Erdős cikkek 2017 (negyedik negyedév)

foto: Agent Green

Greenpeace activists protest against illegal logging in Romania’s Ciucas Mountains
Several Greenpeace activists from Romania blocked on Thursday, August 31, the exploitation of wood in a quasi-virgin forest in Ciucas Mountains. The forest is managed by state-owned company Romsilva.
Wood exploitation in virgin and quasi-virgin forests is illegal, Greenpeace Romania said in a press release. The organization has notified the Prahova Forest Guard and the Environmental Guard.

https://www.romania-insider.com/greenpeace-activists-protest-illegal-logging/?utm_campaign=Twitter&utm_source=Photo&utm_medium=AMS

Törvényt hoznának létre, hogy természetvédelmi területekről is lehessen ásványi anyagokat kiaknázni
Törvényjavaslatot készített harminc parlamenti képviselő, amely az ásványi erőforrások kiaknázását tenné lehetővé az ország természeti parkjaiban és a védett területeken is. A javaslat számos parlamenti bizottságtól már meg is kapta a pozitív véleményezést. A környezetvédelmi szervezetek és aktivisták ellenzik a kezdeményezést, mert ez az ökoszisztéma veszélyeztetésével járna. Az aktivisták jelezték, hogy bírósághoz fognak fordulni annak érdekében, hogy meggátolják.
http://think.transindex.ro/?hir=368

2017. november 15. 
A Greenpeace Románia elkészítette a lehetséges románia őserdők térképét. Az alábbi térképen tanulmányozható.  Megközelítőleg 300.000 hektár őserdőt azonosítottak, a következő lépés ezeknek az erdőknek a felvétele az őserdők és öreg erdők  jegyzékébe amit az erdészeti és vízűgyi minisztériumnak kell véghezvinni.Csak így óvhatók meg ezek az erdők.
http://www.uncut.ro/harta-padurilor-virgine-potentiale/

L'invasione di legna e pellet illegali da Bosnia e Romania - la videoinchiesta
"Se taglio un bosco in Italia, lo compro, ho i permessi, operatori, sistema di sicurezza e camion a posto, la mia legna da ardere al supermercato costa 10 euro. Se la vado a prendere illegale in Bosnia o in Romania, mi costa al massimo 7 euro, mazzetta compresa". Parla Walter Mattioli, Centro ricerche e studi sicurezza e criminalità - Senior expert progetto Trees.
A cikkben látható videó második része Romániáról szól és angolul beszél.

https://video.repubblica.it/natura/l-invasione-di-legna-e-pellet-illegali-da-bosnia-e-romania-la-videoinchiesta/289566/290185

Az osztrák és a pellet-biznisz
Boszniából és Romániából származó pellet és tűzifa áradat címmel közölt riportot a reppublica.it olasz portál. A riport fordítása alább olvasható.
Feliratok:
-2005 óta az olaszországi erdővel fedett területek nagysága nőtt, de ennek oka, hogy a kitermelés máshova helyeződött. Olaszország világrekord mennyiségben importál tűzifát, ez mindenekelőtt Kelet-Európából érkezik.
- az Environmental Investigation Agency (EIA) civil szervezet
(ld. lent, David Gehl) többször jelentette a romániai pelletgyártáshoz köthető erdőpusztítás problémáját
- az EIA jelentései főleg egy osztrák céget vádolnak (Schweighofer)
- a cég válasza a megismételt feljelentésekre:
Gerald Schweighofer: nem igazak a vádak, ezért szólalok meg nyilvánosan. Azt állítja kizárólag igazolt származású faanyagot használnak.
- De az EIA GPS-rendszerek segítségével igazolta az illegális faanyag-használatot.

http://bozsiakcio.blogspot.ro/2017/11/az-osztrak-es-pellet-biznisz.html

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!
Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

http://valasz.hu/vilag/famaffia-romaniaban-adjatok-vissza-az-erdeinket-126420

december 1

Illegal Logging in Rodna Mountains National Park, Northern Romania
The Environmental Investigation Agency (EIA) has found clear evidence of illegal logging in Romania’s second largest national park, linked to Holzindustrie Schweighofer, an Austrian timber giant. Romania’s national parks encompass some of the last remaining wilderness areas in Europe, but they are under severe threat due to destructive commercial and illegal logging. Foreign market demand for timber, combined with a lack of significant traceability in Romanian timber supply chains, and the continuing failure of major timber buyers like Schweighofer to clean up their sourcing practices are leading to the decimation of Europe’s last great forests.

In Lala Valley in the east of the park, EIA found numerous examples of illegal logging. EIA identified a commonly used log loading site using the Romanian government’s Forest Inspector website, inspectorulpadurii.ro, which shows real-time registrations of transportation permits across the country. At this loading site, EIA filmed piles of spruce logs of various dimensions stacked ready for pickup, and fresh tractor paths leading into the nearby forest. Following these paths led investigators to two separate active logging areas.

At the first site, closest to the loading point, EIA investigators found what appeared to be a “thinning” operation. Under thinning, a common procedure in managed forests around the world, loggers clear smaller trees to make room for larger trees to grow. At the first site, EIA found many examples of what seemed to be correctly done thinning of smaller stumps that appeared to have been marked prior to harvesting. However, EIA also found many larger fresh stumps that fell outside of standard thinning practices. In many places, sick or dead trees had been left standing, while cut stumps indicated larger trees nearby had been cut.

On many stumps at this site, EIA found what appeared to be fake stamps, apparently made during or soon after harvesting, without any clear legible markings. The red paint on these fake stamps was just days old, and often contained wood chips, an indication that they were made close to the time of harvesting – not days or weeks before as is required by law.

Numerous Romanian forest experts have told EIA that illegal loggers often use a hammer and pipe to make such fake stamps. After weeks or months of weathering, these stamps can be difficult to distinguish from real stamps.

One kilometer away, EIA investigators found a second fresh logging site, in the middle of a grove of spruce trees standing alone in an older clear-cut area. At this site, nearly all of the commercially- valuable spruce trees had been recently cut.

Every freshly cut stump had a clear fake stamp on it – fresh paint, often covering woodchips, with no sign of letters or numbers. With one exception, all the stumps were hidden from the road below by a line of thin spruces that had been left standing. In the single case where the stump was visible from the road, it had been carefully covered with tufts of moss.

Fresh tracks down the steep hillside indicated the recent dragging of large logs by horses. These tracks led to a recently- used loading area – a site where not a single official truck loading has been registered on the government’s Forest Inspector website, as required by law.

Romania’s government has recently claimed that the decrease in the large-scale clear-cuts often seen five or ten years ago shows that illegal logging is no longer a problem in Romania. While it is true that there are fewer cases of dramatic illegal clear-cuts in Romania in recent years, the kind of illegal and excessive selective logging documented by EIA and other groups still common throughout Romania’s forests severely degrades the quality of these forests both as habitat for wildlife and as a provider of high-quality timber for future years.

In spruce forests such as the one documented in this case, excessive and illegal thinning resulted in relatively large gaps in the forest cover. Romanian forest experts explained that during storms, heavy winds can enter these gaps, knocking down trees and widening the gaps. Windfalls allow forest managers to approve so-called “accidental” permits to clear fallen trunks – but in many documented cases loggers cut nearby healthy standing timber as well. Over a short period, this steady degradation results in a full clearing of the forest area.

Romania’s Forest Inspector website shows that at least 60 truckloads of wood were transported from this area in the second half of 2017. As the Forest Inspector website fails to show the end destination for timber transports, it is nearly impossible to know where most of this wood ended up. However, EIA has confirmed through sources that wood from this site was bought by Schweighofer, despite the company’s claims not to source from Romania’s national parks.

Romania’s protected forests are under pressure from a steady demand for wood products, largely from foreign markets. Buyers must be particularly careful about where and how their wood is cut. In such a high-risk environment, full traceability is essential.

Romania’s Forest Inspector website represents a revolutionary step forward in providing a degree of transparency into Romanian timber sourcing. Companies buying logs or lumber can check Forest Inspector to see whether their shipment came from the forest it was meant to come from. However, significant gaps still remain. The website does not show the destination of timber, nor links between forest harvest permits and timber transport permits. Critically, there are over 1,000 independent log yards scattered across Romania.

These so-called “depots” mix and sort logs according to species and quality, and cut logs into shorter logs to meet buyers’ demands. Without full traceability of logs through these depots, buyers are unable to identify the forest origin of their log purchases. Consequently, any company buying logs from such a depot is fully exposed to illegal and unsustainable harvesting practices – in violation of European law.

Although logging in national parks can be legal in Romania, Schweighofer has long maintained that they refuse wood from these sources. However, the company still relies on third-party log depots for between 30-50% of their log sourcing in Romania. This looming gap in its sourcing practices exposes it to large amounts of timber from both legal and illegal cutting in national parks.

Logging has been a mainstay of rural Romanian communities for centuries, and large parts of the country remain dependent on forests for their livelihoods – from timber extraction, for collection of mushrooms and other forest products, and from eco-tourism. The destructive logging witnessed by EIA in the Rodna Mountains National Park, both legal and illegal, threatens the future of Romania’s forest communities, and the economic stability of these rural economies.

THE UNFOLDING TRAGEDY OF ROMANIA’S NATIONAL PARKS

Primeval forests have almost totally disappeared from Europe’s map. Only in the Carpathians, the Dinaric Alps and the Balkans have large, untouched areas of forests survived until the present day. The majority of this outstanding natural treasure is located in the Carpathians, a sweeping 1,500 km long range of mountains in central and eastern Europe. Two thirds of Europe’s primeval forests are found in the Romanian Carpathians, where an estimated area of over 200,000 hectares of virgin forests remains, providing homes to a myriad of important plants and animals. Romania is home to Europe’s most abundant populations of large carnivores, including bears, wolves and lynx. In 2016, the Romanian addition made up the largest individual country share of an extension to the UNESCO Ancient and Primeval Beech Forest World Heritage site.

https://en.agentgreen.ro/out-of-control/

Nemzeti parkból a karosszékbe: a Schweighofer ismét a kettő közé ült

Nem ez az első eset, hogy illegális fakitermelés vádja éri a Holzindustrie Schweighofer osztrák fafeldolgozó céget. 

A Schweighofer ilyen jellegű botrányai olyan szintig fokozódtak, hogy idén februárban az FSC (Forestry Stewardship Council) úgy döntött, megvonja a fenntarthatósági tanúsítványukat és kizárja tagjai közül a céget. Ennek hatására a cég ekkor reformokat hirdetett saját eljárásait illetően, azonban az Agent Green civil szervezet és az Environmental Investigation Agency friss jelentései szerint szinte semmi változás nem állt be az illegális fakitermeléssel szembeni hozzáállásuk terén. 

http://think.transindex.ro/?cikk=27002

Investigation Video: Primeval Forest Destruction in Romania’s National Parks
Most of the EU’s last primeval forests are found in Romania. But they are under immediate threat from ongoing commercial logging, even in national parks and Natura 2000 areas, environmental NGOs EuroNatur and Agent Green claim. Today the NGOs publish the first episode of the investigative video documentary online series “Out of Control”, showing evidence of fresh and brutal logging of primeval forests within the Domogled – Valea Cernei National Park.
Agent Green investigators visited the last untouched valley of the park, which was opened for commercial logging by the forest and park authorities last spring and discovered scandalous devastation of pristine nature.

http://www.saveparadiseforests.eu/en/investigation-video-primeval-forest-destruction-in-romanias-national-parks/

Kampf um Rumäniens Urwälder

Eine Kartierung der rumänischen Urwälder soll deren besseren Schutz sichern. Denn im Moment findet auch in Schutzgebieten legale Abholzung im großen Rahmen statt, kritisieren NGOs und Wissenschafter Wien/Bukarest – In Rumänien befinden sich noch 60 bis 70 Prozent der Urwälder in der EU. "Das ist ein Geschenk der Geschichte", sagt Rainer Luick von der Hochschule für Forstwirtschaft in Rottenburg. Die Gründe für den Erhalt sind vielseitig – geringe Bevölkerungsdichte, unzugängliche Gebiete in den rumänischen Karpaten, und Holz galt lange im Gegensatz zu Beton in der rumänischen Baubranche als rückständig. Während in den Hochlagen der Gebirge schon seit sehr langer Zeit oft eine traditionelle Weidewirtschaft betrieben wird, wurden die steilen Täler kaum oder gar nicht erschlossen. Dort sind an beiden Hangflanken und auch entlang der Flüsse großflächige Wildnisgebiete erhalten geblieben. Doch die Waldfläche verschwindet in den vergangenen Jahren rapide, selbst in Nationalparks und Natura-2000-Gebieten wird abgeholzt. Eine Kartierung der Urwälder, die Luick mitinitiiert hat, soll nun die Daten für einen besseren Schutz bieten. 

https://derstandard.at/2000069740402/Kampf-um-Rumaeniens-Urwaelder

A román kormány akadályozza az UNESCO szakértőinek bejutását a verespataki tárnákba

A fordítás alapjául szolgáló cikk 2017. szeptember 27-én jelent meg,  Mihai Goţiu írása.  

Ezen a héten az ICOMOS (International Council on Monuments and Sites), az UNESCO rangos tanácsadó testületének, a nemzetközi kulturális örökség szakemberei leghíresebb és reprezentatív fórumának tagja érkezik Verespatakra. A látogatás keretében az ICOMOS képviselőjét prof. dr. Helmuth Albrechtet (Technische Univesität Bergakademie Freiberg) több romániai és külföldi kulturális örökség szakértő kíséri. A látogatás célja nem titkos: a verespataki kulturális helyszín felmérése abból a célból, hogy elfogadják az UNESCO-hoz benyújtott dossziét.

Azonban a román kormány hihetetlenül pofátlan és megalázó módon- a képviselői révén - megakadályozza a szakértői csoport bejutását a verespataki helyszín leglátványosabb részébe, a Kirnik-hegységben található ókori, középkori, modern kori és jelenkori földalatti tárnákba.
Tegnap kaptam választ a múlt héten küldött levelemre, amit a kulturális és a gazdasági minisztereknek, az Országos Ásványkincshatóság (ANRM) elnökének és a Minvest Deva cég (a román állam képviselője a bányászati projektben) elnökének címeztem. A válaszban azt írják, hogy a szóban forgó tárnák meglátogatásához szükség van... az RMGC beleegyezésére!

Csak hogy a miniszterelnök, a román állam miniszterei és egyéb képviselői számára is egyértelmű legyen: a bányavállalat nem tulajdonosa a Kirnik-hegységnek és a verespataki tárnáknak. A bányavállalat által birtokolt engedély (amely az Országos Korrupcióellenes Ügyészség részéről nagyobb figyelmet érdemel) nem ad semmiféle jogot Verespatak kulturális örökségére, különösen nem úgy, hogy közel 20 éve, az engedélyt megszerezése óta, az RMGC-nek nem sikerült egy olyan projektet összerakni, ami megfelel a román törvényeknek! Románia NEM adta el, és nem adta koncesszióba történelmét és kultúráját a bányavállalatnak! És legalább elméletileg, a letett eskü szövegének értelmében(utalás a miniszterek esküjére, amit most nem fordítunk, de az eredeti beszéd azzal kezdődik) a kormánynak, a minisztereknek, ügynökségeknek és más állami intézményeknek a román állampolgárokkal szembeni kötelességük, hogy Románia történelmét és kultúráját mint az európai és egyetemes történelem és kultúra fontos elemének népszerűsítését elősegítsék. A kapott válasz, és már maga a külföldi és román szakértők bejutásának akadályozása, a Románia történelme és kultúrája megismeréséhez való hozzáférés megtiltása, lemondás erről a kötelességről, és minden túlzás nélkül a román állampolgárok érdekeinek elárulása.

A válaszban felhozott kifogások csak porhintés. Mint láttuk, Románia történelme és kultúrája NEM a bányászati társaság tulajdonában van. A Kirnikben található tárnák, amelyekkel kapcsolatban a szakértői csapat kifejezte az értékelési szándékát, biztonságosan látogathatók. Néhány évvel ezelőtt meglátogattuk őket! Nem veszélyesebb vagy nehezebb, mint egy hegyi úton járni! Sőt, a nemzetközi szakértői csapatban ott található Beatrice Cauuet asszony is, aki évek óta kutatja a Kirnik-hegység mélyén található tárnákat, és határozottan meg vagyok győződve arról, hogy nem javasolt volna veszélyes utat. Ugyanígy, Romániában alig fél nap alatt létre lehet hozni egy bányászmentő csapatot, hogy minden esetleges problémára felkészülve kísérje el a szakértők csoportját. Csupán akarat kell hozzá! És ez természetesen azt is feltételezi, hogy a román kormány az állampolgárok javáért dolgozzon!

...

Az eredeti :

Guvernul României refuză accesul experților UNESCO în galeriile de la Roșia Montană! (DOCUMENTE)

Előzmények:
Verespatak nem eladó!
Négy év után újra utcára hívnak mindenkit Verespatakért(cikkgyűjtemény)

Kilövési kvóta, ökölérvek, vérszagú szerda

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a kilövési kvótát engedélyező rendelet visszavonását kéri: Nem véletlen, hogy a rendeletet a trófeavadász-szezon kezdetén jelentették meg és az sem véletlen, hogy Liviu Dragneanak vadászegyesülete van. -írja a Hotnews

Az idei év állatvédelmi szempontból nem volt egyszerű év, de a szerdai eseményekre nem voltunk felkészülve. Soha nem olvastam ennyi szennyet egy zöld kampányról, mint ami a védett nagyvadak védelméért folytatott kampány során az írott médiában megjelent (Az uszítás a romániai magyar médiába is beszivárgott, mélyre süllyedtek, uszító román lapok és tévécsatornák eddig is voltak, most a magyar nyelvű médiumok is csatlakoztak), ez a szenny túláradt a napilapok szenzációhajhász és vadászlobbi-párti cikkein, minden szinten elszabadultak az indulatok.

A 140 medve és 97 farkas kilövését  engedélyező miniszteri rendelet már megjelent a Hivatalos Közlönyben, de csak tegnap tárgyalta a Képviselőház Mezőgazdasági Bizottsága.

Tegnap Adrian Prisnel (USR)képviselő a Képviselőház Mezőgazdasági Bizottsága ülésén a kilövési kvóta visszavonását kérte a miniszter asszonytól, Nicu Niță brăilai szociáldemokrata (PSD) képviselő meg úgy gondolta, hogy ő inkább USR politikusait ölné meg és ennek hangot is adott. Már nem csak verbális agresszióról beszélhetünk. Tegnap a B1 televízió vitaműsora szünetében(nem a vadászatról volt szó) Mirel Palada volt kormányszóvivő és az aikido művelője, ököllel beleütött Mihai Gotiu (USR) szenátor arcába, majd többször megrúgta.[1]

A vadászlobbinak nem volt szerencséje a technokrata kormánnyal, mert 2016-ban, a 2007-es EU- csatlakozás óta először, zöld szervezeteket is meghallgattak. A tavalyi vadászati kvóta elutasítása nagy érvágás volt a trófeavadászatban érdekelteknek.

A miniszter terel, a zöldek tiltakoznak 
A környezetvédelmi miniszter szeptember hatodikán adott interjújában úgy fogalmaz, hogy "Ez nem vadászati kvóta, hanem szélsőséges esetekre vonatkozó beavatkozási szabályozás, olyan helyzetekre, amikor a medve egyre gyakrabban jár le, és megközelíti a háztáji gazdaságokat".[2]
A zöld szervezetek azonnal jelezték, hogy mindaz, amit a miniszter hangoztat  félrevezetés. A WWF Románia szeptember hetedikén írta a közösségi oldalon, hogy a rendelet visszavonását, vagy azonnali módosítását kérik. A közmeghallgatás során a zöld szervezetek elküldték javaslataikat a minisztériumnak, majd a rendelet megjelenésekor megdöbbenve látták, hogy javaslataikat nem vették figyelembe. Azon dolgoznak, hogy vegyék figyelembe javaslataikat.
A Környezet- és Állatvédő Egyesület (FPAM) feljelentette a miniszter asszonyt a Korrupcióellenes Ügyészségen[3] és a közigazgatási bíróságon is megtámadta a rendeletet.[4]

A zöldek véleményét osztja Prisner képviselő is, szerinte Gratiela Gavrilescu küldöttei álságos módon  hangoztatják, hogy a rendelet nem a medvék kilövését írja elő, de a rendelet több cikkelye előnybe részesíti az állat kilövését az állat befogásával szemben.

"Gyakorlatilag a környezetvédelmi miniszter által önkényesen meghatározott beavatkozási kvóta 1 millió euró profitot hoz a vadásztársaságoknak." 

A képviselő kiemeli, hogy a beavatkozási kvóta önkényes, mert a medvepopuláció nagyságát túlbecsülték, egy medvét többször is megszámolnak az erdészeti hivatalok. Felháborítónak tartja, hogy Románia 140 medvét öl meg, annyit, mint Spanyolország medvepopulációja, míg Franciaország, Svájc és Olaszország medvéket exportál. Jelzi, hogy több kérdést feltett  a miniszter asszony küldötteinek, akik irreleváns és tudományos alapokat nélkülöző válaszokat adtak.

Visszatérve arra az információra, hogy Liviu Dragneanak vadászegyesülete van, erről az eddig kevésbé ismert témáról idén közölt oknyomozó cikket a Rise Projekt.[5] Dragnea befolyásos politikus, nélküle a fű sem nő a PDS-ben, de nem ő az egyetlen politikus, akinek a kedvében járnak a rendelettel. Az RMDSZ politikusainak vadászathoz köthető érdekeltségeiről sem esik túl sok szó, pedig mindenki fel tud sorolni pár ismert RMDSZ politikust, aki tüntetni sem átallt a közérdeknek álcázott vadászérdekek védelmébe Bukarestben.[6] Mennyi csoroghat az említett 1 millió euróból RMDSZ közeli zsebekbe? Kényelmetlen kérdések.

A vadászat sokkal jobb üzlet, mint a kármegelőzés? 
A választ mindannyian tudjuk. Az USR úgy gondolja, hogy a környezetvédelmi miniszter semmit nem tett a valós medve- és farkaskárok megelőzése érdekébe, miközben lennének lehetőségek, ilyen lehetőség például a medvepopuláció monitorozása chipek segítségével, az állatok eltávolítása lakott települések, mezőgazdasági területek és haszonállatok közeléből, etetőterületek biztosítása és a túlzott etetés elkerülése, mert a vadak hozzászoknak az emberek jelenlétéhez, villanypásztorok alkalmazása, az állatok áthelyezése és a Vadállományfelügyeleti Intervenciós Szolgálat létrehozása.

USR cere anularea ordinului privind uciderea ursilor
[1] Megverte Mihai Goțiu szenátort a tévéstúdióban a volt kormányszóvivő
[2]Nem kilövik, hanem átteleptik a medvéket
[3]Feljelentették a minisztert a DNA-nál a medvekilövéseket engedélyező rendelet miatt
[4]Megsemmisítik a veszélyes medvék kilövését lehetővé tevő rendeletet?
[5]DRAGNEA – SECRETUL DIN PĂDURE
[6]Bukarestben tüntettek a medveinvázió miatt egyre dühösebb székelyek

Ferdítések évszaka

Itt van az ősz, itt van újra, minden régi bánatom visszatér. Nagyon sok hír van mostanában Verespatakról, erdőkről, medvékről, delfinekről és a megírandó bejegyzések listája egyre csak hízik. Ennél gyorsabban sajnos nem megy a munka, és nem akarok összecsapott írásokat megjelentetni, mert az nem segít egyetlen ügynek sem.

A kormány újra felmelegíti a verespataki bányaberuházás ügyét. A politikum újra folyékonyan hazudik és félrebeszél, mi meg újra ott vagyunk, ahol a part szakad fordítások terén is. Nagyon sok minőségi román cikk jelent meg és megfeszülhetünk, hogy ezekből valamiképp minőségi magyar fordítást készítsünk. Ilyen tehetetlen dühöt legutóbb az Aranyos folyó szennyezéséről írt cikkeknél éreztem, idejében láttam a hírt, szívesen leírtam volna mi történt, de egyszerűen elképzelni sem tudtam mi hibásodott meg és miért ömlik a zagy az Aranyosba.

