2016. augusztus 22., hétfő

Írj alá egy petíciót!

http://www.wearepowershift.org/blogs/24-hours-800000-petitions-and-1-pipeline
   önkéntesek cipelik a különféle civilszervezetek által gyűjtött aláírásokat

(Frissítve 18:37)

Szeretek horoggal olvasni, így, ami megtetszik, egyszerűen elkölcsönzöm. Nehéz ellenállni, ha az aktivizmusról találok ilyen szép gondolatokat: „Az aktivizmus a lakbért, amit a bolygónk lakójaként fizetek.” Ezt Alice Walker írja.  Egyszer talán beleásom magam Alice munkásságába, de addig is, itt van pár frissen halászott gondolat.

„Fekete lován száguld a baj/Lovon jött gyalog távozik”
Erdőzni fogunk újra és még mindig. Nehéz téma és még nehezebb kikerülni. Ránk szakadt a probléma, mint a búbánat, mert az orrunk alá épült egy fenyővágóhíd. Valamit kezdenünk kellett vele és három éve egyebet sem teszünk, minthogy minden eszközt mozgósítunk a változás érdekében. Lelkes kárörvendők írják, hogy már annyi ideje rágódunk a problémán és lám, alig van eredmény. Csak remélni tudom, hogy saját eredményeik elismerésében nagyvonalúbbak, mert nehéz lehet úgy élni az életet, hogy csupa kudarcnak látják. Még vannak erdeink, még nincs veszve az ügy.

"De az a minimum, hogy ha kiáll valaki és kiabál, akkor álljunk mellé" 
Nagyon sok petíciót írok alá, talán már a világ minden részén tiltakoztam valami borzalom ellen, az állatmészárlásoktól, az erdőirtásokon át a mérgező bányákig és ez alig napi pár percembe került. Valószínűleg soha nem jutok el a világ azon pontjaira, ahol többek közt az én aláírásom is segített valami szörnyűség leállításában, de örülök, hogy ennyit megtettem.

A petíció a legegyszerűbb és legkényelmesebb tiltakozási forma. Aki nem hiszi, menjen és tartsa a molinót szeles időben egy tüntetésen. A tüntetéseken láthattuk egymás arcát, a petícióknál nem látjuk egymást, de virtuálisan odaállunk a petícióindító mellé. Nagyon jó látni, mikor egyre többen és többen aláírnak egy petíciót. Volt petíció a rétyi Schweighofer fűrészüzem ellen és több mint hétezren írták alá, lényegében ez volt az első helyi erdővédő petíció. Hihetetlenül jó érzés, mikor már nem csak pár ember kiabál, hanem ezrek gyűlnek köré. Ez nagyon szép eredmény volt. Nem minden petíciót követ azonnali siker, de ez még nem ok arra, hogy lemondjunk a petíciókról. Próbálkozni kell, újra és újra, mert a baj lovon jön és gyalog távozik. ”Ezek iszonyú fontos visszajelzések tudnak lenni a politikai/vállalati döntéshozók számára – ilyenkor jelzi a társadalom, hogy bár csendben van, de lát és figyel. Sőt meg is szólal.”

Vannak vezetők, akiket könnyebb meggyőzni és vannak, akik makacsabbak. Most a makacsoknak kell megmutatni, hogy ideje változtatni.

Az a tény, hogy három nagy környezetvédelmi szervezet, a Greenpeace Romania, az Agent Green, a WWF Romania és több kisebb zöld szervezet is a romániai erdők védelméért kampányol, azt jelenti, hogy a probléma kikerülhetetlen és az idő sürget.

Úgy gondolom, hogy nagyon sok munkát fektettünk abba, hogy végre változás történjen. Ebben szükség volt mindenkire, aki az ügy mellé állt. Nagyon jó dolog  zöld csoporthoz tartozni, rengeteg információt megoszthatunk és a szociális oldalakon gyorsan megy a mozgósítás, az összes erdős tüntetést is ezeken az oldalakon szerveztük.

E pillanatban az öreg és az érintetlen erdők feltérképezése és felmérése zajlik, hogy megvédhessük őket. Tavaly még a Retyezát Nemzeti Parkból származó fákból készült pellet a Holzindustrie Schweighofer szászsebesi gyárában, a fenyővágóhíd idősebb másában.
Most kell nyomást gyakorolni, hogy ezek az erdők megmeneküljenek a láncfűrészektől, mert még van mit megmenteni.

Szánj rá öt percet és írj alá egy petíciót!

A WWF  érintetlen erdők kampányáról
A WWF 2012-ben megállapította, hogy az érintetlen erdők 80%-a semmilyen védelemben nem részesül – mondta Csibi Magor, a WWF Románia igazgatója. http://think.transindex.ro/?hir=81

Az érintetlen erdőkről, és a Greenpeace most zajló erdőmentő táboráról:
"Az eddig talált legnagyobb fa egy fenyőfa volt, aminek az átmérője 95 cm. A magassági rekorder szintén egy fenyő, ami egészen pontosan 42,2 méter magas."
"Vihar volt a Greenpeace Romania erdőmentő állomásán a Fogarasi-havasokban. A bázison tizenegy ország önkéntesei dolgoznak, hogy felmérjék az Argeș (Argyas) folyó völgyében található őserdő fáit.
Magyar önkéntes is segít a fakataszter elkészítésében! Ezt írta Eszter:
„Éjjel szétverte a sátrainkat az eső, és átmenetileg hajléktalanná váltunk. Iszonyúan hideg volt. Én egy padon töltöttem az éjszakát nagykabátban, teljesen ébren. Ettől eltekintve nagyon szuper az egész, és jó a hangulat! Több csoportban dolgozunk: vannak, akik meghatározzák a fák fajtáját és lemérik az átmérőjüket, egy másik csapat a magasságot méri, és vannak, akik térképeznek. Én az elsőben dolgozom. Mi reggel elindulunk, és egész nap meredek, szűz hegyoldalakon mászunk fel-le. Nagyon vastag az avarréteg, ami megkönnyíti a mozgást, de sok helyre még így sem egyszerű feljutni. Délután visszajövünk, vacsorázunk (a kaja iszonyú jó), és ha nem esik, akkor úszunk egyet a tóban. Medvét én nem láttam eddig, de a többiek igen!”
Egy másik blogbejegyzés a témáról itt:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése