A rádióinterjú április hatodikán hangzott el az rtf (radio france internationale) adásában.
Az interjú fordítása, javítása igazi csapatmunka volt, hálás köszönet mindenkinek.
Mindazok, akik beszélik a román nyelvet, ezen a linken meghallgathatják a teljes interjút.
Zöld Bolygó - Cosmin Ruscior műsora
Ma a Zöld Bolygó műsorában egy igencsak ellentmondásos törvényről fogunk beszélni, pontosabban a vadászati törvény ellentmondásos módosításairól. Ezt a törvényt Klaus Johannis elnök úr visszaküldte a parlamentnek újbóli megvitatásra.
— Hogyan kellene módosítani a törvényt és milyen hatásai lennének a parlament által eszközölt módosításoknak?
Vendégünk Ovidiu Bufnilă, a Román Madártani Társaság (SOR) közönségkapcsolati munkatársa.
— Mi a probléma ezzel a törvénnyel, hol vannak gondok?
— Hol nincsenek? A mi szempontunkból mindenütt gondok vannak. A vadászati törvényt, ezt mondják maguk a vadászok és a civil szervezetek is, valamikor megalkották és azóta folyamatosan foltozták és újrafoltozták. Pillanatnyilag a különféle sürgősségi kormányrendeletek és kormányhatározatok után aberráns helyzetekig jutottunk és most sokat veszíthetünk elsősorban az Európai Bizottságnál, mert egy újabb kötelezettség-szegési eljárást kockáztatunk. Bizonyos fajoknál meghosszabbították a vadászidényt. A szenátusban megszavazott törvény még csak öt madárfajra akart a párzás előtti vonulási időszakban vadászatot engedélyezni. Miután ez a törvény elhagyta a képviselőházat, útban az elnöki hivatal felé, már 18-ra nőtt a fajok száma. Ha legalább ezeknek a fajoknak a romániai állományát ismernénk, akkor nem lenne probléma, de azok az állományok, amiket jelentenek, elképesztőek számunkra és a szakemberek számára is. Itt a vetési lúd (Anser fabalis) példája. Ennél a fajnál évről évre nőtt a kvóta, nem győztünk csodálkozni, hol találtak ennyi vetési ludat Romániában, mikor becsléseink szerint, a terepi felmérések szerint, valahol 20 és 100 között van, míg a vadászkvóta szédítő, 27.000 példány. Nem tudjuk hol találnak ők ennyi példányt, de ez egy újabb problémához vezet. Nem szeretnék azon kacagni, hogy nem tudnak számolni, és nem tudok azon sem kacagni, hogy a vadászok nem ismerik a lúdfajokat. Igen, összetéveszthető a nagy lilik fiatal példányaival, de nem is ez a baj, hanem az, hogy ernyőfajról van szó.
Vetési lúdra később lehet vadászni és a vadász mondhatja azt, hogy vetési lúdra megy, de egyebet lő és a baj más fajokat is érint. Senki nem tudja bebizonyítani, hogy Romániában 20.000 vetési ludat lőtt. A lehető legkomolyabb módon, számlálással, fényképekkel, bármikor szóba állhatunk a vadászokkal.
— Mi itt a magyarázat? Félreértés, hiba?
— Nem hiszem, hogy félreértés lenne, bármennyire szívesen kacagnék valakin, egyszerűen nem hiszem, hogy félreértés. A vetési lúd ernyője alatt más fajokra vadásznak. És ez nagyon nincs rendben, már csak azért sem, mert párzás előtti vonulási időszakról beszélünk és ebben az időszakban tilos vadászni. Ilyenkor keresnek párt. Vannak vadludak, amelyek Romániába jönnek telelni és itt keresnek párt, attól a pillanattól kezdve az Európai Bizottság madárvédelmi irányelve szerint tilos a vadászatuk.
A mi vadászaink még vadásztak volna 2010-ben is, mikor kis híján kötelezettség-szegési eljárás indult ellenünk, de kiadtak egy sürgősségi kormányrendeletet és nem módosították a törvényt. Tehát maradtak a most érvényes időszakok. Az új vadászati törvény tervezete meghosszabbítja ezeket az időszakokat és ez, ha ne adj isten átmegy, akkor kötelezettség-szegési eljárást von maga után.
— Értem. A másik probléma a magántulajdonhoz való joggal kapcsolatos. Miért?
— Nagyon egyszerű. Nézzük a romániai területeket. Vannak olyan területek, ahol nem vadásznak, például a Duna-delta, de Romániában pillanatnyilag az a terület, ahol vadásztársaságok vadászhatnak 22 470 504 hektár és ez Románia területének 92%-a.
Rendben, vadásznak, vadásznak, de ha azt mondja a tulajdonos, hogy ő nem kér belőle? Ezt nem lehet. Az új törvény szerint, amit a képviselő urak megszavaztak, bármilyen területre bemehetnek vadászni. Önnek mint tulajdonosnak semmilyen beleszólása sincs, mi több, kötelezően hagynia kell, hogy a területén különféle ideiglenes létesítményeket állítsanak fel, itt olyan dolgokra kell gondolni, mint vadászles, vagy az állatokat odacsalogató vadetető. Nem normális, hogy belépjenek a területére.
— Esetleg vihetek neki egy meleg teát.
— Lehet, hogy kávét szeretne.
— Van valami hivatalos magyarázat? Van kapcsolatuk a parlament tagjaival? Mit mondtak, hogy magyarázzák ezeket a változtatásokat?
— Ezeket a módosításokat egyáltalán semmilyen módon nem indokolták. Senki nem módosította. Volt parlamenti kapcsolatunk, az egyetlen képviselő, Varga képviselő asszony volt, aki szeretett volna többet tudni arról, ami történik. Elmagyaráztuk neki a kötelezettség-szegési eljárást, és azt, hogy miként állították le (2010-ben), és miért kockáztatjuk újra. A képviselő asszony megértette, ezt láthattuk mi is a parlamenti felszólalásakor, azt mondta, amit mondani kellett, de nem hiszem, hogy bárkinek lett volna rá füle.
— Lucia Varga képviselő asszonyról van szó, a liberális párt vizek, erdők és a haltenyészet felügyeletével megbízott volt miniszteréről.
— Pontosan.
— Szeretném megkérdezni, hogy most milyen elvárásaik vannak a parlamenttel szemben, mit várnak ettől az újbóli megvitatástól? Ha a döntéshozók változatlanul, vagy nagyon hasonló formában fogadják el a törvényt, az elnöknek ki kell hirdetnie.
— Tudjuk ezt a dolgot és nem feltétlenül tippelésekről van szó, mint egy sportmeccsen. Jól meg kell gondolni, mert a vadak, ahogy a vadászok nevezik, vagy az állatvilág, ahogy mi civil csoportok nevezzük, nem végtelen. Nagyon észnél kell lennünk. Egy adott pillanatban, tíz évvel ezelőtt, Albániában vadászati embargó volt, mert a madarakért bolonduló olasz vadászok tömegpusztítást rendeztek ott. Az embargó öt évet tartott Albániában, azalatt nem vadásztak, hogy helyreálljon a vadállomány egyensúlya. Ez a helyet itt is bekövetkezhet.
Az új törvényi előírások, amiket az urak ránk akarnak kényszeríteni ide vezetnek. Sajnos az idegenek vadászata Romániában iparrá válik, a turizmus egyik ágazata lesz mint vadászturizmus. Azért jönnek majd ide, hogy bizonyos fajokra vadászhassanak Romániában. Az olaszok leginkább a madarak miatt jöttek.
— Milyen külföldiek érdeklődnek leginkább a romániai vadászat iránt?
— Olaszok, de a líbiaiak még rosszabbak. Különféle cégek vannak, amelyek vadászati túrákat rendeznek és akik külföldi vadászokat hoznak, puskát és a muníciót bocsátanak a rendelkezésükre, ahogy én tudom, ez a vadászat inkább hasonlít tömegmészárlásra, mint vadászatra. Jön a külföldi vadász, leül egy kényelmes kempingszékre és elektronikus madárhívót tesznek ki. Például pacsirtákat csalogatnak, ami a mi szempontunkból szintén egy ernyőfaj.
— Azaz, egy eszközt, ami a pacsirta hangját utánozza.
— Odacsalogatják a pacsirtákat és a vadász nem tesz egyebet, mint ül a széken, kezébe adják a töltött puskát és lő. Ez mészárlás. Ez már nem vadászat. A sportról ne is beszéljünk.
— A törvény ezt megengedi, vagy véletlenül van egy kiskapu?
— A törvény nem engedi meg az elektronikus vadhívó használatát. Nem engedik meg, de ettől még használják. Sok cikk van erről, már a Newsweek-be is bekerültünk az énekesmadarak mészárlásával.
— Az a probléma, hogy ők azt mondják, pacsirtára vadásznak. Pacsirtára a kvóta 100 darab naponta, de a magyarországi határon eszméletlen mennyiségű madárral kapták el őket, tíz- és százezrekkel.
— Tavaly Ialomița megyében volt egy eset, mikor a rendőrség Fegyverek és lőszerek osztálya a Román Madártani Társaság ialomițai koordinátorának segítségét kérte, hogy nézze meg milyen fajokat lőttek az olasz vadászok. Volt pacsirta is, de mellette mindenféle énekesmadarat lelőttek. Sörétről van szó, a sörét meg nem válogat, hogy ez egy széncinege, ez egy kék cinege, szikipacsirta, mezei pacsirta, mind lelövik és elviszik. Ez már több a soknál. Pedig ez a vadászat illegális. Ez egy határvonal a legális és illegális vadászat között.
— Kérem, ne felejtse el a gondolatot, hamarosan folytatjuk. Most telefonon keresztül velünk van Luminița Tănasie a Natura 2000 Koalíció vezérigazgatója.
(folytatása következik)
...
Ma a Zöld Bolygó műsorában egy igencsak ellentmondásos törvényről fogunk beszélni, pontosabban a vadászati törvény ellentmondásos módosításairól. Ezt a törvényt Klaus Johannis elnök úr visszaküldte a parlamentnek újbóli megvitatásra.
— Hogyan kellene módosítani a törvényt és milyen hatásai lennének a parlament által eszközölt módosításoknak?
Vendégünk Ovidiu Bufnilă, a Román Madártani Társaság (SOR) közönségkapcsolati munkatársa.
— Mi a probléma ezzel a törvénnyel, hol vannak gondok?
— Hol nincsenek? A mi szempontunkból mindenütt gondok vannak. A vadászati törvényt, ezt mondják maguk a vadászok és a civil szervezetek is, valamikor megalkották és azóta folyamatosan foltozták és újrafoltozták. Pillanatnyilag a különféle sürgősségi kormányrendeletek és kormányhatározatok után aberráns helyzetekig jutottunk és most sokat veszíthetünk elsősorban az Európai Bizottságnál, mert egy újabb kötelezettség-szegési eljárást kockáztatunk. Bizonyos fajoknál meghosszabbították a vadászidényt. A szenátusban megszavazott törvény még csak öt madárfajra akart a párzás előtti vonulási időszakban vadászatot engedélyezni. Miután ez a törvény elhagyta a képviselőházat, útban az elnöki hivatal felé, már 18-ra nőtt a fajok száma. Ha legalább ezeknek a fajoknak a romániai állományát ismernénk, akkor nem lenne probléma, de azok az állományok, amiket jelentenek, elképesztőek számunkra és a szakemberek számára is. Itt a vetési lúd (Anser fabalis) példája. Ennél a fajnál évről évre nőtt a kvóta, nem győztünk csodálkozni, hol találtak ennyi vetési ludat Romániában, mikor becsléseink szerint, a terepi felmérések szerint, valahol 20 és 100 között van, míg a vadászkvóta szédítő, 27.000 példány. Nem tudjuk hol találnak ők ennyi példányt, de ez egy újabb problémához vezet. Nem szeretnék azon kacagni, hogy nem tudnak számolni, és nem tudok azon sem kacagni, hogy a vadászok nem ismerik a lúdfajokat. Igen, összetéveszthető a nagy lilik fiatal példányaival, de nem is ez a baj, hanem az, hogy ernyőfajról van szó.
Vetési lúdra később lehet vadászni és a vadász mondhatja azt, hogy vetési lúdra megy, de egyebet lő és a baj más fajokat is érint. Senki nem tudja bebizonyítani, hogy Romániában 20.000 vetési ludat lőtt. A lehető legkomolyabb módon, számlálással, fényképekkel, bármikor szóba állhatunk a vadászokkal.
— Mi itt a magyarázat? Félreértés, hiba?
— Nem hiszem, hogy félreértés lenne, bármennyire szívesen kacagnék valakin, egyszerűen nem hiszem, hogy félreértés. A vetési lúd ernyője alatt más fajokra vadásznak. És ez nagyon nincs rendben, már csak azért sem, mert párzás előtti vonulási időszakról beszélünk és ebben az időszakban tilos vadászni. Ilyenkor keresnek párt. Vannak vadludak, amelyek Romániába jönnek telelni és itt keresnek párt, attól a pillanattól kezdve az Európai Bizottság madárvédelmi irányelve szerint tilos a vadászatuk.
A mi vadászaink még vadásztak volna 2010-ben is, mikor kis híján kötelezettség-szegési eljárás indult ellenünk, de kiadtak egy sürgősségi kormányrendeletet és nem módosították a törvényt. Tehát maradtak a most érvényes időszakok. Az új vadászati törvény tervezete meghosszabbítja ezeket az időszakokat és ez, ha ne adj isten átmegy, akkor kötelezettség-szegési eljárást von maga után.
— Értem. A másik probléma a magántulajdonhoz való joggal kapcsolatos. Miért?
— Nagyon egyszerű. Nézzük a romániai területeket. Vannak olyan területek, ahol nem vadásznak, például a Duna-delta, de Romániában pillanatnyilag az a terület, ahol vadásztársaságok vadászhatnak 22 470 504 hektár és ez Románia területének 92%-a.
Rendben, vadásznak, vadásznak, de ha azt mondja a tulajdonos, hogy ő nem kér belőle? Ezt nem lehet. Az új törvény szerint, amit a képviselő urak megszavaztak, bármilyen területre bemehetnek vadászni. Önnek mint tulajdonosnak semmilyen beleszólása sincs, mi több, kötelezően hagynia kell, hogy a területén különféle ideiglenes létesítményeket állítsanak fel, itt olyan dolgokra kell gondolni, mint vadászles, vagy az állatokat odacsalogató vadetető. Nem normális, hogy belépjenek a területére.
— Esetleg vihetek neki egy meleg teát.
— Lehet, hogy kávét szeretne.
— Van valami hivatalos magyarázat? Van kapcsolatuk a parlament tagjaival? Mit mondtak, hogy magyarázzák ezeket a változtatásokat?
— Ezeket a módosításokat egyáltalán semmilyen módon nem indokolták. Senki nem módosította. Volt parlamenti kapcsolatunk, az egyetlen képviselő, Varga képviselő asszony volt, aki szeretett volna többet tudni arról, ami történik. Elmagyaráztuk neki a kötelezettség-szegési eljárást, és azt, hogy miként állították le (2010-ben), és miért kockáztatjuk újra. A képviselő asszony megértette, ezt láthattuk mi is a parlamenti felszólalásakor, azt mondta, amit mondani kellett, de nem hiszem, hogy bárkinek lett volna rá füle.
— Lucia Varga képviselő asszonyról van szó, a liberális párt vizek, erdők és a haltenyészet felügyeletével megbízott volt miniszteréről.
— Pontosan.
— Szeretném megkérdezni, hogy most milyen elvárásaik vannak a parlamenttel szemben, mit várnak ettől az újbóli megvitatástól? Ha a döntéshozók változatlanul, vagy nagyon hasonló formában fogadják el a törvényt, az elnöknek ki kell hirdetnie.
— Tudjuk ezt a dolgot és nem feltétlenül tippelésekről van szó, mint egy sportmeccsen. Jól meg kell gondolni, mert a vadak, ahogy a vadászok nevezik, vagy az állatvilág, ahogy mi civil csoportok nevezzük, nem végtelen. Nagyon észnél kell lennünk. Egy adott pillanatban, tíz évvel ezelőtt, Albániában vadászati embargó volt, mert a madarakért bolonduló olasz vadászok tömegpusztítást rendeztek ott. Az embargó öt évet tartott Albániában, azalatt nem vadásztak, hogy helyreálljon a vadállomány egyensúlya. Ez a helyet itt is bekövetkezhet.
Az új törvényi előírások, amiket az urak ránk akarnak kényszeríteni ide vezetnek. Sajnos az idegenek vadászata Romániában iparrá válik, a turizmus egyik ágazata lesz mint vadászturizmus. Azért jönnek majd ide, hogy bizonyos fajokra vadászhassanak Romániában. Az olaszok leginkább a madarak miatt jöttek.
— Milyen külföldiek érdeklődnek leginkább a romániai vadászat iránt?
— Olaszok, de a líbiaiak még rosszabbak. Különféle cégek vannak, amelyek vadászati túrákat rendeznek és akik külföldi vadászokat hoznak, puskát és a muníciót bocsátanak a rendelkezésükre, ahogy én tudom, ez a vadászat inkább hasonlít tömegmészárlásra, mint vadászatra. Jön a külföldi vadász, leül egy kényelmes kempingszékre és elektronikus madárhívót tesznek ki. Például pacsirtákat csalogatnak, ami a mi szempontunkból szintén egy ernyőfaj.
— Azaz, egy eszközt, ami a pacsirta hangját utánozza.
— Odacsalogatják a pacsirtákat és a vadász nem tesz egyebet, mint ül a széken, kezébe adják a töltött puskát és lő. Ez mészárlás. Ez már nem vadászat. A sportról ne is beszéljünk.
— A törvény ezt megengedi, vagy véletlenül van egy kiskapu?
— A törvény nem engedi meg az elektronikus vadhívó használatát. Nem engedik meg, de ettől még használják. Sok cikk van erről, már a Newsweek-be is bekerültünk az énekesmadarak mészárlásával.
— Az a probléma, hogy ők azt mondják, pacsirtára vadásznak. Pacsirtára a kvóta 100 darab naponta, de a magyarországi határon eszméletlen mennyiségű madárral kapták el őket, tíz- és százezrekkel.
— Tavaly Ialomița megyében volt egy eset, mikor a rendőrség Fegyverek és lőszerek osztálya a Román Madártani Társaság ialomițai koordinátorának segítségét kérte, hogy nézze meg milyen fajokat lőttek az olasz vadászok. Volt pacsirta is, de mellette mindenféle énekesmadarat lelőttek. Sörétről van szó, a sörét meg nem válogat, hogy ez egy széncinege, ez egy kék cinege, szikipacsirta, mezei pacsirta, mind lelövik és elviszik. Ez már több a soknál. Pedig ez a vadászat illegális. Ez egy határvonal a legális és illegális vadászat között.
— Kérem, ne felejtse el a gondolatot, hamarosan folytatjuk. Most telefonon keresztül velünk van Luminița Tănasie a Natura 2000 Koalíció vezérigazgatója.
(folytatása következik)
...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése