Mihai Goțiu szenátor - Állítsuk meg az Aranyos és az Érchegység mérgezését!

a kép forrása

Mihai Goțiu szenátor, Verespatak-aktivista 2017. április 12-én beszédet tartott az Aranyos folyó és az Érchegység szennyezése miatt. Fontosnak tartjuk, hogy az minél szélesebb körben nyilvánosságot kapjon, így magyarul is elérhetővé tesszük.

"Állítsuk meg az Aranyos és az Érchegység mérgezését! Avagy miként tudunk egy környezeti katasztrófát a fenntartható fejlődés lehetőségévé alakítani?

Tisztelt szenátorok! 2017. április harmadika újra a halál napja az Aranyos folyó és az Érchegység tönkretételének naptárában.

Mint gondolom, már tudják, vagy tudniuk kellene, több tonna víz és nehézfémekkel, rézzel, mangánnal, vassal, kadmiummal, cinkkel meg arzénnal szennyezett iszap ömlött az Aranyosba a Cupru Min és a román állam felügyelete alatt álló Sesely-völgyi /szászavinci zagytározóból."(ford. megj. két néven emlegetik, de ugyanarról a zagytározóról van szó)

Előzmények

"A múlt heti baleset olyan kiömlések és időszakos balesetek sorába kapcsolódik, mint a 2004-es, 2008-as, 2011-es és 2013-as, amelyek tönkretették az egyik legszebb folyónk növény- és állatvilágát, és a lakosság jólétét meg egészségét is veszélyeztették, különféle súlyos betegségeknek téve ki őket a mérgezéstől a rákig, a bénulásig, szívbetegségekig és így tovább.
A Fehér megyei prefektus nyilatkozatát, miszerint »a baleset nem érintette a halállományt« - valahová a nevetséges és a cinikus közé sorolom, tudván, hogy 2008-ban és 2013-ban több tonna hal pusztult el. Vajon milyen halállományra utalt a Fehér megyei prefektus az Aranyosban a Sesely-völgyi tározó alatt?

A sajtóban megjelenő első tudósítások és nyilatkozatok szerint, azokról a problémákról, amelyek a múlt heti balesethez vezettek a Cupru Minnek már 2015-ben tudomása volt, a Cupru Min képviselőit idézve: »a nemzeti bizottságnak (Comisia Națională pentru Siguranța Barajelor și Lucrări Hidrotehnice – CONSIB, Nemzeti Bizottság a Gátak és Hidrotechnikai Munkálatok Biztonságáért)kellett dönteni arról 2017 tavaszán, a jégolvadás után, hogy mi lesz az optimális megoldás.«
Ez a dolog jól mutatja azt a felelőtlenséget, amivel a bányavállalat vezetősége és a kormányzat az ilyen problémákat kezeli, egy olyan országban, ahol egyesek még felvetik újabb halálos zagytározók engedélyeztetésének és megépítésének gondolatát, mint Verespatakon, alig pár lépésnyire a szászavinci zagytározótól, a Déva melletti Felsőcsertésen, vagy máshol.

Egyáltalán nem szívmelengető, hogy a több millió tonna zagyba és méregbe süllyedt egykori szászavinci templomtorony és a temető keresztjei lettek az Érchegység emblematikus képei, nem csak Romániában, hanem határon túl is."

Kezdeti lépések 2014-ből: Nemzeti stratégia a romániai szennyezett területek kezelésére

"Ha most sem ébredünk fel, amikor már túl késő, csak ilyen tájak lesznek, amit gyerekeinknek meg unokáinknak örökül hagyhatunk. És mégis, tisztelt kollégák, léteznek megoldások, 2014 őszén a volt Környezetvédelmi és Klímaváltozási Minisztériumon belül működő Társadalmi párbeszédért felelő bizottság közvitára bocsátotta a Nemzeti stratégia a romániai szennyezett területek kezelésére című stratégiát.
Gyakorlatilag ez volt az első alkalom, amikor Romániában politikai szinten, hivatalosan elismerték a bányászati és az ipari fejlesztések okozta környezetrombolás nagyságát és hatásait. Az addigi beavatkozások csak pontszerű beavatkozások voltak, nem volt egységes stratégia és nem volt megfelelő metodológia.
A már idézett dokumentum szerint Romániában, abban az időben 210 szennyezett terület és 1083 lehetséges szennyezett terület volt, olyan területek, amiknek még nem készült el az állapotfelmérése."

 Az utolsó évtizedekben zajló bányászipari tevékenységek eredményei

"A helyreállítási költségek hatalmasak 1 milliárd 264 millió euróba kerülne a kockázatfelmérés és a 210 szennyezett terület helyreállítása, ehhez még újabb 7 milliárd 192 millió eurót kellene hozzáadni a potenciálisan szennyezett területek kockázatfelmérésére és helyreállítására."

Megoldási javaslatok és azok várható hatásai

"Figyelem, az Európai Unió prioritásait figyelembe véve, ezeket a költségeket egyáltalán nem paradox módon átalakíthatjuk Románia fejlesztésének lehetőségévé a következőkkel:

• 2050-ig az európai alapok lehívásával, eurómilliárdokról beszélünk, amit a szennyezett területekre költhetünk, közvetve több ezer munkahelyet teremthetünk a környezet regenerálás területén.
• Több tízezer vagy százezer hektár mezőgazdasági és erdőterület köztük szántóföld, legelő, gyümölcsös, vagy erdő mezőgazdasági és erdőgazdasági művelésbe való visszaállítása, tudván, hogy egyetlen bányászati vagy ipari beruházás után több ezer hektár károsított terület marad vissza.
• A vízszennyezés csökkentésével és a vízszennyezés főbb kockázatainak csökkentésével.
• Jelentős összeget megspórolnunk az egészségügyben. Tudjuk, hogy a szennyezett területek környékén nagyon sok egészségügyi probléma van, köztük annyira súlyosak is, hogy azon a szinten már egész helységek kitelepítését igénylik."

Konklúzió: mielőbb cselekvési terv kidolgozására van szükség

"Sajnos 2014 őszétől egészen napjainkig semmit nem hallottunk a stratégia kidolgozásának folytatásáról és a szennyezett területek kezeléséről szóló cselekvési tervről.
A Sesely-völgyi baleset azt mutatja, hogy még ha létezik is egy ilyen stratégia vagy terv, az papíron marad és nem valósítják meg, másképp nehezen elképzelhető, hogy pont Románia egyik belföldön és külföldön erősen mediatizált tározója maradt volna ki.
  Tisztelt szenátorok, tisztelt miniszterek, hadd tegyük meg együtt ezt az erőfeszítést és változtassuk át ezt a nemzeti problémát a fenntartható fejlődés lehetőségévé!
Nem kell feltalálnunk a spanyolviaszt, vannak megoldások, csak el kell ismernünk a probléma létezését és neki kell állnunk dolgozni.
A múlt heti Sesely-völgyi baleset és az elmúlt 15 évben bekövetkezett balesetek azt mutatják, hogy csak a vakszerencse mentett meg egy hatalmas tragédiától az Aranyoson és minden olyan településen, ahol a folyó átfolyik Topánfalvától (Câmpeni), Aranyosbányáig (Baia de Arieşi) és Tordáig (Turda), majd tovább a Maros folyón.

Ennyire nehéz most intelligensen, felelősen, a mostani és a jövőbeli nemzedékek érdekében cselekednünk?"

...

Köszönöm mindenkinek a segítséget, nélkületek ez a bejegyzés nem született volna meg. 

Hogy könnyebben tájékozódjunk:
román név    magyar név 
Valea Seşii   Sesely-völgy
Geamăna      Szászavinc

előzmény

A Cupru Min bányavállalat mérgezései egy véget nem érő történet