Bözsike akcióban: Gyásznappá nyilvánítják idén a delfinek napját

foto: www.facebook.com/delfinimn

Rossz hírek érkeztek a tengerpartról. A konstancai Mare Nostrum civilszervezet kongatta meg a vészharangot: bajban vannak a delfinek. A szervezet közleménye szerint, idén már 119 partra vetett delfint találtak és ez leginkább a 2012-es évre emlékeztet, mikor egy év alatt 177 delfin sodródott partra a halászhálók miatt. Augusztus 5-e a delfinek napja, de idén nem a cetfélék szépségét ünnepelik, hanem gyásznappá nyilvánítják, hogy felhívják a figyelmet a partra vetett delfinek problémájára.
A szervezet évek óta próbálja felhívni a figyelmet a jelenségre, de nem jártak túl sok sikerrel a felelős hatóságok és a halászok körében. Úgy érzik, egyedül maradtak a delfinek védelméért zajló harcban "Nem akarjuk ezt mondani, de egyedül vagyunk ebben a harcban. Mi és körülbelül 170 örökbefogadó, akik adománnyal támogatják ezt a delfinvédelmi projektet. Nem nagy összeg, de segít abban, hogy monitorozzunk és kiszálljunk minden konstancaiaktól kapott bejelentéshez. Ezt nem így kellene. Egyelőre nem tudunk többet tenni, míg a közvetlenül felelős hatóságok nem működnek együtt velünk. Egyelőre szóba sem jön egy konkrét cselekvési terv alkalmazása, amivel leállítanánk a halászati tilalom ideje alatti halászatot és közvetve a halászhálókkal megfogott delfinek eseteit. Hamarosan a bejelentésekhez sem fogunk tudni kiszállni, mert egyre több bejelentést kapunk és a pályázati pénzeket nem költhetjük erre a tevékenységre-teszi hozzá Mihaela Cândea Mirea."

Meg kell említeni, hogy a Mare Nostrum által létrehozott megfigyelési hálózatban olyan hatóságok is benne vannak, akik közvetlenül felelősek a probléma megoldásáért, mégis a részvevők közül a Mare Nostrum a legaktívabb, őket az oktatási intézmények követik(monitorozást végeznek), majd csekély lelkesedéssel a Duna-delta Bioszféra Rezervátum igazgatósága (ARBDD), végül a Dobrudzsa-Tengerpart Vízügyi Főigazgatóság (ABADL) zárja a sort.

foto Mare Nostrum

A szervezet közösségi oldalán a sajtóközlemény alatt olvasható két komment, hogy nem csak ők foglalkoznak a delfinek védelmével és nem kellene ezt írni. Konstanca elég messze van, ezért megbízható szervezetnél kértem véleményt róluk, és nem mondtak semmi rosszat.

A szervezetet 1993-ban alapította pár fiatal tengerkutató és környezetvédő. Nagyon sokszínű tevékenységük van, monitorozzák a Románia partjainál élő delfineket, állatorvosi egyetemekkel meg kutatóintézetekkel együtt vizsgálják a partra vetett delfinek halálának okát, és nagyon sok energiát fektetnek a lakosság tájékoztatásába. 2001 óta foglalkoznak a delfinek védelmével. A szervezet a 0763255731-es telefonszámon érhető el, bárki hívhatja, ha sérült, vagy partra vetett delfint lát.
Idén a cetmonitorozó rendszerük kibővítését tervezték diákok, tanárok meg a tengerparton működő hivatalok és cégek alkalmazottainak bevonásával. Ennek a monitorozásnak fontos része a partfigyelés, a partra sodródott delfineknek nyújtott segítség. Idén szeretnék a vészhelyzeti munkacsoport (Emergency Task Force)munkáját még hatékonyabbá tenni.

Iszonyú hőség van, fogytán a pénzük és egyre több delfintetemet találnak a parton, érezhetik úgy, hogy az eddigi munkájuk hiábavaló volt. A már említett telefonszám a nap 24 órájában hívható.
A kiszállások költsége a bejelentés helyétől függően 150-450 lej, de ha a Duna-deltába kell eljutniuk ez az összeg 1.000-2.000 lejre nőhet. Ezeken a tételeken kívül a tetemet elégetésének költségeit is a szervezet fizeti az örökbefogadók által adományozott pénzből.
2012-ben indították Fogadj örökbe egy delfint! kampányukat, ezt a kampányt idén újraélesztik.

A kampányban befolyó pénzeket eddig az alábbiakra költötték:

akusztikus riasztóberendezéseket vásároltak, hogy távol tartsák a delfineket a halászok hálójától
adatokat gyűjtöttek a Románia partjainál élő delfinekről
monitorozták a járulékos fogásokat és a partra sodródás okait
fotóazonosítási módszerrel felmérték a delfinpopulációt

Járulékos fogás minden olyan hal és más tengeri élőlény, amit nem akartak halászni, de a hálóba akad. "A járulékos fogás az egyik legnagyobb veszélyt jelenti a tengeri élőlényekre. A Csendes-óceánban egyedül, évente több mint 4 millió cápa, kardhal, tengeri teknős, tengeri emlős és tengeri madár válik áldozattá a hosszúzsinóros halászat során, melyeket vagy holtan visszadobnak a tengerbe, vagy a zsinórba akadva később pusztulnak el. Világviszonylatban évente többmillió tonnányi hálóba akadt járulékos fogás válik hulladékká." (WWF). A járulékos fogásnak címkézett elpusztult delfineket a halászok visszadobják a vízbe, de az akusztikus riasztóberendezésekért sem lelkesednek, mert úgy gondolják, hogy a halakat is elriasztják. A delfineket a teli hálókat terített asztalnak látják, nagyon könnyen belegabalyodnak a hálókba és megfulladnak. A Pro tv riportja felhívja a figyelmet, hogy a törvény szerint a delfin járulékos fogás, ezért nemcsak a halászokat, de még az orvhalászokat sem büntetik.

A fotóazonosítási módszer: A megfigyelések során az állatok hátúszóit fényképezik le, majd a már meglévő fotódokumentáció alapján beazonosítják az egyedeket. (...) A hátuszonyról történő azonosítás igen megbízható módszer, ami azon alapul, hogy az állatok hátúszóin megmaradnak a szociális élet során szerzett apróbb sérülések - ilyen egyedi jelek például harapásnyomok vagy karcolások. Az uszony alakja az állat életkorára is utalhat, hiszen ahogy nő az állat, úgy a hátuszonya is folyamatosan növekszik és formálódik. Az idősebb állatok ennek köszönhetően akár a hátuszonyuk alapján is megkülönböztethetőek a fiatalabb egyedektől(Origo)

A Fekete-tengerbe három delfinfaj él, a fekete-tengeri palackorrú delfin (Tursiops truncatus ponticus), a barnadelfin egy alfaja (Phocoena phocoena relicta) és a közönséges delfin egy alfaja (Delphinus delphis ponticus), most tehetünk a védelmükért.
Itt fogadhatsz örökbe egy delfint
magánszemélyek 100 lej adomány befizetésével lehetnek egy évig örökbefogadók, 500 lej adománnyal meg egész életükben
jogi személyek 500 lejért lehetnek örökbefogadók egy évig és 5000 lejért egész életükben