Telefonon keresztül velünk van Luminița Tănasie a Natura 2000 Koalíció vezérigazgatója.
— Tudjuk, hogy a Natura 2000 Koalíciónak is voltak meglátásai a vadászati törvénnyel kapcsolatban. Mi az önök álláspontja?
— A Román Madártani Társaság is tagja a Natura 2000 Koalíciónak. Velük és még 15 tagszervezet képviselőivel közösen megfogalmaztuk szempontjainkat Johannis elnök úr részére, és a törvény újratárgyalását kérjük. Ahogy Ovidiu is mondta, a romániai vadászati törvényt alapjaiban át kell gondolni.
— Pillanatnyilag még két módosító javaslat van a parlamentben és folyamatosan születnek ilyen javaslatok, de még soha nem ültek asztalhoz az érintett felekkel, hogy olyan törvény születhessen, ami mindenkinek megfelel. A vadászat egyeseknek sport, másoknak vadgazdálkodás, harmadiknak meg ...
— Harmadiknak pedig az erdő egyik formája.
— Pontosan. Igazából azt reméljük, hogy, ezt a törvényt jelenlegi formájában nem szavazzák meg. A fontosabb problémák, hogy több madárfaj esetében is meghosszabbítják a vadászidényt és a tulajdonhoz kapcsolódó jogok. Az elnök úr is mindkettőt észrevételezte, de még más probléma is van a törvénnyel. Túl sok módosítást végeztek, olyan mintha egy teljesen új törvényt írtak volna, nem csak két-három cikkelyt módosítottak. Tulajdonképpen mi egy teljesen új törvényt szeretnénk, amely szem előtt tartja az összes érintett érdekeit.
— Említette, hogy a parlamentben még van egy-két módosító javaslat, de önökkel nem tanácskoztak.
— Szerettek volna részt venni a bizottságok munkájában, de elutasították? Hogy jártak önök el?
— Nem arról van szó, hogy velünk nem tanácskoztak. Mi figyelemmel kísértük ezt a törvényjavaslatot, el szeretnénk menni a képviselőház bizottságainak ülésére, hogy elmondhassuk a mi szempontjainkat és tájékoztassuk őket a kötelezettség-szegési eljárás kockázatairól, amit az Európai Bizottság indíthat.
— Újra kihangsúlyozom, hogy mi nem szeretnénk egy toldott-foldott törvényt, amit évente háromszor megváltoztatnak. Szeretnénk, ha a vadászati törvényt nem csak a vadásztársaságokkal
vitatnák meg, hanem a környezetvédelmi minisztériummal, a védett területek gondnokaival és azokkal is, akik az vadállomány felmérését végzik, hogy meghatározzák ezeket a kvótákat. Több probléma van.
— Egy utolsó kérdés. Mit fognak tenni, ha ezt a törvényt hasonló vagy változatlan formában szavazzák meg?
— Elsősorban tájékoztatjuk az Európai Bizottságot a vadászidény meghosszabbításáról, ezt azonnal megtesszük. A Környezetvédelmi Főbiztosság már tud a tevékenységünkről és arról, hogy ez a törvény igencsak bizonytalan állapotban van és értesítjük az Európai Bizottságot, hogy tegyék meg a jogi lépéseket a román állammal szemben.
(...)
Újra Ovidiu Bufnilă a kérdezett.
— Lumința is említette, hogy a vadászati törvény felülvizsgálatára, megváltoztatására lenne szükség. Miért? Mi nem elég érthető, mit kellene még tartalmazzon?
— Sajnos nem elég érthető és ezt a legkomolyabban mondom. A törvényt annyiszor foltozták, annyiszor kiegészítették és módosították, hogy pillanatnyilag, ha arra az egyszerű dologra vagy kíváncsi, hogy hol vadászhatnak és hol nem, vagy, hogy mi a különbség a vadászalap és a vadászati alap között, az egész annyi sok mindent tartalmaz, hogy semmit sem fogsz érteni.
A bevezető rendelkezéseknél arról van szó, hogy majdnem az egész országban lehet vadászni, de miután elolvasol pár cikkelyt, kiderül, hogy nem csak a Duna-deltában és a nemzeti parkokban, meg a tájvédelmi körzetekben tilos a vadászat, hanem még pár más területen is,... hatalmas összevisszaság uralkodik. Míg olvasod a törvényt, úgy érzed, hogy egyéni igényekhez szabták, csúnyán belegyalogoltak. Utána már nem volt szükség rá és újrajavították, így teljesen lehetetlen úgy olvasni, hogy ne bukkanj egymásnak ellentmondó dolgokra.
Példa az új törvénytervezetből, a természetfotókról van szó. Az új törvénytervezet szerint, a természetfotósok nem térhetnek le a kijelölt turistaösvényről, hogy ne zavarják a vadakat. Fényképezőgéppel nem mászkálhatsz, tilos. Ellenben a vadászok mindenki területére bemehetnek, sőt vadászleseket is építhetnek.
— Mit fognak tenni, ha a törvény ilyen formában marad és a parlament megszavazza? Mit fognak tenni, miként fognak kommunikálni?
— Azt tudom, hogy mit nem fogunk tenni. Nem fogunk tétlenkedni. Ez biztos. Első és legelső sorban tájékoztatjuk az Európai Bizottságot arról, hogy mi történik Romániában az új törvénytervezettel és biztosítom, nem fog sokáig hasonló formában maradni. Másodsorban a lakosság segítségét kérjük, mint már sokszor és a képviselő meg szenátor uraknak tudniuk kell, hogy a közelmúlt legnagyobb utcai megmozdulásai a természetvédelemmel kapcsolatos problémák miatt történtek. Ne gondolják azt, hogy mindent megtehetnek, amit csak akarnak.
 |
| Mezei pacsirta tetemek a nagylaki határátkelőn 2011. november 4-én. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely |
— Többször előkerül ez a félreértés, talán már ön is találkozott ilyen emberekkel, akár a parlamentből is, akik úgy néznek a civil szervezetekre, mint valami tálibokra, akik teljesen betiltatnák a vadászatot Romániában.
— Nem erről van szó, valaki írt a facebook oldalunkra, hogy Mi lesz most, arra ébredünk, hogy elözönlenek a nyulak és seprűvel fogjuk ütni őket? Ezt a nyúlapokalipszis történetet még nem hallottam, de nincs értelme végletekbe esni. Tárgyalóasztalhoz kell ülni, mert sok olyan dolog történik Romániában, ami nincs rendben.
Miközben nő a vadászok száma, nőni fog a kvóta is. Példa erre az erdei szalonka (Scolopax rusticola): erdei szalonkára az 2009-2010-es idényben a kvóta 14.247 példány volt, a 2014-2015-ös idényre pedig 19.167-re nőtt. Becsléseink szerint az erdei szalonka-populáció valahol 1.000-5.000 példány körül van. Hol vadásztak 19.000 darabot? Lehet, hogy más fajt lőttek és nem ismerték fel. Ez is megtörténik, nagyon sajnálom, hogy ezt kell, mondjam, de a vörösnyakú lúdról (Branta ruficollis)van szó. A vörösnyakú lúd a legveszélyeztetettebb vadlúd Romániában. A RMT két fiatal és erős gúnár vörösnyakú ludat megjelölt műholdas jeladóval. Romániából és Bulgáriából vonultak Szibériába, Darcot lelőtték Kazahsztánban, de Decebal sikeresen odaért, fészkelt és a tavaly visszatért Romániába. Idén viszont nem tér vissza, eltűnt. Műholdas jeladó volt rajta, ezek nagyon erős szerkezetek, addig semmi probléma nem volt, minden GPS adatot megkaptunk. Lehetséges, hogy lelőtték és a jeladót tönkretették a vadászok. De nem állítom, hogy biztosan ez történt.
Régebb ugyanilyen jeladónk volt egy rétisason, a rétisas meghalt és vaddisznók ettek a teteméből, beleharaptak a jeladóba, de csak az antennát sértették meg, még mindig küldi a jeleket, napelemmel működik, nem merül le. Ialomița megyében, Slobozia mellett, egy vadász vadlibákra ment, de két vörösnyakú ludat is lőtt, amit tilos vadászni. Ha véletlenül lövik le, az is 1500 euróba kerül.
Az úriember büszkén osztotta meg a fotóját a terepjáróval, a puskával és a sorba kifektetett libákkal, nem tudta, hogy mi van ott. Valaki bekommentelt, hogy rejtse el a vörös nyakúakat. A férfi azt sem tudta miről van szó. Azt sem tudta, hogy védett madár, dobása sem volt. Előfordulhat, hogy a vadászvizsga túl könnyű. Volt egy együttműködésünk a vadászokkal, még közös útmutatót is kiadtunk arról, melyik madarak vadászhatók, melyikek nem. Mi készen állunk az együttműködésre, szó sincs arról, hogy tálibok lennénk
— Hogyan válhatsz vadásszá Romániában?
— Elsősorban akarnod kell, van egy pszichológiai teszt, el kell menni a rendőrségre és le kell tenned egy kötelező vadászvizsgát, amelyen különféle fajokat kell felismerned. Van, aki megtanulja ezeket a fajokat, azután vagy nem forgatják többet a kiadványokat, tankönyveket, vagy nem nézik, hogy mit lőnek. Ez nagyon sokszor megtörténik, mert ha egy vadász vadlibára és récére megy, amikor borús az ég, vagy köd van és nem lát, de hallja fenn a rajt, le fogja lőni a vörösnyakú ludat is, mert a vörösnyakú lúd egy másik fajjal, a nagy lilikkel (Anser albifrons) alkot rajt. Ha kilőtték, a sörétfelhő nem tesz különbséget. Nem is látja mire lő, és lelövi. Annyit tud, hogy lúd, de lelövi a védett fajt is.
— Ki foglalkozik az ellenőrzéssel?
— A vadőrök.
— Akik sokan vannak, vagy kevesen? Jól vagy rosszul fizetik őket? Korrumpálhatók? Meséljen bővebben róluk!
— Nem mondanám azt, hogy sokan vannak, pont ellenkezőleg, a vadőrök helyzetét mindenki ismeri Romániában. Nincsenek sokan, nincsenek elegen és ezt ők is tudják. Nem tudom mennyire fizetik meg őket, talán majd ők elmondják egy másik műsorban, de a mi szempontunkból a vadász a vadászt védi, ezért be kellene vonni az állam más intézményét is. Ha nincs ilyen intézmény, akkor hozzanak létre. A rendőrségnél van a Fegyverek és lőszerek osztály, ami a vadászokat ellenőrzi, bizonyos számú töltényt használhatnak, ha átlépik a megengedett töltényszámot, büntetést kapnak.
Ellenőrzik őket, de visszatérve a ialomițai esethez és az olasz vadászokhoz, amikor különféle fajokat találtak, a Fegyverek és lőszerek osztálya kimegy terepre, de a rendőrség nem biztos, hogy felismeri a fajokat. Viszont, ha van velük egy biológus szakértő is, abban a pillanatban mondhatja, hogy ez nem az a faj, amit mondanak, nem pacsirta, hanem széncinege. Ezt illegális vadászni. Ettől a pillanattól a vadászat illegálissá válik.
— És pillanatnyilag vannak ilyen szakértők, vagy jó lenne ha lennének?
— Vannak. Minden környezetvédelmi civil csoportnál vannak biológusok és az már tényleg sok lenne, ha nem lennénk képesek megkülönböztetni a széncinegét a pacsirtától. Vannak szakértők Romániában, a Környezetvédelmi Őrségnél és a Környezetvédelmi Ügynökségnél, mindenhol. Az államnak is vannak biológus szakértői, nem arról van szó, hogy mind civil szervezeteknél dolgoznak. Az államnak vannak szakértői, csak nem akarják terepre küldeni őket.
— A pacsirta példájánál maradva, mi történik akkor, ha egy vadász túllépi a kvótát, vagy más fajt lő, milyen büntetésre számíthat?
— A vadászat illegálissá válik.
— Elég nagy a büntetés ahhoz, hogy a jövőben elrettentsen az ilyesmitől?
— A mi szempontunkból nem elég nagy. A mi szempontunkból a büntetés sokkal nagyobb kellene legyen az illegális vadászatokért.
— Tudna példát mondani, hogy mekkora a büntetés?
— Sajnos nincs kéznél ilyen adat. De a mi szempontunkból túl enyhe. Ha lelőnek egy vörösnyakú ludat, az 1350 euró. A világon már csak 40.000-50.000 vörösnyakú lúd van. Ez így nagyon nem jó és nem tudom, hogy a büntetések megoldanák-e ezt a problémát. Mi azt szeretnénk, hogy ne vadásszák a vörösnyakú ludat, amíg illegális vadászni. Ne lődd le, nézd meg, hogy mire lősz! Ilyen egyszerű. Senkit sem melegít, hogy lelőtted és kifizettél 1000, 2000, 5000 vagy 10.000 eurót egy madárért. Egyszerűen: ne lődd le!
— Talán a törvénytől való félelem is használhat néha.
— Egyetértek, nem tudom mennyire a törvénytől való félelem, a büntetéstől talán jobban félnek. A büntetés, igen, az sokuknak elvenné a kedvét. Számtalan meglőtt hattyút találnak, mert a gágogásuk hasonlít a vadludakéra, köd volt és lőttek. Sajnos sok ilyen eset van, egyes vadászok nem nézik, mit lőnek.
— Miért ilyen keresett a pacsirta, most már én is kíváncsi vagyok, ínyencfalat vagy más okokból?
— Nem csak a pacsirtát, sok énekesmadár fajt vadásznak, vagy fognak be élve, hogy különféle ínyencségeket készítsenek belőle. A pacsirta esetében a pacsirtanyelv-pástétomról beszélhetünk. Ez egy ínyecfalat Olaszországban és csillagászati összegekért árulják. Az olasz vadászok, mikor Romániába jönnek, lőnek mindenre, ami énekesmadár, sajnos, a pacsirta csak ürügy a vadászatra és arra, hogy mindent lőjenek, ami repül. Az olaszok pontosan tudják, mire lőnek, de megjátsszák a hülyét. Ismerik a madarakat, tudják miként kell elkészíteni őket és olasz éttermekben árulják. Vadászokat fogtak orvvadászaton, tiltott fajokat lőttek, a madarakat már befőttesüvegekbe sóba rakták, hogy ne kapják el őket a vámon. Ezeket a befőttesüvegeket egy új módszerrel, nemzetközi futárszolgálattal küldték haza, hogy így megússzák a büntetést.
— Optimista, ha arra gondol, hogy a parlamenti újratárgyalás után, esetleg ez a törvény olyan lesz, amilyennek szeretnék?
— Az túlzás, hogy optimista lennék.
— Túl sok vadász van a parlamentben, ezért nem sok esély van a változtatásra.
— Sok vadász van, de ha a vadászok és a civil szervezetek támogatóinak arányát nézzük, akkor kiderül, hogy vesztésre állnak. Úgy gondolom, hogy túl messzire mentek és egy kisebbség diktál a többségnek. Ez már nem kellene így legyen. Jó lenne, ha olvasnák és betartanák a törvényt, ha meghagynák a mostani vadászati időszakokat, hogy ne kockáztassunk kötelezettség-szegési eljárást az Európai Bizottság részéről. Jó lenne, ha nem mennének rá mindenki földjére. Már kaptak egy erős jelzést az államelnök úrtól. De ha ezzel sem törődnek és velünk sem, akkor itt az ideje, hogy kivonuljunk állatvilágunk megvédéséért.
...
Ha tetszett a cikk, ajánljuk az alábbi bejegyzést
http://bozsiakcio.blogspot.ro/2015/02/ez-egy-aktivista-blog.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése