Szánalmas az egész ügy, nagyon szánalmas. Nagyon nehezen gyűlt össze ehhez a cikkhez az anyag, többször gondoltam úgy, hogy ami nem megy, azt kár kínozni. Ez a cikk nem mestermű, amatőr munka, amatőr bizony, mint csodás városunkban a tájékoztatás mikéntje.
Az sem túl felemelő, hogy két civil kezdeményezésen túl, semmilyen fórumon nem kaphattak választ kérdéseikre a park felújítása iránt érdeklődők. A polgármesteri hivatalból senki sem gondolta úgy, hogy a 2011-ben megtartott közmeghallgatás után („Sepsiszentgyörgy Központ Övezeti Városrendezési Terve”), 2015-ben nem ártana feleleveníteni az emlékeket, mert rohanó világban élünk és minden változik.
Új főtér születik
Mert úgy kell egy újabb főtér, mint egy falat kenyér.
Felújítják a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkot, és ez a téma meglehetősen sok vitát szül.
Félrevezető ez a megfogalmazás is, hiszen nemcsak a parkot újítják föl. Az alábbi térképen beszíneztük azokat a részeket, ahol jelenleg munkálatok zajlanak, vagy a közeljövőben munkálatokat terveznek.
Az sem túl felemelő, hogy két civil kezdeményezésen túl, semmilyen fórumon nem kaphattak választ kérdéseikre a park felújítása iránt érdeklődők. A polgármesteri hivatalból senki sem gondolta úgy, hogy a 2011-ben megtartott közmeghallgatás után („Sepsiszentgyörgy Központ Övezeti Városrendezési Terve”), 2015-ben nem ártana feleleveníteni az emlékeket, mert rohanó világban élünk és minden változik.
Új főtér születik
Mert úgy kell egy újabb főtér, mint egy falat kenyér.
Felújítják a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkot, és ez a téma meglehetősen sok vitát szül.
Félrevezető ez a megfogalmazás is, hiszen nemcsak a parkot újítják föl. Az alábbi térképen beszíneztük azokat a részeket, ahol jelenleg munkálatok zajlanak, vagy a közeljövőben munkálatokat terveznek.
Ez a cikk a Bazársortól a Szent György-szoborig tartó területen megkezdett munkálatokról szól(piros szín) és nem lesz szó a színház előtt és a Mikó utcában később ütemezett munkálatokról(kék szín), egyszerűen azért nem, mert alig tudok róla valamit. Ugyancsak nem lesz szó a városmagban (a Sugás vendéglő, posta, tömbházak, és Bene-ház által körülhatárolt terület) tervezett munkálatokról sem.
A zöld színnel jelölt sárkánydombot külön projektként kell kezelni, a sárkánydombra még nincs engedély. A sárkánydomb feje a térkép bal felső sarkában keresendő. Így összesen három kisebb tervről beszélhetünk: piros és kék zóna, sárkánydomb és városmag (nincs a térképen). Ezt nem egyszerű átlátni, de remélem mégiscsak sikerül.
Közös kincsünk az Erzsébet park címmel május 26-án beszélgetést szerveztünk, ahová meghívtuk Szentgyörgy városmenedzserét és a sárkánydomb tervezőjét. Meglepetésünkre utolsó percben a polgármester is megtisztelt jelenlétével, így izgalmas kétórás beszélgetésben vehettünk részt, de egyetlen kérdést sem sikerült megnyugtatóan tisztázni. Ezen a beszélgetésen nem vett részt a látványterv készítője. Azt vártam, hogy meggyőzzenek arról, hogy erre a sok átalakításra a város polgáraként nekem is szükségem van, és csodás dolgokkal gazdagodunk. Szerettem volna, ha elkápráztatnak, vagy legalább megpróbálnak elkápráztatni.
Sokan kritizálták Szentgyörgy népét, hogy csak akkor kezdett törődni a parkfelújítással, amikor már zöld hálóval körbekerítették a 48-as emlékműtől a Bazársorig terjedő részt. Ez a körbekerítés erős jel volt, nehéz lett volna nem észrevenni.
Szentgyörgy népe már sok nagyszerű tervről hallott, a nagy álmoknak felénk hagyományai vannak, de annak is hagyománya van, hogy az álmok csak álmok maradnak. Terveztek már két hidat is az Oltra, repülőteret Szépmezőre, de még egy füvészkert alapkövét is letették a Kolcza-gödörben, az alapkő még megvan. A tizedik nagyszerű, de dugába dőlt terv után már csak legyint a nagyérdemű.
Nagyon egyszerű azt mondani, hogy egy téma senkit sem érdekel, mert a közmeghallgatáson csak pár érdeklődő jelent meg. Ez a kritika az idei, a városmag rendezési tervéről tartott közmeghallgatás kapcsán is megfogalmazódott, mert alig tíz érdeklődőt vonzott.
Érdemes pár dolgot leírni: a közmeghallgatásokat nem szívbéli jóságból, vagy túlcsorduló tájékoztatási vágyból tartják, hanem mert törvény írja elő. A közmeghallgatások meghirdetése megtörténik ugyan, de mintha a meghirdetők sem lelkesednének különösebben az ötletért. Meggyőződésem, hogy ha egy hivatal tájékoztatni szeretne, akkor megtalálja a módját, hogy megfelelően tájékoztasson. A legutóbbi közmeghallgatás értesítője így szól:
A szakzsargonban nem jártas lakosnak ez nem sokat mond, nem érzi magát érintettnek és nem gondolja úgy, hogy neki részt kellene venni a közmeghallgatáson. Szerencsésebb lett volna ezt az információt egy városrendezésről szóló cikkben is megírni. Gondoljunk arra, hogy kampány idején a pártok mennyire összekapják magukat, akkor minden eszközt megtalálnak ahhoz, hogy elérjék szavazóikat, például, ha akarnánk, sem tudnánk megugrani a postaládákba gyúrt szórólapok elől. Kampányon kívül az összes eszközről és módszerről megfeledkeznek.
Mondhatjuk, hogy a városrendezési terv egy álom, de igencsak körülményes álomnak tekinteni egy engedélyeztetett parkfelújítási tervet, aminek egy részére már közbeszerzési pályázatot is kiírtak, és már nyertese is van, mi több, már a munkálatokat is elkezdték. Ez már nem álom, ez már a rögvalóság.
Megpróbáltuk kideríteni, milyen munkálatokat terveznek. A terveket nem sikerült megnézni, mert a tervek megtekintése nem olyan egyszerű, mint gondolnánk. A tervezett beszélgetés előtt ketten próbálták megtekinteni, egyiküknek sem sikerült. Van ez így, az érdeklődő polgárnak legyen sok ideje és türelme, ha úrrá lesz rajta a kíváncsiság.
Szegény ember vízzel főz, a napilapok cikkeire támaszkodtunk, meg a városban fellelhető látványterv-részletekre és a park felújításának térképére. Ez így elég sovány anyag volt, de csak ennyi állt rendelkezésünkre.
A beszélgetést megelőző héten a látványterv pár részlete már kikerült a zöld kerítésre, ugyanakkor a polgármesteri hivatal honlapján is közzétették.
A zöld hálóra rögzített látványterv térben elhelyezve így mutat. Aki több információt szeretne, az a park felújításának térképén keresgélhet. Érdemes megfigyelni, hol bújik meg a térkép.
Pár érdeklődővel guggolva tanulmányoztuk a térképet, próbáltuk megfejteni. De nem csak a térkép elhelyezése problémás. Nehezen olvasható, és senkinek nem jutott eszébe magyarul is leírni a jelmagyarázatot. Aki érti, az örüljön, aki meg nem érti, az nem érti, nem kell mindent érteni. Furcsa érzés, hogy egy székely városban fel kell hívni a figyelmet a kétnyelvűség hiányára. Maga a térkép is megérdemelt volna egy külön táblát, hogy ne kelljen lehajolni a szent humuszig.
Parkfelújítás a víz jegyében. Mit tudunk egyáltalán a parkfelújításról?
Nem sokat, és a helyzet a beszélgetés után sem sokat változott. Míg a beszélgetésre készültem, kijegyzeteltem az addig megjelent cikkeket, elolvastam a cikkek alatt megjelenő kommenteket és a közösségi oldal kommentjeit is átbolhásztam.
A parkfelújítás kapcsán két téma borzolta a kedélyeket, egyik a parkban kivágott fák száma, a másik pedig a sárkánydomb.
A park fáiért aggódókat megvigasztalták, hogy 40%-kal több lesz a zöld terület, mint a park átalakítás előtt volt. Ebbe a zöld területbe beleszámolták a sárkánydombot is, ami kétségtelenül zöld színű lesz, mert a terv szerint majd fű nő rajta, valamint zöld felületnek számítanak a tervezett dézsás növények is. Aki faölelgető lelkületű, annak szava is eláll a felháborodástól. Nehéz elfelejteni a télen kivágott fákat, de arra is van magyarázat, betegek voltak, vagy rossz helyen nőttek. Ez utóbbi több mint mókás, sok végig nem gondolt mondat ugrott ki a fogak kerítésén. De nincs beszélgetés mély bölcsességek megosztása nélkül sem, a fák múlékonyak és semmi sem örökkévaló, vallja a látványterv készítője, aki saját bevallása szerint fák százait ültette, és ezzel alig marad le városunk másik hírességétől, aki szerint az erdő érett cseresznye, ami, ha megérik, vágni kell. Ez utóbbi nem parkkal kapcsolatos beszélgetésen hangzott el, de mély nyomott hagyott a hallgatóságban.
A városi kertészet kertésze, aki leginkább érintett az ügyben, eddig még nem szólalt meg, de állítólag készült felmérés a park fáinak állapotáról, szerencsések talán láthatják.
A sárkánydomb saját értelmezésemben egy 33 méter hosszú, 13 méter széles és 5 méter magas, építési hulladékból épült domb, amit termőfölddel borítanak és végül gyepszőnyeggel fednek. A domb dőlésszöge 22,38 fok. Ennyi a sárkány anatómiája, a sárkánydomb különféle olvasatait pedig a napilapok megjelent cikkeiben találja a jámbor olvasó. Pillanatnyilag a többi építendő elem jobban érdekel, ezek a sajtóban csak felsorolásként jelennek meg. Lesz még egy szökőkút, egy vizes körönd (más források szerint kút), egy kőszínpad, és egy különleges pihenő.
Nagyon jó lett volna, ha találok egy olyan építészt, aki meggyőz arról, hogy kevesebb mint 200 méternyi területen szükség van két szökőkútra és egy vizes köröndre, bármi legyen is az utóbbi. Volt valami perverz bája annak, ahogy megpróbáltam kérdésekkel körüljárni, hogy mégis micsoda a vizes körönd. Eddig annyi derült ki, hogy nem ivókút és nem szökőkút, de körbe lehet majd ülni és ott lehet majd nézni a vizet.
A meghívottak közül senki sem mondott egyetlen adatot sem arról, hogy a tervezett építményeket miként kellene elképzelni, hol kellene őket a térben elhelyezni. További információkért a tervek olvasgatását ajánlották. Ez elég bizarr ötlet egy parkfelújítás témájú beszélgetésen. Köszönjük, nekünk is eszünkbe jutott, de nem fértünk hozzá. Ha már a napilapokban is írtak róla, talán jobb lett volna, ha minden építendő elemről valami képet mutatnak. Sok nagyszerű program érhető el a XXI. században, két múzeumi gyűjteményből származó fénykép megmutatása visszavisz ugyan a múltba és talán választ ad a jelen pár kérdésére, de nem túl erős vizuális élmény, mikor ilyen szépségek érhetők el a neten. Profibban is lehetett volna.
Meghökkentő, hogy mennyire elszokott mindenki attól, hogy konkrét számokra kérdezzen rá. Mivel egyik meghívott sem tudta, hogy egy év alatt mennyibe került a városnak a Mihai Viteazul téren már üzemelő szökőkút, így közérdekű adatigényléssel éltem. Kiderült, hogy 7713,5 lejt fizettek tavaly. Még nem láthattam a terveket, de úgy gondolom, az új szökőkút sem marad el méretben a Mihai Viteazul téren találhatótól, így megelőlegezem neki is a 7713,5 lej fenntartási költséget.
Összességében a tájékoztatás meglepően felszínes volt. Bár a parkfelújítás térképének egynyelvűségét szóvá tettem, több hét elteltével sem javították. Ígérték, hogy a megfogalmazott kérdésekre választ adnak, de az is elmaradt. A szökőkút fenntartási költségét, amire ugyancsak rákérdeztem, csak közérdekű adatigénylés után tudtam meg.
A park felújítása uniós pénzből történik, kivétel a sárkánydomb, ez helyi pénzből épül. Az EU ad pénzt az építésekre, de nem ad pénzt a fenntartásra, így nem mindegy, hogy mit építünk, mert a fenntartási költségeket a város fogja fizetni. Tudom, hogy ez pitiáner hozzáállás, mert van itt pénz bőven, idén csak úgy ömlik városkánkba, de jönnek még szűk esztendők. Bár még mindig indulatokat szül, jó lenne túllátni a sárkánydombon, nem csak sárkánydomb épül, jelenleg a park átalakításának csak egy kis szelete zajlik, hátra van többek közt egy új közvécé építése is. Több fórumra lenne igény, mert sok kérdés van és mindenki szeretne kérdéseire választ kapni.
Június 25-én vitaestet rendezett a Saint George Debate Corner a sárkánydombról, ahol ugyancsak jelen volt a sárkánydomb tervezője, és egy újabb munkatársuk, a látványterv készítője is megjelent. A szervezők minden jóindulata ellenére, folyamatosan úgy éreztem, hogy a helyzet nagyon szánalmas. Nem tudtunk meg majdnem semmit, aki itt próbált képet kapni a tervről, az pórul járt. Amiről képet kaptunk, az a látványtervező arroganciája volt. A technikai felkészültség a nullához közelített, egy laptopon lehetett rálesni a tervekre. Valószínűleg félreértettük a vitasarok lényegét, ők egyféle nagyon hatásos retorikai gyakorlattal készültek és egy adott ponton teljesen mindegy volt, hogy a téma a sárkánydomb, vagy az ókori Róma feslett erkölcse.
A vita szervezőinek nem a lakosság tájékoztatása volt a célja.
Továbbra is ott vagyunk, ahol a part szakad, szánalmas, nagyon szánalmas.
A zöld színnel jelölt sárkánydombot külön projektként kell kezelni, a sárkánydombra még nincs engedély. A sárkánydomb feje a térkép bal felső sarkában keresendő. Így összesen három kisebb tervről beszélhetünk: piros és kék zóna, sárkánydomb és városmag (nincs a térképen). Ezt nem egyszerű átlátni, de remélem mégiscsak sikerül.
Közös kincsünk az Erzsébet park címmel május 26-án beszélgetést szerveztünk, ahová meghívtuk Szentgyörgy városmenedzserét és a sárkánydomb tervezőjét. Meglepetésünkre utolsó percben a polgármester is megtisztelt jelenlétével, így izgalmas kétórás beszélgetésben vehettünk részt, de egyetlen kérdést sem sikerült megnyugtatóan tisztázni. Ezen a beszélgetésen nem vett részt a látványterv készítője. Azt vártam, hogy meggyőzzenek arról, hogy erre a sok átalakításra a város polgáraként nekem is szükségem van, és csodás dolgokkal gazdagodunk. Szerettem volna, ha elkápráztatnak, vagy legalább megpróbálnak elkápráztatni.
Sokan kritizálták Szentgyörgy népét, hogy csak akkor kezdett törődni a parkfelújítással, amikor már zöld hálóval körbekerítették a 48-as emlékműtől a Bazársorig terjedő részt. Ez a körbekerítés erős jel volt, nehéz lett volna nem észrevenni.
Szentgyörgy népe már sok nagyszerű tervről hallott, a nagy álmoknak felénk hagyományai vannak, de annak is hagyománya van, hogy az álmok csak álmok maradnak. Terveztek már két hidat is az Oltra, repülőteret Szépmezőre, de még egy füvészkert alapkövét is letették a Kolcza-gödörben, az alapkő még megvan. A tizedik nagyszerű, de dugába dőlt terv után már csak legyint a nagyérdemű.
Nagyon egyszerű azt mondani, hogy egy téma senkit sem érdekel, mert a közmeghallgatáson csak pár érdeklődő jelent meg. Ez a kritika az idei, a városmag rendezési tervéről tartott közmeghallgatás kapcsán is megfogalmazódott, mert alig tíz érdeklődőt vonzott.
Érdemes pár dolgot leírni: a közmeghallgatásokat nem szívbéli jóságból, vagy túlcsorduló tájékoztatási vágyból tartják, hanem mert törvény írja elő. A közmeghallgatások meghirdetése megtörténik ugyan, de mintha a meghirdetők sem lelkesednének különösebben az ötletért. Meggyőződésem, hogy ha egy hivatal tájékoztatni szeretne, akkor megtalálja a módját, hogy megfelelően tájékoztasson. A legutóbbi közmeghallgatás értesítője így szól:
SEPSISZENTGYÖRGY
POLGÁRMESTERI HIVATALA
köztudomásra hozza,
köztudomásra hozza,
hogy
2015. március 16-án, 12 órai kezdettel közmeghallgatást tart
(2701/2010 sz. rendelet, 28-as cikkely, b. pontja alapján)
Sepsiszentgyörgy központjának övezeti városrendezési tervének
(PUZ) módosítási javaslatával kapcsolatosan.
A közmeghallgatás helyszíne: Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatalának 29-es terme.
A javasolt tervről további információk a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati, Tájékoztatási és Iktató Irodájában találhatóak (1918. December 1. utca, 2. szám, 1-es iroda). Ugyanitt az érdekelt személyek írásban közölhetik észrevételeiket 2015. március 13-ig.
(http://www.sepsiszentgyorgyinfo.ro/index.php?pid=2364)
A közmeghallgatás helyszíne: Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatalának 29-es terme.
A javasolt tervről további információk a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati, Tájékoztatási és Iktató Irodájában találhatóak (1918. December 1. utca, 2. szám, 1-es iroda). Ugyanitt az érdekelt személyek írásban közölhetik észrevételeiket 2015. március 13-ig.
(http://www.sepsiszentgyorgyinfo.ro/index.php?pid=2364)
A szakzsargonban nem jártas lakosnak ez nem sokat mond, nem érzi magát érintettnek és nem gondolja úgy, hogy neki részt kellene venni a közmeghallgatáson. Szerencsésebb lett volna ezt az információt egy városrendezésről szóló cikkben is megírni. Gondoljunk arra, hogy kampány idején a pártok mennyire összekapják magukat, akkor minden eszközt megtalálnak ahhoz, hogy elérjék szavazóikat, például, ha akarnánk, sem tudnánk megugrani a postaládákba gyúrt szórólapok elől. Kampányon kívül az összes eszközről és módszerről megfeledkeznek.
Mondhatjuk, hogy a városrendezési terv egy álom, de igencsak körülményes álomnak tekinteni egy engedélyeztetett parkfelújítási tervet, aminek egy részére már közbeszerzési pályázatot is kiírtak, és már nyertese is van, mi több, már a munkálatokat is elkezdték. Ez már nem álom, ez már a rögvalóság.
Megpróbáltuk kideríteni, milyen munkálatokat terveznek. A terveket nem sikerült megnézni, mert a tervek megtekintése nem olyan egyszerű, mint gondolnánk. A tervezett beszélgetés előtt ketten próbálták megtekinteni, egyiküknek sem sikerült. Van ez így, az érdeklődő polgárnak legyen sok ideje és türelme, ha úrrá lesz rajta a kíváncsiság.
Szegény ember vízzel főz, a napilapok cikkeire támaszkodtunk, meg a városban fellelhető látványterv-részletekre és a park felújításának térképére. Ez így elég sovány anyag volt, de csak ennyi állt rendelkezésünkre.
A beszélgetést megelőző héten a látványterv pár részlete már kikerült a zöld kerítésre, ugyanakkor a polgármesteri hivatal honlapján is közzétették.
http://www.sepsiszentgyorgyinfo.ro/index.php?page=&pid=2414 |
Itt már látható, hogy hová épül majd az új szökőkút és a kőszínpad, de sehol nem látható a vizes körönd és a különleges pihenő.
A zöld hálóra rögzített látványterv térben elhelyezve így mutat. Aki több információt szeretne, az a park felújításának térképén keresgélhet. Érdemes megfigyelni, hol bújik meg a térkép.
Pár érdeklődővel guggolva tanulmányoztuk a térképet, próbáltuk megfejteni. De nem csak a térkép elhelyezése problémás. Nehezen olvasható, és senkinek nem jutott eszébe magyarul is leírni a jelmagyarázatot. Aki érti, az örüljön, aki meg nem érti, az nem érti, nem kell mindent érteni. Furcsa érzés, hogy egy székely városban fel kell hívni a figyelmet a kétnyelvűség hiányára. Maga a térkép is megérdemelt volna egy külön táblát, hogy ne kelljen lehajolni a szent humuszig.
Parkfelújítás a víz jegyében. Mit tudunk egyáltalán a parkfelújításról?
Nem sokat, és a helyzet a beszélgetés után sem sokat változott. Míg a beszélgetésre készültem, kijegyzeteltem az addig megjelent cikkeket, elolvastam a cikkek alatt megjelenő kommenteket és a közösségi oldal kommentjeit is átbolhásztam.
A parkfelújítás kapcsán két téma borzolta a kedélyeket, egyik a parkban kivágott fák száma, a másik pedig a sárkánydomb.
A park fáiért aggódókat megvigasztalták, hogy 40%-kal több lesz a zöld terület, mint a park átalakítás előtt volt. Ebbe a zöld területbe beleszámolták a sárkánydombot is, ami kétségtelenül zöld színű lesz, mert a terv szerint majd fű nő rajta, valamint zöld felületnek számítanak a tervezett dézsás növények is. Aki faölelgető lelkületű, annak szava is eláll a felháborodástól. Nehéz elfelejteni a télen kivágott fákat, de arra is van magyarázat, betegek voltak, vagy rossz helyen nőttek. Ez utóbbi több mint mókás, sok végig nem gondolt mondat ugrott ki a fogak kerítésén. De nincs beszélgetés mély bölcsességek megosztása nélkül sem, a fák múlékonyak és semmi sem örökkévaló, vallja a látványterv készítője, aki saját bevallása szerint fák százait ültette, és ezzel alig marad le városunk másik hírességétől, aki szerint az erdő érett cseresznye, ami, ha megérik, vágni kell. Ez utóbbi nem parkkal kapcsolatos beszélgetésen hangzott el, de mély nyomott hagyott a hallgatóságban.
A városi kertészet kertésze, aki leginkább érintett az ügyben, eddig még nem szólalt meg, de állítólag készült felmérés a park fáinak állapotáról, szerencsések talán láthatják.
A sárkánydomb saját értelmezésemben egy 33 méter hosszú, 13 méter széles és 5 méter magas, építési hulladékból épült domb, amit termőfölddel borítanak és végül gyepszőnyeggel fednek. A domb dőlésszöge 22,38 fok. Ennyi a sárkány anatómiája, a sárkánydomb különféle olvasatait pedig a napilapok megjelent cikkeiben találja a jámbor olvasó. Pillanatnyilag a többi építendő elem jobban érdekel, ezek a sajtóban csak felsorolásként jelennek meg. Lesz még egy szökőkút, egy vizes körönd (más források szerint kút), egy kőszínpad, és egy különleges pihenő.
Nagyon jó lett volna, ha találok egy olyan építészt, aki meggyőz arról, hogy kevesebb mint 200 méternyi területen szükség van két szökőkútra és egy vizes köröndre, bármi legyen is az utóbbi. Volt valami perverz bája annak, ahogy megpróbáltam kérdésekkel körüljárni, hogy mégis micsoda a vizes körönd. Eddig annyi derült ki, hogy nem ivókút és nem szökőkút, de körbe lehet majd ülni és ott lehet majd nézni a vizet.
A meghívottak közül senki sem mondott egyetlen adatot sem arról, hogy a tervezett építményeket miként kellene elképzelni, hol kellene őket a térben elhelyezni. További információkért a tervek olvasgatását ajánlották. Ez elég bizarr ötlet egy parkfelújítás témájú beszélgetésen. Köszönjük, nekünk is eszünkbe jutott, de nem fértünk hozzá. Ha már a napilapokban is írtak róla, talán jobb lett volna, ha minden építendő elemről valami képet mutatnak. Sok nagyszerű program érhető el a XXI. században, két múzeumi gyűjteményből származó fénykép megmutatása visszavisz ugyan a múltba és talán választ ad a jelen pár kérdésére, de nem túl erős vizuális élmény, mikor ilyen szépségek érhetők el a neten. Profibban is lehetett volna.
Meghökkentő, hogy mennyire elszokott mindenki attól, hogy konkrét számokra kérdezzen rá. Mivel egyik meghívott sem tudta, hogy egy év alatt mennyibe került a városnak a Mihai Viteazul téren már üzemelő szökőkút, így közérdekű adatigényléssel éltem. Kiderült, hogy 7713,5 lejt fizettek tavaly. Még nem láthattam a terveket, de úgy gondolom, az új szökőkút sem marad el méretben a Mihai Viteazul téren találhatótól, így megelőlegezem neki is a 7713,5 lej fenntartási költséget.
Összességében a tájékoztatás meglepően felszínes volt. Bár a parkfelújítás térképének egynyelvűségét szóvá tettem, több hét elteltével sem javították. Ígérték, hogy a megfogalmazott kérdésekre választ adnak, de az is elmaradt. A szökőkút fenntartási költségét, amire ugyancsak rákérdeztem, csak közérdekű adatigénylés után tudtam meg.
A park felújítása uniós pénzből történik, kivétel a sárkánydomb, ez helyi pénzből épül. Az EU ad pénzt az építésekre, de nem ad pénzt a fenntartásra, így nem mindegy, hogy mit építünk, mert a fenntartási költségeket a város fogja fizetni. Tudom, hogy ez pitiáner hozzáállás, mert van itt pénz bőven, idén csak úgy ömlik városkánkba, de jönnek még szűk esztendők. Bár még mindig indulatokat szül, jó lenne túllátni a sárkánydombon, nem csak sárkánydomb épül, jelenleg a park átalakításának csak egy kis szelete zajlik, hátra van többek közt egy új közvécé építése is. Több fórumra lenne igény, mert sok kérdés van és mindenki szeretne kérdéseire választ kapni.
Június 25-én vitaestet rendezett a Saint George Debate Corner a sárkánydombról, ahol ugyancsak jelen volt a sárkánydomb tervezője, és egy újabb munkatársuk, a látványterv készítője is megjelent. A szervezők minden jóindulata ellenére, folyamatosan úgy éreztem, hogy a helyzet nagyon szánalmas. Nem tudtunk meg majdnem semmit, aki itt próbált képet kapni a tervről, az pórul járt. Amiről képet kaptunk, az a látványtervező arroganciája volt. A technikai felkészültség a nullához közelített, egy laptopon lehetett rálesni a tervekre. Valószínűleg félreértettük a vitasarok lényegét, ők egyféle nagyon hatásos retorikai gyakorlattal készültek és egy adott ponton teljesen mindegy volt, hogy a téma a sárkánydomb, vagy az ókori Róma feslett erkölcse.
A vita szervezőinek nem a lakosság tájékoztatása volt a célja.
Továbbra is ott vagyunk, ahol a part szakad, szánalmas, nagyon szánalmas.
Sajnos ez Sepsiszentgyörgy specialitása lesz lassan: a városvezetők arrogáns, pökhendi úrhatnámsága, a plebeiusok tájékoztatásának teljes mellőzése az egyébként őket érintő kérdésekben, valamint a mindenhol elkezdett és sehol be nem fejezett munkálatok gyönyörű maradványai...
VálaszTörlés