Előszó a berlini GMO-mentes Európát! konferenciához

A Duna menti szójakezdeményezésre nem vesztegetnek sok szót, ugyanúgy, ahogy az sem jelent meg címlapon, hogy Botoșani megyében több illegális szójamezőt talált tavaly a Greenpeace. Az illegális szójamezőkkel ellentétben, a Duna menti szójakezdeményezés célkitűzései igencsak jól csengenek és az eddig illegális GMO-vetéseket vadászó civil csoportok is reménykedve várják, hogy valaki végre kezdje el a romániai földek megtisztítását a génmódosított szójától. Romániában 2006 óta tilos a génmódosított szója termesztése, ennek ellenére pillanatnyilag szélmalomharcot vív mindenki, aki ellenzi a génmódosított haszonnövények termesztését. Finoman fogalmazva a hivatalok sincsenek a helyzet magaslatán. Tavaly Romániában 221.000 tonna szóját termeltek, nincs adat a kontaminációról.

Mindig vannak kritikák, ez alól a szójatermesztés sem kivétel. A Duna menti szójakezdeményezésnek ugyanakkor van pár nagyon rokonszenves vonása, ami egybecseng különféle civil szervezetek törekvéseivel.

A  kezdeményezés célja, hogy fellendítse az EU GMO-mentes szójatermelését, ezzel csökkentsék a génmanipulált szójaimport mennyiségét és összekössék a kelet-európai termelőket a nyugat-európai fogyasztókkal. Hagyományos (nem génmódosított) szója termesztő régió létrehozásán munkálkodnak a Duna-térség országaiban és szerintük a hagyományos szója termesztése a helyi gazdáknak is magasabb jövedelmet jelentene.

Bár Európában erős a génmódosított haszonnövényekkel szembeni ellenállás, az európai kontinensre még mindig 12 millió tonna génmódosított szója érkezik minden évben takarmányozási célokra Észak- és Dél-Amerikából.
A csoport ügyvezető igazgatója Matthias Krön szerint a Duna menti szójakezdeményezés célja, hogy Európa egyre önellátóbbá váljon a szójatermelésben."Célunk, hogy növeljük a nem GMO-szója termelést, hogy több (állati) fehérjét állítsunk elő. (...) Ez nem helyettesíti az importot, de szeretnénk kissé kiegyensúlyozni."

A Duna-régió kiváló hely a szójatermesztésre. Sőt, a nyugati féltekén először itt termelték az Ázsiából az 1800 évek végén behozott szójababot, megelőzve Észak-és Dél-Amerikát.

A második világháború után azonban Európában csökkent a szójabab termesztése, és az 1992-es Blair House Egyezménnyel az Egyesült Államok tovább korlátozta a szójatermesztést, így Európa függ a szójaimporttól. A Duna menti szójakezdeményezés ezt akarja megváltoztatni,  támogatja a hagyományos szójabab visszatérését az európai mezőkre.

A program sikeres. A wikipedia szerint a Duna Európa második leghosszabb folyója a maga 2850 kilométerével, 10 országon közvetlenül keresztülhalad, míg további 4 állam tartozik a medencéjéhez.

Felirat hozzáadása

A Duna menti szója  kezdeményezés 2012-ben indult és indulása óta 16 országban 20-ról több mint 170-re bővült a tagok száma, Románia is csatlakozott a kezdeményezéshez. Tagjai az élelmiszer-termelési lánc különféle területéről jönnek, gazdák, szójabab-feldolgozók, takarmány-előállítók, civil szervezetek, élelmiszer-kiskereskedők, GMO-tesztelő laborok, stb.

A nem GMO-szója termesztése a Duna-régióban 597.000 hektárról (2013) 700.000 hektárra (2014) nőtt. További növekedés várható.

"Azt akarjuk, hogy a következő néhány évben megduplázódjon ez a szám és 2020-ban 5 millió tonna szóját termeljünk." nyilatkozta Krön.

Bill Thompson, a Genetic ID-Európa ügyvezető igazgatója szerint, a legnagyobb élelmiszer-kiskereskedők támogatják a Duna menti szójakezdeményezést. "A legnagyobb német kiskereskedők el akarnak szakadni az Egyesült Államokból, Brazíliából, Kínából és Argentínából importált szójától és szójadarától és egy megbízható európai érdekeltségű ellátási láncot szeretnének, ami megfelel az EU- piac igényeinek."

Egy másik célja a projektnek, hogy a szegényebb kelet-európai országok gazdáit, mint Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia stb., összekösse a tehetősebb nyugat-európai vásárlókkal, akik GMO-mentes szójára vágynak. A hagyományos szóját állati takarmánnyá vagy más szójatermékké lehet feldolgozni, amit Nyugat-Európában értékesíthetnek. Ezek nem feltétlenül üres szavak, tavaly Feldman Zsolt  a magyarországi Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára nyilatkozta, hogy "a GMO-mentes szója termesztése kifizetődő, mert egy tonna ilyen terményért átlagosan 60 dollárral - mintegy 13-14 ezer forinttal - többet adnak a piacon, mint a génmódosított változatért."

Magyarország génmódosítás-mentes tej, hús és tojás előállítására készül. Németországban a lakosság felháborodottan tiltakozott, mikor tavaly, tíz év után, a tojástermelők átmenetileg visszatértek a génmódosított szójához. Végül a kiskereskedői láncok nyomására a németországi tojástermelők szövetsége jobb belátásra tért és hagyományos szóját vásárol. 2014-ben az összes német élelmiszer-kereskedelmi cég elkötelezte magát, hogy teljes mértékben átáll GMO-mentes baromfi termékek forgalmazására.

Van még pár szép gondolat, aminek okkal örülnek a civilek.

A Duna menti szójakezdeményezés  egy GMO-mentes címkézési minősítő programot fog kidolgozni,  olyan hasonló programok mintájára, mint a németországi Ohne Genetechnik, vagy az osztrák Gentechnikfrei. A génmódosítás-mentesség mellett a programnak a fenntarthatóság is célja lesz, korlátozzák a növényvédő szerek használatát, a szója csak hagyományos mezőgazdasági területeken termeszthető, így új területek nem minősíthetők mezőgazdasági területté. Ugyanakkor a szója nem lehet monokultúra, más növényekkel felváltva kell vetni, ajánlott a vetésforgó alkalmazása. A szójatermesztés, szerintük segít majd olyan európai haszonnövények termesztésében, mint a kukorica, búza és napraforgó. Zöldségtermesztésre is megfelel majd a föld, mert a szója megköti a nitrogént a talajban.

A Duna menti szójakezdeményezés  bevallott célja, hogy Európát GMO-mentessé tegye.
Jelenleg mintegy 60 GMO-mentes régió van Európában, többek közt Felső-Ausztria, Toszkána (Olaszország), Bretagne (Franciaország) és Bajorország (Németország). Romániában is vannak vállaltan GMO-mentes területek, ezen a linken lehet böngészni. Az Európai Unió Tanácsa elfogadta azokat az új szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy minden uniós tagállam maga döntse el, hogy engedélyezi-e a területén a genetikailag módosított organizmusokat, így valószínűleg több GMO-mentes kezdeményezés születik. A Duna menti szójakezdeményezés együttműködik az Európai GMO-mentes Régiók Hálózatával és együtt szervezik meg a GMO-mentes Európát! konferenciát idén májusban Berlinben (bővebben itt: http://www.gmo-free-europe.org/ ).
Ezen a konferencián fogják bemutatni az Agent Green új dokumentumfilmjét is. Az előzetes angol felirattal látható. 

Forrás http://www.non-gmoreport.com/articles/march-2015/danube-soya-works-to-create-gmo-free-europe.php

http://gmo.kormany.hu/magyarorszag-fellep-a-genmodositott-szoja-visszaszoritasaert
http://mno.hu/kulfold/minden-orszag-maga-dont-gmo-ugyben-1275250
...