Romániában vannak még őserdők és valamikor a távoli jövőben talán lesz nekik befejezett és pontra tett romániai katalógusuk, ezt rendszerint megígérik a miniszterek. Az elmúlt két évben többször szó esett az őserdőkről, de a sajtó magyar szaknyelve nem az igazi.
Legutóbbi ilyen hír a Greenpeace Románia akciója volt augusztus 31-én a Csukás-hegységben található Bratocsa erdőben, hiába adtak ki profi sajtóközlemény és készítettek két videót az akcióról (mindkettő látható a közösségi oldalon), az  Agerpres-hír mindezek ellenére kritikán alulira sikeredett. Perverz dolog, de annak örültem, hogy csak pár lap hozta le. Értem én, hogy a szerző/fordító nem volt a helyzet magaslatán, de többen nevüket adták ehhez a borzadályhoz (RO - szerző: Anamaria TOMA, szerkesztő: Irina POENARU, HU - szerkesztő: TOFÁN Imola), legalább nekik tetszett.

Évek óta  nyaggatok mindenkit, aki az utamba kerül, hogy nagyon jó lenne, ha végre valaki tartana egy felkészítőt erdővédelemmel és ökológiával kapcsolatos román szakszavak helyes fordításáról, de eddig még senki sem volt elragadtatva az ötlettől. Nem egyszerű jó fordításokat készíteni, soha nem volt az, nincs jó szótár, mindig kuncsorgunk valakinél, hogy legyen kedves és nézze át a művet, mert nem ártana jó szövegeket publikálni. Pillanatnyilag, akinek nincsenek baráti, szakmai kapcsolatai, akikre ilyen témákban számíthat, az eláshatja magát.

Visszatérve az említett cikkre, már a cím is tömény hülyeség A Csukás-hegységben tüntet a Greenpeace, nem tüntettek, hanem tiltakoztak, van egy kis különbség. Újra itt a kiirthatatlan kvázi-érintetlen erdőterület, azt hittem, ezen túl vagyunk. Románul van olyan, hogy pădure cvasivirgină, de magyarul ezt öreg erdőnek fordítják. A Catalogul naţional al pădurilor virgine şi cvasivirgine din România című katalógus egy lehetséges fordítása Őserdők és öreg erdők nemzeti katalógusa, a sajtó által kedvelt változat Romániai érintetlen és kvázi-érintetlen erdőségek katalógusa. Nem ártana eldönteni, hogy melyik fordítás legyen az elfogadott. Kicsit úgy vagyunk vele, mint az intézménynevekkel, mióta nem frissítik a Romániai intézmények magyar elnevezése adatbankot, mindenki úgy fordít, ahogy gondolja. Azon már meg sem döbbenek, hogy a Greenpeace Romania erdők és biodiverzitás kampányosát, Valentin Sălăgeanut nem sikerült azonosítani, a cikkben egy aktivistaként említik.

Vannak állatvédelemmel kapcsolatos jó hírek, állatvédők tiltakoztak a konstancai delfináriumban és közben az első állatvédő tüntetéseket is megtartották Kolozsváron és Bukarestben. Azt nem állítom, hogy a romániai magyar sajtó túlzásba esett az eseményekről szóló tudósításokkal, de mégiscsak publikáltak két cikket és a cikkek szóhasználata is elfogadható. Attól tartottam, hogy sokkal rosszabb lesz.

Itt van az ősz, itt van újra, próbáljuk meg igényesebben! Talán sikerül.

Verespatak nem eladó!

Verespatak nem eladó! címmel  augusztus 31-én elmondott beszédében Mihai Goţiu szenátor, Verespatak-aktivista, újságíró és a Verespatak-biznisz (Afacerea Roşia Montana) kötet szerzője, arra figyelmeztet, hogy idén olyan hosszú őszre számíthatunk, mint 2013-ban, mikor Verespatakért utcára vonultunk. A kormány egy olyan törvénytervezeten dolgozik, ami kísértetiesen hasonlít a 2013-as botrányos bányatörvényre, különösen a Verespatakra vonatkozó részek. A szenátor olyan információkat birtokába jutott, melyek szerint a kormány nem szeretné megfelelő módon védeni érdekeit a washingtoni kártérítési perben[1], és a Tudose-kormány többek közt arra készül, hogy visszavonja Verespatak UNESCO-jelölését[2]. Ez utóbbit közben maga a miniszterelnök is megerősítette egy interjúban.

A szenátor szerint a kormány attól tart, hogy kiderül hová tűnt az a sok száz millió dollár, amit a cég szerint Romániában fektettek be. "A kormány lepaktálásra készül a bányacéggel, visszavonják Verespatak UNESCO–jelölését és a Tudose-kormány lényegében elismeri, hogy egy maffiózó és bűnözői klientúrát támogat." Nem fél ezt így kimondani, mindig fenntartotta és most is fenntartja, hogy Verespatak ügye nem simán korrupciós ügy, hanem a nemzeti érdek elárulása.

Felhívja a figyelmet, hogy egy kommunikációs stratégia részeként olyan hírek, információk keringtek és keringenek most is, melyek szerint Románia 4 milliárd dollárt veszíthet a washingtoni bíróságon. Ez Goţiu és más szakemberek szerint, de a Goţiu  által 2002 óta készített rengeteg interjú és elemzés fényében  is hazugság és félrevezetés, mert ha a román állam megfelelően védi az érdekeit, nincs ahogy elveszítse a pert.( ford. megj.  A Tudose -kormány levelet kapott a kártérítési perben őt védő egyik ügyvédi irodától, amiben azt ajánlották a kormánynak, hogy lépjen vissza a perből és hagyja jóvá a verespataki kitermeléshez szükséges környezetvédelmi engedélyt. A levélben felhívják a figyelmet, hogy van esély arra, hogy Románia elveszíti a pert. Ez az esély Gotiu szerint minimális, ha a kormány megfelelően védi az érdekeit.-ez a Remus Cerneaval folytatott beszélgetésben hangzik el szeptember harmadikán a Puterea Ideilor cu Remus Cernea műsorban. Gotiu kérte, hogy erősítsék meg vagy cáfolják ennek a levélnek a létezését, ezután kezdett a miniszterelnök vadabbnál vadabb kijelentéseket tenni.)
A Gabriel Resources cégnek sok problémája lesz, többek közt azt kell bebizonyítania, hová tűnt az a 700 millió dollár, amit állítólag Romániában fektettek be. „Azon az áron, amennyiért Romániában építenek, eddig már nemzetközi stadion, nemzetközi repülőtér kellene legyen Verespatakon és felfüggesztett autópálya az Erdélyi-szigethegységen át, hogy tényleg 700 millió dolláros befektetést lássunk.”*

Véleménye szerint, a kormány azért paktál le a bányacéggel, hogy ne derüljön ki kinek fizették, milyen feltételekkel fizették és miért fizették ki ezt a pénzt Romániában, a pénzösszeg jelentős részének nincs köze a verespataki bányaprojekthez. Egy másik érv annak alátámasztására, hogy nincs rizikó, ha az állam megfelelően védi magát, más nemzetközi ügyek, amiket ugyancsak Washingtonban tárgyaltak, ilyen Salvador állam és egy nagy bányacég pere [3], itt Salvador arra hivatkozott, hogy az állam szuverén joga, hogy saját környezetvédelmi és fejlesztési politikájáról döntsön, hosszú per után ugyan, de győzött és ilyen példa a perek többsége is, amit a román állam megnyert a ICSID-n [4]. Ez alól jelentős kivétel a Micola fivérek esete, de ott is csak részleges volt a kártérítés és a helyzet teljesen más volt, mint Verespatak esetében.

A legújabb álhír, hogy Verespatak felterjesztése az UNESCO-listára csökkenti Románia esélyeit ebben a kártérítési perben. A szenátor szerint sok mellébeszélés van, de kollégája, Vlad Alexandrescu, válaszol az UNESCO-hoz beadott dossziéval kapcsolatos kérdésekre, Alexandrescu részt vett a dosszié felterjesztésében.

...

[1] Beperelte Romániát egy multicég

[2]Visszavonja a kormány Verespatak előterjesztését a világörökségi listára
*franciául une autoroute suspendue
[3] Egy ország betiltotta a bányászatot

[4]Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja

az eredeti beszéd itt