 |
| forrás: worldfishing.net |
A halból és tenger gyümölcseiből készült import termékek megfelelő címkézését biztosító törvényi háttér hiányában, a hatóságok nem tudják a fogyasztók biztonságát szavatolni. A helyzet rendkívül súlyos, különösen annak ismeretében, hogy a hivatalokat meghaladja a feladat és bevallották, hogy az import élelmiszereknek még 5%-át sem sikerül ellenőrizniük. Világszinten a halállomány 90%-át túlhalászták vagy kimerítették, a jelenlegi címkézési gyakorlat megakadályozza a fogyasztókat abban, hogy felelősségteljes döntést hozzanak.
Pontos információk hiányában, az élelmiszerekhez köthető járványok nem állíthatók meg
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2016-os jelentése szerint, az élelmiszerekhez köthető járványok többségét Salmonella baktérium okozta, ami jelen lehet a tejjel, tojással és hallal készült termékekben. Olyan megfelelő címkézés hiányában, ami a termék származásáról szolgáltat információkat, a problémás termékek kiszűrése lehetetlen.
A román hatóságok is elismerik a helyzet súlyosságát és az import élelmiszerek nem megfelelő címkézésének veszélyeit. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium felhívta a figyelmet azokra az egészségügyi veszélyekre, amit a nem vizsgált termékek jelentenek, és az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság azt nyilatkozta a sajtónak, hogy csak az importált élelmiszerek 3%-ból vesznek mintát és ellenőrzik.
"Még ha a címkére rá is írták a származási országot, ez csak azt jelenti, hogy a terméket az adott országban csomagolták, de nem jelenti azt, hogy a hal az adott országból származik. Mostanában több példát is láttunk arra, hogy az információk hiánya, vagy a hiányos címke, megnöveli a haltermékektől megbetegedők számát. Fontos, hogy a fogyasztók tájékozottak legyenek. A fogyasztóknak joguk van a tájékoztatáshoz. Olvassák el a címkéket! Legyenek tájékozottak! Foglaljanak állást!"-nyilatkozta Sorin Mierlea, az InfoCons elnöke.
A romániai fogyasztók hatékonyabb címkézést kérnek
Romániában a WWF megbízásából készült 2015-ös YovGov közvélemény-kutatás szerint, a fogyasztók a hal és tenger gyümölcsei termékeknél a következő szempontok szerint választanak: ár, frissesség és származási ország. Azért, hogy az élelmiszer-biztonság biztosított legyen és fertőzés esetén a hatóságok minél hamarabb beavatkozhassanak, a címkén visszakövethető kell legyen a halállomány, amiből a termék készült.
A tonhal 5 éven belül eltűnhet az Indiai-óceánból
„Ha a halfogyasztás továbbra is nő, el kell fogadnunk, hogy pár év múlva több olyan halból készült terméket nem fogunk találni a boltok polcain, amit ma természetesnek veszünk, hogy ott van. Megfelelő címkézés nélkül ez a folyamat visszafordíthatatlan és a fogyasztók sem tudnak felelősségteljes döntéseket hozni. Most a megoldás a hatóságok kezében van”-nyilatkozta Csibi Magor, a WWF Romania igazgatója.
Miként válasszunk úgy, hogy az egészségünk és a környezetünk is óvjuk?
Szép példa a megfelelő címkézésre a Marine Stewardship Council (MSC, Tengergazdálkodási Tanács) által minősített termékeken látható címke. Az MSC egy nemzetközileg elismert minősítés a fenntartható halászatból származó termékekre.
Az MSC védjegy garantálja a visszakövethetőséget, a fenntartható halászatból származó hal és tenger gyümölcsei visszakövethető egészen a minősített halászatig, azaz a forrásig. Emellett segíti a halállomány fenntartását, virágzó élővilágot támogat, olyan gazdálkodási rendszer, ahol tartózkodnak a túlhalászástól és tiszteletben tartják a halászati iparban dolgozók jogait.
A 2015-ben készített WWF Retailer Scorecard tanulmány, a jelentősebb romániai kiskereskedelmi üzletláncok környezeti teljesítményét méri fel, többségük tart a polcokon MSC védjeggyel ellátott hal és tenger gyümölcsei készítményeket, 2015-ben a 11 üzletláncból 5-nek volt MSC védjeggyel ellátott saját terméke.
"A jelenlegi címkéket gyorsan javítani kell. Dolgozunk egy fogyasztóknak szánt tanácsadón, hogy az egészségük és környezetük számára is megfelelő döntéseket hozzanak. De ahhoz, hogy ez a tanácsadó működjön, sokkal több információt kell feltüntetni a címkéken, mint például a származási ország, a halászat módja, és a faj tudományos neve." -fűzte hozza Csibi Magor.
A WWF egyik célkitűzése, hogy a Fish Forward projekt keretében növelje a fogyasztók tudatosságát a fenntartható hal és tenger gyümölcsei készítményekkel kapcsolatban. A projekt 2015-2017 között 11 EU-s országban zajlik, köztük Romániában. Másik fontos célkitűzésük a globális egymásrautaltság tudatosítása, hiszen Európa a világ legnagyobb hal és tenger gyümölcsei importőre, a világ termésének 24%-át fogyasztja el.
a cikk eredetije itt olvasható
...
ajánlott olvasmányok magyarul, a fordítótól
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése