2014. július 25., péntek

Csinta-palacsinta, már az ordás palacsintát is gyanakodva nézzük

Ez még mindig egy Bözsike akció és nem szakdolgozat az ordakészítésről. Megtudunk pár dolgot, de nem fogunk nyugodtabban aludni.
Minden Bözsike akció előtt nagyon fontos meghatározni a célt. A cél legyen a lehető legegyszerűbb és írjuk is le. Tehát, az akció célja: Kideríteni mennyi tehéntej van az ordában.
Többször érzem úgy, hogy egy-egy kérdés meghalad, mert nagyon nehéz információt szerezni, vagy túl sok információ gyűlt össze és maga alá temet. Ilyenkor kell előkeresni a leírt célt, mert segít az információk rendezésében.

Ha ordás palacsintát szeretnél, vegyél ordát.

Az akció kezdete

Egyik csoporttárs mesélt arról, hogy egyre több tehéntej van az ordában. Rendszerint órákig pletykáltunk klub után egy utcasarkon, így született az akció ötlete. Határozottan szeretem a városi pletykákat, mert inspirálnak. A pletykák az álruhába bújtatott igazság.

Egy-két hónapja még szentül hittem, hogy az orda csak juhtejből készülhet, múlt századi emlékeim voltak, miközben minden változik. A Bözsike akciók rendszerint ráébresztenek arra, hogy a világ sokkal bonyolultabb, mint hittük. Az orda akció nagyon egyszerűnek tűnt, pofonegyszerűnek. Alábecsültük.
Tudom, hogy én eddig a Holdon éltem, de ismerőseim sem voltak tájékozottabbak, talán itt volt az ideje tisztán látni.

A piac a sajtok Mekkája

Székelyföldön szeretik az ordát és piacokról vásárolják. Kapható orda az üzletekben is, de most csak a piacokon árult orda érdekel. A helyi Nagypiacon aránylag sok sajtárus van, de nem a sajtválaszték nagy, hanem a termelők száma. Eddig mindig finom és friss ordát vettünk és megesküdtünk volna, hogy csak juhtejből készült, de ebből is látszik, hogy azt sem tudjuk mit eszünk. Az a fránya tájékoztatás, az valahogy elmaradt.

Ha nem szeretnénk tehéntejjel készített ordát enni, akkor jobb, ha érdeklődünk, mert az árusok nem írják ki, hogy portékájuk miből készült. Ha a csoporttárs nem említi, soha nem jut eszembe, hogy rákérdezzek a tehéntejre.

A Bözsike akciókban minden kérdést többször tesztelünk. Eddig kétszer kérdeztem a Nagypiac sajtárusait.
Az első teszt eredménye valahogy így festett: mondták, hogy van benne tehéntej, de csak nagyon kevés. Az ilyen válaszokkal nem tudok mit kezdeni, rendszerint felhergelem magam. Mennyi a nagyon kevés?

A második alkalommal újra megkérdeztem az árusokat, hogy milyen tejből készült az orda. Ha tehéntej is volt benne, akkor rákérdeztem, hogy hány százalék tehéntejet tartalmaz.
Másodszor már elszántabban akartam tudni, hogy pontosan mennyi tehéntej van az ordában. Egy helyen makacs ellenállásba ütköztem, mert az árus szerint, amit kérdeztem, azt csak a főnök tudja, de inkább csak a főnök öccse.
Ne tessék hülyének nézni. Semmi baj, ha az eladó csak díszlet a boltban és semmit sem tud, megkérdem én, mondjon gyorsan egy telefonszámot. Ilyenkor jön a félrebeszélés, kiderül, hogy a főnöknek nincs elérhetősége.
Ez az a hozzáállás, amit a legjobban utálok: maszatolás és sunyítás.
Szeretem látni, ha az eladók kíváncsiak a vásárló kérdéseire. A főnök emberén kívül, mindenki megfelelően tájékoztatott, kóstolót is kínáltak.

A piacon kétféle orda van, a juhtejből készített és a vegyes tejből (juhtejből+tehéntejből) készített. Fogalmam sincs milyen szakszót illene használni, ha egy sajtféle kétfajta tejből készül.

Veszettül kerestem valami hivatalos anyagot arról, hogy az orda milyen tejből készülhet és még milyen összetevői lehetnek a tejen kívül. Ilyen szépséges információkat találtam az Óvári sajtról.
"Az Óvári sajt tehéntejből tejsavbaktérium-színtenyészet és alvasztóenzim, esetleg kalcium-klorid és kálium- vagy nátrium-nitrát hozzáadásával készített, sózott, érlelt, jellegzetes érzékszervi tulajdonságú, oltós alvasztású, félkemény, röglyukas sajt." (2-105 számú irányelv).

Irigykedtem. Amiről írnék, arról soha nincs anyag.
Biztosan nem megfelelően kerestem. Tejgyárak is gyártanak ordát, ennek ellenére nem találtam semmit.
Ezt Wikitől kölcsönzöm:
"A sajtgyártásból visszamaradó savó még sok ásványi anyagot, tejcukrot, albuminfehérjét és zsírt tartalmaz. Ha a savót természetes úton megsavanyítják (vagy ecetsavat adnak hozzá), majd 70-90 °C-ra felmelegítik, akkor a savóban maradt fehérjék (laktalbumin) pelyhes csapadék formájában kicsapódnak. Ez a zsendice. A zsendicét sajtruhán átszűrve, 12 órás csurgatás után kapják meg az ordát (albumin savósajt). A friss sajtok közé tartozik.
Az alvadékból kinyert sajt mennyiségéhez képest az ordából csak kis mennyiség (6-10%) nyerhető ki, de ezt a sajtnál magasabb áron értékesíthetik."

Az orda nem ajánlott vegetariánusoknak, a sajthoz használt oltóanyag hagyományosan állati eredetű, akinek az ilyen szempontok is fontosak, kérdezzen rá. Az oltóanyagot levágott borjak gyomrából nyerik.


Nem ártott volna tudni, hogy a piacon milyen tájékoztatást várhatok el, ennek örömére futottam pár kört. Kiderült, hogy a tehéntejjel készült orda teljesen rendben van, a hatóságok is tudnak róla és áldásukat adják. Azt is jó lett volna kideríteni, hogy kötelességük-e az árusoknak kiírni, hogy milyen tejekből készült az orda. Itt nagy bizonytalanságba botlottam.

Összefoglalva, a sajtkészítők árulhatnak tehéntejjel készült ordát. Tudván, hogy az orda a sajt után készül, mennyire rosszindulat azt feltételezni, hogy a juhsajtban is van tehéntej? Ha tehéntejet tesznek az ordába/sajtba, akkor mennyire tükrözi ezt az ár? Nem titok, hogy a tehéntej olcsóbb, mint a juhtej. Ezt még nem teszteltük.
Az árusoknak nem kötelező kiírniuk, hogy az orda hány százalék tehéntejet tartalmaz és az árusok lelkiismeretességén múlik a megfelelő tájékoztatás, mert csak jól felszerelt laboratóriumokban deríthetjük ki az igazságot. A megfelelő tájékoztatást kérdéses, mert mindenki azt mond, amit akar. Ez így elég vicces, de semmi kedvem nevetni.

A kedves vásárló megteheti, hogy minden vásárlásnál megköveteli, hogy megfelelően tájékoztassák. Nem jó válasz, hogy csak a főnök, a szomszédasszony, vagy a faluvégi kártyavető tudja a termék összetételét, de az árus nem. Ha az árus nem válaszol a kérdéseinkre, nem kell vásárlásunkkal jutalmazni. A kedves vásárló sem lopja a pénzt. Elmondhatjuk azt is, hogy tetszik az áru, de csak akkor vásárolunk, ha megfelelően tájékoztatnak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése