2016. július 2., szombat

Mennyi fát vágnak ki naponta Romániában? I. rész


Az alábbi interjú 2016. június 13.-án hangzott el az rfi rádió Zöld Bolygó nevű adásában. Románul beszélők meghallgathatják itt.

Cosmin Ruscior:  Ma már arról beszélünk, hogy Romániában naponta közel száz illegális fakitermelési ügyet regisztrálnak. Ezek az adatok a Greenpeace Románia nemrég megjelentetett, 2015-ről szóló jelentésében találhatók. 2013- 2014 –től ez a szám állandóan növekszik, akkor 60-62 esetről beszéltek. Rengeteg kérdésünk van. Hol vágják ki illegálisan a legtöbb fát? Mennyire hatékony az erdőradar? Milyen megoldásokat javasolnak az környezetvédők?
A Zöld Bolygó stúdiójában meghívottunk Valentin Sălăgeanu, a Greenpeace Románia kampányosa.
- Jó napot kívánok, köszönöm, hogy elfogadta a meghívást!

Valentin Sălăgeanu: Jó napot! Köszönöm a meghívást!

C.R.: Később, telefonon velünk lesz Cătălin Tobescu, a Romániai Erdőtulajdonosok Szövetségének (ford. megj. Nostra Silva Erdő- és legelőtulajdonosok szövetsége) alelnöke is. Addig is szeretném megkérdezni, mivel magyarázható az a tény, hogy az illegális fakitermelések száma a 2013-2014-es napi 62 esetről, a múlt évben közel 100-ra növekedett?
V.S. Elsősorban erre nincs elfogadható magyarázatunk, másodsorban pedig az a véleményem, hogy nem nekünk kellene magyarázatot adni, hanem annak a hatóságnak, aki az erdőkkel foglalkozik, tehát ebben az esetben a Környezetvédelmi Minisztériumnak. Nincs egy megbízható adatbázis Románia erdőiről, ez az oka annak, hogy amikor ez a téma kerül szóba, nincs egy megbízható pont, ahonnan elindulhatnánk.

C.R.: Tehát nincsenek hivatalos adatok ?

V.S.:  A hivatalos adatokat nagyon nehezen teszik közzé, nem készítenek ilyen jelentést, és hozzá kell tenni, hogy ezt a jelentést az illegális fakitermelés felszámolásáért felelős hatóságoktól - mint az erdőőrség, csendőrség, rendőrség és a Romsilva (Országos Erdőgazdálkodási Hivatal) - kapott adatok alapján készítettük. Mindezek a hivatalok az illegális fakitermelés felszámolásán dolgoznak, de nincs egységes módszerük, az adatok nagyrészt fedik egymást és így eltérő adatokat kapunk, amelyeket nagyon nehéz lenne úgy elrendezni, hogy a jelenségről teljes képét kapjunk. Tehát a 96 erdőlopási bűncselekmény a minimumot jelenti, mert ez a szám nem összegezi az illetékes hatóságok összes bejelentését.

C.R.: Rendben, de kérem, próbálja megmagyarázni, nagy a különbség az évi 60, és a 96, szinte 100 eset között.

V.S.: Egyrészt el lehet mondani, hogy növekedett az erdészeti bűncselekmények száma, másfelől azt is láthatjuk, hogy az ellenőrző szervek működése is javult. A tavalyi év jelentős volt az erdők szempontjából, mert újraalakult az erdőőrség, most várjuk, hogy megkezdje működését. Fontos volt azért is, mert a csendőrség belépett az illegális fakitermelés elleni munkába, visszakapta bizonyos jogait. A rendőrségeken olyan igazgatóságokat alakítottak, amelyek az erdészeti bűncselekményekkel foglalkoznak, tehát megmozdultak a dolgok. A nemzetbiztonsági törvénybe bekerült egy paragrafus, amely a nagy területen történő illegális fakitermelésre és Románia környezetének károsítására vonatkozik. Tehát olyan területen vagyunk, ahol kezdtek változni a dolgok és ennek ellenére a mi véleményünk az, hogy a minisztériumnak magára kell vállalnia a koordináló szerepet, szükséges, hogy egységes módszereket dolgozzanak ki, és létrehozzanak egy központi adatbázist, ahol minden beavatkozást rögzítenek. Egy átlátszó és hozzáférhető adatbázisról lenne szó, hogy ne csupán 544-es közérdekű adatigénylés útján kérhessünk adatokat, ahogy mi tettük a jelentés elkészítésénél, hanem valós időben láthassuk a minisztérium honlapján.

C.R.: Ön azt mondta, hogy jelenleg ezeket az erdőőröket nem koordinálják valahonnan a központból. Hogy érti ezt ?
V.S.: A minisztérium keretén belül létezett egy főosztály, amely az ellenőrzéssel foglalkozott, de idővel sokat veszített az erejéből, alulértékeltté vált, jelenleg – tudomásunk szerint ezen az ellenőrző főosztályon egyetlen ember dolgozik a minisztérium keretén belül. Jó dolog azonban, - amit a Greenpeace az utcára vonulva, más civilszervezetekkel és a lakossággal együtt kért - ennek az osztálynak a felújítása, tehát újraalakult, és a minisztériumon belül fogja irányítani a nyolc erdőőrség tevékenységét. Tudomásunk szerint, sajnos nincs versenyképes fizetés, őket is úgy fizetik majd, mint a környezetvédelmi minisztérium többi alkalmazottját, tehát kevesebb lesz a bérük, mint azoknak, akiket ők ellenőriznek. Ez fonák helyzet, figyelnünk kell a dolgok alakulását és nyomást kell gyakorolnunk, hogy a dolgok megváltozzanak.

C.R.: Létezik párbeszéd a minisztériummal? Van kommunikációs csatornájuk?
V.S.:  A Greenpeace Románia mindig kapcsolatban volt a minisztériummal, habár ez nem volt mindig kellemes, mi párbeszédet folytatunk velük. Most is, év elején...
C.R.: Különösen akkor nem, amikor a Borbély László fűtőtestjéhez láncolták magukat
V.S.:  Igen, a Borbély Lászlóéhoz, így van. Az év elején tartottunk egy erdőfórumot, ahol az egész szakma képviseltette magát, így az államtitkár asszony és a miniszter asszony is. Ezen a fórumon elfogadtunk egy nyilatkozatot, 10 elvet és 10 elsőbbséget élvező célt a 2017-es évre, mint az erdőőrség működésének konkrétabb meghatározása, a teljesítmény-kritériumok megfogalmazása, azok egységessé tétele – mivel eddig mindenki a saját szabályai szerint működött–, ezek voltak a legfontosabb pontok. Igen, tárgyaltunk a minisztériummal, az ellenőrzésen kívül, megpróbálunk több oldalról  hozzájárulni a meglévő jogszabályok javításához.

C.R.: Most telefonon velünk van Cătălin Tobescu, a Romániai Erdőtulajdonosok Szövetségének alelnöke. Jó napot!

Tobescu: - Jó napot! Köszönöm a meghívásukat!

C.R..:  A Greenpeace Románia szerint a tavaly naponta közel 100 illegális fakitermelést jelentettek, ez a szám nagyot nőtt a 2013-2014-es években bejelentettekhez viszonyítva, amikor napi 60-62 esetről beszéltünk. A Szövetség képviselőjeként, hogyan látja ezeket az adatokat?

Tobescu: - Üdvözöljük a környezetvédő civil szervezetek erőfeszítéseit, amivel felhívják a közvélemény figyelmét az illegális fakitermelésekre, de nem hiszem, hogy a túlhangsúlyozás, vagy csak az illegális fakitermelésekre tett hangsúly segítené a szakágat. Amint Sălăgeanu úr is mondta, a tavaly tapasztalt növekvő számok elsősorban annak köszönhetőek, hogy az ellenőrző szervek -, az erdőőrség, rendőrség és csendőrség figyelmét - az erdészeti szakág problémájára irányították. Tehát egyszerűen az a véleményem, hogy ezek az intézmények sokkal jobban kezdték végezni a dolgukat és ezért sokkal több esetet és büntetést regisztráltak.
Nekünk, a szakágon belül, rendelkezésünkre állnak olyan statisztikák a kitermelt famennyiségről és az import-export tevékenységekről, amelyeknek alapján kijelenthetjük, hogy a mi felmérésünk szerint Romániában az illegális erdőkitermelések száma megközelítőleg 50 százalékkal csökkent.

Az elmúlt két évben Románia nagy importőrré vált, 2 millió köbméter rönköt hozunk be Ukrajnából, Oroszországból, már a nyugati államokból is exportálunk, és ezért mondtam, hogy nem helyes kizárólag az illegális fakitermelésekről beszélnünk, a fa mint megújuló erőforrás, nagyon fontos része a nemzetgazdaságnak, erről az iparágról és a hozzájárulásáról kellene beszélnünk, a bútoriparról és a fafeldolgozó-iparról, mely több mint 5 milliárd eurót hoz, 3 milliárd euró netto bevételt. Romániában 3 és fél millió fával fűtött lakás van és az erdészeti szakág hatalmas válságáról beszélhetünk. Ebben a krízisben az illegális fakitermelések kisebb gondot jelentenek, mint a lakosság fával való ellátása.
Az erőforrás árának robbanása, a faipari válság, a túl magas árak és az erőforrás-válság miatt következett be, az erdészeti ágazatban ezért többszörös krízisről beszélhetünk. Annak ellenére, hogy sokat beszélnek az erdőkről, alulfizetett ágazat. A közpolitikában az erdők nem léteznek, létezik viszont illegális fakitermelés. Túl sok fát termelnek ki az erdészeti utak mentén, a megközelíthető területeken, de egészében véve Románia kevesebb mint felét termeli ki annak, amennyit az erdők természetes módon növekednek és egyszerűen nem sikerül értékesítenünk azt a természetes erőforrást, amit Románia erdői jelentenek.

C.R.. : - Kérem maradjon vonalban, hogy később párbeszédet folytathasson Sălăgeanu úrral, a Greenpeace Romániától. Most Sălăgeanu úrhoz van egy kérdésem. Mi a véleménye Tobescu úr érveiről, aki többek közt túlzó számokat emleget és, aki szerint nem helyes ez a túlzás ?

VS.: Elsősorban jó napot kívánok, Tobescu úr! Igazat adok Önnek abban, hogy a fa megújuló erőforrás, olyan környezeti erőforrás, amely nagyon fontos szerepet játszik a gazdaság fenntartható fejlődésében, tehát négy szempontból fontos: gazdasági, környezetvédelmi, társadalmi és kulturális szempontból. Nagyon fontos és lényeges, hogy egy olyan országban, mint Románia a fa hozzájáruljon a gazdasági fejlődéshez és a közösségek jólétéhez. Igen, ebben egyetértünk.

Nem érthetek egyet azonban azzal, hogy az illegális fakitermelés elhanyagolható probléma lett, ugyanis nincsenek olyan adataim, amik ezt megerősíthetik. Tobescu úr elvégzett valami számításokat, meg a Nostra Silva is végzett számításokat, én viszont úgy látom, hogy az országos erdőleltárnak folytatódnia kell, hogy naprakészen követni tudjuk az erdők fejlődését és megint szükségünk van egy átlátszó, központi adatbázisra, amiből megtudhatjuk, miként állunk az illegális fakitermeléssel. A mi szempontunkból, addig nagyon nehéz megmondani azt, hogy a jelenség arányaiban számottevően csökkent vagy nem. Ahogy eddig a számok mutatják, nem csökkent, a műholdas felvételek szerint sem. De ismétlem, ebben a témában szükség van a párbeszédre és jó az, ha mindannyian hozzájárulunk az ügy tisztázásához.

(folytatása következik)

 Sokat dolgoztunk az interjú lejegyzésén és fordításán, de még korántsem tökéletes. Ennek ellenére fontos interjúnak gondoljuk, és úgy döntöttünk, hogy megjelentetjük. A fordítással kapcsolatos megjegyzéseiket, javaslataikat a bozsikeakcioban (kukac) gmail.com e-mailcímre várjuk.  Köszönöm a fordításhoz kapott segítséget.

Ajánlott cikkek
http://www.3szek.ro/load/cikk/87747/az_erdoirtas_nemzetbiztonsagi_kerdes

II.rész
III.rész

... 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése