2017. április 21., péntek

Medvés hírekről dióhéjban


Itt a tavasz és újra terítéken a medve. Néhol szó szerint. Elég a Propaganda 2016-os erdélyi sorozatának ivói részére gondolni, ahol Till Attila gyermeki izgatottsággal szemlélte az üzlet pultjában látható medveszalámit. Izgalmas lenne utánajárni, mennyire legális egy védett állat húsából készült terméket árulni.
Más is ráérzett a medve ízére és vannak, akik a házi megoldásokra esküsznek, két év nyomozás  után helyezték vád alá a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület nyomkövetővel ellátott medvéjének orvvadászát. A jeladós medve egy másik medvével együtt többek közt házi medveszalámiként végezte.
Nem ez az első jeladós medve, amit kilőnek, 2012-ben Máramarosban ugyancsak orvvadászok ölték meg a WWF jeladós medvéjét.

Pár napja osztotta meg a hírt az Agent Green, hogy orvvadászat gyanújával indítottak eljárást lupényi (Lupeni) és hobicaurikányi (Uricani) rendőrök ellen. Állítólag egy olyan hálózat tagjai voltak, amelyik vadásztrófeákat csempészett külföldre. Pesszimista zöldek szerint ez csak a jéghegy csúcsa és az orvvadászat hatalmas méreteket ölt.
A medvetrófeák ára igen magas 4.000-15.000 euró között mozog, az orvvadászatot pedig 3-7 év börtönbüntetéssel és 5000- 25000 lej pénzbírsággal büntetik. Az orvvadászatról, ahhoz képest, hogy mekkora probléma, aránylag kevés szó esik. Egy Brassó megyei erdőben, pár nap alatt 12 hurkot találtak. Ezeket, ha megfelelő magasságba teszik, a medvét is megfogja, de csapdakihelyezés közben is fotóztak orvvadászokat a hatóságok.

Lövünk mindenre, ami mozog
Felébredtek a medvék és mivel elég kevés a táplálék ez ember-állat konfliktusokhoz vezethet, figyelmeztetnek a zöld szervezetek. De nemcsak a medvék ébredtek fel, hanem a vadászati kvóta körüli indulatok is.
 Mai hír, hogy a Vízügyi és erdészeti minisztérium úgy bocsátotta  közvitára a vadászható fajok vadászati kvótájáról szóló minisztériumi rendelet tervezetét, hogy elfelejtette közzétenni, milyen módszerrel számolták meg az adott fajokat és mi alapján határozták meg a vadászati kvótákat. A Natura 2000 Koalíció tiltakozik.
2015-ben fordítottunk egy hosszú interjút a Román Madártani Egyesület elnökével, ahol többek közt a védett ludakról és a pacsirtáról is szó esett. Most újra beszélnünk kell erről is,  2015-ben nagyon szép kampány zajlott a pacsirta megvédéséért.
Tavaly a védett állatok védelméért zajlott kampány.  A környezetvédelmi minisztérium akkor nem hagyta jóvá 1691 védett állat kilövését (552 medve és 657 farkas, valamint 68 hiúz és 474 vadmacska), ez elég érzékenyen érintette a trófeavadászatból igencsak profitáló vadásztársaságokat. 2016-ban első alkalommal történt meg, hogy a civil szervezetek véleményét is megkérdezték a vadászati kvótákról.
Még mindig nem köztudott, hogy Románia 2007-es csatlakozásával elfogadtuk, hogy az Európai Unióban a medve, a farkas, a hiúz és a vadmacska védett állat. Esetükben tilos lenne a sportvadászat. Derogáció adható, ha egy védett állat túl sok kárt okoz, vagy emberek életét veszélyezteti.
"A négy ragadozófaj európai szinten védett, az élőhely-irányelv értelmében pedig amennyiben konfliktusok, károk, problémák következnek jelenlétükből, a kilövésükhöz csak végső esetben szabad folyamodni, és mindig fel kell kínálni alternatív megoldásokat is."-írja a Transindex

Tavaly lefordítottunk a Digi 24 tévéadó 24 perc című műsorának interjúját Csibi Magorral, a WWF Románia igazgatójával. Aki szeretne bővebben olvasni medvék és közösségek együttélésének lehetőségeiről, az olvassa el újra az interjút. Április 12-én Csibi Magor újra a 24 perc vendége volt, ez alkalommal nem közöljük a teljes interjút, csak a friss információkat gyűjtjük össze.
  • Romániában van egy olyan filozófiánk, hogy a természet a fejlődés útjában áll és egyáltalán nem látjuk mit nyújt nekünk a természet szociális és gazdasági szempontból. A hatóságok a medvében csak egy állatot látnak. A medvéről zajló gondolkodás valahogy így zajlik. Mi szükségünk a medvére? Ott él messze az erdőben, nincs semmi szerepe, csak pénzt veszítünk miatta, valahogy hasznosítsuk. 
  • A medve és a nagyragadozók szerepe igencsak jelentős a vadkárok visszaszorításában. Ahol nincsenek nagyragadozók, jelentősen magasabb a vadkárok mértéke. Más országokban probléma az erdősítés, mert az őzek mindent lerágnak. 
  • Nincsen tudományos országos felmérés a medve, farkas, hiúz és vadmacska populációk nagyságáról. Az eddigi becslések nem felelnek meg a valóságnak. A populációk nagyságát eddig a vadásztársaságok becsülték meg a vadásztársaság területén számolt nyomok alapján. Van olyan vadásztársaság, aminek 10 hektáros területén összesen 2 alkalmazott becsülte meg az összes faj  populációjának nagyságát. Ezeket az adatokat központilag összesítették, néhol javították, megnézték a vadkárok mértékét, majd ez alapján adták ki a vadásztársaságoknak a vadászati kvótákat.
  • A WWF Románia az ország több részén kameracsapdás felvételek segítségével is segítette a vadásztársaságok területein élő populációk felmérését és ezeken a helyeken sikerült az addig valószínűtlenül magas számokat a valósághoz igazítani, maguk a vadásztársaságok is meglepődtek azon, hogy például sokkal kisebb a medve- és farkaspopuláció, mint gondolták. 
  • Különbség van vadásztársaság és vadásztársaság között, hívja fel a figyelmet a WWF Romania, szerintük vannak példásan dolgozó vadásztársaságok és vannak kisebb, trófeavadászatra berendezkedő vadásztársaságok. Az utóbbiak nem a közösséget károsító példányokat szeretnék elejteni, mert ezek többnyire kistestű meg fiatal medvék, hanem a vadász szemmel vonzóbb példányokat, amik legtöbbször senkinek sem ártanak, de sokkal értékesebb a trófeájuk. Így sok kárt okozó medve megúszhatja. 
  • Miként lehetséges, hogy külföldi vadászoldalakon még mindig vannak olyan hirdetések, amelyek romániai medvetrófeát kínálnak, mikor a medve védett állat? 
  • A medvék és az emberek közötti konfliktus egyik fontos eleme a vadkárok kifizetésének elmaradása. A vadkárigénylés/kompenzáció igénylése bonyolult, nem lehet megjósolni, mikor kapják kézhez a pénzt és a feszültség egyre nő. Erre kínálnak megoldást a vadásztársaságok, akik állítólag a helyi közösségek érdekeit képviselik. Ez a megoldás nem eredményes, ideje lenne váltani.
  • Senki sem állítja, hogy a kárt okozó medvét nem lehet kilőni, de derogációt mindig csak egy jól azonosítható állatra lehet adni.
  • Korodi Attila környezetvédelmi miniszter idején volt medvestratégia, terveztek egy országos felmérést, mindez leváltása után feledésbe merült.
Borúlátó végszó
Látszólag nem sok minden változott 2016 óta, ugyanakkor 2016-ban úgy éreztük, hogy végre tehetünk a védett állatok védelméért és ezt érdemes kiemelnünk. Több zöld szervezet hangsúlyozta, hogy ha medvéről vagy farkasról van szó, akkor nem tájékoztatás, hanem pánikkeltés folyik. Aki jól riogat, az még helyhatósági választást is nyerhet. Zöld berkekben évről évre elhangzik, hogy ideje lenne feltérképezni, hogy választott elöljáróink milyen vadásztársaságok tagjai és milyen vadászattal kapcsolatos üzletekben vannak benne. Ugyancsak izgalmas kutatási téma lehetne, hogy a sajtóban megjelenő medvés és farkasos hírekben hányszor kérdezik meg zöld szervezetek képviselőinek véleményét. Kiegészítésként nézzük meg azt is, hogy ki az adott újság tulajdonosa és ne legyenek illúzióink a korrekt tájékoztatásról.

cikkek
Bebizonyosodott: a jeladós medve maradványait találták meg

Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)