2019. február 26., kedd

A Dracula Parktól Verespatakig

(Részlet Mihai Goţiu A Verespatak-biznisz című könyvéből)

A helyieket saját elöljáróik csapták be. A romániai sajtó jelentős részének nem volt kellő tudása, hogy megértsék egy ekkora méretű projekt problémáit, mint a Verespatakra tervezett. A sajtó már az agresszív reklámkampány és a lelkiismeret megvásárlása előtt is egyoldalúan tájékoztatott, a befektetők oldaláról közelített és a jövőbeli munkahely-teremtést hangsúlyozta. A környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek még gyerekcipőben jártak Romániában, vagy nem volt kellő tapasztalatuk egy ilyen harchoz, vagy egyszerűen nem vettek tudomást az ügyről. Úgy tűnt, hogy semmi lehetőség nem maradt a jogaik megvédésére, a látszólag hatalmas összegekkel ostromolt és a cég által manipulált ellenzék felmorzsolódott. Sokan eladták birtokukat és elköltöztek Verespatakról.
Az erőviszonyok megváltozásának jelei 2002-ben kezdtek látszani. Méghozzá....Segesváron és Kolozsváron.


2001-ben a Năstase kormány nagy befektetési tervvel rukkolt elő, nyilvános részvénykibocsátás során bevont tőkével megtámogatva, a terv neve Dracula Park volt. Egy nagy szórakoztató park építését tervezték Segesvár mellett, aminek vonzerejét a néhai havasalföldi fejedelem Vlad Ţepes „vámpír” renoméja biztosította volna. A főtervező, a Dan Covali Consult SRL szerint, a működéshez egy erőszakkal teli és véres jelenetekkel sem fukarkodó előadás rendezése elengedhetetlen, ugyanakkor tervben volt egy múzeumközpont vámpírológiai kutatóközponttal, egy vámpírfészek, akik majd bálokat és más vápírológiai témájú előadásokat, kiállításokat és konferenciákat szerveznek.

Adrian Năstase miniszterelnök és az akkori turisztikai miniszter, Dan Matei Agathon voltak a projekt fő támogatói. Hozzuk csatlakoztak az agresszív tévéreklámok.14.000 polgár vásárolt különféle értékben az erre a célra létrehozott társaság részvényeiből. Továbbá olyan cégek is csatlakoztak, mint a Brau Union (a Heineken sör gyártója) a Coca-Cola és a Spring Time. Összesen 10,7 millió lej gyűlt össze, ami akkoriban jelentős összegnek számított.

A projektnek két nagy problémája volt:
  1.  A vámpírológiai kutatóközpontnak szánt 120 hektárból a Breite-fennsíkon 70 hektáron védett évszázados tölgyes van, amit az 5/2000 törvény a nemzeti terület rendezésére véd;
  2. Segesvár az UNESCO világörökség része (1990-től), itt található Délkelet-Európa egyetlen lakott középkori vára (első írásos feljegyzés 1280-ból). Helyi lakosok, természetvédők és az épített örökség védői megalakították az SOS Segesvár koalíciót, ami 2003-ban bíróságon is megállította a projektet. Az a 14.000 polgár, aki a Dracula Parkba fektetett, rádöbbent, hogy a projekt kezdeményezői  az ők vérüket szívták.
forrás: https://www.youtube.com/watch?v=gSVs8yS1kjs

Ők együtt a részvények 45%-át birtokolták, míg a nagy cégek kezében volt a többségi csomag. A segesvári projekt leállítása után, Năstase Bukarest mellett, Snagovon, adott területet a projektnek, de itt is leállították 2006-ban. A kisrészvényesek továbbra sem jutottak hozzá a pénzükhöz, mert a többségi részvényesek javaslatára a Dracula Park projektet egy társasággá alakították, ami később ingatlan- és tőzsdeügyleteket bonyolított. Egy olyan cégről van szó, ami 2007 kivételével csak veszteséget termelt, így osztalékot sem fizetett. A befizetett pénz eltűnt és semmi esély nincs a visszaszerzésére.

Stephanie Roth 2002-ben érkezett Romániába, hogy a Dracula Parkról írjon a The Ecologist brit újság számára, ahol öt évig dolgozott, de érkezése idején épp a harminc napos felmondási idejét töltötte. Stephnek jelentős szerepe lesz a segesvári projekt leállításában, de ami még fontosabb, összekovácsolta az ellenzéket a verespataki projektnél. Jelentős élettapasztalattal rendelkezett és sok olyan módszer ismert, amivel a civil társadalom jogait érvényesítheti.
Mihai Goţiu: Afacerea Roşia Montana. Cluj -Napoca, 2013, Tact.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése