására lehet számítani, ha bármi változást szeretnénk.

2015 áprilisában a SOR és a Natura 2000 Civil Koalíció nagyon szép és sikeres kampányt indított Állítsd meg a barbárságot, mentsd meg a pacsirtát! címmel. A kampánynak köszönhetően 2015-ben egy minisztériumi rendelettel elérték, hogy „100-ról 50-re csökkent az egy személy által egy nap alatt kilőhető pacsirták száma, a teljes kvóta pedig 600 000-ről 363 000-re esett vissza. <<Továbbra is úgy hisszük, hogy ez a faj nem tartozhat bele azon madarak közé, amelyek vadászhatóak, de első lépésnek ez is megfelel. A Román Madártani Társaság folytatni fogja az énekesmadarak védelméért folytatott eddigi kampányát>>"

2017. október 18-án a SOR ugyancsak a közösségi oldalon levélírásra kért mindenkit, a minisztériumnak küldött levélben figyelmeztetnek arra, hogy a pacsirtavadászat többnyire csak álca az énekesmadarak vadászatához, ezek a madarak nem okoznak gazdasági kárt és védik őket az európai törvények. Nálunk a pacsirta vadászatának nincs hagyománya, a madarak vadászata veszélyt jelent a biológiai sokszínűségre, amit feláldozunk azért, hogy olyan emberek gasztronómiai igényét elégítsünk ki, akik Románia törvényeit sem tisztelik. Hogy végre leállíthassuk az öldöklést, a minisztertől a pacsirtavadászat betiltását kérik. 

A változás rajtunk áll, írjunk levelet! A levél szövege románul itt érhető el.

UPDATE
A SOR újabb részleteket közölt a Magyarországon elfogott madárszállítmányról. A járművet a román határtól 60 kilométerre állították meg, Romániából Magyarországon át Olaszországba tartott. Összesen 2946 madarat találtak a táskákban, vadászható és nem vadászható fajokat. A vadászhatók közül 1735 mezei pacsirtát, 1 fenyőrigót és 3 seregélyt. A nem vadászható fajok közül meg 943 rétyi pityert, ezt követi a lelőtt példányok mennyisége szerint a rozsdástorkú pityer, aranylile, kék cinege, mezei veréb, házi veréb, erdei pinty, fenyőpinty, rozsdás csuk, sordély, barázdabillegető, sárga billegető, tengelic, csíz, zöldike és  fitiszfüzike. Az összes madarat lelőtték.  Az egyesület panaszt tett a rendőrségen, mert szerintük már orvvadász hálózatokról beszélhetünk. Itt az ideje, hogy ne lehessen pacsirtára vadászni, mert az énekesmadarak orvvadászata rendszeressé vált és gyakran más fajokat is pacsirtaként azonosítanak az ellenőrzések során.


...

olvasnivaló
Énekesmadarak tetemeit csempészték Romániából olasz orvvadászok
Dosar penal pentru trei braconieri prinşi la vânătoare de ciocârlii
Megdöbbentő! Az európai madarak harmada veszélyeztetett
Cota 0
Tömegmészárlás lett a vadászat Romániában -interjú Ovidiu Bufnilăvel

           "(3) Cu respectarea cotelor de recoltă, fiecare vânător înscris în autorizaţia de vânătoare poate recolta într-o zi maxim 50 exemplare din specia ciocârlie (Alauda arvensis), maxim 50 exemplare din specia prepeliţă (Coturnix coturnix) și maxim 15 exemplare pentru fiecare din speciile gâscă-de-vară (Anser anser rubirostris), gârliță mare (Anser albifrons), rață mare (Anas platyrhynchos), rață mică (Anas crecca), rața-cu-cap-castaniu (Aythya ferina), rața moțată (Aythya fuligula), rața pestriță (Anas strepera), rața sunătoare (Bucephala clangula), rața lingurar (Anas clypeata), rața sulițar (Anas acuta), rața cârâitoare (Anas querquedula) și rața-cu-cap-negru (Aythya marila).
Art. 3. - Pe fondurile cinegetice care se suprapun ariilor naturale protejate, cotele de recoltă aprobate prin prezentul ordin se realizează pe suprafeţele din fondurile cinegetice unde practicarea vânătorii este admisă potrivit legii."(O R D I N Nr. / 2017 privind aprobarea cotelor de recoltă pentru speciile de faună de interes cinegetic, la care vânătoarea este permisă, pentru perioada de vânătoare mai 2017 – 14 mai 2018)


2017. október 23., hétfő

Peste 3000 de păsări braconate în România prinse de poliţia maghiară

http://keol.hu/kecskemet/vedett-madarakat-talaltak-a-penzugyorok
Peste 3000 de păsări ocrotite au fost găsite intr-un microbuz pe autostrada M5 la un control făcut de agenţii de la vamă si finanţe(NAV), potrivit siteului http://keol.hu. La controlul microbuzului au găsit în cabină si portbagaj 16 genţi frigorifice mari in care au fost ascunse cadavrele păsărilor din diferite specii. Experţii de la Parcul Naţional "Kiskunsági" ajunşi la faţa locului au constatat că păsările sunt ocrotite şi valoarea de patrimoniu a acestora este estimată la peste 73 milioane de forinţi. Şoferul microbuzului, un cetăţean român, a fost reţinut de poliţia maghiară din orașul Kecskemét și e suspectat de daune aduse mediului.

În Ungaria dauna poate fi calculată, fiecare specie ocrotită având o valoare de patrimoniu. De exemplu carduelis chloris (florintele): 25 000 Ft, la fel și alauda arvensis (ciocârlia de câmp).

SOR(Societatea Ornitologică Română) a scris pe reţeaua de socializare:
"In atentia Ministerul Apelor și Pădurilor - România si a doamnei ministru Pana Doina.
Asta s-a intamplat acum o zi in Ungaria, un sofer roman a fost prins cu 16 genti frigorifice in care avea circa 3000 de pasari salbatice.
Nu vrem sa intervenim in cursul anchetei, dar cu siguranta dvs puteti afla mai multe de la Politia de Frontiera din Ungaria, care a interceptat transportul de pasari.
In calitate de autoritati ale statului roman puteti afla ce specii erau, in ce numar exact, de unde proveneau, daca au fost impuscate, daca au fost prinse cu plasa etc. Puteti ajunge pe filiera "migratiei" spre Italia.
Iar ca sa va fie si mai simplu, puteti opri vanatoarea de ciocarlie, specie umbrela pentru braconajul pasarilor cantatoare.
PS - in Ungaria, valoarea de despagubire ptr aceste specii ar fi de 73 de milioane de forinti, circa 250.000 de euro.”

SOR şi Federația Coaliția Natura 2000 România au avut o campanie încă din 22. aprilie 2015. pentru ocrotirea ciocârliei, Campania “Opreşte barbaria, Salvează Ciocârlia!” a fost premiată cu aur la festivalul de creație publicitară la Cannes Lions.



La octombrie 18, SOR a cerut ajutorul cetăţenilor pe reţeaua de socializare :
"In seara asta noi începem să dăm mailuri la adresa cabinet.ministru@map.gov.ro - este adresa de mail a ministrului Apelor si Pădurilor, Pana Doina, cea care poate scoate ciocârlia de pe lista păsărilor care se vâneaza. Vă invităm să faceţi acelasi lucru, folosind un ton civilizat în adresare. Textul pe care noi îl trimitem este mai jos. îl puteti copia si trimite din adresa dvs de mail.

Stimată doamnă ministru,

De ani de zile, ciocârlia este un paravan pentru braconierii străini de păsări cântătoare. La o simplă căutare online veți descoperi cazuri cu sute de mii de ciocârlii vânate peste cotele aprobate, cu zeci de braconieri de păsări cântătoare. Aceste păsări nu fac daune agricole, nu sunt și nu pot fi considerate dăunători, sunt păsări pe care vânătorii români nu le vânează, sunt păsări care sunt protejate de legile europene.

Până în 1996, ciocârlia nu s-a vânat NICIODATĂ în țara noastră. Suntem singura țară UE din estul Europei care permite acest tip de vânătoare. Noi pierdem elemente de biodiversitate doar pentru plăcerile gastronomice ale unor indivizi dispusi sa incalce legile statului roman.

Românii ascultă ciocârlia, nu o împușcă. Pentru noi ciocârlia este o voce, nu un gust. „Ciocârlie” este un titlu de onoare pentru cântăreții noștri, Ciocârlia este o piesă muzicală, nu carne vie de expus alicelor.

Mai mult, ciocârlia este specie umbrelă pentru braconarea de alte păsări cântătoare, așa cum se vede si din ultimele știri. Vânătorii italieni susțin că au vânat ciocârlii, dar împușcă tot ce zboară.

Pentru a stopa acest măcel, vă solicit să opriți vânătoarea la ciocârlie, astfel încât să nu se mai poată bracona păsările cântătoare.

Nu vom fi singurii care fac acest lucru – vânătoarea de ciocârlie este permisă doar în alte 5 state membre UE, țări care au această tradiție și care au reușit să distrugă populația de ciocârlie. Acum, acolo se aplică măsuri de agromediu pentru a restabiliza populațiile, iar vânătorii străini se înghesuie la noi și consecințele sunt nefaste.

Cu stima,"


...

2017. október 13., péntek

Énekesmadarak tetemeit csempészték Romániából olasz orvvadászok

https://hu.wikipedia.org/wiki/Z%C3%B6ldike#/media/File:Carduelis_chloris_-England-8.jpg
Ha még nem lenne mindenkinek elege az olasz vadászokból és az őket kiszolgáló román vadász és sporthorgász egyesületekből, akkor íme egy újabb botrány. Az olaszoknak újra énekesmadarakra fájt a foguk.

Romániában mindenre lövünk, ami mozog, még akkor is, ha törvénybe ütközik. Ez derül ki a legújabb botrányból, amiben nem meglepő módon olasz vadászok meg román vadász és sporthorgász egyesület szerepelnek. Olaszországba érkező gépre pakolt, énekesmadárral teli csomagokat füleltek le olasz rendőrök a Bergamo repülőtéren. Több olasz állampolgár feladott poggyászát tömték teli madártetemekkel, a madarakat lezárt zacskókba tették, hűtőtáskából származó hűtőakkuk közé.
Az olasz (orv)vadászok által bemutatott iratok szerint, a vadászatot a Neamţ megyei Roman A.V.P.S.-hez (Vadász és  Sporthorgász Egyesület)tartozó Săbăoan-i vadászterületen lőtték. Az iratok szerint csak mezei pacsirtára volt engedélyük, de pacsirtavadászat ürügyén védett énekesmadarakat: barázdabillegetőket, csízeket, tengeliceket, zöldikéket, zsezséket, kenderikéket lőttek.
A Román Madárvédelmi Egyesület az Országos Vadász és Sporthorgász Egyesülethez fordult, a vadászati engedélyre voltak kíváncsiak, majd panaszt tettek  az Országos Környezetvédelmi Őrségnél  és a vadászatot felügyelők felelősségre vonását kérték. Olaszországban a bergamoi hatóságok folytatnak vizsgálatot.
A román törvények szerint egy vadász naponta csak 50 pacsirtát lőhet. Az adatok tükrében  a vadászaton 4 vadász vett részt, így együtt csak 200 madarat lőhettek volna, de az olasz rendőrség 1119 madártetemet kobozott el, ami azt jelenti, hogy a román szervezők szemet hunytak a törvényszegés felett.

2017. október 7., szombat

Ballábbal előre: két romániai kampány a családon belüli erőszak ellen


Egy közülünk


Pár éve egy zárt csoportban vegyes érzelmeket szült a hír, hogy Miki, aki egy volt közülünk, veri a feleségét. Tizenöt év távlatából nem túl sok emlékünk maradt Mikiről, csak annyi rémlett mindenkinek, hogy pár tantárgy jól ment neki és gitáron is tudott pár akkordot. Ilyen évfolyamtársa, osztálytársa mindenkinek volt, nincs ebben semmi különös.

Meggyilkolt életek

Pár napja filmvetítéssel egybekötött beszélgetésre hívott a rendőrség bűnmegelőzési osztálya a családon belüli erőszakról. A rendőrség képviselőjének profizmusához nem fér kétség, de az előadásba vegyültek nyegle hangok, erre később visszatérek. Ezt a kampányt a Asociatia Necuvinte civilszervezet indította 2016. július elsején  Aripi Frânte(Tört szárnyak) címmel a Román Rendőrséggel közösen és fényévekkel jobb, mint amit az RMDSZ Nőszövetsége összedobott.
Az információterjesztést nem bízták a véletlenre. Minden érdeklődőnek kezébe adtak egy füzetet, amiben tisztázzák az alapfogalmakat és pontokba szedve jól átgondolt forgatókönyveket kínálnak különféle esetekre az érzelmi zsarolás felismerésétől a bántalmazó elleni védekezésig. Érdemes ezt a füzetet beszerezni.
Az ismertető után filmet láthattunk bántalmazó partnerüket megölő, jelenleg büntetésüket töltő nőkről. Nem derül ki, hogy miért pont azok kérdeznek, akiket odatettek, talán csak ők voltak kéznél. Kicsit szájbarágó, mert nem az elítélt nők történeteire voltak elsősorban kíváncsiak, hanem valahogy ki kellett mondatni a börtönbüntetésüket töltő nőkkel, hogy ma már ilyent nem tennének és ma már lehet segítséget kérni. Van, akinek jobban ment a beszéd, más meg pár év börtön után sem tudja, hová fordulhatna. Sebaj, helyette kimondja más. A film erénye, hogy magyar elítéltet is megszólaltatnak, törekedtek a többnyelvűségre, még angol feliratot is készítettek. A belinkelt változat sajnos nem feliratozott.

