Erdészeti kerettörvény: Az erdőknek nem hoz megváltást a megújított kerettörvény

A román parlament elfogadta az erdészeti kerettörvény módosítását. Az erdők megőrzéséhez és a fenntartható gazdálkodáshoz kívánatos reform azonban elmaradt. A megújított jogszabályt, a hangoztatott előremutatóan pozitív hozadékok mellett, leginkább a helyben maradás és a visszalépések jellemzik.



Természetvédelmi szempontból

Előremutató előírás a Szűz Erdők Nemzeti Jegyzékének létrehozása. Ez a hivatalos leltár képezi majd azon erdők további megőrzésének alapját, amelyeket a kitermelések eddig sem érintettek (okkal, mert például nehezen megközelíthető helyeken vannak). Pozitív jel az „erdei táj megőrzése” fogalom felbukkanása a törvényben, valamint, hogy az erdőkitermelési engedélyekbe ezentúl kötelező lesz beírni a környezet védelmét szolgáló utasításokat is. A törvénymódosítás egyértelműen pozitív és konkrét természetvédelmi előírása az erdőkben való legeltetés teljes tilalma.

Ugyanakkor visszalépések is történtek. Az eddig hatályos erdészeti kerettörvény tiltotta a tarvágást a nemzeti parkokban. A mostani módosítás ezt megengedi, igaz csak kivételes esetekben, de anélkül, hogy ezeket az eseteket meghatározná. Ez annál súlyosabb, mivel Romániában a nemzeti parkok természeti értékeinek őrzésével és az erdőgazdálkodással egy és ugyanaz, a ROMSILVA foglalkozik. Így nyilvánvaló az érdekkonfliktus, hiszen fát kell kivágatnia, hogy a bevételből megvédhesse az erdőt. Az új módosításokkal az erdők védelmére és megújítására szánt pénzalap bevételeit is jelentősen csökkentették, miközben megengedték, hogy az erdőtulajdonosok ezentúl 200 négyzetméternyi területet kompenzálás nélkül kiírathassanak az erdőalapból és beépíthessenek. Ez a nyaralók térfoglalását és a járulékos zavarás (forgalom, fény-, zaj-, hő-szennyezés, hulladék, szennyvíz) fokozódását segíti elő, az erdő kárára.

Gazdasági szempontból

A legígéretesebb módosítás az elsődleges fafeldolgozó iparban utazó cégek monopolhelyzetbe jutásának megakadályozására, valamint a bútorgyártók segítésére vonatkozik. A törvényben megjelenik, hogy egyetlen vállalat vagy cégcsoport sem vásárolhatja vagy dolgozhatja fel egy adott faipari nyersanyag (pl. rönkfenyő) több mint 30%-át, a bútorgyártóknak pedig elővásárlási joga lesz az állami erdőkből származó faanyagra. Csakhogy a kerettörvény ezeket nem közvetlenül előírja, hanem csak követendő elvekként sorolja fel azon kormányhatározat kidolgozásához, amelyben majd ténylegesen rögzítik az állami erdőkből származó faanyag értékesítési szabályait. Árnyalatnyi különbségnek tűnhet, azonban kiskapu a csűrés-csavaráshoz és kételkedésünket csak alátámasztani tudja az eddigi bukaresti gyakorlat. Az erdészeti kerettörvény 2008 óta közvetlenül előírja, hogy Románia 2.000.000 hektár területet beerdősít 2035-ig. 2010-ben meg is született a Nemzeti Erdősítési Program terve, amely azonban már csak 422.000 hektár erdő telepítésében gondolkodott és a mai napig nem lett sem jóváhagyva, sem elkezdve annak megvalósítása . 7 év telt el úgy, hogy nem valósult meg egy konkrét kerettörvényi előírás. Ennek fényében a kormányhatározatra tett mostani elvi ajánlások még kevesebb eredménnyel kecsegtetnek. Ugyanakkor az erdészetek bevételének növekedését és ezáltal munkájuk minőségi javulását talán elősegítheti a szén-dioxid-kvótákkal való kereskedési jog megadása.

Összességében az erdészeti kerettörvény szükséges reformja a jelenlegi módosításokkal nem valósult meg.

Továbbra is hiányzik a kerettörvény átfogó jellege. A jogi egyértelműséget és a tisztánlátást a járulékos jogszabályok kusza sokasága nehezíti. Az erdészeti szektorra nehezedő, nyilvánvalóan erős, politikai befolyást nem igyekszik feloldani. Nincs szándék a szabályozás, végrehajtás és ellenőrzés hatékonyabb szétválasztására és a decentralizációra. Nincs törekvés az átláthatóság növelésére sem. Még gyalogtúrázóként is tilos az erdőbe menni, letérni a kijelölt útvonalakról, az erdészet külön engedélye nélkül(!). Magyarán, illegális fakitermelésnek is csak akkor lehet valaki szemtanúja, ha maga is törvénytelenséget követ el. Ellenben az új erdei utak létesítése – ami egyértelműen a motorizált forgalom, a legális és illegális fakitermelést valamint a járulékos zavarást segíti –, továbbra is prioritás maradt.

„Amit nyertünk a réven, elvesztettük a vámon. Az elviekben megjelenő pozitívumokat a nagyon is konkrét engedmények ellensúlyozzák. Nem látom, hogy az erdészeti kerettörvény mostani foltozgatása valós lépés lenne az erdőprobléma rendezése felé. Pedig az elmúlt húsz évben csak a hivatalosan jegyzett illegális erdőkitermelés 5 milliárd euró kárt okozott az államnak , amihez még hozzásaccolhatjuk a le nem bukott és az „elintézett” fatolvajlást, valamint a kapcsolódó árvizek okozta károkat. Ha a természet védelme nem is, de egy ekkora gazdasági probléma sokkal erőteljesebb intézkedésekre kellene sarkallja a felelős döntéshozókat. Persze valamennyi politikus szépen beszél az erdők fontosságáról, de amikor törvényhozásról van szó, úgy tűnik már nem látszik a fától az erdő.” – mondta Kovács Zoltán Csongor a Zöld Erdély Egyesület elnöke.


Közlemény, 2015 február 28, Kolozsvár
(forrás:Zöld Erdély – Transilvania Verde)