Mennyi fát vágnak ki naponta Romániában? II. rész

C.R.. : Tobescu úr, egy választ kérnék szépen!
Tobescu :  Amint már mondtam, folyamatos partnerség és párbeszéd van az inkább piacorientált szakmai szervezetek és a környezetvédelmi szervezetek között, természetesen az illegális fakitermelés megakadályozása prioritást élvez, mindannyian egyetértünk ebben. Az illegális fakitermelés viszont csak egy okozat, amelynek meg kell keresnünk az okait, és ezeknek az illegális fakitermeléseknek nagyon sok oka van, kezdve a tulajdonjog figyelmen kívül hagyásával. A védett területeknek nagyon törékeny a rendszerük, amíg a magántulajdont nem tisztelik, amíg a tulajdonos számára korlátozások vannak érvényben és nem fizetnek kompenzációt. Természetesen a korlátozások nélkül, és ezen korlátozások kompenzálása hiányában, amikor a tulajdonos semmit nem gyűjthet be és neki csak az erdő után fizetendő adók maradnak, természetes, hogy az erdőkre nyomás nehezedik.

Arról beszélünk, hogy a Nemzeti Vidékfejlesztési programban(PNDR) nincs finanszírozás az erdészeti szakág számára. Egy országos erdősítési terv, amiről a civilszervezetekkel együtt beszélünk, utópia, addig míg egy hektár mezőgazdasági területnek nyújtott kompenzáció 170-400 euró, az erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtott kompenzáció meg zéró. Ki lenne annyira botor, hogy beerdősítsen egy hektár szántóföldet és veszítsen 170, 200, 400 euró támogatást hektáronként, azért, hogy létrehozzon egy hektár erdőt, amivel csak őrzési gondok vannak és amiből jövedelme 70-100 év múlva lesz? Tehát egy prioritásokon alapuló szakpolitika nélkül az illegális fakitermelések, amelyek csak egy okozat,  megmaradnak. Szükség van prioritásokra, szükség van egy biztos stratégiára. A civil szervezetekkel együtt, készen állunk arra, hogy nyomást gyakoroljunk a politikai döntéshozókra, azért, hogy igazán tehessünk az erdőkért.

C.R.: Az előbb Tobescu úr nagyon érdekes dolgot említett, többek közt azt mondta, hogy a természetvédelmi területek védelme igen törékeny, különösen akkor, ha szemben áll a magántulajdonhoz való joggal. Kérem, Sălăgeanu úr, fejtse ki a véleményét!

V.S.: Igen, ez igaz, mikor a védelem kerül szóba, általában véve az emberek alkotmányos jogai jelentik az egyik legfontosabb akadályt, más szóval, ahogy Tobescu úr is megfogalmazta, kompenzálások és támogatások nélkül, megtiltani az embernek, hogy használja, hogy éljen a jogával, nem ésszerű dolog. Beszélni kell a kompenzálások és támogatások rendszeréről, ami az erdőfórumon is téma volt, aláírtuk, hogy egyike a 2017-es év elsőbbséget élvező problémáinak. Információink szerint a dolgok mozgásba lendültek, de ezek személyes beszélgetéseken hangzottak el, nem olyan hírek, amiket közzétehetnénk, vagy a minisztérium jelentett be. Amikor a védett területek kerülnek szóba, a legfontosabb kérdésünk az, hogy soknak közülük miért nincs legalább gondnokuk, soknak nincs kezelési terve sem.

C.R..: Ezek csak papíron léteznek.

VS.: Igen, sok közülük csak papíron létezik. Automatikusan különböző szervezetekhez kerülnek, akár a Romsilvához, akár a vízügyi hatósághoz, stb. de még messze vannak attól, hogy működő védett területnek nevezzük őket. Szerintem ez egy valós gond és nem biztosíthatunk védettséget kompenzációk és támogatások nélkül, ez demokratikus jóérzés kérdése, nem korlátozhatod valaki jogait, anélkül, hogy kompenzálást fizetnél.

C.R.: Szeretném, ha egy keveset úgy beszélnénk erről a témáról, hogy a hallgatók is megértsék, valószínűleg sokan vannak, akik nem erdőtulajdonosok és nem értenek ehhez a témához. Az erdőterület rendeltetés szerinti funkciójának megváltoztatása miért jelent problémát?

VS.:  Az a baj, hogy az állami tulajdonban lévő erdőállomány(fond forestier, erdőalapnak is fordítják) mérete nem csökkenhet és innen ered az összes vita arról, hogyan lehet megváltoztatni egy terület funkcióját. Erre van törvényi szabályozás, de kiemelném, hogy az erdőállomány elévült fogalom, Európában sehol nem dolgoznak vele. Az országos erdőleltár, ami európai minta szerint készült, és ami megfelel Románia jelentési kötelezettségének, nem ezzel a fogalommal dolgozik. Ez egy régi fogalom, ami korlátoz minket.
Néhány példa: erdőállomány a víztükör is, erdőállomány az olyan területek is, amelyek egyébbel, nem erdővel borítottak, vagy a gazdasági melléképületek, stb., tehát az, hogy erdőállomány eléggé elvont fogalom és arról beszélni, hogy miként kellene kinézzen, nem a legjobb alap.

Egy dolog biztos, sokkal nagyobb erdős területre van szükségünk, mint amekkorával most rendelkezünk, a leltár szerint országos szinten körülbelül 7 millió hektár erdőnk van, ami kb. az ország nagyságának 29 százalékát jelenti, és tudjuk, hogy az ideális erdőterület az ország 40-45 százaléka kellene legyen. Mindez nem valósítható meg az éjszaka leple alatt, de nagy segítség lenne egy erdősítési terv, ami nincs. A kijelölt erdősítési ráta, valahol 2 millió hektár évente, amit ha el is érünk, messze vagyunk az ideálistól.

(folytatása következik)

 Sokat dolgoztunk az interjú lejegyzésén és fordításán, de még korántsem tökéletes. Ennek ellenére fontos interjúnak gondoljuk, és úgy döntöttünk, hogy megjelentetjük. A fordítással kapcsolatos megjegyzéseiket, javaslataikat a bozsikeakcioban (kukac) gmail.com e-mailcímre várjuk.  Köszönöm a fordításhoz kapott segítséget.

I. rész
III. rész

...