Az ültetvény nem erdő: brazíliai mozgalmárok harca a génmódosított eukaliptusz engedélyeztetése ellen

Dél-amerikai természetvédők és kisgazdák kongatták meg a vészharangot, génmódosított eukaliptuszfák kerülhetnek a laboratóriumokból hatalmas ipari ültetvényekre. Már csak a kormányzat jóváhagyása kell, hogy ez megtörténhessen.[1]

http://www.mst.org.br/

Március 5-én ezer tüntető nő foglalta el a FuturaGene biotechnológiai cég telephelyét Itapetininga helységben, Brazília Sao Paulo államában, tiltakozásként a génmódosított eukaliptusz ültetvények ellen. A nők a brazíliai Földnélküli Munkások Mozgalmának tagjai (MST), több ezer génmódosított magoncot téptek ki a cég üvegházaiban.
Ugyanakkor a fővárosban, Brazíliavárosban, 300 kisbirtokos, a La Via Campesina nemzetközi parasztmozgalom tagjai, elfoglalták a CTNBio (Brazil Nemzeti Biobiztonsági Bizottság) székházát. Megzavarták a bizottság gyűlését, ahol a tervek szerint három új génmódosított növény engedélyezéséről döntöttek. Ez a bizottság része a brazil Tudományos Technológiai és Innovációs Minisztériumnak és ők döntenek a génmódosított eukaliptuszfák kereskedelmi forgalomba hozatalának engedélyezéséről. A gyűlést félbeszakadt, a döntést elnapolták.
A FuturaGene a Suzano brazil cellulóz- és papírgyártási óriás leányvállalata, évek óta kísérleteznek génmódosított eukaliptuszfákkal. Az ilyen génmódosított fákból álló ültetvények hatása még károsabb lenne a környezetre és a lakosságra, mint az eddigi ültetvények. Az eddigi ültetvények sem mesébe illő tájak. ”Brazíliában az eukaliptusz ültetvényeket csak zöld sivatagokként emlegetik, ahol a fákon kívül semmi sem képes megélni, nincs aljnövényzet és állatvilág sem.”[2]

Atiliana Brunetto, a MST tagja szerint, a Bizottságnak a történelmi döntés során tiszteletben kell tartania a brazil jogszabályokat és a biológiai sokféleségről szóló egyezményt, amelyet Brazília is aláírt.
"Az elővigyázatosság elvét mindig figyelmen kívül hagyja a CTNBio. A bizottsági tagok jelentős része a multinacionális vállalatok üzleti érdekeit képviseli a társadalmi és közegészségügyi hatások következményeivel szemben. Brunetto szerint minden engedélyezett génmódosított haszonnövény egyre több peszticidet jelent a mezőgazdaságban, mivel a köztermelésre engedélyezett csomagok mezőgazdasági mérgeket tartalmaznak(A magokkal együtt összecsomagolva növényvédőszereket is árulnak, használatukat erősen ajánlják. ford. megj.).
Brazília 2009 óta a világ legnagyobb növényvédőszer felhasználója. Az Universidade de Brasília egy közelmúltban végzett felmérése szerint a brazilok által fogyasztott élelmiszereknek legalább 30%-a nem biztonságos fogyasztásra rovarirtószer-tartalma miatt."- mondta Brunetto.[3]

USA és Brazília  vetélkedik abban, hogy ki engedélyezteti hamarabb köztermesztésre a génmódosított eukaliptuszt. A brazíliai génmódosított eukaliptusz, a H421, a papíripar számára jelentene nyersanyagot, ennek a génmódosított eukaliptuszfának az előállításához a lúdfű (Arabidopsis thaliana) génjeit használták. A lúdfüvet szívesen használják  génmódosítási kutatásokban.
Az USÁ-ban egy fagytűrő génmódosított eukaliptusz vár engedélyeztetésre, ugyancsak cellulózgyártás és bioetanol-előállítás céljára termelnék.

Az eukaliptuszt többnyire méhek porozzák be és a méznek magas gyógy- és tápértéke van. A brazil cég elismerte, hogy a méhek hat kilométernél többet repülnek és így más nem GMO ültetvényeket is szennyezhetnek, de szerintük ez nem probléma, mert klónokat használnak mag helyett. Nem készültek tanulmányok arról, hogy milyen vegyi anyagok kerülnek a mézbe és arról sem, hogy a méz kiválthat-e allergiát. A parasztok mellett a méhészek és a fogyasztók is aggódhatnak. [4]

És ez még nem minden. 

Brazíliában nem őshonos az eukaliptusz, Ausztráliából telepítették be, ennek ellenére az eukaliptusz monokultúrák már most több mint ötmillió hektárt borítanak be Brazíliában.
Ezeknek az eukaliptusz ültetvényeken növő fáknak hét év szükséges a vágásérettségig, míg az új génmódosított eukaliptusz esetében ez az idő négy évre csökken. A gyorsabb növekedés felgyorsítja a talajeróziót és lényegesen több vízre van szükség. Az eukaliptusz ültetvényeken nevelt faegyedek naponta 25-30 liter vizet fogyasztanak.

Tényleg ez a legmegfelelőbb haszonnövény egy aszály sújtotta országban, ahol bevezették a vízfejadagot?

Az Euronews szerint 1930 óta nem volt hasonló szárazság Brazíliában, vészesen fogy az ivóvíz és a helyzet 48 millió embert érint,  a teljes lakosság negyedét.

****
[1 ]http://www.rainforest-rescue.org
[2] http://www.agrotrend.hu/hirek/agrargazdasag/70153
[3] http://globaljusticeecology.org/pressroom/
[4] http://aspta.org.br/campanha/gm-eucalyptus/

(Köszönöm a fordításhoz kapott segítséget.)

...