A júniusban feltett filmjükön megjelent a hiányolt középosztály.



Ballábbal előre! A jó kampányosok Berlinben pizzakihordók, a többi itthon alkot

Nehéz elfelejteni az RMDSZ Nőszövetségének 2017 márciusban indított Nők Elleni Erőszak Elleni Mozgalom(NEEEM) néven futó borzalmas dalolászó kampányát. Kínos, nagyon kínos filmek sorozata. Porcsalmi Bálinttal, az  RMDSZ  jelenlegi ügyvezető elnökével is készült film. Tőle egy kicsit többet vártam, bármennyire fontos téma, erre a felkérésre ebben a formában nemet kellett volna mondani. Mikor minden kiadvány azt hangsúlyozza, hogy a családon belüli erőszak nem függ sem iskolázottságtól, sem társadalmi státusztól, sem nemtől, sem vallástól, sem etnikai hovatartozástól, valaki mondja már meg miért öltözött fekete, kapucnis sport felsőbe? A szöveg sem kevésbé ihletett, a kemény legényekről és az igazi férfiakról beszél, nehéz eldönteni, hogy sírjunk vagy röhögjünk.
Hol van Miki a történetben? Miki, aki nem úgy öltözik, mint egy amerikai sorozatban látott kemény legény és akivel együtt szoktak inni a pubban? Egyáltalán lenne bátorság ennek a témának a boncolgatásához?

Az RMDSZ-nek biztosan lenne pénze sokkal jobb kampányra, de túl beleszerettek saját ötleteikbe. Mikor pár kritikát kaptak ezekről a dalolászó filmekről, akkor a civilszervezetek segítségét kérték, mert szerintük őket nem kritizálni kell, hanem illene melléjük állni. Pénztelen civil szervezetek  ügyetlenkedéseivel szemben még van bennem valamennyi megértés, de ez nyomtalanul eltűnik, ha az RMDSZről és az általuk kezelt pénzekről van szó. Aki arra kíváncsi, hogy mennyit költöttek erre a kampányra, hamar népszerűtlen lesz, pedig ez sokakat érdekelne.

A jelenlevők sem kivételek

Visszatérve a pár napja zajló eseményre. "Minden ötödik nőt rendszeresen bántalmaz partnere."-írja a NaNe portál. 
Ha egy teremben tíz nő ül, közülük hány áldozat?
Körülbelül tizenötön vettünk részt a beszélgetésen, öt férfi volt jelen, de ők vagy szervezők voltak, vagy a sajtó képviselői.
A filmen csak  tanulatlan, szegénységben élő és tragikus sorsú nőket szólaltattak meg, hiányzott a középosztály, annak a társaságnak a képviselője, akik a teremben csücsültek. Említettem a nyegle hangokat, most írok rá példát. Mikor a rendőrség a bántalmazó fegyvereit begyűjti, a vadászfegyverek sem maradhatnak a bántalmazónál. Ezeket a fegyvereket nem a rendőrség őrzi, de itt az előadó hozzáfűzte, nem kell attól tartani, hogy begyűjtik az összes kést a konyhából. Azon a ponton nem hiszem, hogy bárki az evőeszközökért aggódik, testi bántalmazás történt. Továbbra is úgy látom, hogy a rendőrség képviselője profi volt, de elhangzott tőle pár olyan megjegyzés - talán humornak szánta- amivel eltávolította a témát a hallgatóságtól. Ezt nem kellene, mert sokan érzik úgy, hogy ez nem az ők dolguk és nekik semmilyen szinten nem kell ezzel a témával foglalkozni. Kovászna megyében 11 távoltartási végzést bocsátottak ki ezek 6 hónapig érvényesek, és csak újabb kérvény után hosszabbíthatók. A panaszok 90%-át visszavonják és a bántalmazó megússza. 

Tanulság nincs, rágyúrhatnának a mozgósításra, mert ez így elég soványka, tizenöt ember hatvanezres városban nagyon kevés.


További olvasnivaló
Mi a gond az RMDSZ a nők elleni erőszak megoldására tett törvénymódosítási javaslatával?

Adriana Săftoiu szenátor asszony kérdése 
http://www.cdep.ro/interpel/2017/i869A.pdf
 és a válasz 
http://www.cdep.ro/interpel/2017/r869A.pdf


2017. október 4., szerda

UNESCO-szakértő kalandjai Verespatakon: a civilek részsikere


"Hogy egy verespataki bányába bemehess, jobb, ha töltőn van a mobilod és nem félsz a faxtól."
Egyre több részlet derül ki az UNESCO szakértője verespataki látogatásáról. Nagyon nehezen vettem rá magam, hogy végignézzem a Recorder blog felvételét, egyszerűen iszonyodom, nem akarom a bunkóság dokumentálását nézni. A bányászok és politikusok perverz liezonjából már a bányászjárás(Mineriada) idején kóstolót kaptunk, és évek óta Verespatakon is mindent megtesznek, hogy ezeket a keserű emlékeket ne felejtsük el.
A történet dióhéjban:  az UNESCO szakértőt küldött Verespatakra, hogy felmérje  a helyszín kulturális potenciálját, ez a második lépés a dosszié benyújtása után, hogy Verespatak felkerülhessen a Világörökség listára. Itt kezdődtek a kalandok, mert a politikusok úgy döntöttek, hogy jobb lesz akadályozni a szakértők munkáját. Több külföldi és hazai szakember kíséri az UNESCO szakértőjét. Tudjuk, hogy a dossziét a Ciolos-kormány(technokrata kormány) mandátumának utolsó napján adták be, Tudose miniszterelnök meg visszavonná, mert szerinte nem lehet majd egy ásónyomot sem ásni, hogy gilisztákat gyűjtsünk, olyan szintű védelmet fog élvezni Verespatak, ha elfogadják a dossziét. Rengeteg butaság elhangzott politikusok szájából a Tudose-kormány ideje alatt, az új miniszterelnök sem az eszéről híres.

A Recorder blog szerint a  dossziét végül a lehetséges tüntetések miatt nem vonták vissza, de nem is ment jól a sora. A gazdasági minisztérium, a kulturális minisztérium, a Minvest Deva és az RMGC között küldözgették, amolyan senki kutyájaként.

"A szakértőt Helmuth Albrecht-nek hívják, az ICOMOS (International Council on Monuments and Sites) neves szakértője, aki az UNESCO dossziék számára készít szakértői véleményt. Egy nyugodt, jó humorú ember, akit sikeresen felbosszantott pár hanyagul félrecsapott sapkás őr. És idegesítették a RMGC alkalmazottai is, akik reggeltől estig filmezték.

–Készíthettek filmet velem, jóemberek!- szólt oda távozáskor.

–Mi is készítünk egy jelentést Bukarestnek arról, ami itt történt- mondták az egykori bányászokból lett filmesek. A bányász fejlámpa helyére GoPro kamera került és így megtörtént a szakmai átalakulás.

Helmuth Albrecht azzal az ígérettel távozott, hogy érdekes jelentést készít Romániáról. Egy német szájából ez nem túl biztató. A végső eredményeket jövő nyáron fogjuk megtudni.
Ha nem lett volna pár talpraesett ember a Nemzeti Örökség Intézetnél, aki megküzdöttek az egész rendszerrel a minisztertől a kapusig, akkor hiába vártunk volna a nyarat és Helmuth Albrechtet is csak azért hívnánk fel Freiburgba, hogy az időjárásról érdeklődjünk."


A már említett Nemzeti Örökség Intézet mellett a de-clic petícióportál mozgósítását is meg kell említeni. Nem bízták a sikert a véletlenre. Múlt szerdán felhívást intéztek támogatóikhoz, így több százan írtak Klaus Iohannis elnök úrnak Facebookon és levélben, hogy segítse a szakértők munkáját, és az elnöki adminisztrációt is többször felhívták. Az elnök ugyan nem válaszolt a petícióportálnak, de forrásoktól tudják, hogy szólt a kulturális minisztériumnak, hogy lépjen közbe. Közben az ICOMOS is akcióba kezdett és a közös erőfeszítés megtette hatását, csütörtök délután megváltozott a hangulat Verespatakon. Olyan helyszínt is láthattak, köztük az Orlea Bányászmúzeumot, ami addig úgymond renoválás miatt nem volt látogatható és bejutottak a Cătălina Monulești tárnába. A legfontosabb helyszínre a Kirnik-hegységben található tárnákba sajnos nem jutottak be.