2014. október 31., péntek

Felelős vagy a rókádért

Állítólag a tél slágere újra a szőrme lesz. Ennek én nagyon nem örülök. Egy pillanatig sem akarok elfogulatlannak tűnni, az állatvédőknek adok igazat. Nem a kedvenc témám, nem dobott fel az anyaggyűjtés, de kétségtelenül erről is írni kell.

Vannak gyermekkori emlékeim rókafarmról és nutriafarmról, nem emlékszem mit láttam, de a szagot bármikor felismerem. A hetvenes-nyolcvanas években nem ért semmit az a nő, akinek nem volt nutriasapkája, vagy nutriabundája, de divatban volt az ezüstróka, a vörös róka és a nyúl is. A molyok imádták a szőrmét, ezért mindenki naftalingolyókat használt és párás időben egyszerre volt intenzív állat- és naftalin szaguk a szőrméknek. A legbizarrabb élmény egy szűcs házának vécéje volt, fejmagasság felett, egy rúdra tömörítve, vállfákon lógtak az állítólag értékes bundák.

Gondolom, mindenki tisztában van vele, hogy egy szőrme megszerzése az állat legyilkolását jelenti.
Ugyancsak gyermekkori emlék, hogy időként iszonyú bűzt hozott a szél, akkor ölték az ezüstrókákat.

Egy szőrmeipari portál szerint, idén zajlott a szőrmeipar történelmének legnagyobb lobbi-eseménye.
"Ehhez az első jelentős lépés a 2014. január 21 - 23. között az Európai Parlamentben, Brüsszelben - első alkalommal - megrendezésre került 'This is fur' (Ez szőrme) szőrme lobbi, melyre 16 európai országból érkeztek a nemzeti szőrmeipari szövetségek képviselői, hogy részt vegyenek az Európai Parlamenti képviselőkkel folytatott több mint 100 kétoldalú megbeszélés egyikén. A tárgyalások célja a szőrmeipar bemutatása volt."

A magyarországi szőrmeipar egy olyan ágazat, aminek az exportja többnyire harmadik országokba megy és nagy potenciál van benne, állítják a szakma képviselői.
Nem sokan tudtuk, de Magyarország adja az európai csincsillatenyésztés 50%-át. Magyarországon 200 csincsillafarm van, jelenleg csak csincsillát tenyésztenek, de szeretnének nerc/nyérc farmokat is.
Egy tokodi csincsillatenyésztő szerint a csincsillák nem vadállatok, hanem haszonállatok, olyanok, mint a csirkék, vagy a disznók, a prémükért tenyésztik őket.

Vagy úgy? Így már mindjárt más: prémes csirke.

A szőrmelobbi nyomul, divatházak kollekcióiban is egyre többször bukkan fel a szőrme. A szőrmét szeretik luxuscikként tálalni. Mióta a szőrmeipar jelentős díjakat ad olyan tervezőknek, akik szőrmét használnak, többen terveznek szőrmékkel díszített kollekciót.
Egy magyar celeb tokától bokáig szőrmében nyafogott lapos szerelmi élete újabb kihívásairól különféle tévéműsorokban.
Ingrid Newkirk, a PETA alapítója, odaszúr a szőrmehívők sznobizmusának, szerinte a szőrme olyan olcsó lett, hogy az utcai prostik is hordhatják és a kínai bérmunkásnak is lehet szőrmepapucsa.

2013-as cikk szerint Kína 25 millió állati prémet exportál.

Dánia nem véletlenül küzd a nyérc megvédéséért, annak ellenére, hogy invazív faj az EU-ban.
Jó hír az állatvédőknek, hogy Hollandiában 2024-től tilos az állattenyésztés szőrmeipari célra.

2012-ben a romániai Négy Mancs is kampányt indított a prémes állatfarmok betiltásáért. 2011-ben a hatóságok ellenőrzéseket végeztek prémes állatfarmokon és mindent rendben találhattak, mert egyetlen büntetést sem szabtak ki. Romániában 2012-ben a România Liberă napilap által kikért adatok szerint 10 prémes állatfarm működését engedélyezte az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság (ANSVSA), ezeket nyolc megyében találhatjuk és 10.049 kékrókát (a sarki róka egyik változata), 5.714 csincsillát, 364 görényt, 140 nyércet, 88 ezüstrókát és 83 sarki rókát tartottak.

A romániai Négy Mancs felhívta a figyelmet arra, hogy semmiféle előírás nincs a prémes állattenyésztésre. Sem az állatok ketrecének anyagát nem írják elő, sem a ketrec nagyságát, sem az állatok etetését, a rókákat például nem védték az öncsonkítástól vagy a kannibalizmustól.
Az állatok megölésének módjait viszont részletezik és ebből a leghumánusabb a gyógyszer-túladagolás, mert az agy mechanikus átfúrása is megengedett.

Itt egy 2011-ben forgatott film



Nem teljesen reménytelen a helyzet, mindig van lehetőség a változtatásra. Ha mindenképp szőrme kell, akkor a műszőrme a megoldás, most már nagyon jó műszőrmék kaphatóak.
Vannak olyan divattervezők, akik elképzelhetetlennek tartják, hogy kollekcióikban szőrmét használjanak, ilyen tervező Stella McCartney. Stella elkötelezett állatvédő, de Henrik Vibskov dán tervező is a műszőrmére esküszik, annak ellenére, hogy Dánia a legnagyobb nyércszőrme-exportáló ország. Nem árulnak üzleteikben szőrmét a következő márkák: Topshop, Miss Selfridge, Dorothy Perkins, All Saints, Vivienne Westwood, Calvin Klein, H&M, Miss Selfridge, Zara. Aki további információkat szeretne, ezen a linken böngészhet. Csak a szemünknek higgyünk, ha valamelyik ruhadarab gyanús, nem kell megvenni.

November elején kezdődik a prémszüret a rókafarmokon. Több millió rókát mészárolnak le.

Itt van, ami a bundádból kimaradt (PETA-kampány)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése