2014. december 21., vasárnap

A fenyővásárlás kihívásai

(december 22-én frissítve)

Megbeszéltük, hogy nem veszünk semmilyen fenyőfát és akkor úgy éreztem, hogy a karácsonyfa témát kipipálhatom. De hiába éreztem úgy, hogy félig kivonulhatok a karácsonyi őrületből, nagyon sok megválaszolatlan kérdés maradt.
A karácsonyfának értékesített fenyők ügye összetett probléma, most csak azzal foglalkoznék, hogy mit tehet, vagy nem tehet, az a lelkiismeretes polgár, aki piacon venne fenyőt.
illusztráció - (CC BY 2.0) Les Chatfield
Egyformán küzdök a szaknyelvvel és az információk összegyűjtésével. Mindenki vegye úgy, hogy ez a cikk egy ajánlat az együttgondolkodásra és talán együtt majd sikeresen kirakjuk a puzzle-t.
Bárki bevihet az erdőbe, de ha nem kockáztatunk, akkor eredmény sincs. Különösebben nem tartok attól, hogy hülyének néznek, nem azért, mert nem tehetik meg, hanem egyszerűen tudom, hogy előnytelen helyzetekből is kikecmergek.
Az emberélet útjának felén, abban a sötét erdőben, ahol bolyongok, képtelen vagyok eldönteni, hogy melyik fenyő származik megbízható forrásból és melyiket lopták az erdőből.
Most már egyáltalán nem gondolom, hogy bármit is tudok. Nagyon jó lett volna, ha erdészetek, a rendőrség, vagy akár a fogyasztóvédelem közleménnyel segíti a lakosságot. Egyelőre ilyen közlemény nincs és a fenyőfa beszerzése minden évben indulatokat szül.

A román sajtó teli van fenyőlopásokkal. Bukarestben, a Digi 24 szerint, a lopott és legálisan kivágott fenyőket vegyesen árulták. De máshol sem jobb a helyzet. 615 karácsonyfának szánt fenyővel kaptak el egy kisteherautót a Fehér megyei Alsógáld (Galda de Jos) és Magyarigen (Ighiu) település rendőrei, de csak 165 darabhoz volt szállítólevél. A kocsi tulajdonosát 2000 lejre büntették, az illegálisan kivágott fenyőfákat elkobozták és a helyi erdészethez vitték. Eddig nem tudtuk mi lesz az elkobozott fenyőfákkal, most kiderült, hogy az erdészetek értékesítik.

Bár egyre többen választják a cserepes fenyőt karácsonyfának, még mindig jelentős piaca van a vágott fenyőnek. Nem gondolom azt, hogy mindenki a karácsonyfák feketekereskedelmét szeretné támogatni, ha vágott fenyőt vesz. Pillanatnyilag szinte lehetetlen eligazodni.


Mit tehet a jóindulatú vásárló?

Megkérdezheti a kereskedőt, hogy honnan van a fa. A fenyőfa jöhet romániai erdőből, vagy külföldi importból, utóbbiak ültetvényeken termesztett fenyők. Ha pontosan tudjuk, hogy import fenyő, akkor különösebben nem kell aggódnunk. Más kérdés, hogy fogalmam sincs miként lehet biztosan tudni, hogy importból származik, ha nem üzletben vesszük. Mit kérhetünk el, mik a jogaink?
Ha romániai erdőből származik, akkor már joggal gyanakodhatunk. Ezen a ponton mindenki azt mond, amit akar. Ha rosszarcú árusok árulják, nem ajánlott túl sokat érdeklődni.
Kinéztük a fenyőt, kifizettük a fenyőt és hazavinnénk. Ez újabb mutatvány, mert bélyegző nélkül nehéz bizonyítani, hogy nem a szomszédos parkból vágtuk ki. Nyugtát is lehet kérni, más kérdés, hogy adnak-e a piacon.


Mit kell nézni, ha erdőből származó fenyőt vásárolunk?

A fenyő talpán, a bélyegzőkalapács téglalap alakú lenyomatát kell keresni. Ebben a lenyomatban látszania kell a kalapács számának, ehhez festéket használnak. Nagyon szívesen csatoltam volna egy tankönyvbe illő képet ilyen lenyomatról/bélyegről, de nincs.
Kimentem terepre, hátha megvilágosodom.
Szentgyörgyön három helyen árulnak fenyőfát. Két fenyőket árusító helyen jártam, a kínálat elég változatos, de sok ronda fenyőt árulnak.
Az egyik helyen láttam némi zöld maszatot a fenyők talpán, leginkább odapötyögtetett festéknek tűnt, de ne legyünk gonoszak, néhol talán a kalapács nyoma is látszott. Ilyenkor szívesen satíroznék egy papír és egy grafitceruza segítségével, de ez nem megoldható. A fákat Bákóból hozták.
A másik helyen már talpakba faragva állt a fenyők többsége, így elég reménytelen a bélyegzők keresése. Ami még a földön feküdt, azt megnéztem, bélyegzőkalapácsnak nyomát nem láttam. Adjunk egy esélyt, hogy import fenyő volt, de sehol nem jelezték. (update) A helyi sajtó szerint osztrák import, de hogy ez miként derül ki, arról nem írnak. Az újságíró talán megkérdezte az árusokat és elhitte, amit hallott. A sajtó sem esik túlzásba a tájékoztatással
Végre eljutottam a harmadik fenyőket áruló helyre is. Itt a legszebbek a fenyők, ezekről hihető leginkább, hogy ültetvényen termesztették. A legtöbb fenyőn műanyag szalag található a fenyő fajtájának megnevezésével. Dán import, Nordmann-jegenyefenyő.
Hogy ki ne kopjunk ékes nyelvünkből: "A karácsonyi fenyőfavásárban mi is tapasztaljuk, hogy nagy zűrzavar uralkodik a Nordmann-fenyőfa megnevezése, kiírása körül.
A helyes magyar név tehát Nordmann-jegenyefenyő, Nordmann-fenyő, Nordmann-fenyőfa."(forrás: e-nyelv)
Az is izgalmas kérdés, hogy az elkobozott fákat milyen módon értékesítik. Utólag lebélyegzik?

A fenyőket fehér kisteherautókkal szállították mindkét helyre.


Egy kis aktivizmus

Lopják a fenyőket, mert úgy gondolják, hogy megtehetik. Az erdőért aggódó társaságok arra biztatják a jóindulatú polgárokat, hogy használják az erdőradart. Ha látjuk, hogy az úton fát szállítanak, az már fél siker, mert kisteherautóban nem látszik a rakomány. Nézzük meg a fát szállító jármű rendszámát, és ha utánfutón is látunk fát (karácsonyfát, rönköt), akkor az utánfutó rendszámát is le kell írni, mert arra külön szállítólevelet és kódot adnak. Az erdőradar a 112-es telefonszámon érhető el. Karácsonyfáknál is használhatjuk az erdőradart. Ha több karácsonyfát szállítanak, érdemes ellenőriztetni a rakományt. Nem tudhatjuk ki hová és mit szállít, de ez nem is a mi dolgunk, a rendőrség munkája az ellenőrzés.

...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése