A magcsereberék forradalma

Imagine all the people living life in peace

magbörze

Elméletben sokat foglalkoztam a vetőmagokkal, felkutattam  minden témához kapcsolódó, elérhető cikket, és, mert magam leginkább zöld aktivistaként határozom meg, a zöldek oldalain bóklásztam. Nagyon jól elvoltam a cikkekkel és filmekkel.

Január közepén, tavaszias időben szólt egyik csoporttárs, hogy terepre megyünk Jére Lajos vetőmagtermelőhöz. Ezt a projektet már egy éve görgetjük, végre összejött. Egy udvarhelyi nagyon profi stáb segítségével készült az a riport, amit a Duna tévé sugárzott és ami igencsak népszerű lett. Minden riportnál nagyon izgulok, nehogy valami baromságot mondjak. Nem az a baj, ha én égek be, sokkal jobban bánt, ha az ügynek ártok. Világszerte harc van a vetőmagokért, ezt általában nem szokták tudni, de ezért is illik lelkiismeretesen dolgozni. Minden elismerésem a tévéstábé, rengeteget segítettek, hogy minden olajozottan menjen. A fizikai munkától sem riadtak vissza, ha kellett pakoltak, ha kellett a cséplőgépnél segítettek, egy adott pillanatban meg mindenki tetőtől talpig pelyvás volt.

Lajos bácsi vetőmagjairól azóta is csak jót hallok, a vásárlók elégedettek.
Kaptunk egy csomó dicséretet, de még mindig nem éreztem úgy, hogy nekem magbörzét kellene rendeznem. 

A Bözsike akcióban csoport egyik lelkes kertésze vetette fel az ötletet, hogy rendezzünk magbörzét és egyre többen jelezték, hogy őket is érdekli. Beleugrottunk. Március elején a különféle ünnepek miatt nem kecsegtettek teremmel. Szerencsém, hogy a helyi közösségi kert szervezői is beszálltak a szervezésbe. 

Közben elszaladtam a csíkszeredai magbörzére és rájöttem, hogy nálunk más módon kell szervezni a magbörzét, mert esély sincs utolsó percben ennyi előadót meghívni. 

A Târnaţ – Kalotaszeg Durabil civil szervezet magbörzéje a fotók alapján nagyon tetszett. Családias magbörzét tartottak vidám beszélgetésekkel. Őket még Verespatakról ismerem, nagyon jól elbeszélgettünk egy álmos reggelen, ők is a zöld aktivizmus hívei.

Mi is családias magbörzének hirdettük és egy nagyon jó hangulatú magbörze lett belőle. Több tájfajtát is hoztak nagymamák örökségéből. 

Külön boldogság, hogy akik eljöttek mind vegyszermentesen termelnek és egyre többen gondolják úgy, hogy a vegyszermentes zöldségek és gyümölcsök fontosak számukra.

Pár érv a vegyszermentes gazdálkodás és a tájfajták mellett. 

You may say I'm a dreamer,


but I'm not the only one



I hope some day you'll join us

Terítsd a magot! Szervezz magbörzét!

...

Előszó a berlini GMO-mentes Európát! konferenciához

A Duna menti szójakezdeményezésre nem vesztegetnek sok szót, ugyanúgy, ahogy az sem jelent meg címlapon, hogy Botoșani megyében több illegális szójamezőt talált tavaly a Greenpeace. Az illegális szójamezőkkel ellentétben, a Duna menti szójakezdeményezés célkitűzései igencsak jól csengenek és az eddig illegális GMO-vetéseket vadászó civil csoportok is reménykedve várják, hogy valaki végre kezdje el a romániai földek megtisztítását a génmódosított szójától. Romániában 2006 óta tilos a génmódosított szója termesztése, ennek ellenére pillanatnyilag szélmalomharcot vív mindenki, aki ellenzi a génmódosított haszonnövények termesztését. Finoman fogalmazva a hivatalok sincsenek a helyzet magaslatán. Tavaly Romániában 221.000 tonna szóját termeltek, nincs adat a kontaminációról.

Mindig vannak kritikák, ez alól a szójatermesztés sem kivétel. A Duna menti szójakezdeményezésnek ugyanakkor van pár nagyon rokonszenves vonása, ami egybecseng különféle civil szervezetek törekvéseivel.

A  kezdeményezés célja, hogy fellendítse az EU GMO-mentes szójatermelését, ezzel csökkentsék a génmanipulált szójaimport mennyiségét és összekössék a kelet-európai termelőket a nyugat-európai fogyasztókkal. Hagyományos (nem génmódosított) szója termesztő régió létrehozásán munkálkodnak a Duna-térség országaiban és szerintük a hagyományos szója termesztése a helyi gazdáknak is magasabb jövedelmet jelentene.

Bár Európában erős a génmódosított haszonnövényekkel szembeni ellenállás, az európai kontinensre még mindig 12 millió tonna génmódosított szója érkezik minden évben takarmányozási célokra Észak- és Dél-Amerikából.
A csoport ügyvezető igazgatója Matthias Krön szerint a Duna menti szójakezdeményezés célja, hogy Európa egyre önellátóbbá váljon a szójatermelésben."Célunk, hogy növeljük a nem GMO-szója termelést, hogy több (állati) fehérjét állítsunk elő. (...) Ez nem helyettesíti az importot, de szeretnénk kissé kiegyensúlyozni."

A Duna-régió kiváló hely a szójatermesztésre. Sőt, a nyugati féltekén először itt termelték az Ázsiából az 1800 évek végén behozott szójababot, megelőzve Észak-és Dél-Amerikát.

A második világháború után azonban Európában csökkent a szójabab termesztése, és az 1992-es Blair House Egyezménnyel az Egyesült Államok tovább korlátozta a szójatermesztést, így Európa függ a szójaimporttól. A Duna menti szójakezdeményezés ezt akarja megváltoztatni,  támogatja a hagyományos szójabab visszatérését az európai mezőkre.

A program sikeres. A wikipedia szerint a Duna Európa második leghosszabb folyója a maga 2850 kilométerével, 10 országon közvetlenül keresztülhalad, míg további 4 állam tartozik a medencéjéhez.

Felirat hozzáadása

A Duna menti szója  kezdeményezés 2012-ben indult és indulása óta 16 országban 20-ról több mint 170-re bővült a tagok száma, Románia is csatlakozott a kezdeményezéshez. Tagjai az élelmiszer-termelési lánc különféle területéről jönnek, gazdák, szójabab-feldolgozók, takarmány-előállítók, civil szervezetek, élelmiszer-kiskereskedők, GMO-tesztelő laborok, stb.

A nem GMO-szója termesztése a Duna-régióban 597.000 hektárról (2013) 700.000 hektárra (2014) nőtt. További növekedés várható.

"Azt akarjuk, hogy a következő néhány évben megduplázódjon ez a szám és 2020-ban 5 millió tonna szóját termeljünk." nyilatkozta Krön.

Bill Thompson, a Genetic ID-Európa ügyvezető igazgatója szerint, a legnagyobb élelmiszer-kiskereskedők támogatják a Duna menti szójakezdeményezést. "A legnagyobb német kiskereskedők el akarnak szakadni az Egyesült Államokból, Brazíliából, Kínából és Argentínából importált szójától és szójadarától és egy megbízható európai érdekeltségű ellátási láncot szeretnének, ami megfelel az EU- piac igényeinek."

Egy másik célja a projektnek, hogy a szegényebb kelet-európai országok gazdáit, mint Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia stb., összekösse a tehetősebb nyugat-európai vásárlókkal, akik GMO-mentes szójára vágynak. A hagyományos szóját állati takarmánnyá vagy más szójatermékké lehet feldolgozni, amit Nyugat-Európában értékesíthetnek. Ezek nem feltétlenül üres szavak, tavaly Feldman Zsolt  a magyarországi Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára nyilatkozta, hogy "a GMO-mentes szója termesztése kifizetődő, mert egy tonna ilyen terményért átlagosan 60 dollárral - mintegy 13-14 ezer forinttal - többet adnak a piacon, mint a génmódosított változatért."

Magyarország génmódosítás-mentes tej, hús és tojás előállítására készül. Németországban a lakosság felháborodottan tiltakozott, mikor tavaly, tíz év után, a tojástermelők átmenetileg visszatértek a génmódosított szójához. Végül a kiskereskedői láncok nyomására a németországi tojástermelők szövetsége jobb belátásra tért és hagyományos szóját vásárol. 2014-ben az összes német élelmiszer-kereskedelmi cég elkötelezte magát, hogy teljes mértékben átáll GMO-mentes baromfi termékek forgalmazására.

Van még pár szép gondolat, aminek okkal örülnek a civilek.

A Duna menti szójakezdeményezés  egy GMO-mentes címkézési minősítő programot fog kidolgozni,  olyan hasonló programok mintájára, mint a németországi Ohne Genetechnik, vagy az osztrák Gentechnikfrei. A génmódosítás-mentesség mellett a programnak a fenntarthatóság is célja lesz, korlátozzák a növényvédő szerek használatát, a szója csak hagyományos mezőgazdasági területeken termeszthető, így új területek nem minősíthetők mezőgazdasági területté. Ugyanakkor a szója nem lehet monokultúra, más növényekkel felváltva kell vetni, ajánlott a vetésforgó alkalmazása. A szójatermesztés, szerintük segít majd olyan európai haszonnövények termesztésében, mint a kukorica, búza és napraforgó. Zöldségtermesztésre is megfelel majd a föld, mert a szója megköti a nitrogént a talajban.

A Duna menti szójakezdeményezés  bevallott célja, hogy Európát GMO-mentessé tegye.
Jelenleg mintegy 60 GMO-mentes régió van Európában, többek közt Felső-Ausztria, Toszkána (Olaszország), Bretagne (Franciaország) és Bajorország (Németország). Romániában is vannak vállaltan GMO-mentes területek, ezen a linken lehet böngészni. Az Európai Unió Tanácsa elfogadta azokat az új szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy minden uniós tagállam maga döntse el, hogy engedélyezi-e a területén a genetikailag módosított organizmusokat, így valószínűleg több GMO-mentes kezdeményezés születik. A Duna menti szójakezdeményezés együttműködik az Európai GMO-mentes Régiók Hálózatával és együtt szervezik meg a GMO-mentes Európát! konferenciát idén májusban Berlinben (bővebben itt: http://www.gmo-free-europe.org/ ).
Ezen a konferencián fogják bemutatni az Agent Green új dokumentumfilmjét is. Az előzetes angol felirattal látható. 

Forrás http://www.non-gmoreport.com/articles/march-2015/danube-soya-works-to-create-gmo-free-europe.php

http://gmo.kormany.hu/magyarorszag-fellep-a-genmodositott-szoja-visszaszoritasaert
http://mno.hu/kulfold/minden-orszag-maga-dont-gmo-ugyben-1275250
...

A zéró hulladék ízei

Megnyílt az Egyesült Királyság első zéró hulladék étterme:
 Egy séf megváltoztatta a játékszabályokat

http://www.welovebrighton.com/reviews/food-drink-reviews/silo-brighton-review/

Az Egyesült Királyság első  zéró  hulladék éttermének kormányánál állni sokakat elbizonytalanítana, de Douglas McMaster bátorsága nem  mindennapi. Szívesen leszámolna a szakma elitista és pazarló szokásaival. Véleménye szerint, a séfek igyekszenek egymást felülmúlni, egyre kevesebb alapanyag felel meg az elvárásaiknak, egyre több mindent dobnak ki és ez egyre nagyobb pazarláshoz vezet.

McMaster minden vágya, hogy megváltoztassa az emberek hulladékhoz való hozzáállását és egy tudatosabb élelmiszer-rendszert bátorítson, így októberben, Brighton North Laine negyedében, egy monokróm raktárépületben megnyílt a fiatal séf Silo nevű kereskedelmi egysége, ami egyszerre pékség, kávéház és étterem.

Talán nem meglepő, hogy a szezonális termékeket helyi etikus gazdaságokból és termelőktől szerzi be, mert fontosnak tartja a helyi termelők támogatását.

Az alapösszetevőket a legtisztább formájukban szállítják neki, csomagolóanyagok és üvegek nélkül, újrahasználható konténerekben.

A Siloban helyben köpülik a vajat, itt  állítják elő a sajtot, a pincében meg tonik készül, szíverősítő és erjesztett italok érnek. A konyhában egy osztrák fából készült kézimalommal frissen őrölnek egy ősi sussexi búzafajtát a kenyérhez. A kávéhoz használt kávébabot vitorlás hozza. A kávézacc pedig táptalajként szolgál a helyben termesztett gombának, amit a menühöz használnak.

"Preindusztriális stílusú élelmiszer-rendszernek hívom," mondja McMaster. "Ez egy olyan módja a termelésnek, beszerzésnek, és az élelmiszer tiszteletben tartásának, ahogy ezt 100 évvel ezelőtt tettük."

Ez a rendszer nem igényli az élelmiszer mérföldekre szállítását, kis menüben mutatja meg az élelmiszer valódi ízeit - a "nagyobb választék több hulladékot termel," a séf szerint, így a menü szigorúan szezonális. A berendezés sem mindennapi, a képeken látható, hogy a bútorok préselt rostlemezből készültek, de semmit nem bíztak a véletlenre, profi csapattal dolgoztak. Pohár nincs, helyette befőttesüvegekben érkezik minden innivaló, a kávé sem kivétel, és újrahasznosított műanyag zacskókból készült tányérokon szolgálják fel a nagyszerű ételeket. A konyhát minden blog dicséri. (Mióta a Siloról olvasok, egyre a füstölt vajjal kínált  házi kenyerükre gondolok.)

Egyetlen darab el nem fogyasztott élelmiszer sem megy kárba a komposztgépnek köszönhetően, amely az éj leple alatt képes 60 kg komposztot előállítani. McMaster szerint az első ilyen gép, amit az Egyesült Királyságban kereskedelmi konyhában használnak.

"Minden természetes hulladékot összegyűjtünk egy vödörbe és nap végén beleöntjük. Nem kell semmit tenni, nem kell semmit megnyomni- egyszerűen felejtsd el. Ez valójában kevesebb időt vesz igénybe, mint nap végén kivinni a szemetet, vagy szemeteszsákot cserélni."

Jelenleg a komposztot elviszi valaki, aki fel tudja használni, cserébe ingyen fűszernövényeket kapnak. Bár ez túl idealistának hangzik, McMaster tudja mennyire fontos, hogy a vállalkozását pénzügyileg és etikailag fenntarthatóvá tegye.

"A komposztáló nem olcsó, mert ez egy új dizájn és új technológia, de a helyi vállalkozások megosztozhatnak egy ilyen gép költségein és együtt dolgozhatnak, hogy ez pénzügyileg és gazdaságilag életképes legyen. A mi gépünkön öt másik vállalkozással osztozunk."

Nem csak az élelmiszer-hulladékot hasznosítja a Silo. A kávéfőzőgépekben keletkezett szennyvizet, fordított ozmózissal átszűrik, - ez olyan folyamat, amely elválasztja a tiszta víz molekuláit a szürkevíztől. A tiszta vizet újra felhasználják a kávéfőzőgépekben, McMaster szerint ez segít létrehozni egy tiszta ízt, ami a kávé valódi ízét képviseli, míg a szürkevizet WC öblítéshez használják.

A nagyszerű ételek elkészítéséhez indukciós tűzhely mellett döntött, mert ennek alacsonyabb a szén-dioxid lábnyoma, mint a gáznak és a tetőre napelemek kerülnek, amelyek megkönnyítik a villamosenergia-felhasználást.

A Silo egy másik újítása, hogy nem használnak kemikáliákat a tisztaság és higiénia fenntartásához, nincs kézmosószer, fehérítő vagy mosogatószer. Helyette EO-vizet használnak, amit eredetileg Japánban hoztak létre és a nyílt sebek kezelésében alkalmazták. A gép természetes, nem mérgező, antibakteriális fertőtlenítőszerré alakítja a vizet, amelyről azt állítják, hogy hatékonyabb, mint a szappan és a fehérítő. Ez jelentősen megkönnyíti a hely tisztítószer-ellátását.

Az elektrolizált vizet helyben állítják elő, nem utazik mérföldeket és nincs csomagolás.

Mindezek az eljárások segítik a Silot abban, hogy a hulladék 95%-át újrahasznosítsa, de McMaster szerint a maradék 5% egy "rémálom" volt. Ott volt  például a sütőtisztító "Bizonyos sütőket úgy gyártanak, hogy ezeket csak speciális vegyi termékekkel lehet tisztítani, amelyek nagyon pazarló kémiai csomagokban érkeznek. Ez nem az, amit akarunk, semmiképp nem az, de a kemencékre szükségünk van, hogy elkészítsük, amit el szeretnénk készíteni." Megpróbálták kikerülni a tisztítószerek használatát, de nagyon nehéz.

"Szóval, megtisztítjuk kézzel, egyfajta forróvizes lemosással. De ha csirkét sütünk és a zsír lecsöpög az oldalán,  majd mindez 250 fokon rásül, nem könnyű letisztítani. "

McMaster számára a legnagyobb kihívást az emberek hulladékhoz való hozzáállásának megváltoztatása jelenti - és nem csak a potenciális vásárlóké. Nemrég egy új beszállító jött olyan csomagolással, ami nem volt összhangban a Silo zéró hulladék politikájával még azután sem, hogy a séf elmagyarázta nekik a teljes koncepciót, de az egykori BBC Young Chef of the Year (Az Év legfiatalabb séfje) cím birtokosát nem szabad alábecsülni.

"Arról van szó, hogy megpróbáljuk megváltoztatni az emberek gondolkodását a napi rutinjukban, és ösztönözzük őket, hogy foglalkozzanak ezekkel az ötletekkel, ahelyett, hogy gondolkodás nélkül tennék a mindennapi dolgokat. Ez nem könnyű, mert nem mindenki gondolkozik úgy mint én, de el kell kezdeni valahol."

A Places I eat Brighton  portál kérdésére, miszerint mit szeretne elérni öt éven belül, az alábbi választ adta.

"Azt szeretném, ha különböző Silo-szatellitek jönnének létre Brightonban: egy Silo városi sajtot készítő szoba, ami sajtot állít elő abból a tejből, ami különben kárba veszne; egy kakaóbabtól a csokiig csokoládébolt, ahová a  kakaót zéró lábnyomú szállítóeszközzel(kalózhajó) szállítanák; egy borozó, ahol nincs borosüveg (egyenesen a hordóból); egy kávépörkölő, ahol kávéhulladékból készült bioüzemanyagot használnak   ... és mindezt zéró hulladékkal.

Ez a kisléptékű városi élelmiszer-rendszer megmutathatná, hogy egy ügyesen megtervezett vállalkozás olyan élelmiszer-rendszert hozhat létre, ami segíti a környező ökoszisztémát, miközben tömegeket etet. Ez valószínűleg nem fog öt év alatt megvalósulni, de ez az én álmom."

...

 cikk forrása : http://www.cleaning-matters.co.uk/page_538360.asp 3

További izgalmas cikkek: itt és itt is

Az ültetvény nem erdő: brazíliai mozgalmárok harca a génmódosított eukaliptusz engedélyeztetése ellen

Dél-amerikai természetvédők és kisgazdák kongatták meg a vészharangot, génmódosított eukaliptuszfák kerülhetnek a laboratóriumokból hatalmas ipari ültetvényekre. Már csak a kormányzat jóváhagyása kell, hogy ez megtörténhessen.[1]

http://www.mst.org.br/

Március 5-én ezer tüntető nő foglalta el a FuturaGene biotechnológiai cég telephelyét Itapetininga helységben, Brazília Sao Paulo államában, tiltakozásként a génmódosított eukaliptusz ültetvények ellen. A nők a brazíliai Földnélküli Munkások Mozgalmának tagjai (MST), több ezer génmódosított magoncot téptek ki a cég üvegházaiban.
Ugyanakkor a fővárosban, Brazíliavárosban, 300 kisbirtokos, a La Via Campesina nemzetközi parasztmozgalom tagjai, elfoglalták a CTNBio (Brazil Nemzeti Biobiztonsági Bizottság) székházát. Megzavarták a bizottság gyűlését, ahol a tervek szerint három új génmódosított növény engedélyezéséről döntöttek. Ez a bizottság része a brazil Tudományos Technológiai és Innovációs Minisztériumnak és ők döntenek a génmódosított eukaliptuszfák kereskedelmi forgalomba hozatalának engedélyezéséről. A gyűlést félbeszakadt, a döntést elnapolták.
A FuturaGene a Suzano brazil cellulóz- és papírgyártási óriás leányvállalata, évek óta kísérleteznek génmódosított eukaliptuszfákkal. Az ilyen génmódosított fákból álló ültetvények hatása még károsabb lenne a környezetre és a lakosságra, mint az eddigi ültetvények. Az eddigi ültetvények sem mesébe illő tájak. ”Brazíliában az eukaliptusz ültetvényeket csak zöld sivatagokként emlegetik, ahol a fákon kívül semmi sem képes megélni, nincs aljnövényzet és állatvilág sem.”[2]

Atiliana Brunetto, a MST tagja szerint, a Bizottságnak a történelmi döntés során tiszteletben kell tartania a brazil jogszabályokat és a biológiai sokféleségről szóló egyezményt, amelyet Brazília is aláírt.
"Az elővigyázatosság elvét mindig figyelmen kívül hagyja a CTNBio. A bizottsági tagok jelentős része a multinacionális vállalatok üzleti érdekeit képviseli a társadalmi és közegészségügyi hatások következményeivel szemben. Brunetto szerint minden engedélyezett génmódosított haszonnövény egyre több peszticidet jelent a mezőgazdaságban, mivel a köztermelésre engedélyezett csomagok mezőgazdasági mérgeket tartalmaznak(A magokkal együtt összecsomagolva növényvédőszereket is árulnak, használatukat erősen ajánlják. ford. megj.).
Brazília 2009 óta a világ legnagyobb növényvédőszer felhasználója. Az Universidade de Brasília egy közelmúltban végzett felmérése szerint a brazilok által fogyasztott élelmiszereknek legalább 30%-a nem biztonságos fogyasztásra rovarirtószer-tartalma miatt."- mondta Brunetto.[3]

USA és Brazília  vetélkedik abban, hogy ki engedélyezteti hamarabb köztermesztésre a génmódosított eukaliptuszt. A brazíliai génmódosított eukaliptusz, a H421, a papíripar számára jelentene nyersanyagot, ennek a génmódosított eukaliptuszfának az előállításához a lúdfű (Arabidopsis thaliana) génjeit használták. A lúdfüvet szívesen használják  génmódosítási kutatásokban.
Az USÁ-ban egy fagytűrő génmódosított eukaliptusz vár engedélyeztetésre, ugyancsak cellulózgyártás és bioetanol-előállítás céljára termelnék.

Az eukaliptuszt többnyire méhek porozzák be és a méznek magas gyógy- és tápértéke van. A brazil cég elismerte, hogy a méhek hat kilométernél többet repülnek és így más nem GMO ültetvényeket is szennyezhetnek, de szerintük ez nem probléma, mert klónokat használnak mag helyett. Nem készültek tanulmányok arról, hogy milyen vegyi anyagok kerülnek a mézbe és arról sem, hogy a méz kiválthat-e allergiát. A parasztok mellett a méhészek és a fogyasztók is aggódhatnak. [4]

És ez még nem minden. 

Brazíliában nem őshonos az eukaliptusz, Ausztráliából telepítették be, ennek ellenére az eukaliptusz monokultúrák már most több mint ötmillió hektárt borítanak be Brazíliában.
Ezeknek az eukaliptusz ültetvényeken növő fáknak hét év szükséges a vágásérettségig, míg az új génmódosított eukaliptusz esetében ez az idő négy évre csökken. A gyorsabb növekedés felgyorsítja a talajeróziót és lényegesen több vízre van szükség. Az eukaliptusz ültetvényeken nevelt faegyedek naponta 25-30 liter vizet fogyasztanak.

Tényleg ez a legmegfelelőbb haszonnövény egy aszály sújtotta országban, ahol bevezették a vízfejadagot?

Az Euronews szerint 1930 óta nem volt hasonló szárazság Brazíliában, vészesen fogy az ivóvíz és a helyzet 48 millió embert érint,  a teljes lakosság negyedét.

****
[1 ]http://www.rainforest-rescue.org
[2] http://www.agrotrend.hu/hirek/agrargazdasag/70153
[3] http://globaljusticeecology.org/pressroom/
[4] http://aspta.org.br/campanha/gm-eucalyptus/

(Köszönöm a fordításhoz kapott segítséget.)

...