Mennyi fát vágnak ki naponta Romániában? III. rész

illegális fakitermelés 2015, forrás: Greenpeace Romania

Cosmin Ruscior : Tobescu úr, ön személyesen, szükségét érzi egy országos erdősítési tervnek?

Tobescu: Természetesen, mert az alföldön és az alacsony dombvidéken a 29%-os országos átlaggal szemben,- amiből úgy tűnik,  majdnem az európai átlaghoz közelítünk-,  igazából 5-7 %- az erdővel borított területek aránya Teleorman, Giurgiu, Călăraşi környékén, Románia déli területein és Konstancán, éppen ezt tükrözik a kiszáradás és az elsivatagosodás jelensége.
Az egyetlen, a leggazdaságosabb és legéletképesebb megoldás, természetesen egy véderdő rendszer, erdősítések, olyan dolgok, amik nem költségesek, amilyenek a szomszéd államokban is léteznek, mint például Bulgáriában. Mindez azonban Romániában nagyon távolinak tűnik, mert az erdészeti használat csak az erdőtulajdonosoknak okoz gondokat, a jövedelem zéró és ilyenkor senki nem mond le a mezőgazdasági használatról, csak azért, hogy bajt csináljon magának. Tehát egy országos erdősítési program létezése elengedhetetlen.

Valentin Sălăgeanu: Hozzátenném, hogy e támogatások hiánya képezi az illegális fakitermelések fő okát, amikor fás legelőkről van szó, van egy határ, ami felett a területet erdőalapnak nyilvánítják. Az emberek pedig azon a területen, még ha nincsenek is állataik, arra törekednek, hogy a határ alatt maradjanak, nehogy erdőterületnek nyilvánítsák földjüket. Tudjuk, hogy sok fát vágtak ki, az alpesi területeken is, az alpesi legelőkön, azért kaptak kompenzálást, mert legelők, ha erdő lenne, akkor nem kapnának.

C.R.: Az elmúlt években gyakran felmerült az ötlet-sokat tárgyaltak az illegális fakitermelésről- , hogy nem ártana időleges erdőkitermelési tilalmat bevezetni. Hogy tetszik az ötlet, Tobescu úr?
Tobescu: Erről az ötletről a parlamenti vitán bebizonyosodott, hogy hamis és kontraproduktív. Nagyon hamar kiderült, hogy Románia nem rönkfa exportőr. Románia rönkfa exportja 1%-ot tesz ki az exportból, a többséget a bútor export képezi, 2,3 milliárd eurót hoz, 150.000 ember dolgozik ebben az ágazatban, faanyagú panelek gyártása OSB, PAL, MDF, furnérlemezek, mindenféle lemezről félkész és kész fatermékről beszélünk, a fűrészáru export csak 16 %, de a rönkfa exportja csupán 1 %.

Mint mondtam, Románia ma ott tart, hogy 2 millió köbméter rönkfát importál, miközben az export 100.000 köbméter alatt van, gyakorlatilag Románia semmi esetre nem rönkfa exportőr, ellenkezőleg jelentős a rönkfa importja. Ami a faiparban legjobban számít, az a bútoripar, a panelek, a furnérlemez, épületasztalos-ipari termékek (román eredetiben: binale) csak az épületasztalos-ipari termékek gyártása évente 400 millió eurót jövedelmez, azaz annyit, amennyit majdnem az egész fűrészipar együtt.

Tehát a parlamenti vita nagyon hamar bebizonyította, hogy a rönkfa-export betiltása kontraproduktív, populista ötlet, ami közvetlenül a tavalyi erdő-tüntetések után született. És természetesen a parlamenti vita megállapította, mire kellene nagyobb hangsúlyt fektetni, amint Sălăgeanu úr is mondta, a minisztériumnak biztosítania kellene az erdőtulajdonosok kompenzálását, az őrzés nélküli erdők őrzésének biztosítását, szükség lenne egy nemzeti vidékfejlesztési befektetési terv kidolgozására, az erdőradar minőségének javítására, annyira, hogy ezek tökéletesebben rögzítsenek mindent, ami az erdőkben és a fa szállítása során történik. Ezek az intézkedések ismertek, viszont sajnos, nincs konkrét megvalósításunk, és bár mindez közismert, nem lett a szakpolitika és stratégiák része. Ezek egyelőre csak tervezetként léteznek, nem mondhatjuk, hogy már alkalmazzák is őket, terv-alakban maradtak. Az erdőtulajdonosok szakmai szervezeteivel, a faipar képviselőivel, a környezetvédő civilszervezetekkel közösen arra törekszünk, hogy nyomást gyakoroljunk a minisztériumra, hogy ültessék gyakorlatba az előbb felsoroltakat. Megemlíteném még, hogy a múlt héten megalakítottuk az Erdő és Vidékfejlesztési Tanácsot, amelynek pontosan az a feladata, hogy olyan napirendet fogalmazzon meg az erdőkkel kapcsolatban, amelyeket tettek is követnek.

C.R. : Köszönöm, hogy itt volt! Az előbbi percekben Cătălin Tobescu urat a Román Erdőtulajdonosok Szövetségének alelnökét hallhatták. A következtetést, Valentin Sălăgeanu úr, a  Greenpeace Románia kampányosa vonja le.  De addig is, mivel Tobescu úr az erdőradarról beszélt, hogyan látja, hasznos eszköz az erdőradar ?

V.S. : Jó eszköz, ám jelen pillanatban befejezetlen, gyakorlatilag az erdőradar csak a SUMAL- adatbázis felhasználói felülete, az adatbázis nagyon sok erdőgazdálkodással kapcsolatos adatot egyesít. Az erdőradart javítani kell és átlátszóbbá tenni. Jelenleg, ha látunk egy faszállítmányt, felhívjuk a 112-őt, ott megmondják, hogy az törvényes szállítmány vagy sem. Az, ami minket érdekel, és amit másokkal együtt az utcára vonulva is kértünk, hogy láthassuk a szállítmány törvényességet még azelőtt, hogy a 112-őt hívnánk, és akkor hívjuk a 112-őt, amikor bizonyítékunk van arra, hogy a szállítmány nem regisztrált, azaz illegális. Két dolog van: egyik, hogy nem terheljük le az egyetlen segélyhívószámot, most nem válaszol az összes hívásra, bár van közöttük olyan hívás is, amely nem illegális szállítmány, másodsorban nem kell majd vezetés közben hívni a 112-őt. Biztos vagyok benne, hogy sokkal egyszerűbb lesz az alkalmazóknak, ha elvégzik ezt a változtatást, sokkal többen vesznek majd részt az alkalmazásában.

C.R. : De honnan tudjuk mi, akik a 112-őt hívjuk, hogy az a szállítmány problémás, vagy nem?
V.S. : Gyakorlatilag arra lenne szükség, hogy az a felhasználói felület, ami most a segélyhívószám rendelkezésére áll mobilalkalmazásokkal a nyilvánosság számára elérhetővé váljon és ha jól értettem, ez a dolog már kész van a minisztériumban, tőlük hallottam, csak el kellene indítani, türelmetlenül várjuk ezt is. Más problémák is vannak, ilyen a SUMAL-adatbázis, amely számtalan olyan adatot tartalmaz, ami az erdőgazdálkodásra vonatkozik, ott is javításokra lenne szükség, az erdők kezelési terveit, amelyeknek alapján az illető erdőt gondozzák, úgy kellene ott beilleszteni, hogy mi minden pillanatban tudjuk, mikor valahol munkálatot engedélyeznek és azt is, milyen munkálatok ezek.
Ugyanott nem ártana bevezetni a faanyag elektronikus átvételét, ha egy autó farakománnyal bemegy egy lerakatba vagy egy céghez, ne legyen 48 óra arra, hogy a szállítólevelet kézírással bevezessék a nyilvántartóba.

Ez természetesen akkor is segítene rajtunk, amikor ellenőrzésbe megyünk, és most nem csak magunkra gondolok, hanem a hivatalos szervekre is, hogy élőben lássák milyen faáru és milyen faanyag kellene legyen a lerakatban és összehasonlítsák azzal, amit a helyszínen találnak. Sok minden történhet 48 óra alatt, és ezenkívül sok helyrehozni való van, amíg tökéletes lesz minden. Vannak további ígéretek a minisztérium részéről, ilyen egy online alkalmazás, ami térképet is tartalmaz, ahol bárki, bármelyik pillanatban megnézheti hol és mit termelnek ki. Például, ha én a saját falumban, vagy egy hegyen, védett területen kitermelést látok, elérhetem azt a linket, megnézhetem milyen kitermelésről van szó és azt is, hogy engedélyezett-e vagy sem. Amennyiben észreveszek valamit, riaszthatom a hatóságot, de ők maguk is használhatják. A Greenpeacenek egyre több önkéntese van, akikre számíthat ebben a munkában.

C.R.:  Rengeteg javaslat van és majd meglátjuk, mi valósul meg belőlük. Köszönöm, hogy itt volt!

 Sokat dolgoztunk az interjú lejegyzésén és fordításán, de még korántsem tökéletes. Ennek ellenére fontos interjúnak gondoljuk, és úgy döntöttünk, hogy megjelentetjük. A fordítással kapcsolatos megjegyzéseiket, javaslataikat a bozsikeakcioban (kukac) gmail.com e-mailcímre várjuk.  Köszönöm a fordításhoz kapott segítséget.

 I. rész
II.rész

...