 |
| Forrás: Facebook |
Ionela Angelica Manole varrodai betanított munkás, valahol egy poros kisvárosban kiposztolta fizetéscetlijét a Facebookra, had ámuljon a világ. A világ pedig kíváncsi volt a történetére.
Mindig irigykedve olvasom, ha egy országban erős szakszervezetek vannak és jól működő érdekvédelmi csoportok. Romániában ez még várat magára, de ez a történet egy sikersztori. Egy egész falura szükség volt, és ez a virtuális falu összegyűlt a bajban. A történet nem Angelica bérmizériájával kezdődött, egy fiatal újságíró már 2016-ban nekiállt megalapozni mindazt, ami 2020-ban a történet sikeréhez vezetett.
Laura az oknyomozó újságíró
Laura Ştefănuţ nagyon szép nő, akiről kevesen gondolnák, hogy szereti és sikeresen műveli az oknyomozást. Inkább gondoljuk vloggernek, aki egy felkapott bevásárlóutcában próbálgatja a legújabb ruhakollekciót. Egy idősebb újságíró kolléganője szerint, fiatalnak és bepalizhatónak néz ki, ez nagy előny az oknyomozásban, ő pedig az előítéletet sikeresen előnyére fordította. Pár évvel ezelőtt egy varrodában vállalt munkát, hogy belülről lássa a rendszert, majd megírta tapasztalatait. Munkásságáért telefonon fenyegették, sőt, még tüntetést is szerveztek ellene. A tényfeltáró újságírás az újságírók korától, nemétől, tudásától függetlenül kemény műfaj, nem lehet megspórolni belőle sem az időt sem az energiát. Laura tavaly augusztusban adott interjút a viitorulromaniei.ro portálnak, ott bővebben nyilatkozik a textilipar bugyraiban folytatott munkájáról. A nemzetközi ruhamárkáknak dolgozó romániai varrodák helyzetéről írt anyaga nemzetközi visszhangot kapott, először a Reutersben jelent meg, majd más külföldi lapok is átvették(magyarul a Mérce írt róla), Laura az ARTE tévéadóval készített dokumentumfilmet és végül az Oxfordra is meghívták, hogy előadjon a témáról."Azt hiszem ez azért történhetett, mert más narratívát kínált, mint amit a fogyasztók többsége megszokott: hogy az ázsiai munkásokat kizsákmányolják, míg az EU-ban készült címke lényegében fair trade. A romániai sajtóban láttam olyan cikkeket, amik arról szóltak, hogy a befektetők üzemeket nyitnak, de a románok nem akarnak dolgozni, mert lusták. Senki nem kérdezte meg ezeket a románokat, hogy miért mondanak fel pár hónap után."
Tavaly még mindig a karrierje legnehezebb szakaszaként említi a varrodákkal kapcsolatos oknyomozást. Éjjel rémálmai voltak, fél attól, hogy kiderül, kik voltak a forrásai a varrodákból és hogy ezeket a forrásokat súlyosan büntethetik. Őt is beperelték, majd visszavonták a pert.
Ionela Angelica a varrodai betanított munkás
Sznob világban élünk. Mikor Ionela Angelica Manole elmondta, hogy ő betanított varrónő egy külföldi márkáknak dolgozó kisvárosi varrodában és faluról ingázik, akkor mindenki úgy gondolta, hogy rangban a tápláléklánc legalján tengődik és valószínűleg nem lesz képes semmi eredményt elérni.A Tanex varrodáról van szó Vălenii de Munte városkában, Prahova megyében.
Április 15-én Ionela Angelica feltöltötte fizetéscetlijét(fluturaş de salariu) a közösségi oldalra és kétezer megosztást kapott. A fizetéscetli szerint egy hónap munkával mindössze 693 lejt keresett, ebből az előleg 670 lej, az elszámolás meg 23 lej. Nem ő volt az egyetlen a varrodából, aki a szerződésében ígért minimálbért sem kapta meg. Elszámoláskor 600-700 lejre számítottak ehhez képest a Libertatea cikkét idézve "arra ébredtek, hogy sokkal kisebb összegeket kaptak, mint 354 lej, 163 lej, 23 lej, 1,5 lej vagy nem kaptak semmit, holott a világjárvány dacára, ugyanúgy dolgoztak, mint addig."
Április 15-én Ionela Angelica feltöltötte fizetéscetlijét(fluturaş de salariu) a közösségi oldalra és kétezer megosztást kapott. A fizetéscetli szerint egy hónap munkával mindössze 693 lejt keresett, ebből az előleg 670 lej, az elszámolás meg 23 lej. Nem ő volt az egyetlen a varrodából, aki a szerződésében ígért minimálbért sem kapta meg. Elszámoláskor 600-700 lejre számítottak ehhez képest a Libertatea cikkét idézve "arra ébredtek, hogy sokkal kisebb összegeket kaptak, mint 354 lej, 163 lej, 23 lej, 1,5 lej vagy nem kaptak semmit, holott a világjárvány dacára, ugyanúgy dolgoztak, mint addig."
You will find more infographics at Statista
"soha nem volt képes teljesíteni a normát, így csak a cég kegyelméből kapott fizetést"
Ez a bérmizéria ismerős, mostanában sokat olvashattunk erről a világjárvány alatt sokat emlegetett németországi idénymunkások és húsfeldolgozó munkások bérezése kapcsán. Véletlen egybeesés, vagy a világjárvánnyal a világ mocska is felszínre kerül?
Ionela Angelica nem ijedt meg a saját árnyékától, levelet írt a parlament képviselő házának és az ombudsmannak. A Prahova Megyei Munkaügyi Hivatal nem sietett a vizsgálat lebonyolításával, hét nap után mentek ki a varrodához, miután a Libertatea lap riportere felhívta őket, hogy a fejleményekről érdeklődjön. Ez a vizsgálat annyira kérdésesen zajlott, hogy a munkaügyi miniszter kiküldte a Bukaresti Munkaügyi Hivatal embereit, hogy alaposabban átnézzék a megyei kollégák vizsgálatát. Nem sok varrodai munkással történt meg az elmúlt harminc évben, hogy a munkaügyi miniszter bocsánatot kérjen tőle, de idén ez a csoda is megtörtént. A munkaügyi miniszter nyilatkozatában van egy érdekes mondat, amit érdemes megjegyezni. "Amúgy egyre több olyan jelzést kapok, hogy egyes Munkaügyi Felügyelőségeknél olyan szintű az összeborulás azokkal, akik törvénytelenségeket követnek el, mint az alvilág és a negyedik kerület rendőrsége között, ahogy az a sajtóból kiderül."
A miniszter asszony azt is belengette, hogy ha nem változtatnak nagyon gyorsan, akkor megszünteti és nulláról építi újjá az intézményt. Van igény a változásra, vagy ez csak a megszokott választások előtti ígéret? Majd kiderül.
Hiába a miniszter asszony bocsánatkérése, június 29-én kirúgták Ionela Angelicát. A varroda szerint ártott a cég jóhírének, azzal, hogy nyilatkozott a médiának. Érdekes apróság, hogy a Facebook-ot is médiumként sorolták be. Angelica végül beperelte a Tanex varrodát.
Civilek akcióban. Ide sorolunk mindenkit, aki nem hagyta, hogy a téma feledésbe merüljön
Laura újságíró és a Clean Clothes Campaign romániai képviselője, egyszerre voltak kapcsolatai a médiával és az érdekvédő csoportokkal.
Nyomásgyakorlás a külföldi márkák képviselőire
Nagyon szépen követhető kinek mi volt a szerepe. Szépen beletanultak a kampányolásba, megtanulták, hogyan lehetnek nagyon hatékonyak. Itt olyan a varrodai /textilipari munkásokat segítő szervezetekről van szó, akik évek óta foglalkoznak advocacyvel. Most három szervezetet kell megemlíteni, ezek a Clean Clothes Campaign, az IndustriALL és a romániai Mai Bine, közülük a Mai Bine többféle kampányt felvállal fenntarthatóság témában. A textilipari munkások munkahelyi körülményeinek jobbításáért és érdekeiért küzdő szervezetek, már június 3-án felvették a varrónőkkel a kapcsolatot, ugyanígy kapcsolatban léptek a Tanexben varrt külföldi márkák képviselőivel, megkérték őket, hogy vegyenek részt a probléma megoldásában.A média és a közösségi média szerepe
Ne becsüljük alá a közösségi média szerepét, első lépésként Angelica itt posztolta fizetéscetlijét, a képet sokan megosztották, így felkeltette a helyi sajtó érdeklődését, cikk született. Vannak olyan boldog városok, ahol a sajtó felfigyel egy ilyen témára. A helyi sajtó anyaga eljutott a Libertatea országos napilaphoz, ennél a napilapnál dolgozott régebb Laura Ştefănuţ, a Libertatea is több cikket közölt.Ugyancsak a közösségi média lesz az a hely, ahol Laura felhívására összegyűl az az összeg, amiből Angelica hat hónapig, míg a pere zajlik, megélhet. A felhívásban a romániai minimálbérrel számoltak, hozzáteszik, hogy ha több pénz gyűl, mint a kitűzött összeg, akkor azt sürgősségi alapként más varrodai munkások megsegítésére fogják használni.
Minimálbér 6 hónapra: 1.346 lej x 6 hónap = 8.076 lej
Tb hozzájárulás: 558 lej x 6 hónap = 3.348 lej
Egészségügyi hozzájárulás: 1.338 lej
ÖSSZESEN: 12.764 lej
Tb hozzájárulás: 558 lej x 6 hónap = 3.348 lej
Egészségügyi hozzájárulás: 1.338 lej
ÖSSZESEN: 12.764 lej
A kért összeg összegyűlt, 15.137 lej a végső összeg. Az ügyvéd pedig pro bono vállalta el az ügyet.
Minden jó, ha jó a vége?
Végül a Tanex varroda bejelentette, hogy a dolgozók utólag megkapják a teljes fizetésüket. A külföldi márkák nyomására fizették ki a lecsalt béreket(a cég olyan márkákkal dolgozott, mint Massimo Dutti, Lancome, JOOP, Max Mara). A márkák sem szívbéli jóságból szóltak rá a varrodára, tudjuk, hogy elterjedt gyakorlat, hogy a lehető legkisebb árért dolgoztattak, és a varrodák rendszerint a munkásokon spórolnak. Nem elhanyagolható, hogy német nyelvű riport készült Angelica történetéről és a márkák féltették jó hírüket.
Legutóbb Laura munkaügyi ügyvédet keresett, aki a Tanexben felmondott többi varrónőt képviselhetné.
Itt a történet vége, vagy van még pár felvonás? A világjárvány alatt a divatmárkák eladása jelentősen csökkent, Romániában egymás után zárnak be a bérvarrást vállaló üzemek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése