2015. január 24., szombat

Az ellenállás magjai sorozat: India őshonos vetőmagjainak megmentője

Ellenállás a nagyvállalatok gabonadömpingjével szemben

Debal Deb tudós, ökológus és földműves magán génbankot alapított India Orisza államában.Tradicionális módszereket alkalmazva segített megvédeni 920 őshonos rizsfajtát.

Az ökológus elkötelezett abban, hogy helyi közösségekkel dolgozik és reméli, segíthet a földműveseknek, hogy megőrizhessék függetlenségüket a nagyvállalatoktól és azok génmódosított növényeitől. A génbank biztosíthatja a helyi magfajtákhoz való szabad hozzáférést.

Ötven évvel ezelőtt minden indiai faluban tucatnyi, vagy még több rizsfajtát termesztettek. A magok nemzedékről nemzedékre hagyományozódtak, minden talajfajtának és ízlésnek megvolt a maga rizsfajtája. Volt szárazságtűrő fajta, árvíztűrő fajta és olyan is, ami jól tűrte a sós vizet. Minden közösségnek megvolt a maga rizsfajtája és tudása arról, miként kell a magokat vetni, betakarítani és tárolni. Napjainkban talán 6000 rizsfajta létezik, de csak pár fajtát vetnek, így a fajtákkal együtt eltűnik a tudás is. A klímaváltozás és a szárazság új kihívások elé állítják a gazdákat.
(kép forrása: Vimeo)
Az Oriszában épülő génbank épületéhez kizárólag helyi építőanyagot kerestek, sem bambusz sem fa nem szerepelhetett az építőanyagok között. Helyi, fenntartható építőanyagokat használnak és helyi munkaerőt, mert nem csak a mezőgazdaság lehet fenntartható, hanem az építészet is. A génbanknál minden természetes anyagokból készül. Laurent Fournier építészmérnök folyami agyagból, homokból és földből álló helyi cementet kevert. Ahhoz, hogy a tetőszerkezet megépítésénél kikerülhessék a faanyag használatát, Fournier egy egyiptomi építészhez Hassan Fathyhoz fordult ihletért, aki újra felfedezte az ókori núbiai boltívek és kupolák építésének technikáját vályogtéglából. Kalyani, Fournier tanítványa Kolkatából, segít megépíteni a boltíves vályogtetőt. Fourner azt mondja, hogy az építéshez az inspirációt a birtok körüli hegyvidékből merítette, onnan, ahol a Londonban jegyzett Vedanta cég bauxitbánya nyitását tervezte. A bánya megnyitását sikeresen leállították. Helyi nők segítenek önkéntesként, abban a reményben, hogy az épület és a benne található magok a közösségüknek is a segítségére lesznek. Deb azt tervezi, hogy az épületet a helyi közösségre hagyományozza.

A nagyüzemi mezőgazdaság és a génmódosított haszonnövények termesztése felelős többek között India őshonos rizsfajtái 90%-ának a kihalásáért. Bizonyos biotechnológiai vállalatok megpróbálják a vetőmagpiacot is ellenőrzésük alatt tartani, náluk a gazdák csak génmanipulált vetőmagot vásárolhatnak. Deb szerint a helyiekkel való együttműködés hiánya komoly hibája a modern nagyüzemi mezőgazdaságnak. A földzsákmányolás és a biokalózkodás(helyi fajtákat vagy helyi fajták génszakaszait szabadalmaztatják biotech vagy gyógyszeripari cégek ford. megj.) mértéke világszerte megnőtt és pusztító hatású, mert aláaknázta a helyi felügyeletet az élelmiszer-termelés ellenőrzésében. A génbank nagyszerű lehetőség lesz arra, hogy Deb a földműveseket megtanítsa a holisztikus és fenntartható gazdálkodás fontosságára.

Debal Deb Nyugat-Bengál államban található első farmján dolgozik. Két és fél hektárnyi termőterületen néhány rizsfajtát termeszt a 920 fajta, kipusztulás széléről megmentett őshonos rizsfajtája közül. Deb elkötelezett híve annak, hogy a helyi közösségek bevonásával kell dolgozni, úgy, mint itt Sunderbansban, Nyugat–Bengálban. Sunderbans eldugott zugában található a vetőmag-széf. Ezek a széfek a biztosítékai annak, hogy a földműveseket és a közösségeket megvédhetik a mag-és élelmiszerhiánytól. A génbank neve Vrihi a rizs szanszkrit nevéből. Itt a begyűjtött rizsfajtákat, mind a 920 fajtát hagyományos módon csíráztatja, agyagedényekbe teszi és tehénvizelettel kezeli. Az egészséges tehénvizelet csíraölő hatást fejt ki a mikroszkopikus gombafajokra, amelyek a vetőmagon élősködnek.

A génbankból minden gazda ingyen kap vetőmagot, ha vállalja, hogy a választott fajtából a következő évben a kölcsönzött mennyiség kétszeresét viszi vissza a bankba. Három év alatt Oriszában 2000 gazdának adtak vetőmagot és a gazdák 350 rizsfajtát termesztettek.

(forrás: Guardian, The Gaia Foundation)


A génbank építéséről készült kisfilm 
 


(köszönöm a fordításhoz kapott segítséget)
...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése